Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-19 / 15. szám

1953 JANUAR 19 Kibővített pártaktívaértekezlet Bonyhádon A gépjavítás meggyorsításáért A bonyhádi gépállomás kommunistáinak javaslatára kibővített aktívaülést tartottunk a gépjavítás munkálatainak megbeszélésével kapcsolatban. A kibővített aktívaülésen a 24 párttag mellett 12 élenjáró pászton kívüli dolgozó is részt vett. A gépjavítással kapcsolatos eredményeket és hiányosságokat Csákvári János vezető mechanikus ismertette. Beszámolójában az eredményeikről beszélve elmondotta, hogy a javítási munkálatokban az erőgépeiknél Németh István és brigádja az élenjárók, akik tervszerű munkájukkal a beütemezett tervüket az erőgépek javításánál teljesítették. Mint jókat említette meg Kovács Lajos erőgépjavító brigádját is. Beszélt azonban a hiányosságokról is. — Hiba, — mondotta többek között, — hogy a gépjavítási munkálatokban teljes egészében nem sikerült az ifjúságot bevonni. Ez annak tudható be, hogy a pártszervezet vezetősége nem foglalkozott az ifjúsággal kellőképpen, s nem szabott meg részükre konkrét feladatokat a téli gépjavítással kapcsolatban. A kibővített aktíveülés nyomán ifjúsági brigád alakult, amely példát mutat a következőkben a munkáikban. A kommunisták ezenkívül külön is fontos feladatként kapták az ifjúság nevelésének fontos feladatát. A beszámoló foglalkozott továbbá a bonyhádi és a teveli gépállomás közötti párosverseny értékelésével is. A párosversenyben ezideig továbbra is a bonyhádi gépállomás vezet, de Csáikivári elvtárs felhívta az aktívaülés résztvevőit, hogy ez az eredmény nem teheti a bonyhádi gépállomás dolgozóit elbizakodottá. A kibővített aiktíva értekezleti a beszámoló tükrében megvitatta a további feladatokat, s eközben számos versenyvállalás is történt. Németh István brigácsvezető és a brigád tagjai például vállalták, hogy a január hónapra beütemezett három erőgép kijavításán felül még egy erőgépet kijavítanak. Ehhez a felajánláshoz csatlakozott Kovács Lajos brigádvezető és brigádjának tagjai is. Dalmádi Miklós brigádvezető és a brigád tagjai vállalták, hogy a január hónapra beütamelletti ekejavítást és az eddig elmaradt hat darab eke kijavítását elvégzik nemcsak azért, hogy a brigádról a szégyent lemossák, hanem azért is, hogy elősegítsék a gépállomás terveinek teljesítését. — Szüllő János és brigádja vállalták, hogy a kombájn javítására beütemezett 500 óra helyett ezt a munkát 380 óra alatt elvégzik. A megalakult ifjúsági brigád is felajánlást tett, ahogy az összes erőgépek elejét megjavítják, ezen keresztül az erőgép javító brigádok munkáját elősegítik. Továbbá vállalták, hogy a gépállomáson belül elkészítik a motoros kutat, amely jelenleg nem ad vizet. A vállalásokat sorolhatnánk tovább is. Ezenkívül a kibővített aktívaértekezleten még számos hasznos javaslat hangzott e el, melyek nagymértékben elősegítik a tél gépjavítás sikerét. Az volt a tapasztalat, hogy a megjelenítők érzik, milyen fontossággal bír a téli gépjavítás a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban, valaiint a termelőszövetkezetek megszilárdítása érdekében. Dolgozóink érzik azt, hogy a kijavított gépeken keresztül mennyire tudják fokozni a terméshozam növelését, de érzik azt is, hogy a jól kijavított gépeken keresztül saját anyagi helyzetük is mennyire javulhat meg. pártszervezetünk is érzi a felelősséget, mindent megtesz annak érdekében, hogy e váilhajtások maradéktalanul teljesítve is legyenek. Kurek István párttitkár. Pártnap Szakoson: „...küzdünk az élőkért, mert békét akarunk“ Szakos községiben január 13-án este pártnapot tartottak, megjelentek, nagy érdeklődéssel hallgatták Tolnai elvtárs beszámolóját a nemzetközi eseményekről. Többen hozzá is szóltak, s a pártnap befejezésekor az alábbi tiltakozó táviratot küldték az Országos Béketanácshoz továbbítás végett: „Szakos község dolgozó népe tiltakozását fejezi ki a Wehrmacht feltámasztása, az új világháború kirobbbanatása mellett mesterkedő nyugati imperialisták terve ellen. A mi községünk népe egy emberöltő alatt már két ízben szenvedte át a német militarizmus rabló háborúit, s ma, amikor községünk kiheverve a másodok világháború sebeit, szorgalmas munkánkkal újból megvetettük híres állattenyésztésünk alapjait, s gazdaságilag megerősödtünk, békés életünket nem engedjük megbontani Nem felejtjük halottatokat, de küzdünk az élőkért, mert békét akarunk! A pártnap résztvevői. NAPLÓ A dunasIilvári Alkotmány tsz tagjai versenyt kezdeményeztek Az elmúlt héten minden járásiban egy-egy község, egyegy termelőszövetkezet felszabadulási versenyt kezdeményezett. A paksi járásban a dunaföldvári Alkotmány termelő szövetkezet tagjai kezdeményezték a versenyt. Hat pontban foglalták össze versenykiihívásukat. Többek között szerepelt ebben az is, hogy az összes ipari növények elvetése előtt istáilótrágyázzák a földet. Az őszi kalászosok túlnyomó részét pétisóval feltrágyázták. A lucerna és a többi kora tavaszi vetésű növényeiket legkésőbb március 31-ig elvetik. H. J. Hogyan megy a szénaosztás a »»akadáti Aranykalász? tss-ben Mostanában, amint olvasom a Tolnai Naplót, megállapítottam, hogy sokat foglalkozik az „Aranykalász’‘ termelőszövetkezetben előforduló hibákkal, hiányosságokkal. Mint Szakadát kihelyezett agronómusa, nem nézhetem ölbetett kézzel az egyre jobban felhalmozódó hibákat, s így elhatároztam, hogy papírt és ceruzát fogok s én is írok a lapnak. A napokban folyik a szénaosztás az „Aranykalász“ tszben: 288 mázsa kerülne kiosztásra, ezzel szemben a készlet mindössze 260 mázsa. Vajjon ha mind kiosztják, mi marad a tsz közös állatállománya, a lovak részére? A tsznek 20 drb lova van, s ha csak 5 kg szénát számolunk állatonként naponkénti fogyasztásra, ez havonta 30 mázsát jelent, nem is beszélve arról, hogy május 15-ig azaz az új szénáig 120 mázsa lenne a szükséglet. Mi történik akkor, ha a lovak takarmányszalmán telelnek ki — mert hiszen abraktakarmányból sem sok van? Az állatok legyengülnek, ami azt jelenti, hogy emiatt akadályozva lesz a tavaszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzése. No, de keressük meg, hol van a hiba... A takarmány kiosztásáról az igazgatóság és a taggyűlés nem tárgyalt, hiszen nem is lett velük közölve. A tsz tagságának pedig a fülébe ment, hogy az önkényesen kizárt, vagy kilépett tagoknak 5 kg szénát számoltak el munkaegységenként, mázsánként 84 forintos egységáron. Az igaz, hogy a rendelet előírja, a kilépett tagok járandóságát szabadpiaci áron kell elszámolni. Ezzel szemben a tsz által termett szénának szabad piaci értéke nem lehetne több, mint 35 forint, mert hiszen a minősége rossz, megázott, elvénült széna. Ezek szerint tehát a tsz-ben maradt tagok 49 forinttal vannak megkárosítva, ami az összes tagságra kivetítve 1.070 forint károsodást jelent. Vajon ki ezért a felelős? A tsz egész vezetősége, de egyszemélyben Gellérthegyi Máté, a tsz elnöke. Gellérthegyi elvtársnak már tudnia kellett volna, hogy a 20 drb ló részére a szükséges takarmányt biztosítani kell és csak az ezenfelüli mennyiséget oszthatták volna ki. íha, mint a tsz agronómusa, felelősséget érzek a tsz közös állatállományának átteleltetéséért, időben felhívtam Gellérthegyi elvtárs figyelmét a takarmánykiosztás helytelenségére, azonban azt a választ kaptam, hogy itt a tagság szava a döntő — ki kell osztani. Azt is tudnia kellett volna az elnök elvtársnak, hogy a tsz szénájának szabadpiaci értéke nem lehet több, mint mázsánként 35 forint, mivel gyenge minőségű, s véleményem szerint így kellett volna a kilépett tagoknak is elszámolni. Valószínűnek tartom, ha ezeket a kérdéseket taggyűlés elé terjesztve tárgyalják meg, a taggyűlés a 35 forintos szabadpiaci árat állapítja meg, mivel a tagság is így részesül a szénából. Nagy hiba az, hogy mindezekről a tagok semmit sem tudnak, csak itt-ott szűrődik ki valami kis hír, s ezeket maguk között beszélik. Vajon a felsőbb szervek meddig hagyják még, hogy Gellérthegyi Máté tsz elnök herdálja a t tsz közös vagyonát, — amellyel akadályozza a közös állatállomány átteleltetését és a tagok jövedelmének emelését. MAJOR MIKLÓS kihelyezett agronómus, Szakadát. Együtt a község dolgozóival A kakasdi tanács elnökének irodájába alig-alig lehet úgy bemenni, hogy ott egyedül csak a tanácselnök lenne. A végrehajtó bizottság tagjai, tanácstagok, a népfront helyi bizottságának tagjai, dolgozó parasztok állandóan felkeresik Illés Ambrus tanácselnököt, hogy tanácsot kérjenek tőle és érdeklődjenek a község ügyei felől, hogy javaslataikkal segítsék az ő munkáját. A tanácsnak és a Népfrontbizottságnak sikerült szinte a község lakóinak minden réteget bevonni a munkába, mindenkivel éreztetni, hogy a község életébe van beleszólási joguk, hogy a község fejlesztése valamennyiük ügye. Jönnek is a javaslatok szinte percenként, hogy mit kellene tenni annak érdekében, hogy a község szebb, csinosabb legyen. . — Nem ártana, ha megszüntetnénk a betonúton rendszeresített sétát — javasolja a népfront-bizottság elnöke, Molnár Ferenc. — Az jó is lenne, — mondja a tanácselnök. — Parkosítani kellene a szövetkezeti vendéglő előtti teret, mintegy 600 ölnyi nagyságú az egész. Jól lehetne ott fásítani, virágokkal díszíteni és padokat is lehetne felszerelni. Biztosan örülnének ennek a fiatalok. Még az idősebbek is szívesen eljönnének oda kicsit felfrissülni a nyár melegében, — toldja meg a javaslatot az egyik tanácstag. — Nem is kerülne nagyon sokba e terv megvalósítása, mert akárcsak eddig, a község lakói most is szívesen jönnének parkosítani, — szólt ismét a Népfront-bizottság elnöke. Bátran kezdeményeznek a dolgozók javaslatai alapján a község vezetői Kakasdon, mert tudják, hogy az egész község segítő munkájával járul hozzá a tervek megvalósításához. A tanácstagok javasolták azt, hogy a „belaci” részt, valamint az egyik utcaközt kövezzék ki. A kikövezésre javasolt útszakasz mintegy 800 méter hosszú. A régi makadám út felbontott anyaga rendelkezésre állt, a dolgozó parasztok fogatokat ígértek. Sőt, amikor a terv megvalósításra került, a 40 fogat mellett, mintegy 30 gyalogmunkás is részt kért a munkából. A nagy lelkesedéssel végzett munkát csupán a kedvezőtlen időjárás szakította félbe. Több éve megvalósításra várt már az apaállat-kifutókarám. Ezt 5 nap alatt, némi állami támogatással, társadalmi munkával készítették el. Ezeket az eredményeket jól ismerték a község vezetői és a tanácsházán éppen ott tartózkodó 6 tanácstag ezért merte javasolni a parkosítást is. ..— a villamosításról is beszéljünk — indítványozta az egyik tanácstag. — Már megérkezett a jóváhagyás. Helyileg kitermelhetünk 65 darab oszlopnak megfelelő fát. Többen már felajánlották segítségüket is — mondotta a tanácselnök. — Ez jó, legalább mintegy 140—150 ház villamosítását is lehetővé tesszük ezáltal. — Ezt a népfront-bizottság elnöke mondotta. Azután szó esett arról is, hogy mi mindent akarnak megvalósítani 1955-ben. A községfejlesztési tervet a tanácstagok, a népfront-bizottsági tagok javaslatai alapján készítette el a községi tanács. 3.000 forint beruházással egy mélyfuratú kút felújítását, a kultúrotthon színpadi felszereléssel és székkel való ellátását, mezei hidak javítását, hangoshíradó beszerzését vették tervbe.* így zajlanak e Tolna megyei kisközség nagyszerű hétköznapjai .. . B, 3. 3 Hogyan került Fürgéd a tamási járás élenjáró községei közé A felszabadulás után, szinte máról holnapra új község létesült a tamási járásiban — Fürgéd. Monttenuovó Nándor herceg hajdani cselédei 1948- 49-ben, rövid két év leforgása alatt új községet építettek maguknak. — Mindent az építésre — ez volt a törekvésük, ezért tették szinte éjt is nappallá. Az egykori nincstelenei szinte kétszeres erővel dolgoztak a juttatott földeken — kezdetben úgyszólván jószág és felszerelés nélkül, — hogy jobb életet teremtsenek maguknak. Arról közben többen megfeledkeztek, hogy kötelességeik is vannak az iránt az állam iránt, amely megteremtette számukra azit a lehetőséget, hogy a régi cselédlakásokból saját, új otthonukba költözhessenek. Így aztán az elmúlt éveik során a fürgediek mindig utolsók voltak a beadásban és az adófizetésben. Igaz, a tanácsnál sem foglalkoztak úgy a dolgozó parnaszitokkal, kihogyan kellett volna. A meggyőzés helyett hivatalos, száraz intézte, dicsekkel, lélekteleinül akarták a begyűjtést végezni, amivel éppen ellentkező megnyilvánulást értek el a dolgozó parasztok között. A fürgédő gazdáik közül egyre többen látták be, hogy ez így inam mehet tovább. — Valahogyan segíteni kell a dolgokon. Nem lehet az, hogy állandóan az utolsók közt legyünk — hangzott el ez a megállapítás tanácsüléseken és a gazdák között beszélgetés közben. — Minden gazda megkapta a lehetőséget arra, hogy új házat építsen, valamivel viszonozni kell ezt már egyszer. Próbáltak volna építeni Montemuovó idejében. Nem is maradt ez üres szóbeszéd. A füngedi gazdák egyre többször és többen vitték beadási könyvüket és a terménybeadást igazoló vételi jegyet a tanácshoz. Ezek a megnyilvánnuilásaik elvezetitek oda, hogy az ősz folyamán Fürged a járás legjobb községei közé került a beadás teljesítéséiben. Egyre inkább úrrá lett az a hangulat, „ha én teljesíteni tudom a beadást, akkor teljesíteni tudja más is, ő is akkor kapta a földet és ott kezdte, ahol én." „Nem mondhatja senki, hogy nincsen miből, mert ahogyan mákunk van, úgy máshol is van." Egyre többet hangoztatták ezt, a beadásukat példásan teljesítő gazdáik, id. Bólé János, B. Szabó István, L*nti Sándor, Hérincs Ferenc, id. Bazsér József, akik valamenyien hat-hét hold főidőn gazdálkodnak. Úgy gazdálkodtak, hogy a saját szükségletük mellett kötelezettségeiket ig tdulik teljesíteni. Igazuk is vol abban, hogy másoknak is mefívult a lehetősége a beadás teljesítésére. A hátralékkosok között találjuk Bódrás Ferenct .A holdas és Varga Imre írt holdas gazdákat, akiknek most igen tetemes hátralékjuk van. De amikor csak egy tehenet meg egy lovat tartatnak, akkor könnyein hivatkozhatnak arra, hogy nincs miből teljesíteni. Ha egy hat holdas gazda mindennek eleget tud tenmi, még inkább meg tudná ezt csinálni egy tizennégy holdas. Ha ezek s a hozzájuk hasonlók egyszer már jobb belátásra térnének, még jobb eredményt mutathatna fel községük. A becsületes dolgozó parasztok azom igyekeznek, hogy mielőbb eleget tegyenek kötelezettségüknek. Id. Meislinger György, Csurkuly József, Simon István, Fábián György, P. Takács József már eleget tettek első negyedévi baromfi beadási kötelezettségüknek, Darabos József pedig egész évi hízotti baromfi beadását rendezi be. Bebizonyítják azt, hogy nemcsak szavakban beszélnek arról, hogy javulást kell hoznia ezen a téren a községben, hanem be is bizonyítják azt tettekben. A tanács módszere is változott már a begyűjtésben. Decemberben minden gazdáit felkerestek és megbeszélték műkorra tud eleget tenni kötelezettségének. Ugyanakkor a törvényes eljárást is alkalmazzák, ha valaki ezek után is elmulasztja kötelezettségét. A határidő lejárta után figyelmeztetik, majd újabb háromnapos határidő után tíz százalékkal felemelik kötelezettségét, mint ahogyan Honti Jánosinak, Varga Imrének, Bódizs Ferencnek, és több notórius nemteljesítőnek felemelték. Az elmúlt évben megjavult a fürgedi gazdák viszonya államunkhoz. Ez a javulás, ahogyam az eddigi példák bizonyítják, még tovább fokozódik és az eddigi rossz hír helyett megbecsülést szerez magának Fürgéd dolgozó parasztsága. Paksi Építőipari KTSZ: Az 1953. évi nyersség több mint hétszeresét üsszuít ki tagjaink között A Paksi Építőipari KTSZ- ben is jól zárult az 1954-es esztendő. Az elért eredmények részleteiben még nem ismeretesek, de az máris megállapítható, hogy szövetkezetünk az éves tervét 1.394.090 forinttal teljesítette túl, tehát terven felül több, mint egymillió forinttal járultunk hozzá a lakosság és egyéb szervek szükségleteinek kielégítéséhez. Nagymértékben emelkedett dolgozóink életszínvonala is. A szövetkezet nyereségének végösszege még csak nagy vonalakban mutatkozik meg, de annyit már tudunk, hogy az 1953-as évi nyereségnek több, mint kétszerese, a szövetkezeti tagoknak tehát jóval nagyobb részesedést oszthatunk ki, mint a múlt esztendőben. Eredményeinket nagyban növelte a szövetkezetben folyó szocialista munkaverseny A dolgozók egész évben versenyben állottak. Elsők lettünk a III. pártkongresszus tiszteletére indított versenyben a megye 34 szövetkezete közül. Az OKISZ II. Országos Küldöttgyűlésére indított versenyben harmadikak lettünk. Hazánk felszabadulásának tizedik évfordulójára a megyei szövetkezeti bizottság által beindított versenyhez teljes egészében csatlakoztunk. A verseny megszervezésébe a szövetkezet legjobb dolgozóit, sztahanovistáit vontuk be Igen komoly felajánlások születtek, melyek főként a tervek túlteljesítésére, a minőség megjavítására, a selejt csökkentésére, a hulladékanyagok feldolgozására és a lakosság szükségleteinek fokozottabb kielégítésére szólnak. Az 1955-ös év elején még nagyobb reményekkel indulunk el azon az úton, melyet pártunk és kormányunk számunkra kijelölt. Minden reményünk megvan, hogy ezen az úton haladva az új esztendő még gazdagabb eredményekkel zárul majd és a kormányprogram megvalósítása során még jobban fog emelkedni dolgozóink és az egész lakosság életszínvonala. Bauer Ferenc a Paksi Építőipari ÉTSZ elnöke.