Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)

1955-03-03 / 52. szám

Látogatás a szekszárdi Fodrász KTSZ-ben Nagy a forgalom a szekszárdi Fodrászipari KTSZ-foon Serény munkáiban találjuk a nép­szerű „haj­művészeket“, akiknek keze adól egymás után bodorodnak elő a szép női fri­zurák. Sokat változott, szépült a szövetkezet me­g­alakulása óta, nem csoda, ha asszonya­ink, leányaink olyan szívesen töltenek ott „fodrász-perceket.“ — Nem panaszkodhatunk, hogy kevés a vendég, — mondja Hussy elvtárs, a szövet­kezet elnöke, — inkább a kevés helyre van panaszunk. — Megtudjuk tőle, hogy mő­­vendégeik általában kéthetenként bejönnek, rendbehozatni a hajukat. A dolgozók egyre többet adnak arra is, hogy ne csak szép ru­hában járjanak, hanem ahhoz hozzátartozik a szép ízléses hajviselet is. A női osztályon általában nappali frizu­rák készülnek, de előfordul, hogy sokan kér­nek egy allkalomra készített „fantázia frizu­rát" is. Az elmúlt napokban, farsang utolsó napjaiban kétszáznegyvenen készíttettek ilyen frizurát,­­­­ mondják a dolgozók, hogy a rövid haj divatja egyre fokozottabban érvényesül és egyre jobban tért hódít a nyakat szabadon hagyó „V-vonal“, mert ez kis gondozással is jól rendben tartható és szép is. ..Sajnos, előfordul — mondja Hussy elv­társ, — hogy a hajat, ezt a nehezen és las­san pótolható drága anyagot nem mindig fe­lelős szakemberre bízzák így aztán elront­ják és nehezen lehet rendbehozni. A napok­ban is egy vendégünk hároméves kislányát hozta be és egy , Neofix" nevű anyagot, hogy magyarázzuk meg a kezelését. Ne­m szabadna ezt szabad forgalomba hozni, hiszen mi is csak gumikesztyűvel, szigorú előírásokat betartva nyúlunk hozzá amikor a hideg tartóshullám­­nál használjuk.“ Pozsonyi Sándor elmondja, hogy a férfi hajviselet sem állandó valami. Itt is most már gyakori az enyhe hullámosítás. A vendé­geiknek megmutatjuk a szaklapokból kivá­gott­ képeket és abból választhatnak. Működik , és egyre nagyobb forgalmat bonyolít le a szövetkezet kozmetikai részle­ge is. Itt nem­­ kendőzéssel és festéssel tün­tetik el a bőr hibáit, hanem rendszeres ke­zeléssel. Azelőtt Szekszárdon nem volt ilyen csak mióta a szövetkezet ezt létrehozta. Lázasan készülnek a szövetkezet dolgozói a megyei, majd az országos fodrász verseny­re. Több dolgozónak — mint Márton Ká­­rolynénak, — már megvan az ötlete, elkép­zelése, hogy milyen frizurával fog szerepelni a versenyem. Részt vesz ezen a kozmetikai részleg is. Vannak nehézségei is a szövetkezetnek. Az egyik a helyiség kérdése. Egyre nehezebben tudják lebonyolítani a növekvő forgalmat és ezért tervezik, hogy a Mártírok terén nyit­nak egy modern férfi és női fodrászatot. A másik — országos jelentőségű. „Nem becsü­lik meg még eléggé ezt a szakmát — mond­ja az elnök. — Például kénytelenek vagyunk német szaklapokat járatni az NDK-ból, mert nálunk nem adnak ki szaklapot. Persze, a német divat nem mindig felel meg a magyar viszonyoknak. Nincs megfelelő gondoskodás az utánpótlásról, a tanulóknak nem adnak ki tananyagot­. Pedig a dolgozók növekvő jólétéhez szoro­san hozzátartozik a szép, ízléses, szakszerűen ápolt hajviselet is. A szövetkezet dolgozói rövidesen nyilváno­san „vizsgáznak“ tehetségükről, tudásukról. Ugyanis sokan kérték tavaly, hogy nyilvá­nosan r­endezzék az idén a versenyt. A leg­jobbak majd a budapesti országos verse­nyen is részt vesznek. Mintegy tizenöt dol­gozó megy fel Pestre a szövetkezetből, hogy azok is tanulhassanak majd ott, akik a ver­senyen nem vesznek részt. ffSzomba­­d miután" Nagymányokon... Békeffi László és Fényes Szabolcs nagysikerű, eleven, lendületes, 3 felvonásos, 17 képes operettjét immár ötödször adják a lelkes — és mondjuk meg — kitűnően felkészült nagymányoki bányászkultúrások Nagymányokon, a megye egyetlen bányászközségében ... A darab m­ondanivalója, a dialógusok, a fülbemászó zene, a vidámabbnál vidám­abb jelenetek szinte ontják magukból a lehetőséget, hogy egyszerű, nemes eszközökkel derítsék mo­solyra a nehéz bányamunkában megfáradt hős bányászokat.... A rendezés — Polgár Péter kitűnő munkája — gondosan elemezte a jeleneteket és helyesen oldotta meg a dramaturgia elé tárt feladatokat: frissen pergő, eleven optimista darab­bal rukkolt elő. Tény, hogy a rendezés munkáját jelentősen segíti a kitűnő kollektíva, élén olyan remek szereplőkkel, mint a Tímárt alakító Ettig Elemér, a Katalint alakító Füzesi Pálné, vagy Zsiga bácsi alakítója és még a számtalan jobb­­nál-jobb szereplő. Külön kell megemlékeznünk a nagyszerű díszletekről, amelyek Orosz Lajos tervezése és közvetlen részvétele és irá­nyítása mellett készültek. 17 kép érzékeltetése, a hangulatok megfelelő tónusú aláfestése aránylag kis­ kamaraszínpadon, komoly díszlettervezői képességet igényel. Véleményünk az, hogy Orosz Lajos elvtárs ezzel a munkájával minden eddigi­nél komolyabb sikert ért el, amit az öt előadáson megjelent közönség sok tapssal honorált. A kitűnő kollektíva, amely előadásról­ előadásra egysége­sebbé, komolyabbá csiszolódik, most Tolnán, Bátaszéken és Dombóváron­ készül előadni a „Szombat délután”-t. Bízunk a kollektíva lelkes, fegyelmezett munkájában, amely vidéken is meg fogja mutatni, hogy Nagymányok, amely a tervtúltel­jesítésben országosan is a legkiválóbb üzemek között van, nem csak a több szénnel, de a helyesen felfogott, nemes szórakoz­tatással is legény a gáton. Csak mint apróságot említem meg, hogy a darabot sem a járási tanács, sem a megyei tanács illetékesei nem tekin­tették meg. Bizonyára „sok az elfoglaltságuk" és úgy vélik, hogy Nagymányok messze esik Bonyhádtól is, meg Szekszárd­iéi is. SZIGETI ISTVÁN A zombai Béke terme­ ös zm­et kesel­ben egy hónap alatt több, mint egy litert emelk­­edett a fejési átlag A zombai Béke termelőszö­vetkezet tehenészei is bekap­csolódtak a felszabadulási ver­senybe. Ők is harcolnak a „Megye legjobb fejőgulyása“ cím­­ elnyeréséért. Versengésük nem is eredményt­elen. Míg januárban csak 11.2 liter volt a tehenészetben az istállóát­lag, ma 12.9 liter. A tehené­szeik versenyében most is Var­ga Mihály, a megyeszerte is­mert fejőgulyás vezet. NAPLÓ Miklósi M. Ödön kiállítás Március 6-án 10 órakor íy­űli­k meg a Balogh Ádám Múzeumban a Miklósi M. Ödön emlékkiállítás. Szek­­szárd társadalmát a kiállítás alaposan megmozgatta. A né­hai művész szebbnél-szebb pasztelljeivel szinte ostrom alatt tartják a rendezőbizott­ságot. Bámulatosan termékeny volt a művész. A portréraj­zolás mestere. A régi Szek­­szárd jellegzetes figurái mint­ha megelevenedtek volna. A mindig jókedvű Vass bácsi, a csupaszív, de zsörtölődésre mindig kész Fusz bácsi, Ko­vács Dávidné, a volt polgári leányiskola igazgatónője és a közszere­tetnek örvendő már­tírhalált halt Rubinstein Má­tyás élethű portréja. Rubin­­stein Mátyás dr. több, mint negyven évig volt Szekszár­don. Miklósi képei vádolják a múltat. Koldusok a templom előtt, öreg, gondban terhelt parasz­tfejek, reménytelen szür­kébe borult tájak. Csupa bo­rongás, tompított fény. Talán egy kép az, amelyik biztatást sugároz, anya a gyermekével. A vöröskeszkenős anya piros almák közül mosolyog a jöven­dőre . Külön érdekessége a kiál­lításnak még, hogy az általá­nos leányiskola úttörő csapa­ta is aktívan bekapcsolódott a kiállítás rendezésébe, vál­lalták a feliratok elkészítését, a díszőrséget, a képek össze­hordását. Tódor Figyelmesebb műsorpolitikát várnak a Moziü­zemi Vállalattól az üzemi filmszínházak Nem ártana, ha a moziüzemi vállalat vezetői közül valaki beülne néha mond­juk az alsóleperdi állami gazdaság mo­zijába és végignézne, illetve végighallgat­na egy előadást. Ak­kor legalább saját fülükkel győződhet­nének meg róla, hogy nem passzióból írják a panaszos leveleket, hanem igenis okuk van rá. Lehetséges, hogy éppen egy 4—5 éves filmet látna az illető, esetleg olyat, amit már négyszer­­ötször is megnézett, vagy ha ő nem, a gazdaság dolgozói a jEOzin­aemi vállalat jóvoltából igen. Han­got azt bizony nem mindig hallana, eset­leg a nézőtérről, de ez bizony nem lenne hízelgő a fülének. Száz szónak is egy a vége, a Moziüzemi Vállalat nem a leg­nagyobb figyelemmel kezeli az üzemi mo­zikat. A filmekért pedig rendesen meg­kapja a kölcsönzési díjat. Miért kap hát az alsóleperdi állami gazdaság filmszínhá­za szinte használha­­tatlanul rossz filme­ket és amellett régie­ket. Hiszen azzal büszkélkedünk gyak­ran, hogy oda fejlőd­tünk már, amikor a falvak csaknem egy­­időben láthatnak új filmeket a fővárosi közönséggel. A fil­mek keskeny válto­zata néha még előbb elkészül a normál­nál. — Nem kívánjuk mi, hogy mindjárt a „Hintónjáró szerel­met“ láthassuk — mondja Magyarszéki Endre, a kultúrház igazgatója, — de leg­alább az elmúlt év filmalkotásait tűzze műsorra nálunk is a vállalat. Az előbbi miértre Bak Lajos, a Mozi­üzemi Vállalat egyik ellenőre így vála­szolt: „Hja, az nem a mi mozink". Ez minden­esetre nem indokolja meg a hi­bákat. Az alsóleperdi gazdaság és a többi állami gazdaságok sok egyszerű dolgozó­jának is a legelérhe­tőbb és legkedvel­tebb szórakozása a mozi. Hogy mennyi­re fontos ez, milyen jelentősége van, azt az illetékesek is nyil­ván tudják. Ennek tudatában pedig fi­gyelmesebben, leki­is­meretesebben kelle­ne fogla­kozniok az üzemi filmszínházak műsor összeállításá­val. Az igények fi­gyelembevétele itt sem mellőzhető, 81 I BKK — Az Regszemcsés MSZT- szervezet a múlt héten műso­ros estet rendezett a Magyar- Szovjet Barátsági Hónap elő­készítése érdekében. Az est keretében orosz és magyar népdalokat, népi táncokat ad­tak elő a helyi szervezetek kultúrcsoportjai. — Szakoson 400 méter kö­­vesutat létesítenek társadal­mi munkával és állami beru­házással. Szavalóverseny Bonyhádon A Bonyhádi Álltalános Is­kola József Attila születésé­nek 50. évfordulója megünnep­lésére szavalóversenyt rende­zett a felső tagozati tanulók részére. Az osztályonkénti se­lejtezőkiből 39 tanuló jutott a február 21-én tartott döntő­be. A kis szavalók a könyve­ken és emléklapokon kívül sok tapsot és dicséretet is kap­tak. Sikerük nemcsak öröm­mel töltötte el a jelenlévő szülőket és vendégeket, ha­nem büszkeséggel is. Egyik­­másik kis pajtás szavalata messze meghaladta az általá­nos iskolai színvonalat. Ré­­ther Attila Békési Erzsébet VIII. osztályos tanulóik Pe­tőfi: Szeptember végén című költeményével, Bartis Ilona és Békési Jozefa VII. osztályos tanulók József Attila: Altató című dalával, Wagner Mária és Milosev Ilona Petőfi: Falu végén ...­ című remekművé­vel, Békés Zsuzsanna, Pető László és Dér Ferenc V. osz­tályos tanulók Petőfi: Szülő­földem című versével értek el sikert. Ügyesen tolmácsol­ták a többiek is a költők gon­dolatait és érzelmeit. További előrehaladást kí­vánunk az iskolának, a ta­nulóknak minden téren! A megyei könyvtár olvasói megbeszélése A megyei könyvtár jól fű­­tött olvasótermében olvasói megbeszélés volt. Koleszár Andorné a tanácskozás veze­tője alig győzte jegyezgetni a beszámoló után megnyilatko­zó kívánalmakat. Orvos, mun­kás, műszaki tisztviselő, pe­dagógus, parasztember szólal­nak fel egymás után: egy­részt, hogy elősegítsék a könyv­tár munkáját, másrészt, hogy támogatást kérjenek munká­jukhoz. Az orvos könyvtár­problémája a kórházi járó­betegek könyv­szükséglettel történő kielégítése, mert mint mondotta­ , a jó könyv felvi­lágosít, derülátóvá teszi a lá­badozót és így az orvos mun­káját segíti elő, gyógyít.” A pedagógus megállapítot­ta, hogy az olvasási kedv úgy megnőtt a fiatalok között, hogy ennek kielégítési kerete túllépte már rég az iskola­könyvtárak könyvespolcait. — Egyéni gazdálkodó, a követke­ző felszólaló. Előadja, hogy ő egészen addig úgy hitte, hogy a földműveléshez csak a kő, borona és más egyéb gaz­dasági felszerelés kell, míg egy szovjet gazdasági könyv nem jutott a kezéhez, kíván­csian forgatta, míg kedvet nem kapott hozzá. Ma már úgy érzi, hogy a jó könyv bi­zonyos mértékig boronát, ekét, munkát helyettesít, mert meg­tanítja a gazdát, hogy­­ceve­­sebb fáradsággal, hogyan ér­het el nagyobb termésered­ményt. Kívánsága az lenne, hogy minél több jusson el a gazdak­örök útján gazdatár­saihoz. Ne legyen egyetlen gizfakör sem, ahol nincs ki­függesztve a könyvek kataló­gusa. A megyei könyvtár ma már az olvasók igényeit igyekszik kielégíteni. Ezért fektette fel kívánságkönyvét. Nemcsak a szórakozni akaró olvasó talál­ja meg benne nemes kedvte­lését, de a műszaki dolgozó is komoly segítséget kap a könyveken keresztül munká­jához. Ezt érezte az olvasói megbeszélésen megjelent min­den résztvevő. S­P­O­R­T Nagy fölényben voltak a szekszárdi öklözők Szekszárdi Dózsa—Pécsi Dózsa 11:3 Szek­szárdi Dózsa—Pécs Dózsa 11:3. Szom­baton délután az MSZT és a Szekabárdi Dózsa sport délután­ja ke­­retében­­ került sor a két csapat ta­lál­kozására. A Szek­szárdi Dózsa az országos bajnokságra készülődő és területi bajnokságot nyert dombó­vári Rajczival erősítette meg csapa­tát. Meglepően gyér érdeklődés mel­lett került sorra a találkozó, am­ely azt mutatta, hogy egyrészt a szer­vezés terén sem­ az MSZT, «éra pe­dig a Szekszárdi Dózsa nem jeles­kedett,­­másrész­t pedig amint azt már több ízben is hangoztattuk, a barátságos mérkőzésnek nincsen meg az a varázsa, mint a bajno­kiaknak, így van ez a labdarú­gásban, de így van ez az ökölvívás­ban is, és valamennyi sportágban. Éppen ezért érthetetlen, hogy a me­gye sportkörei miért idegenkednek egy csapatbajnokság megrendezésé­től. Az elmúlt esztendőben is hoz­záfogtak a lebonyolításhoz, de az­tán megfenek­lett a­­ szerintünk ne­mesnek mondható vállalkozás. A két csapat között nagy volt a különbség, bár valószínűl­eg méltán háborodtak a pécsiek,­­hogy legjobb versenyzőiknek nem jutott ellenfél. Az egyes mérkőzések lefolyásáról az alábbiakban számolunk be: Novák, Szekszárd—Hegedűs, Pécs döntetlen. Az I. menetben igen ke­vés akciót láttunk. A II menetben a sokkal erősebb szekszárdi fiú fe­lülikerekedett a pontozók azonban másként látják és így a mérkőzés eldöntetlen. 1:1. Dorogi, Szekszárd ellen Joó Pécs feladja­. Dorogi jó lábmunkájával tűnik ki. Már az első menetben előnyt is szerez. A l­-ban még na­gyobb fölénybe kerül a szekszárdi versenyző és a pécsi fiú feladja a kilátástalan küzdelmet. 5:1 a Szek­szárdi Dózsa javára. Takács, Szekszárd pontozással győz Mohai, Pécs ellen. Végig hatalmas küzdelmet vív egymással a­­ két ver­senyző Az­ I. menetben Takács tenye­res ütésért, Moh­ai pedig fejelésért kap intést. Hatalmas ütésváltások folynak. Ugy­e látszik, hogy a szek­szárdi versenyző erőnléte gyengébb a pécsinél, bár ebben a menetben Takács vám fölényben. A II. menet­ben Mohai másodszor tenyeres ütésért kap intést. Mindegyik szinte nyíltan támad és természetesen mindketten sok ütést kapnak. A III. menetben felülkerekedik a pécsi ver­senyző, de az intések miatti hát­rányt már nem sikerül behoznia. 5:1 a Szekszárdi Dózsa javára. Kálmán. Szekszárdi Dózsa ellen Horvát feladja. Alig­­ indul a mér­kőzés, Kálmán, egyenese homlokon találja a pécsi versenyzőt, aki meg­szédül és feladja a küzdelmet. 7:1 a Szekszárdi Dózsa javára. Rajczi Dombóvári Lokomotív a Szekszárdi Dózsa színeiben ponto­zással győz Hegedűs Pécsi Dózsa. © Hon. Az országos bajnokságra­ ké­szülődő Rajcz­itó­l szép ökölvívást látunk, Boxolási valóban ökölvívás. Az egyébként jóképes­ségű ellenfelét igyekszik cs­ellel kiugratni, hogy utána biztos pontokat szerezzen. Vé­gig jobb és győzelme egy pillanatig sem­ kétséges. De dicséret illeti el­lenfelét is, aki méltó küzdőtársa volt. Hiányoljuk viszont azt, hogy Rajczi ökölvívása nem volt eléggé támadószellem­i. Az országos baj­nokságokon sok egyenlő képességű versenyző kerül majd egymással szemben és ott minden bizonnyal a bírák támadó szellemű ökölvívókat előnyben fogják majd részesíteni. 9:1 ’a Szekszárdi Dózsa javára. Tischler pontozással győz Katonai Pécsi Dózsa ellen. A szekszárdi ver­senyző jellegzetes mozgásáva­l végig fölényben volt mind a három me­neten keresztül a­­ kissé védekező harcmodorban küzdő pécsi verseny­zővel szemben és megérdemelten nyert. Már 11:1 arányban vezetett a­­ Szekszárdi Dózsa, ami­kor az utol­só mérkőzésre sor került. Bu­dics Pécsi Dózsa pontozással győzött Varga Szekszárdi Dózsa el­len. Nem sok szépséget láttunk­­ az ökölvívásból. Mindkét versenyző so­kat szabályt­a­lanskodott. Különösen a szekszárdi Varga, aki az I. me­netben fejelésért, a H. menetben pedig mélyütésért futést kapott. Ezt a hátrányát aztán nem is tudta bér hozni és a pécsi versenyző ponto­zásos győzelme a pécsiek egyetlen győzelmét jelentette. Végeredmény­ben a Szekszárdi Dózsa 11:3 arány­­ban győzött a Pécsi Dózsa együ­t­­tese ellen. Jó eredményeket értek el a paksi járás atlétái az elmúlt évben A paksi járásban 1954 után nagyot fejlődött az atlétikai élet. A paksi Ki­nizsi, dunaföldvári Szipartákusz és a bölcskei falusi sportkörnél műkö­dött atlétikai­­ szakosztály. Ezekben a sportkörökben közel 150 sportoló vett részt a különböző atlétikai ver­senyeken. A járási TSB atlétikai társadalmi szövetsége megrendezett minden versenyt, amely a sportnap­tárban szerepelt és így az atléták rendszeres versenyeztetése biztosítva volt. A paksi és a dunaföldvári szak­osztályok részt vettek a sportegye­­sületük területi és országos verse­nyein. Különösen a dunaföldvári Szpartaik­usz versenyzői szerepeltek ezeken a versenyeken kiválóan (Ta­kács, Hingli, Schéfer, Kovács Jú­lia). A paksi Kinizsi az országos szportákiádon szerzett 1> helyezést. (Török László, Kiss Klára, Palotás Mária, 4x100 m. női, férfi váltók). A bölcskei sportkör atlétái pedig a megyei és az országos szpa­rtakiádon szerepeltek jól. (Hídvégi, Sianon, Balogh). A megyei béke kupa atlé­tikai verseny mindhárom fordulóján részt vett a Szpártakusz és a Kini­zsi versenyzői. Az atlétikai versenyt a paksi Kinizsi nyerte meg. A mennyiségi fejlődés mellett mi­nődé­gileg is sokat fejlődött a járás atlétikája. Míg 1953-ban nem­ volt II. osztályú versenyzője a járásnak, addig az elmúlt évben 8 versenyző szerzett II. osztályú minősítést. Ezek a sportolók már 1953 ban indul­tak a versenyeken, de az elmúlt évben az előző évinél rendszeresebb versenyzés meghozta a­ minőségi fej­ődést. Különösen Gombos Ágnes (Kinizsi) 142 centiméteres magasugró eredménye értékes teljesítmény. Ha továbbra is szorgalmasan jár edzé­sekre és tanulmányi eredményén is javít, nem elérhetetlen részére a I. osztályú szint. Fejlődése eddig egyen­letes volt. Megfelel­ő foglalkozás mellett ez évben továbbfejlődhet. Má­sik feltűnt tehetség a dunaföldvári Kovács Júlia, aki 100 méteren 13,2 mp.-es eredményével a megye má­sodik ű gyorsfutója. Nála kiváló egyé­ni tulajdonságánál fogva biztosított­nak látszik a további fejlődés. Az elmúlt évben jól szerepeltek még Tarkács Béla, Hingli József, Leberer Ferenc, Szitkovics Éva, Babai Fe­renc (Szpartakusz), Palotás Mária, Fater Anna, Kiss Klára, Blatt Már­ta, Boros Rozália, Erdős Anna, Mi­­hályfi Berta, Török László, Szentesi Alajos, Laposa Ferenc, Kokas Ist­ván, Borsos Sándor, Horváth József (Kinizsi), Hídvégi György, Simon Lajos, Esztergomi Sándor (Bölcskei Falusi SK.). A megyei ranglistán a paksi já­rásnak sok­­ versenyzője szerepelt. Különösen női számokban nagy fs fölényük más járásokkal szemben. Akár az ötös, vagy a tízes átlago­kat vesszük alapul, a paksi járás női versenyzői szerezték meg a leg­több helyezési pontot. Ez különö­sen szép eredménynek mondható, ha fig­yelembe vesszük, hogy a paksi járás területén nincs korszerű at­létikai pálya. Hiányosság a járás atlétikájában, hogy a férfiszámokban gyengén áll­nak. Ezen a területen a jövőben ja­vítani­uk kell. Ezt főleg a­­ falusi fiataloknak az atlétikába való be­vonásával érhetik el. Mindennemű hé­vben­ fuvarozást vállal a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat, Rákóczin. 7. GYERMEK »port- és mélykocsik javítását, alkatrészek pótlását, át­alakítását jutányos áron vállalom. Endrődi István, Szekszárd, Raj­na 13. 1955 MÁRCIUS 3 — A dunaföldvári vas és műszaki boltban 1955 január elseje óta 40 darab kerékpárt és 4 darab Pannónia motor­­kerékpárt adtak el. — Átépítik a dunaföldvári kendergyár üzemépületének tetőszerkezetét 600.000 forin­tos költséggel. Az üzemrésze­ket ezáltal jobban tudják por­mentesíteni és fűteni és vilá­gosabbak lesznek azok. A munkálatokat már megkezd­ték. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ Kiadja: a Tolnai Napló Lapkiadó V. Terjeszti a megye összes postahivatala Szerkesztőség telefonszáma: 20­10. Kiadóhivatal telefonszáma: 20­11 A szerkesztőség és kiadóhivatal címet Szekszárd, Széchenyi utca II. Előfizetéseket a megye valamennyi postahivatala felvesz Pécsi Szikra Nyomda Vállalat Pécs, Munkácsy Mihály utca 10 ■*. Telefon: 20-27. Nyomdáért felelt Meller srezió Most vásároljon könyvet, alkalmi könyvvásár Közel hét­száz könyv 40-75 ° 10-os árleszállítása Keresse fel a legközelebbi könyvesboltot Válogasson a leszállított áru könyvek között

Next