Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)
1954-09-14 / 218. szám
1*54 SZEPTEMBER 14 Vita a tanácstörvény tervezetről „Nagyon helyeslem a tanácstörvény-tervezet vitaesteken való ismertetését“ Községünkben szeptember 3-án este igen jól sikerült vitaestet tartottunk, melyen a járási tanács elnöke, Tamás elvtárs is részt vett A vitaestet megelőzően már én is olvastam a törvénytervezetet, mely az újságban megjelent, de az első olvasáskor nem láttam tisztán azokat a változásokat, melyek az új tervezetbe vannak a régi törvénnyel szemben. E változások még közelebb hozzák a tanácsokat a dolgozókhoz és még több jogot és kötelességet szabnak meg. A megtartott vitaesten láttam csak igazán, hogy milyen különbség van a most hozandó törvények és a régi világban hozott törvények között. — Most a dolgozó nép legszélesebb rétegeinek joga van a tervezethez hozzászólni, észrevételeit megtenni. A régi világban anélkül, hogy meghallgatták volna a népet, kiadták a szigorúbbnál szigorúbb törvényeket, melyek mind a nép ellen voltak és azok csupán egy kisebbség érdekeit szolgálták a dolgozók rovására. A tanácstörvény-tervezetből a leghelyesebbnek azt látom, hogy választókerületek szerint 15—20 ház választ majd egy tanácstagot, akiknek így sokkal szorosabb lesz a kapcsolata a választóival és természetesen a felelőssége is nagyobb lesz. így kevésbbé fordulhat elő az, ami a múlt tanácsválasztáskor, hogy egyik-másik tanácstag csak a megalakuló ülésen volt jelen és azóta sem volt tanácsülésen. Nagyon helyeslem a tanácstörvénytervezet ilyen estéken való megvitatását, mivel ezeken az estéken a dolgozók különböző rétegei megkapják a szükséges felvilágosításukat és ezt most el tudjuk mondani azoknak is, akik nem voltak jelen a vitán. Copf Lajos tanácstag, Nagykónyi 8 holdas dolgozó paraszt. Két czedéKt jelöljenek választókerületenként Javaslom, hogy a megválasztott VB elnök a négy év alatt csak igen indokolt esetben és választói meghallgatásával legyen az állásából áthelyezhető, vagy elmozdítható. Szükséges ez azért is, mert a tanácselnök mire megismeri a községet és a munkakörét, s mire a község dolgozói is megismerik, a négy év feltétlenül szükséges. Ha mindig új tanácselnökök követik egymást, akkor ez nincs előnyére sem a községnek, sem a dolgozó parasztoknak. Javaslom még, hogy az egyes választókerületek jelöltjei közé legalább két személy legyen feltüntetve, illetve a kerület lakói legalább két személy közül tudjanak választani. Előfordul ugyanis, hogy az a személy, akit a Hazafias Népfront helyi szervei jelölnek, nem minden esetben felel meg a választóknak, s így legalább két személy közül az egyik biztosan megválasztható lesz. Schweiger János és társai Tengelie, Ady Endre utcai lakosok. Jó ez a tanácstörvény-tervezet csak meg kell • tölteni gyakorlati tartalommal A nagykónyi Meggyes-pusztai Új Élet tsz tagja vagyok. A felszabadulás előtt itt, a pusztán szolgáltuk a nagy bérlőket, majd a felszabadulás előtti közvetlen években magát Eszterházy herceget. Erről az életről nem kívánok többet mondani. Én is tanácstag lettem 1950 őszén. Ma is az vagyok. Meg kell azonban mondanom őszintén, hogy nem éltem eddig tanácstagi jogommal és hozzáteszem, kötelességemmel sem, ahogy kellett volna. Most ismét tanácsválasztások előtt állunk. Miután alaposan áttanulmányoztam az új tanácstörvény-tervezetet, most látom igazán, hogy milyen felelősségteljes megtiszteltetés tanácstagnak lenni. Ez a tanácstörvénytervezet még nagyobb lehetőségeket biztosít a tanácsoknak, hogy kifejthessék önállóságukat. Nagyon helyeslem a körzeti személyi választásokat. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy egy községben megválasztottuk a tanácstagságot egy-két utcából és a külső negyedeket nem képviselte senki. Most ez nem állhat fenn. Helyeslem, hogy olyan nagy súlyt helyez a tervezet a tanács és az apparátus viszonyára. Eddig bizony csaknem úgy nézett ki, hogy ez a két szerv össze volt keveredve. Talán nem túlzás azt mondani, hogy a tanácsapparátus sokszor szinte parancsolt az egyes állandó bizottsági tagoknak. Csak üdvözölni lehet, hogy a Hazafias Népfront ilyen széleskörű vitára bocsátotta a tervezetet. Ez fontos is, így a dolgozók véleményeinek, javaslatainak figyelembevételével a legdemokratikusabban lesz megalkotva ez az igen fontos törvény. Sajnos mi is meg akartuk vitatni a tervezetet a múlt héten, de a járási tanácstól kiküldött Szuprics elvtárs nagyon hamar megunta a várakozást, hogy a dolgozók csak fél 9 felé jöttek össze és egy kicsit korán hazament, így persze nem is tudtuk megfelelően megvitatni, mert kellett volna, aki ismertesse naposabban, hiszen még nem mindenki olvasta el. Sokat lehet olvasni mostanában az újságokban a hozzászólásokról, javaslatokról. Biztos, hogy van közöttük, ami jó és még alaposabbá teszi a tanácstörvényt. Én csak azt mondom: jó ez a tanácstörvény, csak meg kell tölteni gyakorlati tartalommal. Ismerjék meg az új tanácstagok feladatukat, éljenek jogaikkal és kötelességeikkel. Én is így teszek, s hiszem, hogy akkor erősödik, szilárdul a proletariátus dikiatúrája, a munkás-paraszt szövetség, a nép hatalma. Csönge János tanácstag, Meggyes-puszta, Uj Élet tsz. A javaslatokból VINCE FERENC nagydorogi v. b. elnökhelyettes a III. fejezet 10. paragrafusában nem helyeselte azt, hogy a póttagok választását nem foglalja magába a törvénytervezet. Hogyan lesz pótolva a lemorzsolódás az elkövetkező négy év alatt, hogy a tanácstagok létszáma fennmaradjon. A törvénytervezet alapján ilyen körülmények között az egyes választókerületek tanácstag nélkül maradnak. FÖFAI FERENC ugyanisk Nagydorogról megemlítette, hogy helyes volna, ha ezen a területen helyettest is választanának minden választókerületben, éppen a fent említett hiba kiküszöbölésére. GONDOS GYULA nagydorogi igazgató-tanító arról beszélt. a kibővített végrehajtó bizottsági ülésen, amelyen megtárgyalták a törvényter srARTÉPITÉS —....inni ...................................... Ú low fotást nyújt a mindennapi pártmunkában NKP £ ö vezetet, hogy az új tanácsok megv*lassztásával meg lesz-e a lehetőség arra, hogy a tanácselnökök helyi kötöttsége megszilárduljon. — Ne forduljon elő — mondotta, — mint a múlt választások után, hogy egy év alatt három elnök is működök egy községben, melynek új munkája rendszeresen a dolgozók rovására ment. BOLYAI JÓZSEFNÉ szekszárdi tanácstag szükségesnek tartja, hogy élesen vonuljon végig a törvényen az államhatalmi és államigazgatási szervek közti megkülönböztetés, valamint a választott szervek és az apparátus közti különbség. Ne forduljon elő, ami még ma is fennáll, hogy a megyei szakosztály, például a városi végrehajtó bizottság határozatát megváltoztatja. MÓRICZ SÁNDOR Bölcske községben javasolta, hogy a leendő tanácstagokat oktassák ki arra, hogy mi a feladatuk, mert a múlt tanácsválasztás után ezt a kérdést nagyon elhanyagolták. POLECSÁK GYULA dombóvári járási tanácstitkár hozzászólása a 42. § 2. bekezdéséhez: Ezt a bekezdést azzal kellene kiegészíteni, hogy a végrehajtó bizottság esetenkénti meghívására a közvetlen szakigazgatási szervek (felettes) vezetői az ügykörüket érintő napirendi pontok tárgyalásánál legyenek kötelesek megjelenni az alábbi indok szerint: Tekintettel arra, hogy a tervezet 53. §-ának 1. bekezdése szerint a szakigazgatási szervek alárendeltsége kettős és a 42. § 1. bekezdése előírja, hogy a v. b. a közvetlen szakigazgatási szerv vezetőjét a feladatkörükhöz tartozó ügyek tárgyalásához meg kell hívnia. Az ügykört érintő feladatok eredményes értékelése és ebből eredően érdemleges határozathozatal ezzel tehetségesebbé válik annál is inkább, mivel egyrészt a felettes szakigazgatási szerv vezetője szakvonalon a kiadott utasítások végrehajtását értékelni tudja, egyben a szakágat érintő feladatok megoldásához szakmai utasítást nyújt a v. tv.-nek. Ennek alapján a v. b.-tagok a gyakorlati életből nyert tapasztalataik alapján az adott terület ilyen irányú feladatait eredményesebben tudják értékelni és ez jobban kizárja azt a lehetőséget is, hogy a v. b. a felsőbb szervek által hozott szakmai rendeletekkel ellentétes határozatot hozzon. * ÁRVAI ISTVÁN, a megyei tanács tervosztályának előadója hozzászólása: A tervezet első fejezetének 21. §-a szerint az állandó bizottságok a v. b.nek javaslatot tehetnek és a v. b. ezt 30 nap alatt köteles megtárgyalni. Véleménye szerint ez a határidő túlságosan hosszú. Javasolja ezt 15 napra leszűkíteni. Indokolja például azzal, hogy mezőgazdasági munkáknál, a begyűjtésnél, de más területen is lehetnek az állandó bizottságoknak a munkák jobb megszervezésére javaslataik, amelyek akár 26 nap elteltével már idejét nyúlt javaslatok lesznek. 3 Javuló munkaszervezés a Bonyhádi Zománcművekben A Bonyhádi Zománcművek üzemi bizottságának van egy nagy „spirálos“ füzete, melyben sűrűn lapozgatnak a szakszervezeti funkcionáriusok. A füzet felirata „Az üzem teljesítménye dekádokra, napokra lebontva." Pataki elvtársnő, az üzemi bizottság elnöke e füzetbe jegyzi fel az üzemrészek, brigádok teljesítményeit, de a füzet felvilágosítást ad arról is, hogy egy-egy versenyszakasz milyen eredményeket hozott, kik voltak a versenyszakasz hősei. A pártszervezet és az üzemi bizottság azonban nem elégszik meg a versenyértékelés — úgynevezett adminisztratív formájával — a munkaverseny kiszélesítése érdekében versenytáblákon népszerűsíti a legjobb eredményt elért dolgozókat. A párt népnevelői, a szakszervezeti bizalmiak egyénileg is beszélgetnek a dolgozókkal, amelyet jól egészít ki a rendszeres versenyértékelés Ezek a beszélgetések igen mozgósító hatásúak, amelyet mutat az is, hogy az üzem augusztus havi tervét 104,6 százalékban teljesítette. Valamennyien büszkék arra, hogy az üzemben 100 százalékon aluli teljesítő nem volt. Fokozatosan javult a készítmények minősége is: míg az első dekádban 77.4 százalék volt, a második dekádban 83.9, a harmadik dekádban pedig már 84.4 százalékos volt a minőség. Az üzemrészek versenyében. lsmét a nyersáru műhely szerezte meg az elsőséget, s ezzel együtt az elsőnek járó versenyzászlót 120 százalékos műhelyátlagával. A Versenyzászlót a dolgozók hónapok óta féltve őrzik, s úgy tervezik, hogy ez évben jó munkájukkal meg is tartják. A műhelyrészek közötti versenyben jó egyéni teljesítmények születtek a Bonyhádi Zománcművekben. Augusztus hónapban a „legjobb eredményt elért dolgozó" címet Nagy László szerezte meg, aki 160 százalékos átlagteljesítményével „ugrott”” ki. A savazó műhelyből Szőnyi Imre 150, az égetőben Eisennacher József 154 százalékot ért el. A szabász műhely büszkesége Japlauer Ádám, aki nemcsak a 132,5 százalékává tűnt ki, de a munkafegyelem betartásánál is az egész üzemnek példaképe. Paplauer elvtárs 20 éve dolgozik a gyárban és ezidő alatt egyetlen egy esetben sem késett el. Számtalan nevet lehetne felsorakoztatni, hisz minden üzemrésznek megvan a maga élharcosa, mint Neumüller János húzópréses, Koller Anna exendermunkás, aki jó teljesítménye mellett, mint az üzem beteglátogató felelőse dolgozik ^eredményesen. A Bonyhádi Zománcművekben, az utóbbi időben, ahogy ezt , az eredmények is mutatják, javult a munka. A gyár párttitkára, Gyimesi elvtárs maga is produktív munkát végez (anyagátvevő) és ha valahol rendellenességet tapasztal, elbeszélget a dolgozókkal. Javult a gyárban a vezetés színvonala. Az igazgató, Óvári elvtárs az üzemrészekben ellenőrzi a rendelkezések végrehajtását, ezenkívül egyes üzem és brigádvezetők munkamódszereit is tanulmányozza. A műszaki vezetők a termelés alsó és középső parancsnokai, ma már az igazi gazda szeméve tárják az üzemrészeket, s felelősségük teljes tudatában intézkednek. A Bonyhádi Zománcművekben, az elért eredmények önmagukért beszélnek, s a használatos módszerek: az irányítás, a műszaki és fizikai dolgozók együttműködése megérdemli, hogy megyénk üzemei széles körben tanulmányozzák. Határozat a községi apaállattartás megjavításáról A minisztertanács határozatot hozott az apaállattartás megjavításáról. (Megjelent a „Magyar Közlöny"1 augusztus 29-i számában.) A határozat szerint az állam tulajdonában lévő, köztenyésztés céljait szolgáló apaállatok gondozása és takarmányozása a községi tanács végrehajtó bizottságának feladata. A községi tanács az apaállatok takarmányellátásának megjavítása érdekében a község kezelésében lévő földekből, valamint a tartalékföldekből kiszakíthat akkora területet, amelyen az apaállatok takarmányszükségletét megtermelik. Az apaállatellátás munkáinak irányításába be kell kapcsolni a legeltetési bizottságot. Erre a feladatra a legeltetési bizottság jelöl ki tagjai közül egy személyt, akit munkájáért tiszteletdíjban részesíthetnek. A helyi tanácsoknak az apaállatellátás munkáinak ellenőrzésébe be kell vonniok a mezőgazdasági állandó bizottságot, illetve a termelési bizottságot. A helyi tanács végrehajtó bizottsága a termelési bizottság meghallgatásával — szükség esetén — az apaállatok takarmányozásának megjavítására, valamint az apaállatok bérének kiegészítésére természetbeli, vagy pénzbeli hozzájárulást vethet ki a termelőkre. A határozat kimondja, hogy a községi tanácsok részére nagyobb jogot kell biztosítani az apaállatok beszerzésénél. Az apaállatok megvételekor a községi tanács végrehajtó bizottsága határozza meg a fajtaszükségletet. . Az apaállatok tartásához szükséges, meg nem termelt takarmányok felvásárlására a tanácsok költségvetésében előirányzott pénzügyi fedezetet úgy kell beosztani, hogy a tanácsok a felvásárlást a terménybetakarítás időszakában elvégezhessék. A lakosság téli szükségleteinek jobb kielégítése érdekében növekedett az utóbbi években három-négyszeresére a termelés konzervgyárainkban. A konzervgyárak a nyári hónapokban rengeteg gyümölcsöt és zöldségféleséget dolgoznak fel, amit a kereskedelem télen bocsát a lakosság rendelkezésére. A Paksi Konzervgyár is arra van hivatva, hogy a dolgozó parasztság által termelt áruk egy részét feldolgozza. A Paksi Konzervgyárban már májusban megkezdődött a nagy munka. Az utóbbi három hónapban rengeteg gyümölcs- és zöldségárut, meggyet, barackot, zöldbabot, borsót, káposztát, stb. — konzerváltak, amit hordókba, üvegekbe téve, a készáru raktárakban helyeztek el. Az üzem dolgozói az elmúlt hónapokban almabort és vegyesízt is készítettek. A legnagyobb szezonmunka azonban most van a Paksi Konzervgyárban. Körülbelül három hete minden nap 800—900 mázsa nyersanyag — paradicsom, paprika, alma — érkezik az üzembe. Ebből a nagy mennyiségből napi 500—600 mázsa készárut termelnek. Készítenek az üzem dolgozói naponta 50 mázsa sűrített paradicsomot s körülbelül 80 mázsa lecsót. A gyümölcsféleségekből, szilvából és az almából velőt készítenek, s ezzel biztosítják az alapanyagot a vegyesíz gyártásához, amit a télen termelnek majd nagy mennyiségben. Készítenek ezenkívül aszalt szilvát is. Foglalkozik a vállalat jelenleg pálinkafőzéssel is. Szeptember hónapban három műszakban dolgoznak a szeszfőzde dolgozói, hogy az erjedésnek induló gyümölcsféleségeket időben fól tudják dolgozni. Mindemellett napraforgó tányérból készítenek pektint, mely kötőanyag a vegyesíz gyártásához. Ez egy új gyártási folyamat, nemrégen még, nagy összeget fizetett ki az állam a külföldnek ezért a kötőanyagért. Az üzem dolgozói a pektin gyártásával többezer forintot takarítanak meg államunknak. E feladatokat szocialista munkaversenyben végzik el a konzervgyár dolgozói. A közel 400 fizikai dolgozó részére biztosítja a vállalat vezetősége a munkához szükséges előfeltételeket, gépi berendezéseket. A szakemberek pedig tanácsokat adnak a dolgozóknak ahhoz, hogy a reájuk háruló feladatokat jól el tudják végezni. A vállalat az elmúlt hónapban 106 százalékra teljesítette tervét. S ehhez az eredményhez nagyban hozzájárult az augusztus 20-i verseny, melyben nemcsak a fizikai, hanem a műszaki dolgozók is részt vernek. A verseny idején, de azóta is, minden nap papíron kimutatják a dolgozóknak, hogy mennyit kerestek. Ez az eljárás nagyban ösztönzi a dolgozókat a még nagyobb eredmények elérésére, amit bizonyít, az, hogy az elmúlt hónapban mindössze 5 dolgozó teljesített 100 százalékon alul. Werli Ádám szállítómunkás 191 százalékra, Tóth József főző 120, Tarr István üzemi munkás 165, az ifik közül Karszt Hona 157, Kiss Sándor 149, Kovács Mária pedig 137 százalékra teljesítette havi tervét, s valamennyien szép pénzösszeget vittek haza. Nagy ütemben folyik a zöldség és gyümölcsfélék feldolgozása a Paksi Konzervgyárban