Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)
1954-08-17 / 194. szám
VILÁG PROLETÁRJA! komOLJá/eK! _ — —~ —< * 7 A MAI SZÁMBAN: Táviratváltás a Szovjetunió Legfelső Tanácsa két házának elnökei és az angol parlament két házának elnökei között. (2. o.) — Az Egyesült Államok európai politikája és Franciaország érdekei. (2. o.) — Pincehelyi jegyzetek. (3. o.) — Közös erővel a szebb életért... (3. o.) — Az elmélet napi kérdései. (3. o.) — Beiratás a felnőttek gyorsíró, gépíró és irodakezelői szakiskolájába. (4. o.) AZ MDP TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSAGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM___________________________ARA 50 fillér KIBDD, 1954 AUGUSZTUS 17 Az iskolák munkája az egész nép ügye „fiát Múzsáknak szentelt kies tartomány! Ily számkivetve volt nálad minden tudomány? Hát csak sertést nevelt-é itt a makk, s haraszt? Hát csak kanásznak termett a somogysági paraszt?" — kesergett mintegy másfél évszázaddal ezelőtt a költő, Csokonai Vitéz Mihály. De a szó, a költő szava nem talált meghallgatásra sem akkor, sem az elnyomatás hosszú emberöltőin át. Somogyországban éppoly kevéssé, mint bárhol másutt széles e hazában. önkénytelenül is a költő keserű sorait idézzük, amikor a minisztertanács határozatát olvassuk az általános iskoláik fejlesztéséről. A csendőrök és a tömlöc rendszere hosszú ideig erősebbnek bizonyult, mint Csokonai, Petőfi, Ady, Móricz, József Attila megannyi magyar álma, nemes törekvése, hogy művelt nép lakjon e hazában. Csak a dolgozó nép pártja, amely átérzi a közoktatás roppant jelentőségét, váltotta valóra az évszázados álmot. Már az általános iskola megteremtése népünk széles rétegei számára megnyitotta a kulturális felemelkedés útját. Míg 1938-ban ötvenezernél kevesebben végezték el a hatodik osztályt, 1949-ben már ennél jóval többen hagyták el az általános iskola VIII. osztályát. Az idén pedig már csaknem száztízezren fejezték be az általános iskolát. Háromszor annyian, mint 1938-ban a népiskola, a polgári iskola és a gimnázium megfelelő osztályait együttvéve. Az iskolákban jövőnk letéteményese, ifjúságunk nevelkedik, formálódik a dolgozók jelemzedékévé. Pártunk felhívta a f figyelmet a kis magyarok nevelésének nagy jelentőségére és megmutatta egész népünk felemelkedésének összefüggését a közoktatás fejlesztésével. A kormány programmjához híven — intézkedik az általános iskolák hálózatának bővítéséről. Az 1954. évi népgazdasági tervben mintegy nyolcszáz általános iskolai tanterem építése szerepel. S jelentős összeget fordítunk az iskolák tatarozására, rendbehozására. Elhárultak az akadályok nemcsak a városi lakosság, hanem a dolgozó parasztság gyermekei tanulásának útjából is. De itt nem állhatunk meg! Nemcsak az ipar, hanem a magas technikájú, fejlett mezőgazdaság is megköveteli, hogy ifjúságunk magas, általános műveltséggel, nagy szaktudással rendelkezzék. Az általános iskola felső tagozatára (V—VIIi. osztályba) járók 80,2 százalékát ma már szakképzett pedagógusok tanítják az egyes szaktárgyaikra. Nagy eredmény ez! Hiszen az általános iskola így egyre jobban megalapozza ifjúságunk műveltségét, magasabb színvonalú, szilárd tárgyi ismereteket nyújt. De e fejlődés árnyoldala, hogy a szakrendszerű oktatás elsősorban a nagyvárosokban, a községeikben valósult meg, tehát ott, ahol elég iskola és kellő számú pedagógus volt. S éppen azokon a helyeken, ahol talán a legnagyobb szükség volna a szakrendszerű oktatásra: a bányatelepeken, a nagyüzemek közelében, a falvakban, a tanyavilágban, nagyon sok helyen még egy-két tanerős iskolá is működnek. Ezért a párt útmutatása alapján most a minisztertanács határozatot hozott az általános iskolák fejlesztéséről. Eszerint „az általános iskolai hálózatot 1980-ig lehetőség szerint úgy kell tovább fejleszteni, hogy a szakrendszerű oktatás kiterjesztésével minden felsőtagozati tanuló (falusi és tanyai, valamint városi egyaránt) szakrendszerű oktatásban részesülhessen." Azokon a helyeken, ahol kevés az iskolás gyermek, a felsőtagozatra járók számára központi iskolákat kell szervezni, sehol szaktanárok oktatnak. Lelkesítő, szép feladat a határozat megvalósításán munkálkodni. De legyünk tisztában vele, magától nem valósul meg! Bizonyára sok akadékoskodást, meg nem értést kell leküzdenünk. A pedagógusok, a tanácsok oktatási osztályán dolgozók és a társadalmi szervezetek, közöttük elsősorban a szakszervezetek tekintsék harci feladatnak gyors valóra váltását. Megkönnyítik ezt a határozatnak egyéb intézkedései. Talán a legfontosabb, hogy az eredetileg oktatás céljára szolgáló, jelenleg más közűlet által használt épületeket azonnal vissza kell adni rendeltetésüknek vagy más épületet kell adni helyettük. Az iskolaépítkezésekre és tatarozásokra megfelelő kapacitást, anyagot kell biztosítani, hogy a munkálatokat még az iskolaév kezdete előtt befejezhessék. A minisztertanács határozata segíti az általános iskolák felszerelésének gyors megjavítását is. Ezek az intézkedések elhárítják azokat a tárgyi nehézségeket, amelyek akadályozzák a megfelelő színvonalú oktatást. De nem elég csak külsőleg rendbehozni az iskolákat, a magasabb színvonalú oktatás külső feltételeit biztosítani. A tanítás színvonala mindenekelőtt a nevelők, a pedagógusok munkáján múlik. Pedagógusaink eddig is tapasztalhatták a társadalom megbecsülését. Kossuth-díjak, kormánykitüntetések is bizonyítják ezt. Évenként megünnepeljük a pedagógusok napját. A pártbizottságok tagjai, a képviselők, a tanácstagok között nagyon sok a pedagógus. Az erkölcsi megbecsüléssel együtt kormányzatunk — a lehetőségek arányában — igyekszik javítani a pedagógusok helyzetén is. A már eddig megtett intézkedéseket most újabbak követik. A pedagógusok lakásigényeinek kielégítését szolgálja az a rendelkezés, hogy a pedagógusoktól más célra elvett szolgálati lakásokat vissza kell adni vagy cserével pótolni. Sok jogos sérelem nyer orvoslást ezzel. Gyakran előfordult ugyanis, hogyha pedagógus-lakás megüresedett, a helyi tanácsok azt nem az új tanítónak adták.Különösen jellemző ez az ipari és bányaüzemek lakótelepein (Tatabánya, Pécs, Perecesbányatelep.) A szükséges nevelőlétszámot az ilyen helyeken csak nagy nehézségek árán — ígérgetéssel, rábeszéléssel — lehetett biztosítani. Elsősorban a pedagógus szakszervezeti bizottságok feladata, hogy felkutassák a volt szolgálati lakásokat és a tanácsok tudomására hozzák. A pedagógusok lakásgondjainak megoldását segíti a határozat azzal is, hogy „az iskolaépítéssel egyidejűleg megfelelő számú nevelői lakást kell építeni." A családi ház-építési akciónál is fokozottan figyelembe veszik a pedagógusok igényeit. E rendelkezések azonban együttesen is csak akkor oldják meg a pedagógusok lakásproblémáit, ha párosul vele a tanácsok végrehajtó bizottságainak az a törekvése, hogy a helyi eszközökkel minden lehetőséget felhasználva, a nevelők segítségére siessenek. A minisztertanács határozatának végrehajtása mindenekelőtt a pedagógus, de a többi szakszervezetnek is elsőrendű feladata. Gyermekeink nevelése, a műveltség terjesztése, iskolánk munkája nem csupán állami ügy, hanem az egész dolgozó nép ügye. A szakszervezetek — elsősorban a patronázsmozgalom kiszélesítésével — támogassák fokozottabban az iskolákat. Mert a pedagógusok nemes fáradozása csak akkor lehet eredményes, ha szülők, nevelők és a társadalom minden ereje összefog népünk reménysége, az új magyar nemzedék nevelése érdekében. Rácz János a pedagógus szakszervezet titkára. flléri Béke tsz tagjai a nyári gazdatapálást végzik Haragoszöld kukoricák, Qúslevelű répatáblák váltogatják egymást a pári határban. Gyönyörű ilyenkor a Béke termelőszövetkezet gazdasága. A búzatarlók helyén zöldelnek a másodvetéseik, ahol nem zöldelnek, ott meg szürkülnek a frissen szántott barázdák. A dűlőút melletti táblából asszonyok és lányok énekét, vidám kacagását viszi messzire a nyári szél. Az egyik asszony lehajol a répatő mellé, messziről úgy tűnik, mintha keresne valamit. — Mit csinálnak ilyenkor a répában? — kérdem az elnöktől. — A gazdlókapálást végzik, — válaszolt. Ez igazán szép dolog és hasznos is. A nyári gazolókapálások elvégzésére most különösképpen nagy szükség van. A csapadékos időjárás következtében az első és második kapálásnál sok gaz megmaradt, azóta nagyra nőtt és ha ki nem irtják, elszívja a növénytől a tápanyagot. A másik káros hatása az, hogy beárnyékolja a növényt, nem igen jut hozzá napfény, akadályozza fejlődésében. A páli Béke termelőszövetkezet tagjai ezt tudják is. Helyesen cselekedtek, amikor az aratás befejezése után azonnal hozzáláttak a nyári gazdlókapálások elvégzéséhez. A takarmány- és cukorrépa kapálását már be is fejezték, a kukorica gazolókapálását pedig holnap kezdik meg. Ily módon máz sákkal több répa és kukoricatermése lesz a termelőszövetkezetnek. HÍREK MEGYÉNKBŐL Mintegy 25 millió forint értékben lesznek iparcikkek az ünnepi vásáron Épülnek már az ünnepi vásár pavilonjai Szekszárdon, a kereskedelem már az utolsó előkészületeknél tart, a termelőszövetkezetek, a kisiparosok, a KTSZ-k — és még ki győzné felsorolni nevüket — — csomagolják már az árukat, hogy augusztus 20— 21-én, Alkotmányunk ünnepén bemutathassák a munkások és a parasztok munkájának terményeit, termékeit, termelvényeit, amelyekkel egész népünk életszínvonalának emelését segítik elő. Dolgozó népünk megszokta az árubőséget. Ebből az ünnepi vásáron sem lesz hiány. Ha csupán a népboltok, a földművesszövetkezetek és a KTSZ-k sátrait egymás mellé helyeznék el, közel másfél kilométer hosszúságban lennének láthatók a szocialista ipar termékei. Az ünnepi vásáron mintegy 25 millió forint értékben állnak majd az iparcikkek a dolgozók rendelkezésére. A vásáron egyik-másik üzem bemutatja azt is, hogy a nyersanyagot miként dolgozzák fel kész termékké. c Tolna megye termelőszövetkezetei készülnek az augusztus 20-i szekszárdi Ünnepi Vásárra Augusztus 20 és 21-én kétnapos ünnepi vásárt rendeznek Szekszárdon, melyen többmillió forint értékű ipari áru várja a vásárlókat. A vásárra elviszik terményeiket Tolna megye legjobb termelőszövetkezetei is: eddig 10 tsz jelentette be részvételét. A legtöbb termelőszövetkezet kertészeti termelvényeit viszi Szekszárdra, mint a belecskai Szabadság tsz tagjai, akiknek 4 holdas dinnyeföldjükön 10—12 kilós görögdinnyék termettek az idén. A tengelici Petőfi, a mözsi Úttörő és a szekszárdi Gőgös Ignác tsz paprikát, paradicsomot, zöldséget, gyümölcsöt árul az ünnepi vásáron, több tsz pedig Laci-konyhát állít fel, melyben frissen készített disznótoros ebédet, lacipecsenyét, halászlét árusítanak. Zsolnai István munkacsapata 18 vagon gabonát csépelt el Gépállomásunk a gyönki járásban elsőnek Kalaznó községben végezte el a cséplést, — írja a hőgyészi gépállomásról Trick Ferenc elvtárs levelezőnk. A cséplésben eddig a legjobb eredményt Zsolnai István munkacsapata érte el, 18 vagon gabonát csépelt el és a cséplés kezdete óta náluk van a vándorzászló. A munkacsapat megfogadta, hogy továbbra is úgy dolgozik, hogy a zászlót a cséplés befejezéséig megtartsa. Ennek érdekében tovább fokozza teljesítményét. Zsolnai István munkacsapata után a legjobb eredményt Kriszt János munkacsapata érte el. 13 vagon gabonát csépeltek el, s napi tervüket 120—150 százalékra teljesítették. A tarlóhahtásban Tóth József traktoros érte el a legjobb eredményt, tervét eddig 95 százalékra teljesítette. Szorosan felzárkózott hozzá Antal Gyula traktoros is 92 százalékos eredményével. is. Új távbeszélő központot kapott Paks A paksi postai hivatalnak eddig régi, helyi tereprendszerű távbeszélő központja volt, amely nemcsak a megnövekedett számú előfizetők igényét nem tudta kielégíteni, de kezelése is bonyolult volt. Most a régi berendezést új, központi teleprendszerű kapcsolóval cserélték fel, melynek kezelése az eddigivel szemben lényegesen egyszerűbb, s lehetővé teszi új állomások bekapcsolását Az új központ szerelési munkáját csütörtökön befejezték, s pénteken reggel már teljes üzemmel működött a paksi postahivatal korszerű távbeszélő berendezése. Jl belecskai Szabadság tereifiszsvetkezenek 180 ezer érét jövedelme lesz a nevéből Belecskán a Szabadság termelőszövetkezet kertészetében megkezdődött a dinnyeszüret . Naponta több mázsa dinnyét elszállítanak a piacra, meg a járókelők is többen megállnak, hogy megkóstolják a Szabadság termelőszövetkezet dinnyéjét. „Jól sikerült a dinnyetermelésünk“ —■ mondja megelégedetten Szabó elvtárs, a dinnyecsősz. Ezideig még csak sárga- és cukordinnyét adtunk el, a görögdinnye majd később érik. De már eddig több mint 40 ezer forintot jövedelmezett a termelőszövetkezetnek. " Úgy számítunk, hogy ebben az évben csak dinnyebői (H) ezer forint bevételünk lesz." EGYMÁST SEGÍTVE. „Termelőszövetkezetünk, a simontornyai ,Alkotmány’ tsz befejezte a cséplést”. Ezzel kezdte szerkesztőségünkhöz küldött levelét Móré József, a termelőszövetkezet agronómusa. — A tsz tagsága — folytatta tovább levelében — minden erejével arra törekedett, hogy az Alkotmány ünnepe előtt fejezze be ezt a nagy munkát, hogy elősegítse, és maga részéről eredményessé tegye az Alkotmány ünnepének tiszteletére megindult versenymozgalmat. Ezért a gabona betakarítását az aratás befejezése után azonnal megkezdte. Nem volt kis munka a 3700 kereszt gabona behordása. A fogatosok fáradtságot nem ismerve végezték ezt a munkát, kihasználva a nap minden percét. Szinte versenybe ment a munka. A fogatosok nemcsak arra törekedtek, hogy a hordás mielőbb befejeződjön, hanem arra is, hogy a szekér ne törjön, a hám ne szakadjon és fel ne boruljanak a hepehupás talajon. Sikerült is elvégezni a behordást minden baj nélkül. Ezért a munkáért dicséret illeti Borsos Gyula, Cseh István, Závodi Sándor és Kovács József fogatosokat. Továbbá Sebestyén István és Zvikli István brigádtagokat, akik a rakodás munkáját végezték és úgy, hogy a fogatoknak nem kellett soha várakozni még azokon a napokon sem, amikor az egyéni parasztok segítettek fogataikkal. Ugyanis az „Alkotmány” termelőszövetkezet tagsága szívesen segít a segítségre rászoruló egyéni dolgozó parasztoknak. A dolgozó parasztok nem felejtették el ezt a segítséget és ők is felajánlották segítségüket az előző években is és most is, a hordáshoz. A tsz vezetősége ezt a segítséget akkor vette igénybe, amikor a cséplés megindulásakor két fogat az elcsépelt magot hordta. A földhözjuttatott dolgozó parasztok közül pedig Nagy János, őri Pál, Szűcs János és Babos János egyegy nap együtt dísz fogadósaival hordták a cséplőgéphez a gabonakévéket. Vidáman ment a munka, pedig nem volt könnyű a rekkenő hőségben, különösen az osztagok tetején, ahol Jámbor György és Mészöly Lajos asztagosok, Tóth Pálné és Bregovics István kéveadogatók végezték fáradthatatlanul munkájukat. Erre az időtartamra kérte a tsz vezetősége a Bőrgyár által felajánlott vontató segítségét is. A vontatóhoz a munkaerőt a bevont családtagok, szabadságukat itthon töltött fiatalok adták. Rövidesen szeretném elmondani egy napnak a történetét — írja Móré elvtárs. Pénteken este még körülbelül 1500 kereszt volt kint a táblákon. A cséplőgép pedig gyorsan közeledett. A termelőszövetkezet tagjai úgy határoztak, hogy másnap, szombaton ezt behordják. Hazafele menet éppen,ennek, a lehetőségéről tanakodott az elnök és Grünwald Pál a gépállomás brigádvezetője, amikor Ignácz elvtárs, a Bőrgyár igazgatója csatlakozott hozzájuk, akinek elmesélték a másnapra tervezett, nagy munkát. A Bőrgyár igazgatója azonnal felajánlotta segítségül 2 darab teherautójukat. Megörültünk a váratlan segítségnek és szombaton teljes erővel megindult a munka. Vigh István, Kovács Lajos szabadságos családtagok, az elnök, agronómus, a tanács részéről Gróf István mezőgazdasági előadó és Paksi János hivatalsegéd adta a munkaerőt az autókhoz. SikerHilt. Vasárnapra mindent behordtunk. Nem volt akadálya annak, hogy a cséplőgépek befejezzék munkájukat. Természetesen a cséplőgéptől azonnal teljesítettük beadási kötelezettségünket is.