Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)
1954-08-27 / 203. szám
VLÁC PROLETÁRJA / EGYESÜLJETEK! .—Ism=r.......1 .... " ——------------• A MAI SZAMBAN: Wilhelm Pieck, a Német Demokratkus Köztárság elnöke levelet intézett René Cotyhoz, a Francia Köztársaság elnökéhez (2. o.) — Lélekmérgezők (2. o.) — Hova „tűnt“ el a dunaföldvári határból 170 hold föld (3. o.) — Évről-évre emelkedik a kistormási Dózsa tsz tagjainak jövedelme... (3. o.) — Tanulságos beszélgetés... (3. o.) — Tervek az őszre (4. o.) — Eleijei! (4.o.) AZ MDP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1954. AUGUSZTUS 27 73/2 Építőipari Vállalat A határidők lerövidítésével harcolnak a III. negyedéves terv sikeréért Az üzemek, a vállalatok dolgozói az alkotmány ünnepére beindított szocialista munkaversennyel megkezdték a lendületes küzdelmet a III. negyedéves terv sikeres teljesítéséért. A 73/2 Építőipari Vállalat dolgozói is augusztus 20-a előtt tettek felajánlásokat a III. negyedéves terv minden részletében való teljesítésére. Az értekezleten elsőnek az építésvezetők tettek felajánlásokat arra, hogy a munkához szükséges feltételeket megadják a dolgozóknak, és minden hónap 25-ig ismertetik a következő hónap tervfeladatait. Majd ezután tették meg felajánlásukat a dolgozók. A tolnai munkahelyeken dolgozók vállalták, hogy a Tolnai Selyemgyár építkezését szeptember 30-i határidő előtt 8 nappal előbb befejezik. A tolnai csibekeltető építkezését 14 nappal előbb, azaz december 15-re, a textilgyár trafó és a 11/92 jelzésű építkezéseket 8 nappal előbb fejezik be. Ennek érdekében a Puxler-brigád 4 százalékos, a Schmidt-brigád 5, a Felker-brigád 5, a Kovács-brigád 3, a Horváth-brigád szintén 3 százalékos tervteljesítési százalék emelésére tettek ígéretet. A tengelici munkahely dolgozói felajánlották, hogy az összes létesítményeket 8 nappal a határidő előtt elkészítik. Az itt dolgozó brigádok 3— 5—8 százalékos tervteljesítési százalék emelésére adták szavukat. Mérey Miklós építésvezető vállalta, hogy a várdombi építkezés minden létesítményét határidő előtt 5 nappal befejezi. Ezzel kapcsolatban a Winkelmann kőműves brigád felajánlotta, hogy megjavítja eddigi munkáját és július havi teljesítményi százalékát 15 százalékkal túlteljesíti. A Bakos ácsbrigád vállalta, hogy észszerűsítés alkalmazásával meggyorsítsa az elvégzendő zsaluzási munkálatokat. A Dömötör segédmunkás brigád vállalta, hogy július havi teljesítményi százalékát 12 százalékkal növeli. Komoly felajánlást tett Vörös László építésvezető is, aki vállalta, hogy a Bonyhádi Zománcgyár építkezés felvonulási épületének belső vakolását augusztus 20-ig befejezi. A vállalást teljesítették. A vállalásokból kitűnik, hogy a 73/2 Építőipari Vállalat vezetői és dolgozói a határidők lerövidítésével harcolnak a III. negyedéves terv teljesítésén keresztül a kormányprogramm sikeres végrehajtásáért. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Kajdacson több mint 200 holdat trágyáztak meg az őszi vetés alá Boldog örömet érez az a gazda, aki látja évi munkájának gyümölcsét. Ha sokat vetett, akkor úgy számol, hogy sokat arat, munkája gyümölcsét a gazdasági év végén látja meg. A kajdacsi gazdák kora tavasztól késő őszig dolgoznak és a tél kezdetén meleg szobában tesznek számot évi munkájuk eredményeiről A gabonából már tudják, hogy mennyi termett, de ez csak egyik fele, ebből még nem lehet lemérni az egész évi munka eredményét. Annyit azonban tudnak, hogy gyengébb lett a termés a számításnál, ezt azonban a legtöbb gíh’da pótolja másodvetéssel. Kukoricából 170 holdat vetettek, melyből 95 holdat már kétszer megkapáltak és erről a területről jó termést várnak. Pár napon belül végeznek a tarlóhántással is, a trágyázás is jó ütemben halad, aratás óta több mint 200 holdat trágyáztak meg és 70 holdon végezték el a keverőszántást. A gazdák egymás között megkezdték a vetőmagcserét, s a napokban hozzákezdenek a szelektorozáshoz is. Lengyel István 8 holdas gazda, a begyűjtési állandó bizottság elnöke felhívta a gazdák figyelmét arra, hogy vetés előtt nagy gondot fordítsanak a vetőmag kitisztítására és csak jól előkészített földbe vessenek. Ebben a munkában személyesen mutat példát. Már előkészítette a vetésre kerülő földjeit és szeptember első napjaiban megkezdi a vetést. Tavaly is koránvetett és az idei cséplés eredménye bebizonyította azt, hogy érdemes korán vetni. Sokan nyertek Szekszárdon a tervkölcsön kilencedik húzásán Az ötéves tervkölcsön kilencedik húzásán sokan nyertek Szekszárdon. Az OTP szekszárdi fiókja szerdán délelőtt kezdte meg a nyeremények kifizetését, s két óra alatt 270 nyertes, több, mint 50 ezer forintot kapott kézhez. A nyerők között van Főglein Istvánná 70 esztendős dolgozó parasztasszony is, aki 50 forintos kötvényével 10 ezer forintot, Babits Istvánná, a szekszárdi újvárosi általános iskola tanítónője, aki 200 forintos kötvényével 5000 forintot nyert. Babitsék a nyert pénzt egyelőre a bankban letétbe helyezték, miután a pénzen konyhabútort és tűzhelyet szándékoznak vásárolni. Az OTP szekszárdi fiókjában egész nap folyt a nyertes kötvények kifizetése és a déli órákig mintegy 80 ezer forintot fizettek ki a boldog nyerőknek. Közel 11 milliós forgalom az Ünnepi Vásáron A Szekszárdon megtartott kétnapos Ünnepi Vásáron közel 50 ezer ember fordult meg, melynek mintegy 70 százaléka paraszt volt. Kereskedelmi szerveink így óriási forgalmat tudtak lebonyolítani: eladási tervüket 119,6 százalékban teljesítették. Az állami kereskedelem 2.116.000 forintot forgalmazott, de jóval túlteljesítették előirányzatukat a földművesszövetkezetek is, több, mint 2 millió forintos forgalmukkal. E jó eredmények azt mutatják, hogy nagymértékben megnövekedett a lakosság vásárlókészsége, de mutatják azt is, hogy iparunk a tervek teljesítésével és túlteljesítésével biztosította az árubőséget, nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is. A vásáron 25 millió forint értékű árut mozgattak meg kereskedelmi szerveink. Különösen a textilféleségekből volt nagy kereslet, amit mutat az is, hogy a Népbolt 123.7 százalékra, a földművesszövetkezet pedig 114.9 százalékra teljesítette ruházati eladási tervét. Nagy volt a kereslet a közszükségleti cikkeken kívül az óra és ékszer iránt is, e cikkféleségekből a két nap alatt 60 ezer forint volt a forgalom. Bő választék volt az ünnepi vásáron a kultúrcikkekből és játékárukból is. A parasztság nagy érdeklődéssel szemlélte a kiállított mezőgazdasági gépeket, melyből több eke, borona, stb. gazdát talált. A közétkeztetés területén a tervteljesítés 116,9 százalék volt. Ezen belül a halász szövetkezetek 116 százalékot, a termelőszövetkezetek lacikonyhái pedig 24 ezer forintot forgalmaztak. Nagy volt a látogatottság a vendéglátó egységeknél is. 14 szakköri kiállításnak több mint 20.000 látogatója volt megyénkben A megyei kultúrotthon július folyamán rendezte meg a szakkörök körzeti kiállítását, amelynek legjobb darabjaiból augusztus 20-án a járási székhelyeken rendeztek kiállításokat. A szakköri bemutatókon 95 falusi szakkör mutatta be egy éves munkájának eredményeit s elsősorban a gazda asszony körök szerepeltek nagy sikrrel, amelyek kézimunkákat, szabásmintákat, szőtteseket mutattak be. A sárpilisi néprajzi szakkör az ősi sárközi bíborvég és jegykendőhímzés mellett népdalgyüjteményét állította ki, de nagy sikere volt a paksi méhész szakkör újfajta képtárának is. A kajdacsi kultúrotthon fafaragói a paksi kiállításon szerepeltek először nyilvánosság előtt: iparművészeti darabokat, többek között barackmagból faragott gombokat, díszeket mutattak be. A gyönki kultúrotthon a szakköri szemlét népviseleti kiállítással bővítette ki. A 9 körzeti és 5 járási kiállítást eddig több, mint 20 ezer látogató tekintette meg s a kiállítások legszebb darabjaiból az ősz folyamán megyei kiállítást rendeznek a szekszárdi múzeumban. Nagyszékely: készülnek az őszi vetésre Nagyszékely dimbesdombos határában újra megmozdult az élet, előkerültek az ekék, a gazdák javítják a vetőgépeket és készülnek az őszi vetésre. Sokan a trágyát hordják, egyesek a kukorica gazdó kapálását végezik. „Nagyon meg kell munkálni a nagyszékelyi földeket ahhoz, hogy bő termés legyen“ — mondják az őslakó gazdák. Bizony ezen a téren az utóbbi évek során volt egy kis hanyagság, ami hatását hamar érezteti. A föld csak úgy terem, ha jól meg van munkálva. Ezt sokan elfelejtették Nagyszékelyben, és elvetették gabonájukat egyszeri szántásba. Hogy mi termelt ezeken a földeken, arról legjobban azok a gazdák győződhettek meg, akiknek zsákjaiba kevés szem hullott a cséplőgépekből. A föld is kölcsön ad, de csak annak, aki azt visszaadja. Ezt pedig sokan nem tették és most bánkódnak, azon gondolkodnak, hogyan hozzák helyre e hibát. Pedig volt alkalom tanulni, példát venni olyan gazdákról, mint Nádasi János, és Földesi János gazda/ akik már jól ismerik a földet és jól is munkálják, meg is terem minden évben amire számítanak. Lehet, sőt kell is tanulni az ilyen gazdáktól és akkor nem esnek már az idén sem abba a hibába, hogy egy szántásba vetnek. Ké«/ülödés a/ lTiiiie»i Könyvhétre Szeptember 3 és 10 között rendezik meg megyénkben az Ünnepi Könyvhetet Könyvesboltok könyvtárak, földművesszövetkezeti boltok, a népművelés dolgozói, sőt a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat aktívahálózata is felkészül erre az alkalomra. Az Ünnepi Könyvhetet általában a könyvtárak szervezik majd a népművelés segítségével. Mindenütt ünnepélyes megnyitóval veszi kezdetét a könyvhét, amelyet rövid műsor élénkít, színez majd. Műsoros irodalmi estek egész sora lesz ezen a héten. Az előadókat a TTIT biztosítja megyeszerte. Üzemekben, vállalatoknál, hivatalokban a Könyvterjesztő Vállalat dolgozói tartanak majd szakelőadásokat a szakkönyvek népszerűsítésére. Az Ünnepi Könyvhéten a könyvesboltok sátrakat állíthatnak, ahol mindjárt meg is lehet vásárolni a könyveket. A szekszárdi Balog Ádám múzeumban könyvkiállítás nyílik majd ez alkalomból. Ilyen az elmúlt évek során még eddig nem volt. Új kiadású könyvek is jelentek meg az Ünnepi Könyvhétre. Kiadták például Tamási Áron „Bölcs és bagoly“ című művét, újra kiadták Szabó Pál „Almáskert“-jét, Sós Magda ,„Erős szálak“ című könyvét. A földművesszövetkezeti és könyvesboltok kirakatversenyt rendeznek, hogy az ízléses, tetszetős formában elrendezt könyvekkel még nagyobb érdeklődést keltsenek, ezáltal még több könyvet tudjanak eladni az Ünnepi Könyvhét alatt. • Alsópéli állami gazdaság Megkezdték a másodvetésű növények betakarítását Az alsópéli állami gazdaság sikeresen végezte el az év legnehezebb munkáit, az aratást és a cséplést. Földjein reggeltől estig zúgnak a traktorok. Sokszáz holdat kell fölszántani, megtrágyázni, előkészíteni az őszi vetéshez. E munka nagy feladatot ad a gazdaság valamennyi dolgozójának, s e feladat végrehajtásától nagyban függ, hogy milyen lesz a jövő évi termés. Az ősszel több, mint 1000 holdon vetnek gabonát. Mindemellett még el kell végezni többszáz hold kukorica betakarítását és nagymennyiségű cukorrépa felszedését is. A sok munka azonban nem riasztja vissza a gazdaság vezetőit, tervszerűen, lelkes munkával sikeresen megoldják e feladatokat. Most folyik a másodvetésű növények betakarítása is. Száz hold muharról 28 mázsás holdankénti átlagtermést takarítanak be. Aratják a kölest is, amelyből 6 mázsás átlagra számítanak. Megkezdődött a 120 hold silótakarmány betakarítása, ebből 90 mázsás a holdankénti átlagtermés. Az idén nagy gondot fordítottak a takarmányfélék betakarítására, arra törekedtek, hogy nagymennyiségű takarmánykészletet biztosítsanak az állatállomány téli átteleltetésére. Nagykónyi község dolgozó parasztsága felkészül az átteleltetésre Nagykónyi község dolgozó parasztsága magáévá tette a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározatot, mindinkább rátérnek az állattenyésztés minőségi fejlesztésére. A községben jelenleg 22 tehén és 8 anyasertés van törzskönyvi ellenőrzés alatt. A tehénállomány majdnem kivétel nélkül igen jó minőségű. Ezek között vannak Pecz János 16-os „Zsömlye“ és ígért Sebestyén 18-as „Piros“ nevű tehenei is, amelyek a tejelési időszak befejeztével elérik az 5.000—5.500 kilogrammos tejtermelést. A múlt évben hat növendékbika volt csak a községben, ebben az évben már 15 növendékbikát nevelnek. A jó minőségű tehenek után származó bikaborjakat az állattenyésztő állomás javaslatára leszerződtetik és tenyészbikának felnevelik. Ezzel is nagyban hozzájárulnak az állattenyésztés minőségi fejlesztéséhez. A nagykónyi állattenyésztők nem feledkeznek meg a szükséges takarmánykészlet biztosításáról sem. — Szálastakarmányaikat időben és jóminőségben takarították be, és a másodvetést közvetlen az aratás után kezdték meg, így másodvetésű terményeikből is nagymennyiségű takarmányra számíthatnak. Az állattenyésztők kívánságára augusztus 22-én vasárnap délután az állattenyésztő állomás részéről Genszler Antal, az állattenyésztő állomás vezetője 14 legjobb állattenyésztő gazdával megbeszélést tartott az állattenyésztés problémáiról és a megfelelő takarmányok biztosításáról. Előjött a szó a silózásról is, — ettől sokan idegenkednek. Rauck György gazda azonban megígérte, hogy igénybe veszi a párt és a kormány segítségét, épít egy 10 köbméteres silógödröt, segít az állattenyésztő állomásnak a silóépítési akció megszervezésében. A beszélgetés alkalmával Horváth Lajos elmondta, hogy ő már épített egy silógödröt, melyet téglából készített. Ezt a silógödröt már régebben építette, amikor még igen sokba került, de most amikor a párt és kormány kedvező feltételeket biztosít a dolgozó parasztoknak a silóépítéshez nem okoz különös gondot. Elmondta azt is, hogy több éve készít silótakarmányt és így télen nem okoz gondot a takarmányozás, de nagyobb a tejhaszon is. Ezek után Rauch György kérte a silóakcióban való részvételét, majd követte őt Rudas Mihály, Dómján Mihály, Csima Gyula, Szabó Mihály, Tolnai István és ígért Sebestyén. Az említett 7 dolgozó paraszt példáját Nagykónyiban és más községekben is sokan követik, mert az a takarmány, ami egyébként nem kerül felhasználásra, vagy addig is tápértékéből sokat veszítene, a silón keresztül veszteségnélkül évekig tárolható. A silótakarmányok etetésével sok szénát és abrakot takarítahatnak meg a gazdák, _ j