Tolnai Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-03 / 261. szám

1354 NOVEMBER 3 NÄPCÖ A paksi kommunisták taggyűlésen vitatták meg a Központi Vezetőség októberi határozatát A párt alapszervezeteinek életében fontos szerepük van a taggyűlések­nek. A kommunisták itt beszélik meg az alapszervezet munkáját, vitatják meg az előttük álló feladatokat. Kü­lönös jelentőségük van a mostani tag­gyűléseknek, amikor, a Központi Ve­zetőség októberi — népgazdaságunk helyzetéről és feladatairól szóló — határozatát tárgyalják meg és mozgó­sítják a párttagságot a határozat vég­rehajtására. A taggyűlés jó előkészí­tésétől függ az, hogy egy-egy község, üzem, vagy termelőszövetkezet kom­munistái és pártonkívüli dolgozói jól látják-e, mit kell tenniük saját terü­letükön a hibák kiküszöbölése, a ter­melés emelése, a dolgozók életszín­vonalának javítása érdekében. Pakson is taggyűlésen beszélték meg a Központi Vezetőség határoza­tát a kommunisták. Újszerű volt ez a taggyűlés a paksi pártszervezetben nemcsak azért, mert egy ilyen nagy­­jelentőségű határozatot vitattak meg, hanem azért is, mert hosszú évek óta először nyilvános taggyűlést tartot­tak, melyre meghívták a község élen járó pártonkívüli dolgozó paraszt­jait is. A taggyűlés már tulajdoniképen megkezdődött a hivatalos elnöki megnyitó előtt.­­ Az egyik cso­portban Girat Ádám dolgozó paraszt, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának tagja beszél kongresszusi él­ményeiről, terveiről, másutt arról vitatkoznak, hogy a sertés- vagy a libatenyésztés előnyösebb-e. Vassín­től megyei és községi tanácstag jelölt visszaemlékezik azokra az időkre, amikor 46-ban a paksi kommunista vezetőkkel együtt járt Pesten, a Par­lamentben egy küldöttséggel. Szó esik itt az őszi szántásról, vetésről, trágyázásról, egyszóval mindarról, amit itt majd meg kell beszélni, „hivatalosan” is. A titkári beszámoló ismertette a Központi Vezetőség határozatát, fő­kép annak a mezőgazdaság fejleszté­sére vonatkozó részét. Beszélt az új szakasz eredményeiről, arról, hogy pártunk tovább halad a tavaly jú­niusban megkezdett úton. Mostani nehézségeink oka nem az új szakasz politikájában keresendő, hanem ab­ban, hogy a párt helyes politikáját sok helyen nem hajtják végre. Az új szakasz eredményei a község éle­tében is megmutatkoznak. Megnőtt a paksi dolgozó parasztok termelési kedve, nincs már megműveletlen tar­talékterület, a községben soha ennyi trágyát nem hordtak ki a földekre, mint az idén. Az őszi kalászosok fel­emelt vetéstervét már 97 százalékra teljesítette a község dolgozó paraszt­sága. Megerősödtek a község termelő­szövetkezetei is. A gyapai „Új Élet”­­ben 55 forintot fognak osztani mun­­kaegységenként. De hibák vannak helyileg is az új szakasz politikájá­nak végrehajtásában.­ Nagy a zűr­zavar a tanácsnál az adónyilvántar­tásban, gyakran előfordul, hogy köte­lességüket rendesen teljesítő dolgozó parasztokat zaklatnak. Vontatottan megy a mezőgazdaság ellátása gépek­kel, szerszámokkal. Ennek nemcsak az az oka, hogy — mint a Központi Vezetőség megállapította — az ipar nem gyárt eleget, hanem, a földmű­vesszövetkezet nem gondoskodik meg­felelő helyről a kisgépek tárolására, így még amit megkapnának, sem tudják elhelyezni, hát inkább nem árusítanak. Végül a pártmunka feladatairól be­szélt a titkár elvtárs. Most, mikor ilyen nagy feladatok állnak a párt­­szervezet előtt, tűrhetetlen, hogy a kommunisták — még a vezetőségi tagok közül is néhányan — nem vé­geznek semmi pártmunkát. Név szerűint bírálta azokat a kommunistákat, akik nem dolgoznak. A Központi Vezető­ség határozata derűs optimizmussal töltsön el minden párttagot, a töme­gek bíznak a párt szavában, csak vi­gyük el hozzájuk. Valósítsuk meg a Központi Vezetőség jelszavát: „Kom­munisták az élre! Kommunisták a tömegek közé!” A hozzászólásokra nem kellett na­gyon bíztatni a jelenlevőket. Nikii elvtárs többek között a szőlőtermelés megjavításáról beszélt. Gábor elvtárs a népnevelő munkáról, a pártszerve­zet erősítésével foglalkozott. Többen kértek szót a vendégek közül is. Girst Ádám felvetette, hogy a dolgozó pa­rasztok közül sokan nem értik, hogy most milyen kedvezmények vannak a kenyérgabona beadásnál, ezt alapo­san meg kell magyarázni. Többen bírálták a tanács munkáját, a gép­állomást. Weisz Pál dolgozó paraszt elmondta, hogy ő szereti a népi de­mokráciát, kötelességét is mindig pontosan teljesíti, de a jó munkához nyugalom is kell, ne küldjenek ki egyszerre két adóívet, az egyiken hátralékot, a másikon túlfizetést ki­mutatva. Weisz Ferenc a belterjes gazdálkodásról, a szarvasmarhate­nyésztés fejlesztéséről, a trágyázás jelentőségéről beszélt. Juhász elvtárs, a községi pártbizott­ság szervezőtitkára hozzászólása után Király László elvtárs, a megyei párt­­bizottság első titkára kért szót. Rá­mutatott, hogy 10 év alatt dolgozó népünk pártunk vezetésével milyen hatalmas eredményeket ért el. A párt hibát követhet el, nem vagyunk csal­hatatlanok, de a lényeg az, hogy a hibákat felismerjük és kijavítsuk. Egyesek úgy szeretnék beállítani, hogy nincsen semmi javulás tavaly június óta. Ez nem igaz, ennek el­lenkezőjét tények bizonyítják. Van­nak nehézségeink, amik hátráltatják a párt helyes politikájának végrehaj­tását, de ezek ellen keményen fel­lépünk. A nehézségek felszámolásá­nak legfőbb eszköze az, hogy emel­jük a termelést úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban, csökkentsük az önköltséget, növeljük a termelékeny­séget. Pártellenes és államellenes nézet abban látni a nehézségek meg­oldását, hogy csökkentsük az életszín­vonalat. Mezőgazdaságunk feladata nemcsak a belső szükséglet ellátása, hanem gondoskodni kell arról, hogy exportra is jusson. Például liba­májért külföldről mindent meg tud­nánk vásárolni, amire az országnak szüksége van. Van sok más termé­künk is, ami igen keresett export­cikk. A Hazafias Népfront jelentő­ségével, a pártmunka megjavításával foglalkozott ezután Király elvtárs, majd a válaszadás és az elnöki zár­szó után az Internacionálé eléneklé­­sével ért véget a taggyűlés. A paksi kommunistáknak a tag­gyűlés jól szabta meg a feladatokat. Most már csak az van hátra, hogy következetesen harcoljanak a Köz­ponti Vezetőség határozatának meg­valósításáért, népünk életszínvonalá­nak emeléséért. Ez az új kezdeménye­zés, hogy pártonkívülieket is meg­hívtak, igen jó hatással volt a köz­ség dolgozó parasztjaira. Látják, hogy a pártszervezet kikéri véleményüket, elfogadja javaslataikat. Nyilvánvaló, hogy így erősödni fog a párt és a tömegek kapcsolata. A KTSZ-ek werseme «/ Megyénk kisipari szövetkezetei jó munkával készülnek a KISZÖV és az OKISZ vezetőségválasztó küldött­­gyűlésre. Ezt a készülődést össze­kötik a november 7 és a tanácsvá­­lasztás tiszteletére indított versen­­nyel. A szövetkezetek legmagasabb szerve, a küldöttgyűlés és a három­­­havonként megtartott értekezlet fel­színre hozza az eredményeket és a hiányosságokat, de megszabja a fel­adatokat is. November 5-én tartja vezetőség­választó küldöttgyűlését a Tolna Megyei Kisipari Szövetkezetek Szö­vetsége. Az OKISZ II. vezetőségvá­lasztó küldöttgyűlése, december 11— 12-én lesz. Szövetkezeteink dolgozói tisztában vannak azzal, mit jelent számukra a küldöttgyűlés, melynek tanácskozásai elősegítik a szövetke­zeti mozgalmat, elősegítik a dolgo­zók szebb, jobb életét. Mindezek tu­datában komoly versenymozgalom indult, s szövetkezeteink nagy része felajánlást tett a KISZÖV és az OKISZ vezetőségválasztó küldött­­gyűlése tiszteletére. A vállalások a terv teljesítésére, az önköltség csök­kentésére és a több közszükségleti cikk előállítására irányulnak. A Bátaszéki Ruházati és Szolgál­tató KTSZ a IV. negyedévre 3.500 darab kötény készítését vállalta. Versenyre hívta a megye konfekciós üzemeit. A verseny feltételei között szerepel az a vállalásuk is, amely­ben bejelentik, hogy­ az OKISZ kül­döttgyűlésére, december 12-re befe­jezik éves tervüket. A Bonyhádi Ru­házati és Szolgáltató KTSZ női szabó részlege Lefferton József részlegve­zetővel az élen a szeptember havi terv 120 százalékos teljesítését aján­lották fel. A nagyszerű versenymoz­­galom­ kiváló eredményeket hozott, amelyet mutat az is, hogy vállalá­sukat 188 százalékra teljesítették. A Dombóvári Faipari KTSZ né­hány hónappal ezelőtt túlnyomó rész­ben közületi munkát végzett. Ma már úgyszólván csak a lakosságnak végeznek javítási munkálatokat, de ezen kívül szép kivitelű bútorokat is készítenek megrendelésre. Tervük az, hogy a lakosság részére 5 száza­lékkal több új, fényezett hálószoba­berendezést készítsenek. A Dombó­vári Ruházati és Szolgáltató KTSZ a dolgozók jobb ellátására fehérne­mű részleggel bővítette a szövetke­zetet. Kezdetben sok hiba volt a minőséggel, s ennek 10 százalékos javítására tettek vállalást. Bár van­nak már eredmények e téren, de még tovább kell javítani a minősé­get, hogy minél jobb áruval lássák el a dolgozókat. A Regölyi Vegyes KTSZ tagjai éves tervük teljesítését november 20-ra vállalták. A szövetkezet dol­gozói kitettek magukért a verseny­ben, s vállalásukat 30 nappal a ha­táridő előtt, október 20-ra befejez­ték. Szép vállalásokat tettek me­gyénk szövetkezetei az önköltség­­csökkentés és a megtakarítás terén is. A Bátaszéki Épületkarba­ntartó KTSZ 4000 forint megtakarításra tett vállalást a szállítások helyes és tervszerű megszervezésével. Alig né­hány napja­­ indult el a mozgalom, máris eredményeket hozott. Az ed­digi megtakarításuk 2000 forintot tesz ki. A szekszárdi Építőipari KTSZ fes­tőrészlege felajánlotta, hogy éves tervét december 12-re befejezi. A tervek határidő előtti teljesítésén kívül azonban az önköltség csökken­tésére is mozgalmat indítottak, így a fuvardíjaknál 5 százalékos csökken­tést értek el. A Tolnai Ruházati és Szolgáltató KTSZ dolgozói felajánlásukat már teljesítették. A III. negyedévre ter­vük 116 százalékos volt. Elhatároz­ták, hogy eredményeiket tovább fo­kozzák, s a IV. negyedévben a ren­delt cipőkből ötször annyit termel­nek, mint az 1953-as év hasonló idő­szakában. A felsorolt KTSZ-eken kívül szép felajánlásokat tettek még a szekszárdi szabó, a tamási ruháza­ti, a szekszárdi fodrász, a nagydo­rogi vegyes, a bonyhádi építőipari, a döbröközi vegyes, a dunaföldvári cipész, a hőgyészi vegyes, a paksi cipész, a pincehelyi épületkarbantar­tó és a paksi építőipari KTSZ-ek is. Megyénk kisipari termelőszövet­kezetei a III. negyedéves tervüket 131 százalékra teljesítették, s most a november 7. tiszteletére indított versenyt egybekapcsolják a KISZÖV és az OKISZ vezetőségválasztó és küldöttgyűlés tiszteletére indított versenymozgalommal, a IV. negyed­éves terv határidő előtti teljesítésé­ért, 3 A jelölőgyűlések hírei A helyi tanácsok választásának napjáig nem egész egy hónap van még vissza. Megyénk dolgozói is lendületesen készülnek erre a nagy eseményre. Napról-napra számos gyűlésen vitatják meg, hogy kiket jelölnek a helyi tanácsokba. Bátaszék 29-es körzetében mint­egy 40 résztvevővel lelkes hangulat­ban tartották meg a jelölést. Többen éltek javaslattal is. Itt jelölték Gye­­nei elvtársat, a Tatarozó Vállalat mérnökét megyei tanácstagnak. Je­lölése után a megjelent dolgozó pa­rasztok gratuláltak neki. Általában Bátaszék község válasz­tó körzeteiben hasonló lelkes hangu­latban zajlottak le az idáig megtar­tott jelölőgyűlések. Ebben nagy ré­sze van annak is, hogy az első je­lölőgyűlést maga a községi tanács titkára tartotta meg, s ezen részt­­vettek azok is, akik a­ többi jelölő­gyűlések előadói. Ez az első jól elő­készített jelölőgyűlés példásan folyt le, s utat mutatott a többi jelölő­gyűlések megtartására is. Decs község 38-as körzetében is lelkes hangulatban folyt le a jelölő­gyűlés. Itt Kaposi István traktorost jelölték. Az ő jelölését valamennyien helyeselték. Többen elmondották, hogy milyen jó munkát végez a föld­jeiken, s bizonyára a tanácsban is megállja a helyét. Általános véle­mény volt az, hogy: „Bár minden traktoros úgy végezné a munkáját, mint Kaposi.” Szekszárd város területén is nap­ról-napra tartanak jelölőgyűléseket. Amellett, hogy megvitatják kiket jelöljenek a helyi tanácsokba, a he­lyi panaszokat is felvetik a válasz­tók,­­sőt számos javaslat is hangzik el ezek orvoslására. A 17-es körzet­ben például dr. Háros László tartott a jelölőgyűlésre megjelenteknek be­számolót. Beszélt a város tízéves fejlődéséről, ismertette a népfront program főbb részeit, és a Központi Vezetőség határozatának lényegét, majd foglalkozott a jelölés jelentősé­gével. A beszámoló után élénk vita in­dult meg. Ez annyiban is említésre­­méltó, mivel a város több körzeté­ben nem indítottak megfelelően vi­tát.­­ Itt több javaslat is hangzott el a helyi panaszok orvoslására. Pél­dául a jelölőgyűlésen megjelentek el­mondották, hogy készek társadalmi munkával is segíteni utcájuk járdá­jának, kocsiútjának rendbehozására, a vízlevezető árok és az átereszek kitisztítására, valamint a szennyvíz levezetőárok lefedésére, ami nyáron nem a legegészségesebb, a Kossuth Lajos utcában. Többen felszólalva elmondották, hogy az új tanácstag jobban végez­ze munkáját, mint az eddigiek, ők készek támogatni munkáját a leg­messzebbmenőkig. Többen beszéltek arról is, hogy az ellátásban nehézsé­gek vannak, mint például a húsnál, zsírnál. De elmondották a felszóla­lók közül azt is, hogy bár hiány van belőle, de a sertésbeadás maradékta­lan teljesítésével ezt is ki lehetne küszöbölni. Nagyot néztek, amikor az egyik felszólaló elmondotta, hogy különösen a mi megyénk területén nem nagyon lehetünk követelőzőek ebben a tekintetben, mivel az évi sertésbeadás tervének mindössze egy­harmadát teljesítettük. Végezetül Klézli Ferenc egyéni­leg dolgozó parasztot jelölték tanács­tagnak. Kivétel nélkül mellette sza­vaztak a megjelentek, sőt néhányan felszólalva mindjárt feladatokkal is megbízták. Klézli Ferenc örömmel vette a megtiszteltetést, s igen büsz­ke jelölésére. Gondoskodtak a dolgozók téli eladásáról az alsóhidvégi állami gazdaságban Tolna megyében, Jeszenszky „bá­ró" egykori birtokán, közel 3000 holdon terül el az alsóhidvégi álla­mi gazdaság, ahol állandóan több­száz dolgozót foglalkoztatnak. A gaz­daság vezetői az O. B.-vel karöltve gondoskodott a dolgozók téli ellátá­sáról. Az üzemi konyhán naponta három­szor 60—-70 fő étkezik. A saját konyhakertjükből egész nyáron bő­séges zöldségféleséget kaptak, de nem feledkeztek el a télről sem. A több mint másfél vagon burgonya mellett 40 mázsa sárgarépát, 6 má­zsa zöldséget, nagy mennyiségű vörös és fokhagymát tároltak, a pincében pedig több hordó káposzta, paradi­csom, paprika és egyéb savanyúság érik. A kamrában, a paradicsomos üvegekkel teli polc mellett több mint 3 mázsa kolbászt, szalonnát, sonkát és egyéb füstöltárut látni. Az élelmezés mellett a melegru­háról is gondoskodtak Alsóh­id­végen. Rendelet szerint több mint 150 dol­gozónak jár munkaruha és védőöl­töny, amiből csupán 30 pár halina­­csizma hiányzik, de ennek a beszer­zése is folyamatban van. A női és férfi munkásszállásokra egész télre biztosították a fát és szenet, hogy munka után meleg szobában pihen­hessenek a dolgozók. Nem kell félni a hideg téltől a traktorosoknak, a szerelőknek sem, mert az új szerelőműhely építésé­nek az utolsó simításait végzik, ahol nagy, fűrészporos kályha ontja a meleget annak idején, így a jól fűtött műhelyben öröm lesz a gépjavítás Alsóhidvégen. A dolgozókról való szerető gondos­kodás meghozza a gyümölcsét: az alsóhidvégi állami gazdaságban ha­táridőre befejezték az őszi kalászo­sok vetését és jól halad minden idő­szerű munka. Versenyesn­­ek a Tatarozó Vállalat dolgozói A Tolna Megyei Tatarozó és Építő Vállalat dolgozói éveleji lemaradá­suk törlesztésére újabb versenyt in­dítottak. Ezzel a vállalásukkal csat­lakoznak a MÁVAG dolgozóinak ver­senyéhez, s egyben kibővítik azokat a versenypontokat, amelyeket a me­gyei tanács és az SZMT versenyfel­hívására tettek! 1. Vállaljuk, hogy 1954 IV. ne­gyedéves tervünket 103­ százalékra teljesítjük. Ennek keretén belül a munkák helyes megszervezésével, a pontos anyagellátással az évi terv­ben való lemaradást a IV. negyed­évi terv túlteljesítésének százaléká­val csökkentjük. Tervteljesítésünknél szem előtt tartjuk a szociális és me­zőgazdasági építkezéseket. Vállaljuk továbbá, hogy a megye területén lévő összes lakásfelújítási és tataro­­zási munkálatokat november 28-ig befejezzük. 2. A szocialista munkaverseny szé­leskörű megszervezésével a vállalat dolgozóit mozgósítjuk, hogy az elő­ző negyedévhez viszonyítva a ver­senyben álló dolgozóink számát 5 százalékkal emeljük. A Sztahanov­­mozgalom kiszélesítésére a IV. ne­gyedévben összevont Sztahanov-be­­mutatót tartunk a szekszárdi textil­raktár építkezésénél. 3. Megjavítjuk a vállalat minőségi munkáját oly mértékben, hogy a IV. negyedévben az átadásra kerülő építkezéseknél minőségi kifogás ne merüljön fel. De vállaljuk azt is, hogy a kivitelezési munkákat a gaz­daságosság figyelembevételével vé­gezzük. 4. A vállalat által kidolgozott több mint 100 ezer forintos önkölt­ségcsökkentési tervünket a IV. ne­gyedévben végrehajtjuk. Azonban tovább kutatjuk az önköltségcsök­kentés lehetőségeit és az újonnan be­induló építkezéseknél a tervek, költ­ségvetések felülvizsgálásával önkölt­ségcsökkentési tervet dolgozunk ki. 5. A vállalat béralapját szigorúan betartjuk, ezen túlmenően vállaljuk, hogy a IV. negyedévben 20.000 forint bérmegtakarítást érünk el. Ezáltal a vállalat pénzügyi helyzetének meg­javítását kívánjuk elérni. 6. A IV. negyedévre megteremtjük a téli építkezések munkafeltételeit, hogy fizikai dolgozó létszámunkat a tél folyamán is zökkenőment­esen foglalkoztathassuk, de gondoskodunk a téli építkezésekhez szükséges építő­anyagról is. Klein József * igazgató László István párttitkár Szűcs Ferenc Ü. B. elnök Gyenei Ernő főmérnök. \

Next