Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-07 / 186. szám

—-—T--------— • ' . TOLNAI VILÁG PROLETÁRJAI EGYCSÜLJETEK! A MAI SZAMBAN: A­­ Vietnami Munkáspárt felhívása a néphez (2. o.) — Rövid külpolitikai hírek (2. o.) — Augusztus elsején hatályba lépett a büntető és polgári perrendtartások novellája (2. o.) — A népnevelő munka megjavításával javulhat meg a népnevelő munka Pincehelyen (3. o.) — Új fizetési rendszer bevezetése a vasútnál (3. o.) — Követendő példa... (3. o.) — A jégkárról... (4. o.) I­­ AZ MDP TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 186. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1954 AUGUSZTUS 7 A szakadátiak válasza a Simontornyai Bőrgyár dolgozóinak: „Célunk közös, egymásért és együtt harcolunk“ Vendégek látogattak el augusztu­s 4-én Szakadátra, — olyanok, akik még soha sem voltak a községben. — Látogatásuk célja az volt, hogy megismerkedjenek a paraszti munk­át végző falusi lakossággal, még jobban erősítsék, elmélyítsék államunk alapját, a munkás-paraszt szö­vetséget. A látogatók, Palásti Lajos két­szeres sztahanovista, Réger István sztahanovista és Perger Imre, a Si­montornyai Bőrgyár dolgozóinak képviseletében látogatták meg a sza­kadátiakat. Már a kora délutáni órákban megérkeztek. A község vez­etőivel együtt körülnéztek a hely­beli Aranykalász termelőszövetkezet gazdaságában és több dolgozó pa­raszttal beszéltek munka közben. Este pedig a kultúrházban beszélték meg a munkás-paraszt szövetség még szorosabbá tételének feladatait. A későn jövőknek már nem jutott ülőhely, mert sokkal többen összejöttek, mint amire eredetileg számítottak a község vezetői.­­ A munkások és parasztok szakadáti tanácskozását Farkas István elvtárs, a helyi pártszervezet titkára nyitotta meg. Az úttörők és a DISZ-fiatalok nevében a DISZ-titkár virággal üdvözölte a bőrgyár kiváló munkásait és vezetőjét. Utána a község tanács elnöke, Gubó Géza elvtárs mondot­ta el, hogyan lett a kongresszusi ve­rsenyben első község a megyében Szakadát. — A mi községünk dolgozó pa­rasztjai tudják kötelességüket, min­dig időben elvégzik a mezőgazdasági munkát és pontosan teljesítik ál­lam iránti kötelezettségüket. Aligha tudnák most olyan példát mon­dani, hogy egyetlen dolgozó paraszt is adósa valamivel a nép államá­nak — hangsúlyozta a tanácselnök. — Ha arról van szó, hogy a község dolgozói közösen vállalnak valamit, a termelőszövetkezet tagjai csakúgy, mint a dolgozó parasztok, egy emberként sorakoznak fel a párt mögé, mindent elkövetnek a kormányprog­ramm megvalósításáért. Elért ered­ményeinkre büszkék is vagyunk, de ez a három kongresszusi versenyzász­ló, melyeket jó eredményeink elérésé­nek elismerése jeléül adott a párt, arra kötelez és lelkesít bennünket, hogy harcoljunk újabb sikerek el­éréséért — fejezte be mondanivalóját a tanácselnök. Gubó Géza elvtárs utáni Perger Imre elvtárs, a Simontornyai Bőr­gyár személyzeti osztályvezetője emelkedett szólásra. — Tolmácsolta p. Sirium­tornyai Bőrgyár dolgozóinak levelét, melyet a szakadáti parasz­tokhoz intéztek. A szóbanforgó levelet lapunk augusztus 6-i számában közöltük is. Perger elvtárs a levélhez még azt tette hozzá: “ Szeret­nénk, ha a szakadán­ dolgozó parasztok és termelőszövetkezeti tagok és a mi szövetségünk olyan munkás-paraszt szövetség lenne, amely fényes bizonyítéka annak, hogy ebben az országban a nép­jólét emeléséért egy­emberként sorakozik fel minden hazáját szerető magyar ember. Mi a munkapadok mellett szerszámmal állunk helyt a munkában, az elvtársak pedig kint a szántóföldeken kaszával, kapával harcolnak a népjólét eme­léséért — mondotta Perger elvtárs, és így folytatta: — Mi csupán any­agit kérünk a szakadáti dolgozó parasztoktól, hogy bízzanak bennünk, igényeljék segítségünket, ránk, munkásokra viharban és napsütésben egyaránt számíthat az ország. Valóban a munkásosztályra mindannyian számíthatunk.­­ Hiszen a jobb élet megteremtéséért a munkásosztály eddig is nagyon sokat tett. De mint a Simontornyai Bőrgyár kétszeres sztahánovistája, Palásti Lajos elvtárs mondotta: „A mezőgazdasági termelés fellendítéséért mind­annyiunk nagyobb darab kenyeréért az eddiginél is többet akar tenni a munkásosztály.” — A boldogabb holnap megteremtéséért az eddiginél még többet akarunk tenni — mondotta a dolgozó parasztok nevében a tanácselnök. — Hiszen a célunk közös, egymásért és együtt harcolunk. Ezért a si­montornyai elvtársak Alkotmány-mű szakját mi is követjük, vállaljuk: 1. Augusztus 10-re gabonabegyűjtési tervünket 100 százalékban tel­jesítjük. 1­2. Hízott sertés, vágómarha, tojás és baromfibeadási kötelezettsé­günk III. negyedévre eső részét augusztus 10-ig teljesítjük. 3. A jövő évi több termés eléréséért a learatott területeken augusztus 15-re elvégezzük a tarlóhántást. 4. Az állatállomány fejlesztése érdekében másodvetési tervünket 150 százalékra teljesítjük. 5. Esedékes pénzadónkat mindig pontosan kifizetjük. SZAKADAT KÖZSÉG DOLGOZÓ PARASZTJAI ÉS A TERMELŐ­SZÖVETKEZET TAGJAI * A kultúrteremben, ahol a munkások és parasztok tanácskoztak, — felmorajlott a tömeg. — Vállaljuk! Vállaljuk! — hangzott a lelkesedés. Utána szűnni nem akaró taps következett, s az ünnepséget Markovics elvtárs, az Aranykalász termelőszövetkezet párttitkára zárta be. — Be­fejezésül a következőket mondotta: — Augusztus 20-át, alkotmányunk ünnepét együtt ünnepeljük meg a Simontornyai Bőrgyár munkásaival.­­ Azon a napon kölcsönösen beszámolunk egymásnak augusztus 20-ra tett vállalásunk teljesítéséről, jogos büsz­keséggel mondjuk el majd, hogy ez a nap újabb jelentős állomása népi demokráciánk fejlődésének, a munkás­paraszt szövetség erősségének. Augusztus havi munkájukkal az árvízkárosultakat segítik a tolnamegyei kultúrotthonok A tolnamegyei kultúrotthonok ve­zetőségei elhatározták, hogy augusz­tus hónapban minden előadásuk, ren­dezvényük tiszta bevételét az árvíz­­károsultaknak juttatják. A legtöbb községben külön tervet készítettek erre az időre: hogyan tudnának mi­nél népszerűbb, látogatottabb előadá­sokat rendezni, hogy minél nagyobb segítséget nyújthassanak az árvíz­kárt szenvedett vidékeknek. A legelső előadás a bátai kultúr­­otthonban volt, augusztus elsején. Bátát sikerült megvédeni az árvíz­től, s az országos hírű bátai népi együttes első augusztusi fellépése az árvízkárosultakat segítette. De már megmozdultak a bonyhádiak is, akik egyetlen előadásukból 3400 forintot küldtek az árvíz sújtotta vidékeknek. A dunaföldváriak két előadást ter­veznek augusztus folyamán: az egyi­ken vendégművészek lépnének fel, a második előadáson pedig a község DISZ-szervezetének színjátszói adják elő a „Duda Gyuri” című komédiát A németkériek ismét a „Cigány­­báró”-t tűzték műsorukra, amellyel a téli és tavaszi hónapok alatt nagy sikerük volt a megyében. _____ 1 Csatlakozunk a kardos-brigád felhívásához: Befejezzük augusztus 20-ra a cséplést Az a cséplő munkacsa­pat, amelyik tavaly leg­többet csépelt megyénk­ben, ebben az évben a zombai dolgozó parasztok gabonáját csépeli. A bri­gád tagjainak több mint 50 százaléka fiatal, vala­mennyien izmos, markos legények. Meg is fogják a munka végét. Olyan lel­kesen dolgoznak, hogy minden dicséretet és elis­merést megérdemelnek. Szerdán, augusztus 4-én a szóbanforgó cséplőbri­gád, amelynek vezetője Pesti Pál, meglátogatta a megyei főagronómust, meg a gépállomások megyei fő­agronómusát. A cséplőbrigád tagjai­nak az volt az első kér­dése, hogy mennyit csé­pelt el eddig a Kardos­­brigád. A főagronómusok közül erre pontos választ adni egyik sem tudott. Horváth elvtárs, a gép­állomások főagronómusa csak annyit tudott mon­dani, hogy „bizony a Kardos­brigád már több mint 25 vagon gabonát el­csépelt.“ A brigád tagjait csak az foglalkoztatta, hogyan állnak a versenyben és mindenáron arra akarták rászedni a két főagronó­must, hogy „jósolják meg“ ki lesz ebben az évben a megyei cséplőmunkacsa­­pat­ok versenyének a győz­tese Mikor a cséplési ver­senyről volt szó, a munka­csapat legtöbb tagja együtt volt. Pesti Pál, a cséplő­munkacsapat vezetője azt mondta: „Azt üzenjük an­nak a Kardos-brigádnak, hogy jól fogják meg a munka végét, mert mi úgyis lehagyjuk őket. Meg azt is üzenjük, hogy csat­lakozunk a munkacsapat, tagjainak felhívásához: mi is vállaljuk, hogy augusztus 20-ra körzetünk­ben befejezzük a cséplést. Pedig ez nem kis dolog ám, mert hozzávetőleges számítás szerint még több mint 30 vagon gabonát kell elcsépelni. De mi ezt merjük vállalni. Az a célkitűzésünk, hogy ebben az évben is legtöbb gabo­nát csépelünk el a me­gyében, mi kapjuk meg az ifjú cséplőmunkacsapa­tok országos legjobbjának járó jutalmat.“ ------------------------------------------z­--------------------------------------------­ A cséplőcsapatok versenyében Kardos László munkacsapata vezet Megyénk cséplő munka­csapatai közül Kardos László mözsi munkacsa­pata kezdte meg elsőnek a cséplést. Kardos László munkacsapata azóta is vezet, megyénkben legtöb­bet csépelt el eddig. Szer­dán estig 2584 mázsa a teljesítménye. Két nappal ezelőtt Ke­rekes Antal teveli trak­toros munkacsapata volt a második. Az utóbbi há­rom napban azonban meg­előzte a sárpilisi gépál­lomás, Ruskovics István munkacsapata, össztelje­sítménye 1788 mázsa. Így került a harmadik helyre Kerekes Antal munka­csapata, aki 1750 mázsa gabonát csépelt el. Negye­dik helyre küzdötte fel magát Haraszti János munkacsapata, aki ugyan­csak a sárpilisi gépállo­máshoz tartozik, 1571 má­zsa gabonát csépelt el ed­dig, így került az ötödik helyre a volt negyedik Besenczi János, a bölcs­kei gépállomás traktorosa és annak munkacsapata, aki 1495 mázsa gabonát csépelt el szerdán estig. Orsós Péter teveli traktoros 10 nap alatt 113 kiló búzát és 768 forintot keresett Orsós Péter ez év tava­szán került a teveli gép­állomásra. A munka kez­detben nehezen ment ná­­­­la. Sokszor elkeseredésé­ben azt is mondta Orsós Péter: „Itthagyom a gép­állomást, mert belőlem nem lesz traktoros“. A gépállomás vezetői és ki­váló szakemberei azonban látták, hogy Orsós Péter ’ tehetséges, ha érdemlege­sen foglalkoznak vele, ha­marosan elsajátítja azt a minimumot, ami a trak­tor vezetéséhez fontos. A gépállomás vezetősé­gének erre nem is olyan sokáig kellett várni. Or­sós Péterre ma már nyu­godtan rábízhatják a trak­tort, ért hozzá, kiválóan tud vele dolgozni. Bizo­nyítékul szolgáljon erre a következő számadat: Orsós Péter a kétyi Al­kotmány termelőszövetke­zetben dolgozik, a múlt hónap legnagyobb részé­ben tarlóhántást végzett. Július 20-tól 30-ig 115 hold volt a teljesítménye. Ezalatt a 10 nap alatt Or­sós Péter 113 kiló búzát és 768 forintot keresett és tegyük hozzá azt is, hogy Orsós Péter, fiatal trak­toros létére, megyénk traktorosainak tarlóhán­­tási versenyében a har­madik. Simontornyai Alkotmány tsz: Az asszonyok is kiveszik részüket a közös munkából A simontornyai Alkot­mány termelőszövetkezet­nek igen kevés tagja van. — A növénytermesztés­ben — amint azt Móré József agronómus írja —­ összesen 7 tag dolgozik. A munkaerőhiányt a család­tagok bevonásával, a gép­állomás segítségével és sa­ját igyekezetükkel pótol­ják. így tudták időben el­végezni 53 hold kapásnö­vény ápolását, 113 hold kalászos aratását, 36 hold pillangós és 23 hold rét kaszálását, valamint a széna betakarítását.­­ Nem maradnak el a munkából az asszonyok sem. Vígh Jánosné, Tóth Istvánná, Sebestyén Ist­vánná, Sebestyén Gyulá­­né, Zvikli Istvánné, Ko­vács Gyuláné és az elnök felesége, Kovács Jánosné is állandóan kiveszik ré­szüket a munkából, Cseh István pedig gyermekei­vel együtt dolgozik a tsz­­ben. Minden tag azon igyekszik, hogy a tsz első legyen a cséplés befejezé­sében és az állam iránti kötelezettség teljesítésé­ben is.­­ A múlt héten még a gabonabehordással volt elfoglalva a tagság. Mun­kájukhoz segítséget nyúj­tottak a bőrgyár és a községi tanács dolgozói is. A tsz tagok pedig a köz­ségnek nyújtottak segítsé­get azzal, hogy amíg meg nem kezdték a cséplést, a hozzájuk irányított cséplő gépet átengedték a köz­ség egyéni dolgozó paraszt­jainak, hogy a község is első lehessen a cséplés és begyűjtés teljesítésében —— írja Móré elvtárs. — A tsz tagsága a szorgos mun­kálatok mellett nem feled­kezett meg az árvízkáro­sultak megsegítéséről sem. Egyik közgyűlésen elhatá­rozták, hogy 5 ezer forint­tal segítik az árvízkáro­sultakat. Éjjel-nappal szántanak a traktorok a faddi rss-ek földjein Esteledett már, amikor a faddi Kossuth tsz irodájából elindultunk, egyenesen rakták össze, úgy, hogy nem volt fennakadása a gépi min­tábla is, melyen a beadási köte­lezettség teljesítésében több élen­Útközben találkoztunk Hunyadi elvtárssal, a tsz-ek agronómusával. Keze, arca fekete volt az olajtól — A Győzelem tsz-ben szántottam — mondta mosolyogva. — Meggyő­ződtem magam is, milyen munkát lehet végezni. Hunyadi elvtárs a későbbiekben a 3 termelőszövetkezet versenyé­ről beszélt. Elmondta, hogy a be­adási kötelezettség teljesítésében a Kossuth tsz volt az első. De a ver­senyben az utolsó napokban a Győzelem termelőszövetkezet meg­előzte. Az Új Élet tsz is alig ma­radt le. A Győzelem tsz már vég­zett a tarlóhántással is. Baranyai József, Lucz János és Fodor Lász­ló traktorosok éjjel-nappal szántot­tak a tsz földjén, s ezen keresz­tül tudták elérni azt, hogy időben be tudták fejezni a tarlóhántást. Mindehhez hozzájárult az is, — mondta Hunyadi elvtárs, — hogy a tsz-tagok az aratásnál gondos munkát végeztek, a keresztsorokat járó gazda neve olvasható. Köztük Bartos József és Ferenczi János­né gazdálkodóké, akik elsők vol­tak a beadási kötelezettség telje­sítésében. Sötétség borult a falu felé, ami­kor hazafelé indultunk. Elválásunk­kor Hunyadi elvtárs a következő­ket mondta: — Mindent megte­szünk a­nnak érdekében, hogy e hó 10-re befejezzük a tarlóhántást és a másodvetést. Ha kell, éjjel-nap­pal szántunk és vetünk. Hazafelé menet találkoztunk több kocsival, melyek még hordták a gabonát. Egy-egy hang hallat­szott a kocsik tetejéről, az is gyor­san elenyészett a kocsik zörgésé­ben.­­ „Az utolsó fordulót csak nem hagyjuk kint?” — hallottuk az egyik kocsiról. Késő éjszakáig így folyik a munka. Reggel aztán újra elölről, mindaddig, amíg el nem fogy a nagy és sok erőt kí­vánó munka — a behordás. kának. — A másodvetésben az Új Élet tsz érte el a legjobb eredményt, 35 holdon vezettek másodnövényt. — Beszélgetés közben szó esett a nö­vényápolási munkákról is. — Ezen a téren a Győzelem tsz áll a leg­jobban — mondta Hunyadi elvtárs. — ők az aratás ideje alatt megka­pálták a dohányt és már szedik is, amellett a kukorica harmadik kapálását is végzik. Jó munkájuk nyomán, jó termésre számíthatnak. Hunyadi elvtárs beszélt az egyé­ni gazdák munkájáról is. Elmond­ta, hogy azok is szorgoskodnak. — Ezt láttuk mi is, a kocsik egész so­ra hordta a gabonát. — A cséplő­gépek is mennek reggeltől estig. — Már sok gazda elcsépelt. — foly­tatta Hunyadi elvtárs. Nincs hiba a beadási kötelezett­ség teljesítésével sem. A gazdák a cséplőgéptől teljesítik állam iránti kötelezettségüket. Erről tanúskodik a tanácsnál elhelyezett dicsőség­

Next