Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-14 / 218. szám

1*54 SZEPTEMBER 14 Vita a tanácstörvény tervezetről „Nagyon helyeslem a tanácstörvény-tervezet vitaesteken való ismertetését“ Községünkben szeptember 3-án es­te igen jól sikerült vitaestet tartot­tunk, melyen a járási tanács elnö­ke, Tamás elvtárs is részt vett A vitaestet megelőzően már én is olvas­tam a törvénytervezetet, mely az új­ságban megjelent, de az első olvasás­kor nem láttam tisztán azokat a vál­tozásokat, melyek az új tervezetbe vannak a régi törvénnyel szemben. E változások még közelebb hozzák a tanácsokat a dolgozókhoz és még több jogot és kötelességet szabnak meg. A megtartott vitaesten láttam csak igazán, hogy milyen különbség van a most hozandó törvények és a régi világban hozott törvények között. — Most a­­ dolgozó nép legszélesebb ré­tegeinek joga van a tervezethez hoz­zászólni, észrevételeit megtenni. A régi világban anélkül, hogy meg­hallgatták­­ volna a népet, kiadták a szigorúbbnál szigorúbb törvényeket, melyek mind a nép ellen voltak és azok csupán egy kisebbség érdekeit szolgálták a dolgozók rovására. A tanácstörvény-tervezetből a leg­helyesebbnek azt látom, hogy vá­lasztókerületek szerint 15—20 ház választ majd egy tanácstagot, akik­nek így sokkal szorosabb lesz a kap­csolata a választóival és természete­sen a felelőssége is nagyobb lesz. így kevésbbé fordulhat elő az, ami a múlt tanácsválasztáskor, hogy egyik-má­sik tanácstag csak­ a megalakuló ülé­­sen volt jelen és azóta sem volt ta­nácsülésen. Nagyon helyeslem a tanácstörvény­­tervezet ilyen estéken való megvita­tását, mivel ezeken az estéken a dol­­gozók különböző rétegei megkapják a szükséges felvilágosításukat és ezt most el tudjuk mondani azoknak is, akik nem voltak jelen a vitán. Copf Lajos tanácstag, Nagykónyi 8 holdas dolgozó paraszt. Két czed­éKt jelöljenek választókerületenként Javaslom, hogy a megválasztott VB elnök a négy év alatt csak igen indo­kolt esetben és választói meghallga­tásával legyen az állásából áthelyez­hető, vagy elmozdítható. Szükséges ez azért is, mert a tanácselnök mire megismeri a községet és a munka­körét, s mire a község dolgozói is megismerik, a négy év feltétlenül szükséges. Ha mindig új tanácselnö­kök követik egymást, akkor ez nincs előnyére sem a községnek, sem a dolgozó parasztoknak. Javaslom még, hogy az egyes vá­lasztókerületek jelöltjei közé leg­alább két személy legyen feltüntet­ve, illetve a kerület lakói legalább két személy közül tudjanak válasz­tani. Előfordul ugyanis, hogy az a személy, akit a Hazafias Népfront helyi szervei jelölnek, nem minden esetben felel meg a választóknak, s így legalább két személy közül az egyik biztosan megválasztható lesz. Schweiger János és társai Tengelie, Ady Endre utcai lakosok. Jó ez a tanácstörvény-tervezet csak meg kell • tölteni gyakorlati tartalommal A nagykónyi Meggyes-pusztai Új Élet tsz tagja vagyok. A felszabadu­lás előtt itt, a pusztán szolgáltuk a nagy bérlőket, majd a felszabadulás előtti közvetlen években magát Esz­­terházy­ herceget. Erről az életről nem kívánok többet mondani. Én is tanácstag lettem 1950 őszén. Ma is az vagyok. Meg kell azonban mondanom őszintén, hogy nem éltem eddig tanácstagi jogommal és hozzá­teszem, kötelességemmel sem, ahogy kellett volna. Most ismét tanácsválasztások előtt állunk. Miután alaposan áttanulmá­nyoztam az új tanácstörvény-terve­zetet, most látom igazán, hogy mi­lyen felelősségteljes megtiszteltetés ta­nácstagnak lenni. Ez a tanácstörvény­tervezet még nagyobb lehetőségeket biztosít a tanácsoknak, hogy kifejt­hessék önállóságukat. Nagyon he­lyeslem a körzeti személyi választáso­kat. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy egy községben megválasztot­tuk a tanácstagságot egy-két utcá­ból és a külső negyedeket nem kép­viselte senki. Most ez nem állhat fenn. Helyeslem, hogy olyan nagy súlyt helyez a tervezet a tanács és az ap­parátus viszonyára. Eddig bizony csaknem úgy nézett ki, hogy ez a két szerv össze volt keveredve. Talán nem túlzás azt mondani, hogy a ta­nács­apparátus sokszor szinte pa­rancsolt az egyes állandó bizottsági tagoknak. Csak üdvözölni lehet, hogy a Ha­zafias Népfront ilyen széleskörű vitá­ra bocsátotta a tervezetet. Ez fontos is, így a dolgozók véleményeinek, javaslatainak figyelembevételével a legdemokratikusabban lesz megal­kotva ez az igen fontos törvény. Saj­nos mi is meg akartuk vitatni a ter­vezetet a múlt héten, de a járási ta­nácstól kiküldött Szuprics elvtárs na­gyon hamar megunta a várakozást, hogy a dolgozók csak fél 9 felé jöttek össze és egy kicsit korán hazament, így persze nem is tudtuk megfelelő­en megvitatni, mert kellett volna, aki ismertesse naposabban, hiszen még nem mindenki olvasta el. Sokat lehet olvasni mostanában az újságokban a hozzászólásokról, ja­vaslatokról. Biztos, hogy van közöt­tük, ami jó és még alaposabbá teszi a tanácstörvényt. Én csak azt mon­dom: jó ez a tanács­törvény, csak meg kell tölteni gyakorlati tarta­lommal. Ismerjék meg az új tanács­tagok feladatukat, éljenek jogaikkal és kötelességeikkel. Én is így teszek, s hiszem, hogy akkor erősödik, szi­lárdul a proletariátus dikiatúrája, a munkás-paraszt szövetség, a nép hatalma. Csönge János tanácstag, Meggyes-puszta, Uj Élet tsz. A javaslatokból VINCE FERENC nagydorogi v. b. elnökhelyettes a III. fejezet 10. pa­ragrafusában nem helyeselte azt, hogy a póttagok választását nem fog­lalja magába a törvénytervezet. Ho­gyan lesz pótolva a lemorzsolódás az elkövetkező négy év alatt, hogy a tanácstagok létszáma fennmaradjon. A törvénytervezet alapján ilyen körülmények között az egyes válasz­tókerületek tanácstag nélkül marad­nak. FÖFAI FERENC ugyan­is­k Nagy­­dorogról megemlítette, hogy helyes volna, ha ezen a területen helyettest is választanának minden választóke­rületben, éppen a fent említett hiba kiküszöbölésére. GONDOS GYULA nagydorogi igaz­gató-tanító arról beszélt. a ki­bővített végrehajtó bizottsági­­ ülésen, amelyen megtárgyalták a törvényter­ srARTÉPITÉS —....inni ...................................... Ú low fotást nyújt a mindennapi pártm­unkában N­K­P £ ö vezetet, hogy az új tanácsok megv*l­assztásával meg lesz-e a lehetőség arra, hogy a tanácselnökök helyi kö­töttsége megszilárduljon. — Ne for­duljon elő — mondotta, — mint a múlt választások után, hogy egy év alatt három elnök is működök egy községben, melynek új munkája rendszeresen a dolgozók rovására ment. BOLYAI JÓZSEFNÉ szekszárdi tanácstag szükségesnek tartja, hogy élesen vonuljon végig a törvényen az államhatalmi­ és államigazgatási szervek közti megkülönböztetés, va­lamint a választott szervek és az ap­parátus közti különbség. Ne fordul­jon elő, ami még ma is fennáll, hogy a megyei szakosztály, például a vá­rosi végrehajtó bizottság határozatát megváltoztatja. MÓRICZ SÁNDOR Bölcske köz­ségben javasolta, hogy a leendő ta­nácstagokat oktassák ki arra, hogy mi a feladatuk, mert a múlt tanács­választás után ezt a kérdést nagyon elhanyagolták. POLECSÁK GYULA dombóvári járási tanácstitkár hozzászólása a 42. § 2. bekezdéséhez: Ezt a bekezdést azzal kellene ki­egészíteni, hogy a végrehajtó bizott­ság esetenkénti meghívására a köz­vetlen szakigazgatási szervek (felet­tes) vezetői az ügykörüket érintő napirendi pontok tárgyalásánál le­gyenek kötelesek megjelenni az aláb­bi indok szerint: Tekintettel arra, hogy a tervezet 53. §-ának 1. bekezdése szerint a szakigazgatási szervek alárendeltsé­ge kettős és a 42. § 1. bekezdése elő­írja, hogy a v. b. a közvetlen szak­­igazgatási szerv­ vezetőjét a feladat­körükhöz tartozó ügyek tárgyalásá­hoz meg kell hívnia. Az ügykört érintő feladatok eredményes értéke­lése és ebből eredően érdemleges ha­tározathozatal ezzel tehetségesebbé válik annál is inkább, mivel egyrészt a felettes szakigazgatási szerv veze­tője szakvonalon a kiadott utasítások végrehajtását értékelni tudja, egy­ben a szakágat érintő feladatok meg­oldásához szakmai utasítást nyújt a v. tv.-nek. Ennek alapján a v. b.-tagok a gyakorlati életből nyert tapasztala­taik alapján az­ adott terület ilyen irányú feladatait eredményesebben tudják értékelni és ez jobban kizárja azt a lehetőséget is, hogy a v. b. a felsőbb szervek által hozott szakmai rendeletekkel ellentétes határozatot hozzon. * ÁRVAI ISTVÁN, a megyei tanács tervosztályának előadója hozzászó­lása: A tervezet első fejezetének 21. §-a szerint az állandó bizottságok a v. b.­­nek javaslatot tehetnek és a v. b. ezt 30 nap alatt köteles megtárgyalni.­­ Véleménye szerint ez a határidő túl­ságosan hosszú. Javasolja ezt 15 napra leszűkíteni. Indokolja például azzal, hogy mezőgazdasági mun­káknál, a begyűjtésnél, de más terü­leten is lehetnek az állandó bizottsá­­goknak a munkák jobb megszervezé­sére javaslataik, amelyek akár 26 nap elteltével már idejét nyúlt­ javas­latok lesznek. 3 Javuló munkaszervezés a Bonyhádi Zománcművekben A Bonyhádi Zománcművek üzemi bizottságának van egy nagy „spirá­los“ füzete, melyben sűrűn lapoz­gatnak a szakszervezeti funkcioná­riusok. A füzet felirata „Az üzem teljesítménye dekádokra, napokra lebontva." Pataki elvtársnő, az üzemi bizott­ság elnöke e füzetbe jegyzi fel az üzemrészek, brigádok teljesítmé­nyeit, de a füzet felvilágosítást ad arról is, hogy egy-egy versenysza­kasz milyen eredményeket hozott, kik voltak a versenyszakasz hősei. A pártszervezet és az üzemi bizott­ság azonban nem elégszik meg a versenyértékelés — úgynevezett ad­minisztratív formájával — a mun­kaverseny kiszélesítése érdekében versenytáblákon népszerűsíti a leg­jobb eredményt elért dolgozókat. A párt népnevelői, a szakszerve­zeti bizalmiak egyénileg is beszél­getnek a dolgozókkal, amelyet jól egészít ki a rendszeres versenyérté­kelés­­­ Ezek a beszélgetések igen mozgósító hatásúak, amelyet mutat az is, hogy az üzem augusztus havi tervét 104,6 százalékban teljesítette. Valamennyien büszkék arra, hogy az üzemben 100 százalékon aluli tel­jesítő nem volt. Fokozatosan javult a készítmé­nyek minősége is: míg az első dekádban 77.4 százalék volt, a második dekádban 83.9, a har­madik dekádban pedig már 84.4 százalékos volt a minőség. Az üzemrészek versenyében. ls­mét a nyersáru műhely szerezte meg az elsőséget, s ezzel együtt az elsőnek járó versenyzászlót 120 szá­zalékos műhelyátlagával. A Verseny­zászlót a dolgozók hónapok óta félt­ve őrzik, s úgy tervezik, hogy ez évben jó munkájukkal meg is tart­ják. A műhelyrészek közötti verseny­ben jó egyéni teljesítmények szület­tek a Bonyhádi Zománcművekben. Augusztus hónapban a „leg­jobb eredményt elért dolgozó" címet Nagy László szerezte meg, aki 160 százalékos átlagteljesít­ményével „ugrott”” ki. A savazó műhelyből Szőnyi Im­­re 150, az égetőben Eisennacher Jó­zsef 154 százalékot ért el. A szabász műhely büszkesége Japlauer Ádám, aki nemcsak a 132,5 százalékává­ tűnt ki, de a munkafegyelem betar­tásánál is az egész üzemnek példa­képe. Paplauer elvtárs 20 éve dolgozik a gyárban és ezidő alatt egyet­len egy esetben sem késett el. Számtalan nevet lehetne felsorakoz­tatni, hisz minden üzemrésznek megvan a maga élharcosa, mint Neu­­müller János húzópréses, Koller An­na exendermunkás, aki jó teljesít­ménye mellett, mint az üzem beteg­­látogató felelőse dolgozik ^eredmé­nyesen. A Bonyhádi Zománcművekben, az utóbbi időben, ahogy ezt , az ered­mények is mutatják, javult a mun­ka. A gyár párttitkára, Gyimesi elv­társ maga is produktív munkát vé­gez (anyagátvevő) és ha valahol rendellenességet tapasztal, elbeszél­get a dolgozókkal. Javult a­ gyárban a vezetés színvonala. Az igazgató, Óvári elvtárs az üzemrészekben el­lenőrzi a rendelkezések végrehajtá­sát, ezenkívül egyes üzem és brigád­­­vezetők munkamódszereit is tanul­mányozza. A műszaki vezetők a ter­melés alsó és középső parancsnokai, ma már az igazi gazda szeméve­ tárják az üzemrészeket, s felelős­ségük teljes tudatában intézkednek. A Bonyhádi Zománcművekben, az elért eredmények önmagukért­­ be­szélnek, s a használatos módszerek­: az irányítás, a műszaki és fizikai dolgozók együttműködése megérdem­li, hogy megyénk üzemei széles kör­ben tanulmányozzák. Határozat a községi apaállattartás megjavításáról A minisztertanács határozatot ho­zott az apaállattartás megjavításá­ról. (Megjelent a „Magyar Közlöny"1 augusztus 29-i számában.) A határozat szerint az állam tu­lajdonában lévő, köztenyésztés cél­jait szolgáló apaállatok gondozása és takarmányozása a községi tanács végrehajtó bi­zottságának feladata. A községi tanács az apaállatok takarmányellátásának megjavítása érdekében a község kezelésében lé­vő földekből, valamint a tartalék­­földekből kiszakíthat akkora terü­letet, amelyen az apaállatok takar­mányszükségletét megtermelik. Az apaállatellátás munkáinak irányítá­sába be kell kapcsolni a legeltetési bizottságot. Erre a feladatra a le­geltetési bizottság jelöl ki tagjai közül egy személyt, akit munkájá­ért tiszteletdíjban részesíthetnek. A helyi tanácsoknak az apaállat­­ellátás munkáinak ellenőrzésébe be kell vonniok a mezőgazdasági ál­landó bizottságot, illetve a termelési bizottságot. A helyi tanács végre­hajtó bizottsága a termelési bizottság meghallgatásával — szükség esetén — az apaállatok takarmányozásá­nak megjavítására, valamint az apa­állatok bérének kiegészítésére ter­­­mészetbeli, vagy pénzbeli hozzájá­rulást vethet ki a termelőkre. A határozat kimondja, hogy a községi tanácsok részére na­gyobb jogot kell biztosítani az apaállatok beszerzésénél. Az apaállatok megvételekor a köz­ségi tanács végrehajtó bizottsága ha­tározza meg a fajtaszükségletet. . Az apaállatok tartásához szüksé­ges, meg nem termelt takarmányok felvásárlására a tanácsok költség­vetésében előirányzott pénzügyi fe­dezetet úgy kell beosztani, hogy a tanácsok a felvásárlást a termény­­betakarítás időszakában elvégezhes­sék. A lakosság téli szükségleteinek jobb kielégítése érdekében növeke­dett az utóbbi években három-négy­szeresére a termelés konzervgyá­rainkban. A konzervgyárak a nyári hónapokban rengeteg gyümölcsöt és zöldségféleséget dolgoznak fel, amit a kereskedelem télen bocsát a la­kosság rendelkezésére. A Paksi Kon­zervgyár­­ is arra van hivatva, hogy a dolgozó parasztság által termelt áruk egy részét feldolgozza. A Paksi Konzervgyárban már májusban megkezdődött a nagy munka. Az utóbbi három hónapban rengeteg gyümölcs- és zöldségárut,­­ meggyet, barackot, zöldbabot, borsót, káposztát, stb. — konzer­váltak, amit hordókba, üvegekbe téve, a készáru raktárakban he­lyeztek el. Az üzem dolgozói az el­múlt hónapokban almabort és ve­gyesízt is készítettek. A legnagyobb szezonmunka azon­ban most van a Paksi Konzervgyár­ban. Körülbelül három hete min­den nap 800—900 mázsa nyersanyag — paradicsom, paprika, alma — ér­kezik az üzembe. Ebből a nagy mennyiségből napi 500—600 mázsa készárut termelnek. Készítenek az üzem dolgozói naponta 50 mázsa sűrített paradicsomot s körülbelül 80 mázsa lecsót. A gyümölcsfélesé­gekből, szilvából és az almából ve­lőt készítenek, s ezzel biztosítják az alapanyagot a vegyesíz gyártásához, amit a télen termelnek majd nagy mennyiségben. Készítenek ezenkívül aszalt szilvát is. Foglalkozik a vál­lalat jelenleg pálinkafőzéssel is. Szeptember hónapban három mű­szakban dolgoznak a szeszfőzde dol­gozói, hogy az erjedésnek induló gyümölcsféleségeket időben fól tud­ják dolgozni. Mindemellett napra­forgó tányérból készítenek pektint, mely kötőanyag a vegyesíz gyártásá­hoz. Ez egy új gyártási folyamat, nemrégen még, nagy összeget fizetett ki az állam a külföldnek ezért a kötőanyagért. Az üzem dolgozói a pektin gyártásával többezer forintot takarítanak meg államunknak. E feladatokat szocialista munka­­versenyben végzik el a konzervgyár dolgozói. A közel 400 fizikai dolgo­zó részére biztosítja a vállalat veze­tősége a munkához szükséges elő­feltételeket, gépi berendezéseket. A szakemberek pedig tanácsokat ad­nak a dolgozóknak ahhoz, hogy a reájuk háruló feladatokat jól el­ tud­ják végezni. A vállalat az elmúlt hónapban 106 százalékra teljesítette tervét. S ehhez az eredményhez nagyban hoz­zájárult az augusztus 20-i verseny, melyben nemcsak a fizikai, hanem a műszaki dolgozók is részt vernek. A verseny idején, de azóta is, min­den nap papíron kimutatják a dol­gozóknak, hogy mennyit kerestek. Ez az eljárás nagyban ösztönzi a dolgozókat a még nagyobb eredmé­nyek elérésére, amit bizonyít, az, hogy az elmúlt hónapban mindössze 5 dolgozó teljesített 100 százalékon alul. Werli Ádám szállítómunkás 191 százalékra, Tóth József főző­ 120, Tarr István üzemi munkás 165, az ifik közül Karszt Hona 157, Kiss Sándor 149, Kovács Mária pedig 137 százalékra teljesítette havi tervét, s valamennyien szép pénzösszeget vit­tek haza. Nagy ütemben folyik a zöldség és gyümölcsfélék feldolgozása a Paksi Konzervgyárban

Next