Tolnai Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-26 / 122. szám

1955 MÁJUS 26 Az országgyűlés törvénybe iktatta a varsói szerződést (Folytatás a­ 2. oldalról) nyugatnémet militaristáik had­seregének felállítására volt fe­lelet a varsói értekezlet. A szerződés, melyet az ér­tekezleten részt vett nyolc békeszerető állam elfogadott, a szocializmust építő orszá­gok erőteljes és félreérthe­tetlen válasza a párizsi szer­ződések ratifikálására és életbeléptetésére. A varsói értekezlet egyben mindenki számára világos mu­tatója azoknak a változások­nak, melyek a nemzetközi po­rondon az erőviszonyokban az utolsó esztendők folyamán végbementek. Történelmi je­lentősége abban áll, hogy még jobban összekovácsolta a sza­bad népek erőfeszítését a bé­kéért folyó harcban és egyben fontos rendi szabályokat fogana­tosított az európai biztonság ügyének védelmében. Nem lehet eléggé felbecsülni azt a pozitív hatást, melyet jelenleg a jövőben, még foko­zódó mértékben a varsói ta­nácskozás határozatai a nem­zetközi viszonyokra jelente­nek. Ezek a határozatok még in­kább megszilárdítják a béke, a demokrácia és a szocializ­mus hatalmas táborának pozí­cióit, s azokat az erőket, me­lyek a béke ügyének szilárd támaszai. Ezért az európai és az álta­lános biztonság politikájá­nak megerősítése, mely a varsói tanácskozások határo­zataiban testesül meg, min­den békeszerető nép érdekei­vel azonos. E határozatok jelentőségét fokozza, hogy abban az idő­pontban j­öttek létre, amikor az Amerikai Egyesült Álla­mok, Anglia és Franciaország alig tíz évvel a második vi­lágháború után újra Európa tűzfészkévé akarja változtattmi Nyugat-N­émetországot. A var­sói szerződés komoly figyel­meztetés a háborús agresszo­­rok számára. Jelentőségét még fokozza a Kínai Népköztársa­ság képviselőjének nyilatkoza­ta, aki kijelentette, hogy ha Európá­ban a békét megszegik, ha az imperialista támadók háborút indítanának az euró­pai békés államok ellen, ak­kor a klímas kormány és a hat­száz milliós hősi kínai nép a baráti országok népeivel és kormányaival együtt venné fel a harcot az agresszorok ellen a végső győzelemig. (Taps) A békés, baráti országok hatalmas erejének egységes megnyilvánulása Varsóban felmérhetetlen jelentőségű a béke megőrzése szempontjá­ból, mert a hírhedt impe­rialista, az­ erő pozíciójából folytatott politikával szem­ben tömöríti a béke erőit s megmutatja a baráti segítés, a békés együttműködés út­ját a nemzetközi kérdések­ben, amire joggal büszke népünk minden hű fia. Az országgyűlés, amikor el­fogadja és törvénybe iktatja a varsói értekezleten létrejött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződést, egyben feleletet is ad az ilyen imperialista vágyál­mokra. Kinyilatkoztatja, hogy min­den magyar hazafi, az egész magyar nép, élén pártunk­kal, a Magyar Dolgozók Pártjával egységesen el van szánva békéjének megvédé­sére, az imperialisták min­den elnyomó tervének meg­hiúsítására. (Taps.) Ezért az előterjesztett szer­ződés törvényba ikt­a­tását pár­tunk és magam nevében he­lyeslem, támogatom és elfoga­dom. Rákosi Mátyás elvtárs hos­­­szantartó, nagy tapssal foga­dott beszéde után Veres Péter, a Magyar Írók Szövetségének elnöke szólalt fel. A következő felszólaló Gás­pár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke volt. Beresztóczy Miklós proto­­notárius kanonok, esztergomi érseki helynök, a­­ katolikus pa­pok országos békebizottságá­nak elnöke szólalt fel. A következő felszólaló Dögei Imre, az Országos Földműves­szövetkezeti Tanács elnöke volt. Ezután Péter János reformá­tus püspök a Béke Világtanács tagja, majd Andics Erzsébet, az országos béketanács elnö­ke szólalt fel. A vitában utoljára Parragi György, a Magyar Nemzet főszerkesztője szólalt fel. Parragi György felszólalása után az országgyűlés az Albán Népköztársaság, a Bolgár Nép­köztársaság, a Magyar Nép­­köztársaság, a Német Demok­ratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Nép­­köztársaság, a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsé­ge és a Csehszlovák Köztársa­ság között 1955. május 14-én Varsóban kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés becik­kelyezéséről szóló törvényja­vaslatot egyhangúlag elfogadta. A képviselők felállva, hosszú percekig zúgó lelkes tapssal erősítették meg határozatukat, köszöntötték a szerződést. Róna­­ Sándor elnök zárószavá­ban rám­utatott arra, hogy az or­szággyűlés tagjainak az a lel­kes, egyhangú megnyilatkozá­sa, amellyel a törvényjavasla­tot elfogadta, bizonysága an­nak, hogy a dolgozó magyar nép egységesen magáévá teszi a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződést, amely hozzájárul a bé­ke megvédéséhez és hazánk békéjének megőrzéséhez. Ezzel az országgyűlés ülése befejeződött. A magyar dolgozók, mint békénk és biztonságunk szilárd alapját,üdvözlik a varsói szerződést A magyar dolgozó nép a legnagyobb figyelemmel kísér­te a varsói tanácskozásokat és lelkes helyesléssel támogatja a varsói szerződést, amely a benne résztvevő országoknak szilárd biztosítékot nyújt arra, hogy építő munkájukat min­den külső támadással szemben egyesült erővel, közösen meg­védjék. Dolgozó népünk tisztá­ban van a varsói tanácskozás hatalmas történelmi jelentősé­gével és tudja, hogy e tanács­kozások eredménye jelentéke­nyen hozzájárul a béke meg­­szilárdulásáh­oz. A magyar dolgozók szerte az országban, mint békénk és biztonságunk szilárd alapján üdvözlik a varsói szerződést. A röpgyűlések százai és ezrei, melyeket a városokban és fal­vakban tartanak a dolgozók, egész népünk állásfoglalását tükrözik, amikor mélységes megelégedésüknek és örömük­nek adnak kifejezést a varsói szerződések megkötése felett. Az egyszerű dolgozók szájából százféle változatban hallunk ilyen kijelentéseket: „Most még jobban érezzük, hogy nem vagyunk egyedül­­ ve­lünk az erős béketábor. Min­dig is együtt dolgoztunk a baráti országokkal, gazdasági­lag összehangoltuk politikán­kat s most már drága hazánk védelmében egységes a kato­nai erőink is." Vagy. ..Meg­nyugvással és örömmel olvas­suk, hogy a béke tábora éber és létrehozta azt az erőt, amely gátat tud szabni a há­borús gyujtogatóknak”. A dol­gozók a városban és a falun egyaránt újabb termelési vál­lalásokkal és termelésük foko­zásával bizonyítják, hogy he­lyeslik a varsói értekezlet ha­tározatait. Hasonló helyesléssel és lel­kesedéssel fogadták a varsói határozatokat a többi népi de­mokratikus országokban is. Különösen áll ez a Német Demokratikus Köztársaságra. A varsói szerződés új erőforrás számunkra, mely az imperia­lista párizsi szerződések végre­hajtásának megakadályozásá­ért, az egységes, békés, demok­ratikus Németországért vívott harc erőteljes fokozására ösz­tönöz minden német hazafit, mindenekelőtt a német mun­kásosztályt. A Szovjetunió­ vezette béke­tábor kezdeményezései, a béke megőrzésére irányuló komoly törekvései eredmé­nyeképpen magukban az im­perialista országokban is egyre erősödik a tömegek békevágya és békekövete­lése. Jellemző, hogy a küszöbönálló angol választások agitációja folyamán a konzervatívok ve­zetője, Eden, aki fáradságot nem ismerve annyit buzgól­­kodott a vérszomjas német miltarizmus feltámasztásán, most igyekszik magát a béke bajnokának feltüntetni, mert azt reméli, hogy a békére vá­gyó angol választók egy részét így sikerül a konzervatívok táborába csalogatnia. Az Ame­rikai Egyesült Államok elnö­ke, Eisenhower, aki hónapok­kal ezelőtt egyáltalán nem lelkesedett azért a gondolatért, hogy a négy hatalom kormány­fői megbeszélésre gyűljenek össze, most változtatott állás­pontján. Ebben a változásban szerepe van­­ annak, hogy az egyszerű amerikai emberek kö­zött is egyre ellenszenvesebb a szakadatlan háborús uszítás és kardcsörtetés. Emellett, mint az amerikai sajtó nyíl­tan bevallja, Eisenhower azért fogadta el a négy kormányfő értekezletének gondolatát, mert reméli, hogy ezzel hozzásegíti Angliában a konzervatív im­perialistákat a parlamenti többség megszerzéséhez. A magyar nép el van szánva az imperialisták­ minden elnyomó tervének meghiúsítására Az imperialista azonban im­perialista marad akkor is, ha a tömegek megtévesztésére a bék­e hívének álcázza magát. Az Egyesült Államokból már hal­lunk olyan híreket, hogy az amerikai reakció az ilyen kormányfői megbeszélésen nem annyira a béke megszilárdítá­sát kívánja megtárgyalni, ha­nem fel akarja vetni a kér­dést: hogyan állítsák vissza a népi demokratikus államokban — köztük hazánkban is­ — a régi rendet, a nagybirtokosok és tőkések uralmát. Világos, hogy az imperialisták akkor is, amikor a békéről beszél­nek, azon törik a fejüket, ho­gyan szerezhetnék vissza a grófoknak, a nagybirtokosok­nak a földet, a tőkéseknek a gyárat, a bányát. Szeretnék­ visszaállítani a hárommillió koldus Magyarországot, a köp­ködőket és embervásárokat, újra gúzsba­ kötni a munkássá­got, megszüntetni a nők egyen­jogúságát, bezárni a kultúra és a felemelkedés kapuit, melyek szélesre tárultak a felszabadu­lás óta a dolgozó nép előtt. Meg akarják­­ semmisíteni sza­bad hazánkat s a szocialista építés vívmányait, mindazt, NÄPCÖ A Kínai-Szovjet Barátság Palotája Nankingban Nankingban nemrégen nyílt meg a Kínai-Szovjet Barátság Palotája. A Palota könyvtárá­ban több mint 30.000 orosz és kínai könyv között válogathat­nak az olvasók. Három olvasó­terem, mozi és kiállítási terem áll a látogatók rendelkezésére. A kiállítási teremben fénykép­sorozatok számolnak be a Szovjetunió gazdasági és kultu­rális téren elért sikereiről, a kínai és szovjet nép egyre erő­södő barátságáról. Renoválják Rákóczi Ferenc házát A népi demokratikus Cseh­szlovákia igen nagy gondot for­dít a műemlékek és a történel­mi nevezetességű épületek megőrzésére. A közelmúltban kezdték meg Presovoban (Eper­jes) a Sztálin-tér­en lévő 17. századbeli igen értékes, renais­­sance-épület restaurálását, amelyben Rákóczi Ferenc la­kott. A renoválási munkálato­kat még ebben az évben befe­jezik és az épületet járási mú­zeummá alakítják át 3 A Szovjetunió Legfelső Tanácsa szövetségi tanácsának és nemzetiségi tanácsának külügyi bizottsága elfogadta a varsói szerződést Moszkva (TASZSZ): A Szovjetunió Legfelső Tanácsa szövetségi tanácsának külügyi bizottsága és a nemzetiségi ta­nács külügyi bizottsága D. T. Sepilov elnökletével május 24-én a Kremlben együttes ülést tartott. Az ülésen meg­vitatták a Szovjetunió Minisz­tertanácsának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksé­ge elé terjesztett javaslatát az Albán Népköztársaság, a Bol­gár Népköztársaság, a Cseh­szlovák Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Ro­mán Népköztársaság és a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között létrejött, az európai béke és biztonság biz­tosítása ügyében Varsóban megtartott m­ásodik értekez­leten 1955. május 14-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyyj­tési szer­ződés ratifikálására. A Szov­jetunió Legfelső Tanácsának elnöksége — mint ismeretes — a kérdést a külügyi bizottsá­gok elé utalta. Az együttes ülésen az eur­ó­pai béke és biztonság biztosí­tása ügyében megtartott var­sói értekezleten megkötö­­ szer­ződésről V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere számolt be. A beszámoló fölötti vitában a szövetségi tanács külügyi bizottságának és a nemzeti­ségi tanács külügyi bizottságá­nak küldöttei vettek részt. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa szövetségi tanácsának külügyi bizottsága és nemzeti­ségi tanács külügyi bizottsága egyhangúlag elfogadta az 1955. május 14-én Varsóban aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződést és elhatározta, hogy ja­­vasolja a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa elnökségének a szerződés ratifikálását. Jó a munkaszervezés — jól halad a munka az Alsópéti Állami Gazdaságban Jóleső érzés végigjárni az Alsópéti Állami Gazdaság határát. Jó termést ígérnek az üdezöld vetések, szépen virágzik az expresszborsó. A répaföldeken szorgalmas munka folyik. Elvégezték már a 120 hold napraforgó első kapálását, 100 hold faj­taborsót és 44 hold hagymát már kétszer kapáltak meg. Most folyik a 680 hold kuko­rica kapálása, eddig mintegy harmadrészét kapálták meg. Lekaszáltak négyszáz hold lucernát, amelynek most fo­lyik a betakarítása. A 10 mázsás holdankénti termés biztosítja a jószágállomány ellátását. A jószágállomány ellátásá­hoz az alaptakarmányt siló­takarmányból biztosítják.­­ Annyi silókukoricát vetet­tek, hogy mintegy 600 vagon zöldsilót tudnak készíteni. Ezideig 4500 mázsa őszi ta­karmánykeveréket silóztak be, a hét folyamán még en­­­nyit készítenek. A gazdaság 42 holdon kukoricatermelési kísérletet is folytat, hogy megállapítsák, hogyan kapnak nagyobb értékű silótakar­­mányt. A gazdaság még ar­ról nevezetes, hogy több mi­­lómagot termelnek, mint az egész országban együttvéve. A miló cukorcirokszerű nö­vény, tavaly mindössze egy holdon termelték a gazdaság­ban. A terméseredmény 19 mázsa mag és 160 mázsa si­lótakarmány volt. A munkák időbeni elvég­zését a jó munkaszervezés biztosítja a gazdaságban. A legfőbb feltétel, a szükséges munkaerő minden munk­ate­­rületen megvan. A kézi mun­kaerő mellett, az adottságok szerint, ahol csak lehet, kik használják a gépeket is. A négyszáz hold lucernát 30 hold kivételével géppel vág­ták le. A növényápolás túl­nyomó részét is géppel végez­ték, mégpedig úgy, hogy egy egy univerzális traktor után hét lókapát kapcsoltak. En­nek jó hasznát vették a dol­gozók is, gyorsabban ment a munka, mintha fogaterővel végezték volna, normájukat 170—180 százalékra tudták teljesíteni. A gazdaság mun­kaszervezésében az egyéni felelősség is érvényesül az anyagi érdekeltséggel együtt. A kukoricaterületet a munka­csapatokra, a répaterületet egyénekre felosztva adták át megmunkálásra. A gazdaság tervét felbontották üzemegy­ségekre, munkacsapatokra, egyénekre, így mindenki tudja, milyen termésered­ményt kell elérni és azt is, milyen jutalomban részesül, ha többet termel a tervezett­nél. A többtermelésben így minden dolgozó egyformán érdekelve van. A pártszervezet és a szak­­szervezet segítsége is meg­látszik a munkaszervezés­ben. A kommunista dolgo­zók helytállása, példamuta­tása sokszor hatott ösztön­zően a többi dolgozókra. A gazdaságban nagy feladatot jelentett a lucerna kaszálá­sa, betakarítása, a többi mun­ka végzése mellett. A fel­­gyűjtést késő este és kora hajnalban kellett végezni, hogy ne hulljon a levele, hogy a lehető legjobb minő­ségű legyen. A kommunista Gál József tehenész elsőként, vállalta, hogy segít a lucer­naszéna betakarításában.­­ Példája nyomán vállalta a többi tehenész is ezt a mun­kát. Három helyett kettő vé­gezte a munkát a tehené­szetben, a harmadik segített a lucerna kaszálásában, fel­­gyűjtésében. A pártszervezet munkájának hatása volt az is, hogy a silózást nyújtott munkaidőben végezték, más­fél nap alat töltöttek meg egy 150 köbméteres silót. A pártszervezet nevelő, mozgósító munkája minden munkacsapatban érvényesül. A vezetőség hetenként tart ülést, amelyen megvitatják a soronlévő munkák­at. — Minden munkacsapatban van népnevelő, akiket két­hetenként, vagy szükség szerint a pártcsoportbizal­­miakon keresztül tájékoz­tatnak­ a tennivalókról. A szakszervezet a ver­senyszervezéssel segíti a munkák időben való elvég­zését. Versenyben állnak egymással az üzemegysé­gek, a munkacsapatok és egyes dolgozók közt is fo­lyik a verseny. Most, a nö­vényápolás ideje alatt sok lehetőség nyílik annak az el­döntésére, ki a legjobb ka­pás a gazdaságban. A szak­­szervezet szervező munkája nyomán több munkacsapat vállalta már a 40 mázsás kukoricatermés elérését. Nemrégiben tapasztalatcse­rét tartottak a brigádvezetők részére, hogyan végezték el különböző területeken a ta­­lajelőkészítést, a vetéseket. A gazdaság komoly ered­ményeket mutatott fel az elmúlt években is. Ebben az évben tovább fokozzák ezeket az eredeményeket, hogy több gabonát, húst, te­jet adjanak az országnak. * * — Sok DISZ-szervezetben azzal készülnek a DISZ II. kongresszusára, hogy új fia­talokat szerveznek be a DISZ- be. Öcsényben például 30, Bátaszéken pedig 100 fiatalt szerveztek be a DISZ-be. — Az Ünnepi Könyvhétre UiO új kiadású és új megjele­nésű könyvet kap a szekszárdi Állami Könyvesbolt. . Újabb verseny­vállalások a Paksi Téglagyárban A Paksi Téglagyárban 1955 május 19-én megtartott terme­lési értekezleten dolgozóink egyöntetűen csatlakoztak a 20 budapesti üzem versenyfelhí­vásához és az értekezleten az alábbi versenyvállalások hang­zottak el: Ledneczki János kamratisz­tító versenyre hívta ki a Tol­na Megyei­ Téglagyári Egyesü­lés valamennyi kamratisztító­­ját az alábbi feltételek mellett: légmentes falazás, a falazáshoz használt­ , tégla törésmentes megőrzése, folyamatos kamra­tisztítás és az általános rend és tisztaság megtartása. Andó József szénfelhordó szintén versenyre hívja ki az Egyesülés valamennyi szénfel­hordóját. A verseny feltételei: az égetéshez száraz szenet ké­szít elő, a rendet és tisztasá­got fenntartja. Ledneczki József égető­brigád vezetője és Fögler Fe­renc a kihordó brigád nevé­ben felajánlják, hogy május hónapban az égetési terven felül 100.000 darabbal több téglát égetnek ki, illetve ki­hordanak a minőség szem előtt tartása mellett, valamint a selejtet 1 százalékkal csökken­tik. Sir Éva elszedő a nyers­­gyártók nevében versenyre hívja a Mázai Téglagyár nyers gyártóit és felajánlotta, hogy a nyers selejtet 1 százalékkal csökkentik. FARKASDI SÁNDOR gyárvezető. A pártoktatás hívei Dunaszentgyörgyön a Megyei Párt-Végrehajtó Bizottság ja­vaslatára a paksi járási Párt- Végrehajtó Bizottság a gép­állomás, a falu, a tsz, a ger­­jeni állami gazdaság és tsz magasabb politikai képzettsé­gű kommunistái, vezetői részé­re Politikai Gazdaságtan tan­folyamot indít be. Ezenkívül egy politikai iskola és két „Marxizmus-leninizmus alap­jai" tanfolyam szervezését is megkezdte a dunaszentgyör­­gyi községi pártvezetőség. Sárszentlőrincen a pártszer­vezet titkára beteg, s nem tu­dott részt venni a jövő évi pártoktatás előkészítésében. A pártvezetőség aktivitására jel­lemző, hogy hozzáfogtak Va­­luska Lajosné elvtársnő párt­vezetőségi tag irányításával a hallgatók kiválogatásához.­­ Munkájukban azonban nem ügyeltek eléggé arra, hogy minél több párttagot vonjanak be az oktatásba, így alig több mint negyedrésze tanulna a párttagságnak. * Györköny községben is elő­készítette a pártvezetőség az 1955—56 évi oktatási tervet. Ezt taggyűlés elé tárják, s megbeszélik a végrehajtással kapcsolatos feladatokat. Nagy segítséget adott a munkában számukra a járási pártbizott­ság instruktora Borbás István elvtárs.* A biritói állami gazdaság­ban a pártvezetőség elkészítet­te az oktatási tervet. Kiválo­gatták a propagandistákat és hallgatókat. Megalakították a háromtagú bizottságot, amely hozzákezdett a hallgatókkal való elbeszélgetéshez is,

Next