Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)

1955-03-01 / 50. szám

2 NAPLÓ 1955 MÁRCIUS 1 Megkezdődött a IV. magyar békekongresszus (Folytatás az 1. oldalról) setközi eseményekről, a béke­­harc jelenlegi állásáról, az im­perialisták cselszövéseiről, s igaz emberiességre, más né­pek iránti tiszteletre, tevékeny Hazaszeretettre neveli népün­ket. Mindennek eredményekép­pen békemozgalmunk a III. kongresszus óta jelentős fejlő­dést ért el. Széles tömegmoz­galommá vált, társadalmi és közéletünk fontos alkotórészé­vé, előrelendítő tényezőjévé Békemozg­almunkat gazdagít­ják a helyi kezdeményezések is. Békebizottsági kisgyűlések béke­beszélgetések, ankétok, kötetlen baráti összejövetelek járási és megyei béketalálko­zók, kiállítások, hangversenyek - íme, békemunkánk vállfajai. Szocializmust építő társa­dalmunk szerkezetéből követ­kezik, hogy munkánk három nagy területe: a munkásság, a parasztság és az értelmiség kárában végzett felvilágosító munka. Az eddigiek alapján az ér­telmiség­ között folytatott mun­kánkkal lehetünk a leginkább megelégedve. Megmozdulásain­kat mindig hathatósan támo­gatták értelmiségünk megismer­­tebb,­ legkiválóbb képviselői. Azonban még ,ők a tenniva­lónk ezen a téren. Értelmisé­günk zömét, az orvosok, peda­gógusok, tisztviselőik széles rétegeit az eddiginél sokkal nagyobb számban kell bevon­nunk békemozgalmunkba. Se­gítsék írással, felvilágosító szó­val, tudásuk terjesztésével sz emberiség e nagy önvédelmi harcát (Taps.) Békemozgalmunk épp a leg­Békemozgalmunk vonzóere­jét nagymértékben emelték a békeb­iz­o­ttsága írói által rende­zett művészi estek és emlék­­ünnepségek. Békemozgalm­­unk általában sok érdekes, főképp kulturális kezdeményezésnek volt szü­lője. Megjavult a békemozgalom és a tömegszervezetek közötti kapcsolat. Az eddigi tapasztala­­tok alapján minden okunk megvan, hogy­ a legjobb ered­ményeket várjuk a nemrég újjáalakult Hazafias Népfront és a Béket­an­ács­ együttműkö­déséről. (Nagy taps.) Ezután­­ Amdics Erzsébet­­ ar­ról beszélt, hogy a III. béke­­ko­ngresszus óta a magyar nép nemzetközi kapcsolatai is nagymértékben fejlődtek, utóbbi esztendőkben­ , jelenté­keny eredményeket ért el fa­lun, a parasztság körében is. Nőtt a falusi békebizottságok tekintélye és ezzel együtt be­fogása is. Békebizottságaink­­nak a jövőben még nagyobb részt kell vállalntok a paraszt­ság­­ politikai felvilágosításá­ban, külpolitikai tájékozottsá­gának emelésében. Komoly sze­repet kell játszanunk a falu politikai és társadalmi életé­ben. Ez akkor lehetséges, ha szorosan együttműködnek a Hazafias Népfronttal, az MNDSZ-szel, a falusi DISZ- szerveze­tekkel. Az üzemi békemunka az a terület, ahol különösen sok a tennivaló, s ahol aránylag el vagyunk maradva. Mindenekelőtt fel kell szá­molnunk azt a téves nézetet, mintha a békebizottságok­­nak nem lenne fontos fel­adata az üzemekben.­­ Munkásságunknak, fejlődé­sünk fő motorjának a békéért folytatott küzdelemben is élen kell járnia. Népün­k egyöntetű lelkesedés­sel fogadta azt a hírt, hogy a Béke Világtanács Irodája világméretű aláírásgyűjtési mozgalmat indít. Népünk han­gulatára mi sem jellemzőbb, mint az a tény, hogy rögtön a Béke Világtanács Irodája ha­tározatának a megjelenése után — be sem várva békemozgal­­munk központi szerveinek ha­tározatát — az ország minden részében, elemi erővel megin­dult az­ aláírások gyűjtése. Bejelenthetem a kongres­­szusnak, hogy az aláírások száma a mai nappal elérte a 3.746.800-at (Taps) Tisztelt Békéskongresszus! — Békemozgalmunk jelenlegi se­regszemléje egybeesik felsza­badulásunk 10. évfordulójával. A­ magyar nép ezekben a na­pokban, jobban, mint bármi­kor, érzv,h­ogy történelme sors­döntő korszakában él. Legyen a IV. békeko­n­gresszus új, sike­rek, kiindulópontja. Ösztönöz­zön valamennyiünket még tar­talmasabb, még lendületesebb munkára. Ezután Mihály­fi Ernő, az Országos Béketanács alelnöke három, bizottság alakulására tett javaslatot. Szünet után Mihályfi Ernő felolvasta a Szovjetunió Béke­tanácsától, majd pedig a kínai békebizottságtól érkezett táv­iratot. Ezután hozzászólások következtek. Az első napi tanácskozás Sugár Jánosné szavaival feje­ződött be. A küldöttek az Operaház Erkel színházában este ré­szt­­vettek . Erkel: „Hunyadi László” című operájának elő­adásán. Legyen a IV. békekongresszus új sikerek kiindulópontja ! A német nép fokozott erővel harcol a párizsi szerződések végrehajtása ellen Berlin (MTI): Adenauer sza­vazógépének, vasárnap esti ha­tározata — noha nem keltett meglepetést — mindenütt a harc folytatására, készteti a­­ béke erőit. Mind egyöntetűbb az a felismerés, hogy a mun­kásság elszánt tömegakcdója, az­­ általános sztrájk meghirde­tése meghiúsította volna a bon­ni parlament nemzetáruló ha­tározatát és még ma is meg­akadályozhatja a militarista szerződések végrehajtását. Nyugat-Németország dolgo­zói már vasárnap este tilta­koztak Adenauer parlamenti többségének döntése ellen és kijelentették, hogy fokozott erővel küzdenek tovább a pá­rizsi szerződések megbuktatá­sáért. •'­­­­A­ Német Demokratikus Köz­társaság üzemeiben hétfőn reg­gel népgyűléseken bélyegezték meg a dolgozók a bonni parla­ment népellenes többségének határozatát. Megfogadták, hogy teljes erejük latbavetésével to­vább küzdenek a­ párizsi szer­ződések végrehajtásának meg­akadályozásáért és Németor­szág békés újraegyesítéséért. A IV. magyar békekongresszus felhívása a magyar néphez Még nincs egy évtizede, hogy a világ népei ünnepelték a német fasizmus feletti győ­zelmet. S ma, az amerikai há­borús gyújtogatók újra feltá­masztják Nyugat-Németország­ban a német militarizmust. A háborús bűnös hitlerista tá­bornokok ma újra fasiszta had­seregeket szerveznek. A német fasizmus a világtörténelem ed­digi legnagyobb katasztrófáját zúdította az emberiségre. De az amerikai háborús gyújto­gatók még szörnyűbb pusztí­tást szánnak Európa és a vi­lág népeinek: új világháborút készítenek elő, törvényesíteni akarják az atompusztítást, el­tökélték magukat, hogy a náci gyilkosok kezébe adják az atomfegyvert. Tiltakozunk! Nem felejtet­tük el a második világháború 50 millió halottját, nem felej­tettük el annak a félmillió magyarnak az emlékét, akik a fasiszták érdekeinek estek ál­dozatul. Nem felejtettük el a Japánra ledobott atombombák iszonyú pusztítását, nem felej­tettük el azt a mérhetetlen szenvedést, amit a német el­nyomók évszázadokon át né­pünkre zúdítottak. Nem felej­tettünk és nem felejtünk el semmit! Mindenre emlékszünk s azt kiáltjuk: nem engedjük! Minden erőnk megfeszítésével azon leszünk, hogy meghiúsít­suk az imperialisták elvete­mült terveit. Hatalmas tömegmozgalom bontakozik ki, Nyugat-Európa népei politikai tömegsztráj­kokkal adják tudtára a hábo­rús gyújtogatóknak: rosszul számítanak, ha azt hiszik, hogy a hátuk mögött, ellenük kirob­banthatják a háborút. Ebben az egész Európára kiterjedő harci mozgalomban ott van a mi elszántságunk, a mi kiállá­sunk is. Közös ügy, közös Cél forraszt össze mindnyájunkat, az, hogy meghiúsítsuk az ag­resszív német katonai gépezet feltámadását, megakadályoz­zuk az atomháború előkészíté­sét, ügyünk győzelmét bizto­sítja, hogy békeharcunk a Szovjetunió vezette 900 milliós béketábor egyesített katonai erejére, erkölcsi fölényére­ és megingathatatlan egységére tá­maszkodik. A Szovjetunió bölcs külpolitikája megmutat­ta a béke biztos útját. Szerte a világon ugyanezt vallják a néptömegek: Németországot békés úton egyesíteni kell, az atomfegyvert törvényen kívül kell helyezni. Sokszínű, sokszívű, de egy célért küzdő mozgalmunk e követelésekben összeforrva vá­lik minden eddiginél széleseb­bé, hatalmasabbá. E nagy há­­borúel­lenes áramlat sodrában nő, árad, erősödik a mi hazai békemozgalmunk is. Kong­resszusunk az atomháború és a német militarizmus ellen egy­ségesen fellépő magyar nép harci seregszemléjévé vált. Be­bizonyosodott: egyre többen ismerik fel hazánkban is, hogy minden nemzetközi vitás kérdés minket is érint — akár Nyugat-Németországról, akár az atomháborúról, akár Taj­vanról van szó. Megmutatko­zott, milyen őszinte, igaz vágy él az emberek többségében, hogy mindennapi munkájuk jó elvégzésével, helytállással pecsételjék meg aláírásukat, béke- és hazaszeretetüket. • Békebizottságok, a béke ügyéért tenni kész magyar bé­­keharcosok, békeküldöttek! • Menjetek szét az országba, s vigyétek el kongresszusunk békeüzenetét. Váltsatok szót az emberekkel, mondjátok el, hogy nagy küzdelmünkben minden egyes emberre szükség van. Értessétek meg, hogy a milliók összefogása az a soha nem ismert hatalmas erő, amelytől megriad és vissza­húzódik a háború fenevadja. Magyarázzátok meg, hogy a háborús veszély eleven való­ság. De magyarázzátok meg azt is, hogy a veszély elhárí­tása tőlünk függ, a­ mi mun­kánktól, helytállásunktól, erőnktől. Egyedül a békesze­rető emberek egyesített ere­je tudja meghátrálásra kényszerí­teni a gonosztevőt! Minden igaz hazafi tudja, hogy ■ hazánk, függetlenségünk, szabadsáarunk védelme és bé­kénk védelme egymástól el nem választható. Békeharcosok, békeküldöt­tek, nagy ünnepünkre, hazáink felszabadításának, szabad éle­tünk születésének tizedik év­fordulójára készülve fogadjuk meg, hogy megálljuk helyün­ket munkában, fegyelemben, józanságban, becsületben. Erő­sítjük hazánkat, növeljük ha­zánk gazdasági és honvédelmi erejét, hogy biztosabbá te­gyük a békét. Egységesek le­szünk a béke v édelm­ében, ké­szek vagyunk megvédeni ha­zánk határait, függetlenségét, szabadságát, népünk békés al­kotómunkáját. Igyekszünk mi­nél több embert megnyerni; felvilágosító szóval minden lá­tón bekopogtatunk, s megtalál­juk az utat a békéért már aggódó, de tettre még nem dob­bánó szívekhez is. Pártunk és kormányunk békepoli­tikájá­nak erősítésére felsorakozta­tunk minden becsületes em­bert, támogatjuk a Szovjet­unió nagy történelmi harcát, amelyet az emberiség békés életének, jövőjének megvédé­séért folytat. Adjon lendületet tanácskozá­sunk az aláírásgyűjtésnél­. Amikor nevünket leírjuk, te­gyünk mindnyájan fogadalmat önnön lelkiismeretünknek, hogy jó munkával,­­helytállás­sal járulunk hozzá a béke se­regének győzelméhez. Ha népünk küldöttei m­ájus 22-én megjelennek majd Hel­sinkiben, a nagy béke-világ­találkozón, vigyék el ezeket az aláírásokat. A magyar ne­vek milliói adják tudtára az egész világnak: nem nyugszunk bele soha­­soha, hogy hazánk békéjét, Európa békéjét még egyszer feldúlja a népiét hódító; követeljük, hogy semmisít­sék meg az atomfegyvert­é«,’­­’ezeket és haladéktalanul szün­tessék be a tömegpusztító fegy­verek előállítását. A népek összefogásával, ne­nünk minden hű fiának össze­fogásával, megvédjük a békét! Erősek vagyunk, igaz hitünk, a béke ügye győzni fog. IV. MAGYAR BÉKE­KONGRESSZUS Az Országos Béketanács tagjai Aczél Tárnak, Sztálin-díjjal kitüntetett, Kossuth-díjas író. Aleva Lajos, az Országos Kis­ipari Szövetség elnöke, Andics Erzsébet Kossuth-díjas akadé­mikus, a Béke-Világtanács tag­ja, Andriska Jánosné kiskőrö­si egyéni gazda. Arany Bálint­­né hódmezővásárhelyi gépállo­másigazgató, Ancsán Mihályné hajdúdorogi termelőszövetke­zeti tag, Bajnok Sándor bátai egyéni gazda, Batuska János táborfalvi egyéni gazda, Barcs Sándor, a Magyar Távirati Iro­da vezérigazgatója, Bárdos József, a Kecskeméti Gépállo­más agronómusa, Benkő Valé­ria, a Magyar Rádió Hivatal elnöke, Bereczky Albert refor­mátus püspök, Beresztóczy Mik­lós dr. érseki helynök, Ber­ki Mihályné országgyűlési kép­viselő, Bleimann Pálné a KIS­­TEXT sztahanovista szövőnő­je, Boldizsár Iván újságíró, a Magyar Nemzet főszerkesztője Belöni György író, az Irodal­mi Alap igazgatója, a Magyar Pén Club elnöke, Bugár­ Já­nosné, az Országos Béketanács titkára, Bulla Elma színmű­vésznő, a Magyar Népköztár­saság érdemes művésze, Cza­­pik Gyula dr., egri érsek, Czeyda- Pommersheim Ferenc sebészfőorvos, a Magyar Nép­­köztársaság kiváló orvosa, Csetreki Pál derecskei egyéni gazda, Csorba István Kossuth­­díjas bánhidai kazánfűtő, Da­nika József, a Salgótarjáni Acélgyár művezetője, Darvas József író, népművelési minisz­ter, Dánielné György Ágnes főiskolai tanársegéd, Deák János, a MÁVAG Kossuth - díjas művezetője, Dezséry László evangélikus püspök, Déry Tibor Kossuth-díjas író Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Domon­kos József, a Vörös Csillag Traktorgyár technikusa, Erdei Ferenc föld­művelésügyi miniszter,­ a Ma­gyar-Szovjet Társaság elnöke. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének első titkára, Erdei Sándor író a Magyar Írók Szövetségének első titkára, Farkas Ferenc Kossuth-díjas zenészérvé, Far­iadé Ferenc sztahanovista épí­­tőmunkás, Fábry Zoltán Kos­­suth-díjas filmrendező, Filé Miklós, a DiM­ÁVAG mérnöke, Fischer Annie Kossuth-díjas zongoraművész­, a Magyar Népköztársaság kiváló mű­vésze, Fizil Lajosaié, az Egye­sült Izzó munkása, Földvári Aladár, a debreceni egyetem Kossuth-díjas egyetemi taná­ra, Gazda Géza, a Rákosi Má­tyás Művek Kossuth-díjas üzemvezető-helyettese, Gás­pár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, Gillemot László Kossuth-díjas, a budapesti Műszaki Egyetem rektora, Gosztonyi János, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetőségének titká­ra, Hajós György Kossuth-dí­jas, akadémikus, Hallay Imre, az Egri Kórház belgyógyász főorvosa, Haraszti Sándor új­ságíró, a Béke és Szabadság főszerkesztője, Hámos György Kossuth-díjas író, Horváth Fe­renc színművész, Horváth Ri­chárd protonotárius kanonok, a Katolikus Papok Országos Békebizottságának alelnööke N­ovodzák István, szolnoki ál­lami gazdasági igazgató, Illés Béla Kossuth-díjas író, Illyés Gyula Kossuth-díjas író, Já­nosi Ferenc, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, Járossy Lajos Krs­suth-díjas akadémikus, Jeney Károly székesfehérvári megyei levéltáros, Jenei Lajos Kos­suth-díjas olvasztár, Kakuk Jó­zsefné, a Magyar-Szovjet Tár­saság titkára, Karinthy Ferenc író, Kárpáti Sándorné kispesti háziasszony, Kaszapovics And­rás Kossuth-díjas termelőszö­vetkezeti elnök, Kelen Béla, a Magyar-Szovjet Társaság fő­titkára, Keleti­ Ágnes élspor­toló, főiskolai adjunktus, Ke­rek Gábor, a Kultúrkapcsola­­tok Intézetének főtitkára, Kis­­faludi Stróbl Zsigmond Kos­suth-díjas szobrászművész, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze, Kodály Zoltán Kos­suth-díjas zeneszerző, akadé­mikus, Kiss Mihályné, az Orion Rádiógyár sztahanovis­ta munkásnője, Kónya Lajos Kossuth-díjas író, Kovács Jó­zsef, a Pedagógusok Szakszer­vezetének elnöke, Lőcsei Já­nos Kossuth-díjas főmozdony­vezető, Lukács György Kos­suth-díjas akadémikus, a Béke Világ­tanács tagja, Mag Béla kanonok-plébános, a Katolikus Papok Országos Békebizottsá­­gának titkára, Majlát Jolán történész, Magna Andrásné nyíregyházi egyéni gazda, Ma­ries Gyuláné budapesti általá­­nos iskolai pedagógus, Man­­nin­ger Rezső Kossuth-díjas akadémikus, Málnási Alajos Szabolcs megyei­­ főagronómus Mekis József, a Szakszerveze­­tek Országos Tanácsának el­nöke, Méray­­­ Tibor Kossuth­­díjas újságíró, Mészáros Ági Kossuth-díjas színművésznő, a Magyar Népköztársaság ki­váló művésze, Mészáros Jó­zsef tatabányai Kossuth-díjas bányász, Mihailich Győző Kos­­suth­-díjas akadémikus, Mi­hályi­ Ernő újságíró, népmű­­■islési miniszterhelyettes, Nagy Sándor Sztálin-díjjal kitünte­tett Kossuth-díjas író, Nagy Sándor, a Szegedi Textilmű­vek főmérnöke, Nánási László újságíró, a Magyar Nemzet szerkesztőbizottságának tagja Nemes György újságíró, Ni­­zsalovszky Endre akadémikus Ormai Árpádné, a Hazai Fé­­sűsfonó Kossuth-díjas szövőnő­je, Ördögh Jánosné kisipari termelőszövetkezeti tag, szta­hanovista, dr. Palló Imre Kos­suth-díjas operaénekes, a Ma­gyar Népköztársaság kiváló művésze, Paál József, a Ghe­­orghiu-Dej­­ Hajógyár főmérnö­ke, a XIII kerületi Hazafias Népfrontbizottság elnöke, Par­­ragi György Kossuth-díjas új­ságíró, Pápai József csornai tanácseln­ökhelyettes, Pásztor Béla, a Kisiparosok Országos Szabad Szervezete elnöke, Pátzay Pál Kossuth-díjas szob­rászművész, a Magyar Nép­köztársaság kiváló művésze, S’esta László, a Fővárosi Ta­nács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, a Budapesti Békebizottság elnöke, Péter János református püspök, a Béke-Világtanács tagja, Polin­­szky Károly, a veszprémi Ne­hézvegyipari Műszaki Egye­­­tem dékánja, Pór Bertalét Kossuth-díjas festőművész, a Magyar Népköztársaság ér­demes művésze, Potzmann Hermán pornóapáti egyéni gaz­da, Puskás Ferenc élsportoló, Radnóti­ Magda szemészpro­­fesszor, Katkó Anna, a Szak­­szervezetek Országos Taná­csának titkára, Rácz Endréné építészmérnök, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Ruffi Lajos Munka Érdemrenddel ki­tüntetett sztahanovista pécsi bányász, Rusznyák István Kossuth-díjas orvosprofesszor, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnöke, S­ándor Judit ope­raénekesnő, Seregély József. sk' Elnöki Tanács tagja, Som­lyó György író, Sőtér István Kossuth­-díjas író, az iroda­­lomtudományok dok­­tora, Sü­megi János szécsényi termelő­szövetkezeti elnök, dr. Szabó Imre címzetes püspök, Szabó István altábornagy, Szabó Pál Kossuth-díjas író, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Szabolcsi Bence Kos­suth-díjas zenetudós, akadémi­kus, Szakai­ József, a Dolgo­zó Ifjúság Szövetsége Köz­ponti Vezetőségének első tit­kára, Szentirmay Jánosné fő­iskolai tanár, Szilágyi Albert, gyulavári egyéni gazda, Szu­ezei Sándor, a MÁVAG Kos­suth-díjas kovácsa, Szőnyi Ist­ván Kossuth-díjas festőmű­vész, a Magyar Népköztársa­ság érdemes művésze, Szöré­nyi Éva Kossuth-díjas színmű­vész, a Magyar Népköztársa­ság érdemes művésze, Tolnay Klári Kossuth-díjas színmű­vésznő, a Magyar Népköztársa­ság kiváló művésze, Tóth Ala­dár, a Magyar Állami Opera­h­áz Kossuth-díjas igazgatója, Tóth János zalaszentistvándi egyéni gazda, O­rbán Ernő Kos­suth-díjas író, Vadász Elemér Kossuth-díjas akadémikus, Va­dász Ferenc újságíró, a­ Ma­gyar­ Újságírók Országos Szö­vetségének főtitkára, Vass Ist­­vá­nné,, a Magyar Nők Demok­ratikus Szövetségének elnöke, Vedres Márk Kossuth-díjas szobrászművész, dr­­­ Vető La­jos evangélikus püspök, Veres Péter Kossuth­-díjas író, a Ma­gyar Írók­­k Szövetségének el­­­nöke, Weichinger Károly Kos­­suth­-díjas építőművész, Wolf Johanna sztálinvárosi építész­mérnök, Zrínyi Ferencn­é ando­­csé temel szövetkezeti tag. k­ü­lföldi hírek PEKING Két amerikai kémet, miután ki iő lőtték börtön­büntetésüket vasárnap kiutasítottak Kínából. Adele Austin Rickett-et és Malcolm Bersolm-t Kínában folytatott kémtevékenységük­ért annak idején három és fél­évi börtönre ítéltek. • MOSZKVA Vasárnap este helyi idő­ sze­rint 12 órakor a 11 szovjet köztársaságban befejeződtek a Legfelső Tanács-választások. Ezután a választási bizottságok megkezdték a szavazatok ös­­­szeszámlálását. A köztársasági fővárosokból Moszkvába érkező jelentések szerint a választások minde­­­nütt a választók­ magasfokú politikai aktivitása jegyében folytak le. Mint a jelentések közük, a választók túlnyomó többsége már délelőtt leadta szavazatát. . BEIRUT Az Ar Kaiul Am című szí­­riai lap jelentése szerint a francia gyarmatosítók elleni 1925. évi felkelés résztvevőinek egy csoportja petíciót nyújtott át Aszaf­ miniszterelnöknek. A petícióban amelyet ötszáz személy írt alá, ez áll: „Ezekben a súlyos napok­ban, amikor mindent elkövet­nek, hogy az arab országokat a nyugati agresszív katonai szövetségekhez láncolják, köte­lességünk kijelenteni: Szíria ér­dekei nem engedik meg, hogy belépjünk a nyugati hatalmak bármiféle szövetségébe.” MONTEVIDEO A S , Manena című lap közli, hogy Bolíviában letartóztatták a Kommunista Párt vezetőit. BEIRUT Az Orient libanoni hírügy­nökség tudósítójának ammani jelentése szerint az angol kor­mány nyomást gyakorol Jordá­niára. E nyomásnak az­ a cél­ja, hogy Irak példájának kö­vetésére, azaz a középkeleti ka­tonai tömbben való­ részvételre kényszerítse Jordániák Arra az esetre, ha Jordánia, kormá­nya nem csatlakozik, az emlí­tett tömbhöz, a tudósító sze­rint — Anglia a jordániai had­seregnek szánt fegyverszállítá­sok megszüntetésével­­ és az 1948­. évi angol jordániai szer­ződésből kifolyólag Angliára háruló más kötelezettségek felülvizsgálásával fenyegetőzik;

Next