Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)
1954-10-06 / 237. szám
1954 OKTOBER 6 NAPCO Szekszárdon is megalakult a Hazafias Népfrontbizottság Vasárnap délelőtt 11 óra körül a város apraja-magyja igyekszik a járási kultúrház felé, hogy résztvevője, szem- és fültamija legyen a nagy ünnepi eseménynek, a szekszárdi Hazafias Népfrontibizottság megalakulásának. A fiatalokon kívül számos dolgozó paraszt, üzemi munkás, orvos, pedagógus, a néphadsereg tagjai, kisiparosok, alkalmazottak mintegy ötszázan vettek részt az ünnepi nagygyűlésen. Az előkészítő bizottság tagjai elfoglalják helyüket a szépen díszített színpadon, a város társadalmának minden rétegét képviselték. Kezdetét veszi az ünnepi nagygyűlés. Hatvan úttörő lány ajkán hangzik fel a Himnusz, utána szavalat következik, majd Teszler Vendel elvtárs, a városi tanács elnöke, a Hazafias Népfront előkészítő bizottságának tagja megnyitja az ünnepi nagygyűlést. Megnyitó beszédében röviden méltatta a nap jelentőségét. László Istvánná pedagógus, az előkészítő bizottság tagja mond ünnepi beszédet. Beszédében rámutatott arra a történelmi jelentőségű változásra, amely hazánkban a felszabadulás után történt. Méltatta a nemzeti összefogás nagy jelentőségét. — A nemzeti összefogásnak minden feltétele adva van — mondotta többek között. — Felszámoltuk a burzsoáziát, a földbirtokokat felosztottuk, az agrárproletárok és a kisparasztok között, létrejött a munkásegység, a proletárdiktatúrát a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály gyakorolja. Az értelmiség is egyre inkább támogatja a párt politikáját, segíti azt tudása legjavával megvalósítani. Ezt a harcot, melyet a népjólétért, a szocializmus megvalósításáért folytatunk, a Hazafias Népfront fogja össze. A népfrontbizottság munkájában részt vehet minden becsületes dolgozó, aki harcol a népjólét emeléséért. A kommunisták feladata, hogy a Hazafias Népfront bizottságiban olyan légkört teremtsenek, hogy mindenki hallathassa véleményét, elmondhassa kezdeményezését, hogy alkotó módon járuljon hozzá nagy céljaink megvalósításához. — Az előkészítő bizottság a munkája során igyekezett olyan javaslatot kidolgozni és azt a tisztelt nagygyűlés elé terjeszteni, amely szerint a város társadalmának minden rétegét képviselnék a Hazafias Népfrontbizottságban. Az ünnepi beszéd elhangzása után Teszler Vendel elvtárs, a Hazafias Népfront előkészítő bizottság nevében megtette a javaslatot. A javasolt 40 személy valójában a város egész társadalmát képviselte: volt dolgozó paraszt, termelőszövetkezeti tag, üzemi munkás, pedagógus, orvos, ügyvéd, lelkész, kisiparos. A javaslatot a nagygyűlés egyhangúlag elfogadta. A nagygyűlés ezután megválasztotta küldötteit a megyei Népfrontbizottságba. 13 küldöttet — köztük Simon Ferencné varrónőt, dr. Keglődi József orvost, Horvai Árpád pedagógust, Takács József dolgozó parasztot — ugyancsak egyhangúlag elfogadta. Szekszárd város lakosságát a Hazafias Népfront országos kongresszusán 10 dolgozó fogja képviselni: Szendy Pál, a városi párt - végrehajtó bizottság első titkára, Sörös Sándor dolgozó paraszt, Győrfi István kovácsmester, László Istvánná pedagógus, Tatai István parasztfiatal, Vesztergombi Ferencné dolgozó parasztasszony, Máté Géza őrnagy, Töreki Miklós hadnagy, dr. Benes Lajos orvos, Stier Antal termelőszövetkezeti tag. Az előkészítő bizottság javaslata nagy tetszést váltott ki a nagygyűlés résztvevői körében, és valamennyi javaslatot elfogadták. A megalakult Hazafias Népfrontbizottságot a Garay János úttörőcsapat köszöntötte. Felülvizsgálták a munkavédelmi felszereléseket a Paksi Tégla-, és a Dunaföldvári Kendergyárban A minisztertanács és a SZOT balesetelhárítási határozata kimondja: „A vállalat igazgatója, vagy megbízásából a főmérnök, az egyes üzemrészek vezetői, a szakszervezet és ha az üzemben orvos működik, az üzemorvos bevonásával köteles havonta egyszer az egész üzemrészre kiterjedő balesetelhárítási biztonsági szemlét tartani.“ Megyénk üzemeiben általában megtartják a havi biztonsági szemléket, azonban vannak olyan vállalatok, ahol sem a vállalatvezetők, sem a szakszervezeti szervek nem tekintik szívügyüknek a balesetelhárítást. A Tolna megyei Szakszervezetek Megyei Tanácsa Elnöksége az elmúlt napokban foglalkozott a Paksi Téglagyár és a Dunaföldvári Kendergyár munkavédelmi helyzete felülvizsgálásával, megnézték a munkavédelemmel járó feladatok végrehajtását és a télre való felkészülést. A vizsgálat megállapította, hogy bár a Paksi Téglagyár megyénk egyik legjobban felszerelt téglaüzeme, a gyártelepein rendetlenség uralkodik. A „placcokon" felhalmozódott selejttégla szerteszét dobálva éktelenkedik, amely sok baleset forrása lehet. Az üzemi bizottság nem ismeri az egészségvédelmi rendeleteket, de nem tartják meg a hovi szemlét sem. Ezek után nem is csodálkozhatunk, ha nagyobb a balesetek száma, mint a többi üzemekben. A szakszervezetek megyei tanácsa a hibák kiküszöbölésére megjelölte a feladatokat, az üzemben rendszeresíteni kell a havi biztonsági szemle megtartását, de be kell indítani a dolgozók között is a balesetelhárítás ismertetését, mert az egészségvédelemnek, az egészségügynek igen nagy szerepe van az emberi élet megóvásában. Éppen ezért a vállalati és szakszervezeti vezetőknek erkölcsi felelőssége e téren igen nagy. A Dunaföldvári Kendergyárban valamivel jobb a helyzet. A gépek balesetelhárító berendezése általában megfelelő, s már hozzáfogtak a téli felkészüléshez, pótolják, a hiányzó ablakfiókokat, de megtették a fűtésre való előkészületeket is. A kendergyárban is hiba az, hogy az üzemi bizottság elnöke, bár ismeri feladatait, nem tartja kötelességének azok teljesítését. A hibák megszüntetésére és a dolgozókról történő fokozottabb gondoskodás érdekében a fürdő bővítését és a műhelyrészek portalanítását kell megvalósítani. A szakszervezetek megyei tanácsa a vizsgálat után a szükséges változásokat jegyzőkönyvbe foglalta, kijelölte a munkálatok határidejét és a felelősöket, amelynek alapjául ellenőrzi a feladatok végrehajtását. A minisztertanács és a SZOT balesetelhárítási határozata azonban nemcsak a Paksi Tégla-, és a Dunaföldvári Kendergyárra vonatkozik, hanem érvényes megyénk valamannyi üzemére. Ennek megfelelően minden üzemben minden hónapban meg kell szervezni a bizottsági szemlét, de a dolgozóikat is be kell vonni a balesetelhárításba, hogy ezzel csökkentsük üzemeinkben a balesetek számát. 3 Szakmai utánpótlás a Bonyhádi Cipőgyárban A pártkongresszus határozatainak megvalósítása, nagy feladatokat hárít megyénk könnyűipari jellegű üzemeire, így a Bonyhádi Cipőgyárra is. A határozat maradéktalan végrehajtásához szükségszerű üzemeinkben a szakmai utánpótlás biztosítása, egyrészt a termelés felfuttatása, másrészt a minőség további megjavítása céljából. Ismeretes az, hogy szerte az országban hatalmas intézmények létesültek, ahol államilag biztosítják az egyes iparágak számára az utánpótlást, a szakmai továbbképzést. Egyre fejlődő gyáriparunk számára bőséges forrást jelentenek ezek az intézmények, azonban vannak egyes területek, mint például a cipőipar — különösen a vidéki gyárak, ahol ezen a területen „önellátóknak“ kell lenniük a vezetőknek, hogy ezt a fontos feladatot végrehajthassák. — Nem kis felelősséget jelent a Vidéki gyáraiknak az utánpótlás biztosítása, hisz alig áll más lehetőség számukra, mint a mezőgazdasági dolgozók gyermekeinek bevonása az ipari munkába. Járásunk telepes községeit figyelembe véve, ahol úgyszólván eddig teljesen ismeretlen fogalom volt az ipari termelés, különösen nagy gondot jelent az utánpótlás kiválogatása. A Bonyhádi Cipőgyár már évek óta foglalkozik a szakmai utánpótlás biztosításával, azonban lényeges fejlődés csak a kormányprogram megjelenése után következett be. 1954 március havában 28 főt szerződtettünk, akik közül eddig már 5 fő felszabadult, s a futószalag mellé került. Még nagyobb fejlődés várható az 1954 IV. negyedévében, amikor is 53 új dolgozó betanítása indult meg. Erre az időpontra már le is szerződtettünk 31 fiatalt. Az „átképzős" dolgozók az ipar minden területén szakmai oktatásban részesülnek. A női átképzősök főleg a tűződei üzemrészben a könnyebb alja és szabászati munkára, a férfi átképzősöket pedig aljamunkára képezzük ki. Az átképzés itt dolgozók nemcsak szakmai oktatásban, hanem elméleti oktatásban is részesülnek, ahol megszerzik a kalkulációs ismereteket, emellett lábanatómiát tanulnak és írásbeli, valamint számolási ismeretekre is szert tesznek. Az elméleti oktatás szerves része a gyakorlati oktatásnak, s a kettő együtt biztosítja azt, hogy az újonnan betanult dolgozó átfogó ismeretekkel rendelkezzen, tisztában legyen az egyes műveletekkel, s annak idején, amikor már a futószalagon ler meg, ismerje a gyártási műveletek összefüggését. Megismerje és értékelni tudja a Zsédely-mozgalom jelentőségét, ami annyit jelent , re add tovább a minőségileg kifogásolható, hibás munkadarabot!“ A Bonyhádi Cipőgyárban már számos olyan dolgozó van, aki az ilyen átképzés tanfolyamon jól elsajátítota a gyártási műveleteket és jól megállja a helyét a nagyüzemi termelésben. Schmidt Anna ifi dolgozó nemrég végezte el a tanfolyamot, s kiválóan teljesít a futószalagon. Szeptember havi keresete 986 forint volt. Szőcs Jakab írói, szintén fontos kulcshelyen dolgozik, szeptember havi keresete 810 forint volt. Ez természetesen csak a kezdet, a további gyakorlat a futószalagon további fejlődést biztosít valamennyiük számára, amely elképzelhetetlen a szakmai és gyakorlati tanulás nélkül. Ha figyelembe vesszük az országos viszonylatban megindult hatalmas méretű mozgalmat a szakmai utánpótlás biztosítására, közel van az az idő, amihez lényeges változás áll be a lakosság fokozottabb igényeinek kielégítése érdekében. Az eredmény kétszeres lesz: az egyik az, hogy eme’ kezl’k a minőségi termelés és ezzel együtt a minőségi munka, a másik pedig az, hogy növekszik a szakmai utánpótlás. A sok-sok fiatal válik szakmunkássá, akik később arra lesznek hivatva, hogy maguk is tanítókká váljanak. Ezekből az új káderekből lesznek azok a harcosok, akik Sztahánov nyomdokain járva fejlesztik a szocialista technikát, s új építői lesznek országunk felvirágoztatásának. Hirek — A szekszárdi állami könyvesbolt dolgozói az Ünnepi Könyvhét első két napján több, mint 1000 darab szépirodalmi és egyéb könyvet adtak el. Jókai Mór, Móricz Zsigmond, Karinthy Frigyes válogatott művei nagy érdeklődést keltettek és már az első napon csaknem teljes egészében elfogytak. Sokan vásárolták meg Gárdonyi Géza Egri Csillagok című művét is. Traktor pótkocsikat gyárt a mezőgazdasági szállítások meggyorsítására a Budapesti Járműgyár és a Győri Szerszámgépgyár. Eddig már több mint 650-et leszállítottak, s az év végéig még mintegy másfélezer pótkocsit adnak át a mezőgazdaságnak. Tokaji borral töltött csokoládés bombonokat készít a tokaji szüreti hét alkalmából a Szerencsi Csokoládégyár. Az újfajta édességet díszdobozokba csomagolva hozzák majd forgalomba. EGÉSZ HÉTEN ARRÓL BESZÉLGETTEK a tsz-beliek, hogy vasárnap szemle lesz. Készültek is erre, minden istállót kívül-belül kimeszeltek, tisztára seperték portájukat. Biztosan arra is számítottak, hogy a háztájuk kinézése alapján is megítélik gazdaságukat. Bizony jól is gondolták, mert reggel, amikor a vendégek megérkeztek, azt mondta Finta János sióagárdi mintagazda: „Meg akarunk nézni mindent. Ott az istállónál akarjuk elbírálni, hogy a termelőszövetkezetnek milyen állatállománya van, milyen lehetőségek vannak a továbbfejlesztéshez? Ha jót tapasztalunk, azt mi is alkalmazzuk. Ha hibát látunk, azt is megmondjuk." De reggel a megnyitón, ahol Szegedi József, az Úttörő termelőszövetkezet elnöke beszélt, nem is olyan sokat tétováztak a vendégek. A szekszárdi járás állattenyésztési igazgatójának, Braum Mihálynak vezetésével megtekintették a mözsi Úttörő termelőszövetkezet gazdaságát. A vendégek sorra vettek mindent. Elsőnek a sertésállományt nézték meg. A termelőszövetkezeti tagoknak és az egyéni parasztoknak nagyon tetszettek a sertések. Győrök elvtárs, mözsi egyéni gazda jónak látta, hogy a törzsállomány többfajtából tevődik össze. Vannak fehér hússertés kocák, mangalicák és berksiri fajták. Bosnyák elvtársnőnek, a sióagárdi Béke tsz egyik tagjának pedig a rend tetszett, meg az, hogy Horváth Matyi bácsi, az őszhajú sertésgondozó minden kérdésre megfelelő magyarázatot tudott adni. De nemcsak ő, hanem Braum elvtárs is részletesen megmagyarázott mindent. A vendégek kívánságára elmondták, hogy melyik anyakocának mennyi az évi szaporulata, melyik süldő, mennyit hízik naponta. Horváth elvtárs elmondta, hogy a legutóbbi választási átlag 8,3 volt. Braum elvtárs pedig azt mondotta el, hogy a hízók kereszteseitek. Fehér hússertést kereszteztek mangalicával, mert hizlalásra ez a legjobb. FINTA ELVTÁRSNAK, az említett sióagárdi mintagazdának minden tetszett, csak az nem, hogyszanaszét vannak az állatok. A tehénistálló a község egyik szélén van. A lóistálló a falu közepén, a sertések pedig a falun kívül. Jól mondta Finta gazda, hogy ez így mégsem egészséges dolog. Részben azért, mert nehezen lehet az állatgondozókat ellenőrizni, részben pedig a takarmányozás miatt. — Bizony ez nagy hiba, — válaszolt nyomban Vigh István, az egyik kocsis. — De mindenkinek tudnia kell, hogy kezdeti nehézségekkel küzdünk, hogy 3 év alatt nem építhettünk annyi mindent. De azért már építettünk, és még építünk is. Rövidesen elkészül az új szarvasmarha istálló és a probléma legnagyobb részt megoldódik. Mire jövő ilyenkor viszontlátjuk egymást, minden máskép lesz. A GAZDASÁG MEGTEKINTÉSE a tehénistállóval ért véget. A vendégeket itt Tóth András elvtárs, az egyik tehéngondozó fogadta. — Tóth elvtárs büszke a tehenekre, különösképpen arra, hogy jelenleg 8,3 liter a fejesi átlag. Csak az nem nagyon tetszett neki, hogy a vendégek olyan sok mindent kérdeztek. Bartók József mözsi mintagazda például arra volt kíváncsi, hogy mennyi a tehenek napi abraktakarmánya. — Ha tudni akarod, megmondom: 2 kiló, — válaszolt Tóth elvtárs. — Aztán miért nem egyedenként takarmányozzák a teheneket, amelyik több tejet ad, annak több abrak járna. — mondta az egyik vendég, a faddi Szabadság Földje tsz tagja. — Az igaz. Mi is tudjuk, hogy ez így nem éppen a legjobb, de nem tudunk jelenleg semmit sem tenni. Azért adunk 2 kiló abrakot egységesen minden tehénnek, mert több nem jut. Ezt pedig feltétlenül adnunk kell, mert ez minimum, ennyi szükséges ahhoz, hogy az állat megfelelő kondícióban legyen. — hangzott a válasz. EZ AZ, AMIT KIFOGÁSOLTAK: miért nem gazdálkodik a tsz máskép, hogy több abraktakarmány legyen. — Ne haragudjanak meg az elvtársak, de rosszul csinálják, — mondták többen — nem elsőrendű kérdésnek tekintik az állattenyésztést, pedig ez az alapja mindennek, — így szögezte le Finta János is, a többször említett sióagárdi mintagazda, Finta elvtárs jól mondta. A szövetkezet vezetőségének a jövőben úgy kell a terveket elkészítenie, úgy kell gazdálkodnia, hogy biztos alap legyen az állatállomány további fejlesztéséhez, különösképpen az állatok hozamának növeléséhez. De az Úttörő tsz tagjai tudják is ezt. Megmondta Szegedi elvtárs, az elnök, hogy minden évben tanulnak, minden éviben jobban gazdálkodnak, az idei tapasztalatok alapján jövőre úgy készítik el a terveket, hogy bőségesen jusson abraktakarmány is minden tehénnek, minden lónak, minden anyakocának és süldőnek. DÉLUTÁN a termelőszövetkezet és a község egyénileg dolgozó parasztjai közösen állattenyésztési bemutatót tartottak. A termelőszövetkezet is, meg a község egyéni parasztjai is felvezették legszebb küllemű, a legmagasabb hozamú állataikat, ahol a járási, illetve a megyei állattenyésztő állomás szakemberei egyedenként elbírálták őket. Az állatok elbírálására külön bizottságok alakultak. A tehénbíráló bizottság elnöke például Takács Vilmos volt, a bizottság maga öt tagból állt. A bizottság az Úttörő termelőszövetkezet 24. számú ,,Hajnal" nevű bonyhádi pirostarka tehenét látta legszebbnek és legjobbnak. Ez kapta meg az első díjat. A szövetkezet kapott egy fejőedényt. A második díjat Föglein Márton egyéni gazda 179. számú magyarfajta,Cifra’“ nevű tehene nyerte. A nevezett dolgozó paraszt egy kristály hamutálcát kapott. Első díjat nyert Buzogány István ..Bátor’“ nevű növendék apaállata is. Buzogány István egy ébresztőórát kapott. Első díjat nyert az Úttörő termelőszövetkezet „Pajtás“ nevű növendék apaállata is. A gondozója, Bagdi Béni bácsi 100 forint jutalmat és több szakkönyvet kapott. A felsorolt állatokon kívül még több díjnyertes van, több dolgozó paraszt kapott különböző értékes tárgyakat és több mindent kapott a termelőszövetkezet is. Puxler Mihály például második díjas „Szegfű" nevű tehene lilán kukoricadarálót kapott. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSI BEMUTATÓ és a tíz látogatás este ért véget. A községi kultúrterembe meghívták a község egész lakosságát, ahol értékelték Mözs állattenyésztésének fejlődését és meghatározták a további tennivalókat. Krisztián László, a megyei állattenyésztő állomás egyik szakembere előadást tartott a szarvasmarha tenyésztésről. Utána pedig a község kultúrcsoportja szórakoztatta a vendégeket és a helybelieket. LÁTOGATÓK A SÍZ»BIN Állattenyésztési bemutató Mosson