Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-04 / 2. szám

TOLNAI AZ M­DP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTJA CANAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM ARA SO FILLER VILÁG MICTÁRMI ECYUÜUETEK] MAI SZAMBAN: Egyesíteni minden ország népeinek erőfeszíté­seit a béke és a nemzetközi biztonság érde­kében! (2. o.)— A francia béketanács fel­hívása (2. o.) — Külföldi hírek (2. o.) — Raab osztrák kancellár önáltatása (2. o.) — A tag- és tagjelöltfelvétel helyzete a paksi járásban (3. o.) — Levelező-értekezlet Bony­­hádon (3. o.) — KEDD, 1955 JANUAR 4 A Magyar Dolgozók Páirt­­­ ír­­ja Tolna Megyei Bizott­sága ezúton mond köszönetet a párt, állami, gazdasági, tö­megszervezeti és egyéb szer­vek dolgozóinak és mindazok­­nak, akik újévi jókívánságaik­­­kal felkeresték. í M. D. P. Tolna Megyei Bizottsága. Még szebbé akarjuk tenni hazánkat A kisvejkei népnevelők nép­nevelő értekezleten vitatták meg a nemzetközi helyzet egyes kérdéseit. Különösen Nyugat-Németország felfegy­verzéséről esett sok szó. Az értekezlet 16 résztvevője kö­zül heten szólaltak fel. Csiki elvtárs egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt a felszólalásá­ban a következőket mondotta: “ Én két világháborút él­tem már át. Mindkét esetben azt tapasztaltam, hogy a dol­gozó parasztok, üzemi munká­sok ontották vérüket, és anya­gilag is ők érezték leginkább a háború nehézségeit. A tőké­sek, amíg mi vérünket adtuk a hazáért, egyre inkább gyűj­tötték a vagyont. Nekik a há­ború csak hasznot hozott. — Tíz év alatt a rombadön­­tött országot újjáépítettük. Új gyárak épültek, a mezőgazda­ság is a fejlődés útjára lépett. Ezeket az eredményeinket akarják egy újabb világhábo­rúban tönkretenni a nyugati hatalmak. Nem, mi nem en­gedhetjük ezt. Felemeljük til­takozó szavunkat Nyugat-Né­metország felfegyverzése el­len. Mi még szebbé akarjuk tenni hazánkat, mi boldogab­ban akarunk élni, mint a fel­­szabadulás előtt. — ígéretet teszek arra, — mondotta többek között , hogy a növénytermesztésben elért eddigi eredményeimet túlszárnyalva igyekszem a kormányprogram megvalósítá­sához hozzájárulni. Növelni fo­gom a saját és egész népünk életszínvonala emelésének ér­dekében az állatállományomat is. Jogi ankét a szekszárdi MNDSZ-ben A Szekszárd városi MNDSZ szervezete a KPDSZ kultúr­termében jogi szakértő vezeté­sével ankétot tartott. Az anké­­ton Vida Lajos megyei ügyész tartott előadást a „Házasság család és jogtartás” címmel. Mintegy 70 dolgozó nő vett részt ezen a rendezvényen. A beszéd után több kérdést tet­tek fel a megjelent anyák, amire szakszerű választ adott a megyei ügyész. Az ankét résztvevői az MNDSZ Országos Központjá­hoz táviratot intéztek: „Mi, a szekszárdi anyák gyűlésének résztvevői tiltako­zunk Nyugat-Németország fel­fegyverzése ellen. Nem aka­runk háborút, boldog, békés életet akarunk gyermekeink és férjeink számára. Egyetér­tünk a moszkvai értekezlet határozataival és minden erőnkkel azon leszünk, hogy azokat megvalósítsuk. A gyűlés 70 résztvevője.” Vidám búcsú az ó-évtől • A megyei tanács dolgozói a Várközben nemrég megnyílt, i­­ i*­ máris népszerű, kedves kultúrteremben tartották vi­­dám szilveszteri mulatságukat. Erre az alkalomra az Állami Faluszínház művészei adtak mulattató esztrádműsort. A zenét egyik bonyhádi tánczenekar szolgáltatta a műsorhoz és a tánchoz is. Bőséges szendvics, virstli és kocsonyamennyiségből lakmá­­rozhattak az ó-esztendő jókedvű búcsúztatói. A hangulatot, a jókedvet sokféle és korlátlan mennyiségű ital fokozta. Éjfél­kor, az újesztendő tiszteletére még pezsgőt is bontottak. A mulatság egyik legérdekesebb eseménye az újévi ma­lac kisorsolása volt. A tombolán nyert malac rózsás hangulatú boldog tulajdonosa büszkén vitte zsákmányát. Éjfélkor, az újesztendő első perceiben megállt egy kis idő­re a mulatság és a megyei tanács egyik dolgozója verssel kö­szöntötte a megjelenteket, majd a tanács vezetői kívántak rö­vid beszédben eredményes, boldog újesztendőt dolgozóiknak. A megyei tanács táncegyüttesének bemutatója után ismét foly­tatódott a vígasság reggelig... A szekszárdi járási kultúrház is vidám mulatsággal búcsúztatta az ó-esztendőt. A kultúrotthon vezetősége a leggyakoribb látogatókat, több parasztfiatalt hívott meg az ünnepségre. A mulatság műsora igen változatos és érdekes volt, emel­lett rendkívül hangulatos. Csárdásversenyt rendeztek és az a pár, aki legszebben járta a csárdást, díjat k­apott. Modern táncok közül keringő- és tangó-verseny volt Tánc közben vidám konfetti csata dúlt. Ezen a mulatságon szépségversenyt is rendeztek, amely az egyik legérdekesebb esemény volt. — Tombola formájában sorsolták ki az újévi malacot. Éjfélk­or a járási kultúrház nevében Szilágyi János tánc- és illemtanár kívánt boldog újesztendőt a vendégeknek. Ez alkalommal a kultúrotthonban különféle italokat mér­tek, amely fokozta a hangulatot. Emellett büffét állítottak fel 600 darab cukrászsütemény és 450 darab szendvics-készlettel. Madocsa község dolgozói is vidáman köszöntötték az új­­eszendőt. A DISZ rendezésében nagyszabású szilveszteri mu­lás­ágot tartottak, melyen a köz­ség apraja-nagyja részt vett. A helyi zenekar fáradhatatlanul húzta a talpalávalót és folyt a mulatság hajnalig. * Felsőnyéken a nemrégen ala­kul­t gazdakörben öregek, fia­talok együtt ünnepeltek Szil­veszterikor. Dallal, tánccal és borral köszöntötték az új évet. A hőgyészi gépállomás dol­gozói borozgatás, nóta és tánc­közben búcsúztak a számukra sok sikert jelentő 6­ esztendő­től. Folyt a vígasság, duplán ünnepeltek, mert ekkor kap­ták meg munkájuk eredmé­nyeként a közel 27 ezer forint prémiumot. Párosverseny a Tolnai Selyemfonó és a Textelgyár között Lapunk újévi számában hírt adtunk arról, hogy a Tolnai Selyemfonó dolgozói csatlakoz­tak a Rákosi Mátyás Művek dolgozóinak kez­deményezéséhez, részt vesznek a hazánk fel­­szabadulásának tizedik évfordulójára indított munka­verseny­ben. Most újabb hírt kaptunk, a két tolnai üzem, a Selyemfonó és a Textil­gyár párosverseny szerződést kötött. A Selyem­fonó dolgozói hívták ki a Textilgyár dolgozóit párosversenyre, mely egyéves időtartamra, 1955 január 1-től 1955 december 31-ig szól. A verseny célja, — ahogy a szerződés szö­vege szól, — hogy megyénk e két nagy üze­mében a szocialista munkalendületet növelje, pártunk és kormányunknak a dolgozók élet­­színvonala emelésére irányuló politikáját elő­segítse. A versenyt havonta fogják értékelni, öt pontba foglalták össze a verseny feladatait: 1. Termelési terv teljesítése. 2. Az I. osztályú áruk részarányának növe­lése. 3. A hulladékterv betartása, illetve a hul­ladék csökkentése. 4. A munkabéralap betartása, illetve bér­alap megtakarítás. 5. A 100 százalék alatt teljesítők számának csökkentése. A nemes vetélkedés mindkét üzemet hozzá fogja segíteni, hogy több textilárut adjanak a lakosságnak. Különösen fontos ez a Textil­gyárnak, amely bizony most még nagyon le van maradva a Selyemfonótól. Verseny a Tatarozó Vállalatnál A választási műszak óta változatlan lendü­lettel folyik a munkaverseny a Tatarozó Vál­lalat építkezésein. A vállalat kőművesei, ácsai, szak- és segédmunkásai, műszaki vezetői ki­használják a jó időjárás adta kedvező lehető­ségeket és azon vannak, hogy míg tart a jó idő, minél több munkát fejezzenek be. A brigádok közötti párosversenyben Merk János sztahanovista kőműves brigádja jár az élen. Merkék a legjobb minőségi munkát vég­zik, munkahelyükön állandóan a legnagyobb rend van, jól takarékoskodnak az anyaggal is. Most a Népbolt bölcsőde építkezésén dolgoz­nak, teljesítményük 178 százalék. A paksi építésvezetőségnél kiváló eredményt ért el a „Villám’­ kőműves brigád. A brigád, Resch Ferenc sztahanovista kő­műves vezetésével decemberi tervét 172 százalékra teljesítette, normateljesítmé­­nyük 198 százalék. A szekszárdi sportpálya és a virágház építke­zésénél táblás zsaluzással 20 négyzetméter zsa­luzóanyagot takarítottak meg, ami igen érté­kes importanyag. Ugyancsak a paksi építés­­vezetőségnél Badics Sándor kőműves a tégla­gyári munkáslakások építésénél 203 százalé­kot ért el. Az ácsbrigádok közti párosversenyben szép eredményt ért el Lauffer József brigádja. A brigád az újbereki 100 férőhelyes tehén­istálló építkezésénél dolgozik. Az istálló desz­kaíves tetőszerkezetének készítésénél minősé­gileg kifogástalan munkát végeztek, 150 száza­lékra teljesítették normájukat. A festő brigádok közt a „Vornsi­ov" bri­gád az első 197 százalék átlagte­jes­ítmén­­nyel, az asztalosbrigádo­k között a r­or”V> várnak járnak, az élen. A műszaki dolgozók közt­­ ó munkái­t Nagy György szakipari irányító és Szak­kór­művezető. Időben biztosították az asztalosárut behozták a nagyfokú lemaradást és így e­& segítették a téli időszakra a dolgozók részére munkaterület biztosítását. Nagy volt a forgalom a Bútorértékesítőnél A Bútorértékesítő Vállalat igen nagy forgalmat bonyolí­tott le az elmúlt évben. Az év folyamán 125 hálószoba garni­túrát, 32 kombinált szekrényt és 320 konyha-garnitúrát ad­tak el. Eladtak még ezenkívül 30 garnitúra típus konyhabú­tort és ezenkívül igen sok szé­ket, matracot és mintegy 25 garnitúra kárpitosárut, reka­­miéket, sezlonokat, fotelokat. A havi átlagforgalmuk 280.000 forint volt. A legna­gyobb forgalmat augusztus hó­napban bonyolították le, hu­szonnégy garnitúra hálót, nyolc kombinált szekrényt és huszonhat garnitúra konyhabú­tort adtak el többek között, ami 422.000 forintos pénzfor­­p.a­ mai jelentett A leg'öbb hálót számszerint h-rben a leg­ j . 1 ' • i : •’tsZftk fény •• • s/‘­­.hsz, és a leg­ j több „rt, novem­­­berben au, a a ei. j Werner And­ásné őcsényi néporász nyerte a fe­szab­du­ási pálázat e­ső­díját Csütörtökön délben osztot­ták ki a Népművelési Minisz­tériumban a felszabadulási pá­lyázat győztes népművészei­nek és iparművészeinek pá­lyadíjait. A pályázat kiemel­kedő eredményt hozott, külö­nösképpen abban, hogy köze­lebb hozta egymáshoz a nép­népművészetet és az iparmű­vészetet. A döntő­bizottság 160 népművész és 89 iparművész közel ezer alkotásából, három napi alapos vita után válogat­ta ki a legméltóbb remekmű­veket. Tolna megyének különös si­kert hozott a pályázat, mert Werner Andrásné őcsényi nép­művész csibeszemes sárközi szőttes futója első díjat nyert Adósság nélkül Jó gazdának ismerik Petro­­vics István dolgozó parasztot Diósberényben. Földjét minta­szerűen műveli meg, jól gon­dozza állatait is. 1954. évi be­adási és adófizetési kötelezett­ségének már hónapokkal ez­előtt eleget tett, mert tudja, hogy államunk is csak úgy adhat nagyobb segítséget a dolgozó parasztságnak gazda­sága fejlesztésére, ha minden­ki időben eleget tesz állampol­gári kötelezettségeinek. Mint előrelátó gazda, már az 1955- ös évről készített számvetést és ennek eredményeképpen de­cember 18-án már 1955-ös évi sertésbeadását is teljesítette. 1954-ben jelentősen emelkedett a könyv­tárak és könyvesboltok forgalma Tolna megyében Az elmúlt évben jelentősen emelkedett a Tolna megyei könyvtárak és könyvesboltok forgalma. A megye 128 nép­könyvtárának 20.000 beiratko­zott olvasója volt, akik körül­belül 450.000 kötetet kölcsö­nöztek. Ez azt jelenti, hogy 1954-ben minden könyvtári tag kezén átlag 25 könyv fordult meg, míg az 1953-as évben a kölcsönzés alig érte el a 300.000 kötetet. Nagy emelkedést mutat a megye könyvesboltjainak for­galma is. 1953-ban Tolna me­gyében 50.000 könyvet vásárol­tak a dolgozók, 1954-ben ez a szám 70.000-re emelkedett, melyből csak a karácsonyi for­galomra körülbelül 10.000 kö­tet könyv jutott Han­ps-monpépet kapott öt iskola A megyei tanács oktatási osztályára a napokban öt kes­­kenyvetítésű, hangos mozigép érkezett és még az ó év utolsó napján, mintegy újévi ajándé­kul meg is kapta egyiket-egyi­­ket megyénk öt nagyobb isko­lája. Természetesen olyan is­kolák kapták, ahol egész esz­tendőben jó munkát végeztek, tehát amelyek megérdemelték az ajándékot. Egy-egy ilyen mozigép 14.000 forint értékű és rendkívül nagy segítség az iskolának. Az öt gépet a pak­si I. számú általános iskola, a teveli, a nagymányoki, a du­­naföldvári I. számú és a báta­­széki leányiskola kapta. Nagy örömmel vitték el a gépeket az illetékes iskolák. Ezután gyakran vetíthetnek ifjúsági filmeket, de felhasz­nálhatják a­ vetítés eszközét a tanulmányi anyag szemlélte­tésére is. Több hús és zsír kerül a dolgozók asztalára Földművesszövetkezeteink­ eb­ben az évben nagyobb gond­dal foglalkoznak a sertéshiz­lalással, hogy a lakosság igé­nyeit minél jobban kielégíthes­sék. A szekszárdi földművesszö­vetkezet az elmúlt évben is foglalkozott a sertéshizlalás­sal. 37 darab sertést vágtak le és értékes tettek. A levágott h zók áf1m­súlya 160- 170 kiló volt. Csótonyi Dániel hizlal­dakezel­­ő munkájának ered­­ményei­ cr­t akarmányt 22 százalékban értékesítették a ráhizlalásnál. A hízók vágási súlyvesztesége pedig csak 12 százalék volt. Ebben az évben a földmű­­­vesszövetkezet 150 darab ser­tést hizlal. A süldők egy részét már megvásárolták. Átépítik és korszerűsítik a hizlaldát is, hogy még eredményesebben hizlalhassanak. Az új szakasz politikájának megvalósítását segíti a szekszárdi földműves-­ szövetkezet, ezért ad még több húst és zsírt a dolgozók aszta­lára, különösen a nyári mun­kaidőben,

Next