Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-05 / 3. szám

1955 JANUAR 5 N­A­PL'ö DISZ járási aktíva-értekezlet Tamásiban Kedden, december 28-án, a tamási járási párt­ végrehajtó­bizottsága a DISZ járási bi­zottságával karöltve járási ak­tíva-értekezletet tartott, ame­lyen az ifjúság nevelésének egyes kérdéseit, feladatait tár­gyalták meg. Az értekezleten Du­ca László, a DISZ járási bi­zottságának titkára tartott be­számolót. Foglalkozott a DISZ- szervezetek munkájának ered­ményeivel és a hiányosságok­kal. Többek között, megemlí­tette, hogy az ellenség igyek­szik a DISZ-szervezeteket tá­madni. Azonban megfeledkez­tek arról, hogy DISZ-szerveze­­teink nagyszerű eredményei világosan bizonyítják, hogy képesek betölteni továbbra is azokat a feladatokat, amelyek­kel pártunk megbízta őket. — Járásunk területén — mondotta többek között — be­szélhetünk több olyan DISZ- szervezetről is, ahol helyes mederben folyik az ifjúság ne­velése, kulturális tevékenysé­gük irányítása. Ozorán például a DISZ-szervezet néprajzi gyűj­teményekkel, színvonalas mű­sorokkal teszi gazdaggá az ifjúság életét. A tamási Vö­rös Szikra tsz ifjúsága között kibontakozott lendületes mun­ka is híven tükrözi, hogy fia­taljaink szeretik a DISZ-t és felismerték, mint egyedüli szer­vezetet,­­ amely ifjúságunkat összefogja és helyes úton ve­zeti. A beszámolót heves vita kö­vette. Elsőnek Mráz József já­rási könyvtáros szólt hozzá. El­mondotta, hogy a járás terü­letén élő fiatalok egyre jobban megszeretik a könyvet, lelke­sen tanulnak, művelődnek be­lőle. Azonban helyesnek talál­ná, ha a fiatalok jobban tá­maszkodnának az idősebb nem­zedék gazdagabb tapasztalatai­ra és átvennék azokat. A to­vábbiakban megemlítette, hogy sok helyen lehet találkozni helytelen nézetekkel, amikor is csak a DISZ hibáját tartják számon és megfeledkeznek eredményeiről. — Mi a könyv­tár részéről — mondotta be­fejezésül, — mindent megte­szünk és előadásokkal is se­gítjük járásunk DISZ szerve­zeteinek munkáját. Gácsi Ferenc, az ozorai kul­túrotthon igazgatója elmondot­ta, hogy itt a fiatalok ma már nagy számban keresik fel a DISZ-szervezetet és a kultúr­­otthont. Csupán a kultúrcso­­portban több mint nyolcvanan vannak, s büszkén néznek rá­juk az idősebbek is, akik se­gítik is őket. Magyarszéki József, a tamá­si népművelési csoport vezető­je a kultúrotthonok és a DISZ szervezetek­­ kapcsolatának megjavításáról beszélt. — Ezen a téren — mondotta többek között — az utóbbi időben van javulás. Igen helyesnek tar­tom — mondotta a továbbiak­ban — Baka elvtárs beszámo­lójából azt a részt, amely a néprajzi gyűjtésekkel foglalko­zik. Ezt járásunk területén több községben megszervez­zük, amelyben nagyban tá­maszkodunk DISZ fiataljaink munkájára. Javaslom minden kultúrotthon igazgatónak, hogy a DISZ-szervezetekkel, a DISZ vezetőivel közösen dol­gozzanak, mert csak így lehet­séges komoly eredményeket elérni. Felszólalt a vitában Polányi Máté elvtárs, a járási párt­­végrehajtó bizottság másodtit­­kára is. — Mi, a járási párt­­bizottság dolgozói — mondot­ta — ezután még jobban igyek­szünk segíteni a DISZ-szerve­­zetek munkáját, ellenőrzéseink­kel és közvetlen segítségünk­kel. Szembe kell szállni azzal a helytelen nézettel, amely csak bírálja, de nem segíti a DISZ munkáját. DISZ-szerve­­zeteinknek arra kell töreked­ni, hogy anyagilag is megerő­södjenek. Ezt pedig csak úgy tudják elérni, ha a fiatalok egységesen összefognak, kultu­rális rendezvényeket szervez­nek, hogy ezzel is mozgalma­sabbá tegyék életüket Az értekezleten még többen is hozzászóltak. Javaslatokat tettek a DISZ-munka megja­vítására. Megígérték, hogy az eddigieknél jobban támogat­ják a DISZ-szervezeteket, hogy megerősödjenek és biztos tar­talékai legyenek pártunknak. KURUCZ JÓZSEF DISZ J. B. ágit. prop. titkár, Tamási. Jól jövedelmez az állattenyésztés a borjádi Haladás tsz-ben AZ ELMÚLT NAPOKBAN a Kölesd-borjádi Haladás terme­lőszövetkezetet látogattuk meg. Patai József elvtárs, a tsz el­nöke, arról számolt be, hogy termelőszövetkezetük torzsákat tenyésztő tsz, a sertés, szarvas­­marha, juh és baromfiállomá­nyuk törzskönyvi ellenőrzés alatt van. — Célunk — mon­dotta Patai elvtárs, — a felso­rolt fajták minőségi javítása. — A sertéstenyésztés men­­nyit jövedelmezett a tsz-nek? — Talán ott kezdeném, hogy az 1954-es gazdasági év bevé­telének kétharmadát, vagyis több, mint háromszázezer fo­rintot az állattenyésztésből kaptuk. Röviden szeretném el­mondani, hogy a sertéstenyész­tés milyen haszonnal jár. Csak egy számadatot mondok. A Tenyészállatforgalmi Vállalat 15 darab tenyészkant vett tő­lünk, 66.3110 forintért. Ezzel­ az eladással kettős haszonra tet­tünk szert. Először — az el­adott tenyészanyagért komoly összeget kaptunk, másodszor pedig, az eladott tenyészkanok súlyát évi sertésbeadásunkból levonták. Például, ha a Te­­nyészállatforgalmi Vállalat ál­tal megvett­­ tenyészanyag sú­lya mondjuk harminc mázsa, akkor a sertésbeadási kötele­zettségünk harminc mázsa ser­téssel kevesebb. Azt hiszem, hogy megyénk valamennyi tsz elnöke egyetért velem, amikor azt mondom, hogy érdemes te­­nyészanyagot nevelni. Jelenle­gi állományunk, összesen 162 darab fehér hússertés. Célunk az, hogy a meglévő állomá­nyunkból az új gazdasági év­ben negyven darab tenyész­kant és húsz darab tenyész­­koca süldőt neveljünk ki. — HUSZONNÉGY DARAB fejőstehenünk van, a fejési át­lag jelenleg 10,2 liter. A hu­szonnégy darab tehén közül huszonkettő törzskönyvi ellen­őrzés alatt áll. Itt is az a cé­lunk, hogy a magyar­ tarka szarvasmarha legjobb tejelő egyedeit válogassuk ki, ezt a célt szolgálja a törzskönyvi el­lenőrzés és a selejtezés. Az el­múlt gazdasági évben körülbe­lül 100.000 forintot jövedelme­­zett a szarvasmarha állomány. Az idén többet, legalább 140.000 forintot várunk. — Juhállományunk, összesen háromszáz darab, ebből 150 darab anya, természetesen törzskönyvi ellenőrzés alatt van. A gyapjún kívül a most nevelt 25 darab tenyészkos szép jövedelmet biztosít. — Kialakult baromfitenyész­tésről még nem beszélhetünk. A jelenlegi sárga-magyar állo­mányunk kevés. A tavaszra akarjuk az állattenyésztés e jövedelmező ágát is kifejlesz­teni. Mi magunk fogjuk az utánpótlást keltetni, van egy 500-as Gergely-féle petróleum­mal fűthető keltető gépünk, ezzel a géppel fogjuk a ré­szünkre szükséges baromfiállo­mányt keltetni. — ZÁRSZÁMADÁSKOR — 16,18 forintot tudtunk készpénz­ből osztani. Állatállományunk további minőségi fejlesztésével el akarjuk érni, hogy az új gazdasági évben az egy mun­kaegységre eső pénzbeni ré­szesedést 10 forinttal emeljük. — Végül pedig arról szeret­nék beszámolni, hogy eddigi eredményeink hogyan alakítot­ták termelőszövetkezetünk tag­jainak életét. —* * 1 A mi kis közösségünk nem olyan sok, alig 54 tagból tevődik össze. Merem állítani és erre büszke is vagyok, hogy minden egyes tagunk elége­dett, szereti a termelőszövet­kezeti közösséget és megbecsü­li azt. Tavaly tagságunk felé­nek volt háztáji gazdaságában tehene, ma pedig egy-két tag kivételével mindegyiknek van. A tehénen kívül nem hiányzik a háztá­ji gazdaságból a szár­nyas­jószág, a baromfi sem. Minden tagunk vágott kövér disznót, de eladásra is jut. Egyszóval, termelőszövetkeze­tünk tagjai nemcsak a közös­ben, hanem a háztáji gazda­ságban is ügyesen gazdálkod­nak. Házat, kutat, félszert, pincét építenek a tagok. Egyik tagunk, Bogáncs János másod­magával dolgozik a tsz-ben. Évi jövedelme meghaladja a 30.000 forintot. De mondhat­juk, egyetlen tagunknak sincs 20.000 forinton alul az évi jö­vedelme. — RÖVIDEN ENNYIT sze­­rettem volna mondani terme­lőszövetkezetünkről és a tag­ságról. Dolgozunk, elért ered­ményeink azonban arra kész­tetnek bennünket, hogy az 1954/55-ös gazdasági évben még jobban dolgozzunk. Mennyi nyeremény jutott a 200 és 500 forintos kötvényekre? A Harmadik Békekölcsön kötvényeket 100 forintos egész, valamint 200 és 500 forintos összevont címletekben bocsá­tották ki. Míg a 200 forintos névértékű egész kötvényekkel 1000 forintos kölcsönjegyzés esetén mindenki csak öt egész nyereményre számíthatott, most tíz teljes nyereményt is kaphat. A Harmadik Békekölcsön legkisebb nyereménye 200 fo­rint, vagyis a névérték két­szerese. A 200, illetve 500 fo­rintos névértékű összevont cím­letű kötvények tulajdonosai 200, 500 és 1000 forintos nye­remény esetében a kisorsolt összeg kétszeresét, illetve öt­szörösét nyerik. Az 5000 fo­rinton felüli nyeremény csak a kötvény egyik számára vo­natkozik, többi számai 200 fo­rintot nyernek. Az osztály megállapítására csak a fő­nyeremény húzásakor van szükség, a többi nyeremény ugyanis valamennyi osztályba tartozó kötvényre vonatkozik. |/K­özöljük olvasóinkkal­­ ! “• hogy a mai számunkhoz díjtalanul csatoljuk a Tolnai­­ Napló díszes nyomású fali- i naptárát. i ■»А Tanácskozások a hazafias nevelésről A hazaszeretetre, hazafias­­ságra való nevelés nem éppen újkeletű problémája iskolai oktatásunknak. Megyénk pe­dagógusai legtöbbjének azon­ban problémát okoz, hogyan értelmezzék a hazafiasság fo­galmát, hogyan neveljenek­­ ha­zafiasságra anélkül, hogy a nacionalizmus látszatába keve­rednének. Óvatosságból sokan megkerülték ezt a kérdést, az utóbbi időben azonban lénye­ges javulás tapasztalható me­gyénk iskoláiban a hazafias ne­velés terén. A még tisztázatlan kérdé­sek, fogalmak megoldására, az egész probléma alapos tárgya­lására január első felében igaz­gatói tanácskozások lesznek já­rásonként, amelyeken mind a középiskolai, mind az általá­nos iskolai igazgatók részt­­veszne­k. A tanácskozások első részében tisztán elvi síkon tár­­gyalják meg egy történelem­­sza­vas tanfelügyelő előadása nyomán magá­nak a hazának a fogalmát, a nép, a nemzet és nemzetköziség fogalmát, a de­mokratikus és szocialista ha­­zafiságot. Ezenkívül a nem­zeti egység fogalmáról, jelen­tőségéről és nemzetköziségről is szó lesz a tanácskozás so­rán. A tanácskozás második ré­szében a gyakorlati teendőket beszélik meg az igazgatók: ho­gyan valósítsák meg a haza­fias nevelést az iskolában, az órán és az iskolán kívül. Fel­színre kerülnek az eddigi hiá­nyosságok, de emellett az ed­digi jó népszerűsíthető eredmé­nyes kezdeményezések is. Út­mutatást­­ kapnak pedagógusa­ink, hogyan használj­ák­ fel a különféle tantárgyak anyagai­ban rejlő lehetőségeket, a ha­zafias érzések kibontakoztatá­sára és ápolására a gyerme­keikben. Fontos például a sző­kébb haza, a szülőföld, a köz­vetlen környezet megismerte­tése, megszerettetése, a szül 6­föld történelmi és népi hagyo­mányainak megismerése. Sok lehetőség kínálkozik népünk történelmében, például a nem­zeti hősök példájának bemuta­tásán keresztül a hazafiság ápolására. Ide tartozik a nép és a nyelv szépségeinek, érté­kének megmutatása, megsze­rettetése, az ország, a nép al­kotó erejének, tehetségének­­ bemutatása. Számtalan mód és lehetőség van az elmondottakon kívül, amelyeket alkalmazni lehet a szocialista hazafiságra való ne­velés területén. Reméljük, hogy a járá­si igazgatói tanács­­kozások meghozzák a kívánt eredményt és az igazgatók irá­nyítása mellett pedagógusaink kitörölhetetlenül beleégetik a hazaszeretetet, a szocialista ha­zafiságot nevelőmunkájuk so­rán kis magyarjaink lelkébe, Jól dolgozik a szekszárdi földművesszövetkezet méhész szakcsoportja 1950-­ben néhány méhész el­határozta: megpróbálnak közö­sen javítani a méhészek ne­héz helyzetén. Nehezen tudták beszerezni a szükséges felsze­relésit, képtárakat, műlépet, cukrot és nehézségieket okozott a termelt méz értékesítése is. Kelemen József, Kovács János, Horváth Katalin és Dési György méhészcsoportot ala­kítottak. — Közös erővel töb­bet tudunk tenni, nem leszünk úgy magunkra hagyatva — mondták. Első lépésük az értékesítés kérdésének a megoldása volt. A méhészeti vállalattal ezért felvették a kapcsolatot, szer­ződést kötöttek méz szállítás­ra. Szükségük volt még támo­gatásra. A födművesszövetke­­zet vette őket pártfogásba. A kezdeményezők eredményeit látva egyre többen csatlakoz­tak hozzájuk és most 4 év után mintegy 40 taggal műkö­dük a földművesszövetkezet méhész szakcsoportja 8—900 méhcsaláddal. Az első évben 5 mázsa, ebben az évben 40 mázsa mézet adtak át a vál­lalatnak. Már kezdetben felismerték azt, hogy eredményes munkát csak úgy tudnak végezni, ha képezik magukat, annál is in­kább, mert a méhészethez ko­moly szakértelem kell. Tan­folyamot indítottak, ahol a mé­hészet alapvető ismereteit sa­játították el a méhészek. Most is folyik tanfolyam, de már külön a kezdő és külön a ha­ladó méhészeidnek. A haladó tanfolyamon már tudományos alapokon foglalkoznak a méhé­szettel, biológiát tanulnak,­­ megismerkednek különböző növényfajtákkal, melyikből, mikor tudnak mézet gyűjteni a méhek. A Természettudomá­nyi Ismeretterjesztő Társulat előadásokat tart részükre, az öreg ,tapasztalt méhészek pe­dig átadják tapasztalataikat a fiatalabbaknak. A csoport minden segítséget megad a kezdő méhészeknek, ha cukorra, ha műlépre, vagy egyébre van szükségük, kise­gíti őket. A csoport vándor­méhészetet folytat, vándorolta­tás közben még a Bakonyba is eljutottak. Jórészüknek­ mo­torkerékpárja van, amivel be­j­árják a vidéket, hol találnak megfelelő mézlelő helyre. A kevesebb családdal rendelkező méhészek­ eddig helyhez voltak kötve, nem volt meg az anyagi lehetőségük a ván­doroltatásra. A csoport most ezen is segít 4—5 kis méhészt vándoroltatnak együtt, így az ő munkájuk is sikeresebb lesz. A méhészeknek egy igen fontos problémája is megoldó­dik. A földművess­zövetkezet méhész szaküzletet nyit majd, ahol a környékbeli méhészek minden szükséges anyagot meg­vásárolhatnak, természetesen a csoportonn kívüliek is, mert ed­dig a csoport csak a tagjait látta el felszereléssel. Az üz­letnek azért lesz nagy jelentő­sége a méhészek számára, mert eddig mindenért Pestre kellett utazni, ami lényegesen több kiadást jelent.­­ Katona József, Juhász Ist­ván és a szakcsoport többi tagja is ki akarja venni ré­szét a kormányprogram meg­valósításából, több mézzel akarja segíteni a lakosság jobb élelemellátását. EZT OLVASSUK Alsvang: BEETHOVEN Alsvang egyike a legismer­tebb, legkomolyabb szovjet Beethoven kutatóknak. Köny­vében sok év elmélyült ku­tatómunkájának összefoglalá­sát találjuk. Éles, plasztikus vonalakkal jelenik meg a könyvben Beethoven emberi és művészi alakja, alkotó zse­nijének fejlődése és teljes ki­bontakozása. Alsvang jó kri­tikai érzékkel válogatta ki az eddig megjelent, túlnyomó­­részt polgári szemléletű élet­rajzokból azokat az adatokat, amelyek az igazi Beethovenre jellemzők. A művek elemzése és értékelése világos, egysze­rű, a zenével kevesebbet fog­lalkozó olvasók számára is ol­vasmányos és érthető. Alsvang könyve komoly értékeivel, marxista szemléletével és a Beethoveni zenei rajongó sze­retetével nagy szolgálatot tesz a zenekedvelő magyar olvasó­­közönségnek, 3 Érdemes szerződéses fűszerpaprikát termelni, mert ez sok kedvezményt és magas jövedelmet biztosít Megyénk szekszárdi és pak­si járásának speciális ipari növénye a fűszerpaprika. Köz­tudomású, hogy a fűszerpapri­ka-őrlemény országunk dolgo­zóinak kedvelt fűszere és mi­vel külföldön is nagyon kere­sik, népgazdaságunknak igen fontos exportcikke. A minisztertanács idevonat­kozó rendelkezései szerint a fűszerpaprika-ipar jövő évi nyersanyagát is termelési szer­ződésekkel kell biztosítani. Fo­kozni kell a fűszerpaprika ter­melését, amit elsősorban a ter­mésátlagok jelentős növelésé­vel kell elérni. Kormányza­tunk éppen ezért jelentős ked­vezményeket biztosított azok­nak a termelőknek, akik fű­­szerpaprikára kötnek szerző­dést. Felemelte a paprika ter­melői árát, ami eddig átlago­san 150 forint volt, 180 forint­ra mázsánként, így például az I. osztályú csípősségmentes, nyers, csöves, felfűzött fűszer­­paprika átvételi ára 210 fo­rint, az enyhén csípősé (ve­gyes) 200 forint, a faj­ csípősé ugyancsak 210 forint. Hasonló­an emelkedett a II. és III. osztályú paprika ára is. A holdankénti 20 mázsás termésen felül több termelési prémiumot is kapnak a gaz­dák, például I. osztályú áru­nál, ha 11 mázsánál magasabb a többtermés, mázsánként 105 forintot. A leszerződött és be­ültetett terület mentesül a ter­mény-, állat-, tojás- és barom­fibeadási kötelezettség alól. A termeltető vállalat neme­sített vetőmagot, műtrágyát kamatmentes hitelre biztosít a termelők részére. Ezenkívül készpénzzel, úgynevezett mű­velési előleggel is segíti őket, hogy minél nagyobb termés­­eredményt érhessenek el. Jó­­minőségű vetőmagot kapnak a vállalattól kedvezményes áron. 300 négyszögöl leszerződött te­rületig 4 kg, ennél nagyobb vetésterület esetén minden 100 kg átadott csövespaprika után 40 dkg, de hát. holdanként legalább 6 kilogramm őrölt fűszerpaprikát kapnak a ter­melők hivatalosan megállapí­tott kedvezményes áron- Ezt megbontatlan, eredeti csoma­golásban szabadon eladhatja a termelő, de még piacra menni kell vinni, mert a helyi föld­művesszövetkezetek magas áron felvásárolják. A termeltető vállalat szak­embere segítséget, tanácsot ad a palántanevelésnél, a talaj előkészítésénél, kiültetésnél, kártevők, betegségek elleni vé­dekezésnél. Ebben az évben Mácsik An­tal bogyiszlói egyénileg gaz­dálkodó paraszt 2000 ölön ter­melt fűszerpaprikát, termés­eredménye 67 mázsa piros és 25 mázsa zöldpaprika volt. —• Ezért 10.966 forint beváltási árat és 3.823 forint prémiumot , összesen 14.789 forintot ka­pott. Ezenkívül kapott még kedvezményes áron 37 lég őrölt paprikát. Ha a jövő évben, ilyen termést ér el, de több lesz a pirospaprika, 24.221 fo­rint készpénzt kap. Török Ist­ván tolnai gazda 1400 ölön 5206 kg paprikát term­ett, ami­ért prémiummal együtt kapott 9.184 Ft-ot és 21 kg kedvezmé­nyes paprikát. 1955-ben ugyan­ilyen termésért a felemelt árakkal számítva 15.495 fo­rintot fog kapni. Szép jövede­lem ez, különösen ha azt néz­zük,­­hogy a terület még egy skat. hold sem volt. Mindebből láthatjuk, hogy a dolgozó parasztok részére nagyon kifizetődő a fűszerpap­rika termelése, jól jár az, aki minél előbb megköti a terme­lési szerződést, 4

Next