Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-01 / 127. szám

4 Semmelweis, az anyák megmentője A mai napon ünnepeljük Semmelweis Ignác Fülöp, az egyik legnagyobb kutató ma­gyar orvostudós, az anyák megmentője születésének 137. évfordulóját. Nemes büszkeséggel tölti el a magyar népet, hogy az anyák és a gyermekeknek ta­lán a világon legnagyobb jó­tevője magyar ember volt. ISIS június elsején, Budán született, 3 év kivételével összes tanulmányait hazájá­ban végezte, mindenkor büsz­kén magyarnak vallotta ma­gát, amelyet az elnyomatás sötét éveiben ruházatával is tüntetőleg kimutatott, összes munkáját M­agyarországon ii­ta. Miben is állott Semmel­weis áldásos felfedezése? 28 éves korában Semmel­weis Ignáco kinevezték a pécs­ió­i kórház és egyúttal klinikai szülészet I. osztályé­in segédorvosnak. Ezen az osztályon képezték ki az egyetemi hallgatókat. A 11. osztályon a báb ík kiképzést folyt. A szülő nők felvétele a két osztály közt 24 óránként változott. Az egyenlő feltéte­lek között azonban csodálatos módon az I. oszályo" a ha­­lndósig állandóan lén­yege­sen nagyobb volt mint a IV. osztályé. Így például 1846- ban, amikor Semmelweis az osztályra került ötszö­r’ na­gyobb volt és volt idő, ami­kor a halandóság egyes hó­napokban a 31 százalékot is elérte. A hivatalos körök ezt a szörnyű helyzetet járvá­nyos befolyásokkal magyaráz­ták. Abban az­­őben még v.em volt bakteriológiai tu­domány és járványos befo­lyások alatt ..pontosan meg nem határozható“ atmoszfé­rikus, kozmikus és te­­­m­.kiiá változások összességét értet­ték, amelyek a gyermek­ágyas állapot által hajlamos­sá vált egyénekben gyer­mekágyi lázat idéznek elő. E misztikus „definitio” seho­gyan sem elégítette ki az anyák szenvedését talán min­denkinél jobban átérző or­vost. Semmelweis éjt nap­pallá téve a legszigorúbb lo­gikával kezdett hozzá e sú­lyos probléma megfejtésé­hez. Szeretett barátja, Kol­­letschka a törvényszéki or­vostan tanára, boncolás köz­ben szerzett sérülésébe bele­halt és a boncolás Semmel­weis legnagyobb megdöbbe­nésére ugyanazokat a jelen­ségeket mutatta ki, amelyek a gyermekágyas asszonyok holttestein is megfigyelhetők voltak. Az esettel kapcsolatban Semmelweis bebizonyította azt, hogy az I. osztály halá­lozásának rettenetes arányait az orvosok és orvostanhall­gatók saját maguk idézik elő azáltal, hogy a napi bonco­lás után hullarészekkel meg­fertőzött kezükkel végigvizs­gálják a vajúdó asszonyokat. Elrendelte, hogy osztályán a boncolók csak klóros kéz­mosás után vizsgálhatják meg a szülő nőket. Ezzel egycsa­­pásra nagyot javult az I. osz­tály halálozási arányszáma, de még mindig alatta maradt a II. osztályénak. Pár hónap­pal később egy evesedő méh­­rákos szülő nő került az osz­tályra és 12 vele együtt egy szobában fekvő gyermek­ágyas közül 11 halt meg gyermekágyi lázban. Sem­melweis felismerte, hogy nemcsak hullarészek, ha­nem bármely bomlott szer­ves anyag is okozója lehet a gyermekágyi láznak és el­rendelte, hogy ezután minden egyes vizsgálat előtt klór­mosást kell alkalmazni. Ez időtől fogva már nem az I. osztály, hanem a II. osztály halálozási aránya volt ros­­­szabb. Az I. osztály halálo­zása egy százalék körül in­gadozott. A problémát tehát a gya­korlati tapasztalatok alapján sikerült megoldani. Súlyosan tévednénk azonban, ha azt hinnők, hogy a hivatalos ve­zető orvosok többségét a té­nyek meg tudták győzni. — Egyik legnagyobb ellensége maga a klinika igazgató­ja, a tehetségtelen, szűk látókörű Klein professzor volt és ma­ga Virchow, a sejtkórtani irányzat megteremtője három ízben is a leghatározottabban száll­t síkra Semmelweis el­len. Korának alig 1—2 kivé­tellel összes szülész profes­­­szorai nemcsak, hogy el nem fogadták Semmelweis taní­tását, de támadásokban is ré­szesítették, vagy ki is gú­nyolták érte. Hebra és Skoda a két világhírű bécsi orvos­tanár még a bécsieket sem tudták Semmelweis igazáról meggyőzni. Élükön a szülész tanárral, csak a „pesti bolond­nak” nevezték. A tudomány hivatalos képviselői merev konoksággal zárkóztak el Semmelweis igaza elől és ko­­no­kságuknak évente sok-sok ezer nőbeteg esett még eke­kor is áldozatul. Az ellenséges támadások miatt elkeseredve csakhamar Magyarországra tér vissza, ahol azonnal kórházi főor­vosságot, majd a megürült egyetemi katedrát is lelkese­déssel bocsátotta rendelke­zésére a haladó magyar or­vosegyetemi tanári kar. Természetesnek vesszük, hogy aki a szakmai világ­­tekintélyek „kinyilatkoztatá­sai” ellen igazságának tuda­tában a betegek érdekében fanatikusan tudott harcolni, annak helye nem lehetett máshol a politikai életben sem, mint a politikai öntu­datban fejlődő, a szabadsá­gért harcoló nép és ifjúság oldalán. Semmelweis igazsága ma már alapvető közkincse az egész emberiségnek és mi, magyar orvosok büszkén valljuk példaképünknek az emberiség egészségéért és gyógyításáért folyó napról­­napra megújuló felelősség­­teljes munkánkban. (­Ü-) Akadályozzuk m­eg* az építkezési hibából keletkező tűzeseteket Az utóbbi időben igen gya­koriak az építési hibákból ere­dő tűzesetek, különösen a ré­gi épületeknél. Ezek komoly anyagi károkkal jártak nép­gazdasági szempontból nagy veszteséget okoztak és több családot hajléktalanná tettek. Az építési hibából eredő tűz­­esetek közül példaként néhá­nyat megemlítünk, szolgáljon tanulságként az olvasók szá­mára. Sohár István s Höss Sán­dor szekszárdi, Kalányos Ka­talin faddi lakosoknál, vala­mint a Kajmári Állami Gazda­ságnál és a Szekszárdi Mező­­gazdasági Technikumnál a ké­ménybe beépített gerenda meg­gyulladt, komoly anyagi károk keletkeztek. A hasonló esetek elkerülé­se érdekében az I. fokú Tűz­­rendészeti Hatóság felhívja a lakosság figyelmét, hogy a tu­lajdonukban, vagy használa­tukban lévő épületek kémé­nyeit építészeti szakemberrel vizsgáltassák felül és az eset­leges beépített, vagy kémén­­nyel közvetlenül érintkező ge­rendákat és egyéb gyúlékony anyagú épületelemeket iktas­sák ki. Ezek elvégzése mind egyé­ni, mind népgazdasági szem­pontból igen nagy jelentőségű, mert ezzel a pusztító tűzből keletkezhető komoly anyagi ká­roktól menthetik meg magu­kat. Szászt János , tv. alhdgy. alosztályparancsnok, Az Ünnepi Könyvhétre megjelenik Pataki József, szekszárdi tanár „Sárköz természeti földrajza“ című műve Az Ünnepi Könyvhétre a sok új kiadású szépirodalmi, politi­kai, ismeretterjesztő és egyéb könyvek mellett megyénk könyvsátraiban, könyvesbolt­­jaiban kuriózumként egy me­gyei kiadvány is megjelenik. A megyei tanács népművelési osztálya, kiadja dr. Pataki Jó­zsef szekszárdi gimnáziumi ta­nár ,,Sárköz természeti föld­rajza" című tanulmányát. Ez a tanulmány 1954-ben a Ma­gyar Földrajzi Társulat orszá­gos pályázatán pályadíjat és Tudományos Akadémia-díjat nyert. Az értékes tanulmányt már készíti a szekszárdi nyomda, hogy az Ünnepi Könyvhét megnyitójára az egész megyé­be szétküldhessék. NAPLÓ Versenyben a téglagyári dolgozók A Tolna Megyei Téglagyári Egyesülés a felszabadulási versenyben országosan is a legjobbak közé került, melyért megkapták a Magyar Népköz­­társaság Minisztertanácsa és a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének elisme­rő oklevelét. A jó eredmények és az elis­merés újabb eredmények el­érésére késztetik a dolgozókat: téglagyár téglagyárral áll pá­rosversenyben és valamennyi­en csatlakoztak a 20 budapesti üzem versenyfelhívásához, me­lyet termelési értekezleteken beszéltek meg. A Mázai Tég­lagyár dolgozóit a Paksi Tég­lagyárat hívták ki párosver­senyre és vállalták, hogy éves nyersgyártási, valamint az ége­tési tervüket 105 százalékra teljesítik. Vállalták a továb­biakban a gépállás 5 százalé­kos és az igazolatlan mulasz­ás 10 százalékos csökkentését. Hasonló felajánlást tettek a Paksi Téglagyár dolgozói is. A szekszárdi, a dombóvári H., a mázai és a paksi tégla­gyárak nyersgyártó brigádjai csatlakoztak még az Építésügyi Minisztérium és az építőipari dolgozók által indított ver­senyhez, az alábbi feltételek szerint: a négy üzem egyen­ként vállalást tett a 110 szá­zalékos terv teljesítésére.­ Fo­gadalmat tettek arra is, hogy a gépállási órák nem halad­ják meg az összárak 8 száza­lékát, a brigádokban pedig a verseny időszaka alatt igazo­latlan mulasztó nem lesz. A versenybizottság 2500 forint jutalmat tűzött ki a verseny első helyezettjének. A kollektív felajánlásokon kívül számos egyéni vállalást is tettek a dolgozóik. Bojás Antal, a Dombóvári II. sz. Téglagyár gépésze az egyesü­lés valamennyi gépészével ver­senyben áll a gépállások mini­mumra való csökkentéséért. Batai György, a Mázad Tégla­gyár DISZ-fiatalja, pedig bri­gádja nevében megfogadta, hogy nyersgyártási tervüket augusztus 20-ig befejezik. Megkezdődött a Iii­egonya első löütögetése A tamási Vörös Szikra ter­melőszövetkezet tagjai 120 má­zsás holdanként­ burgonyater­mést vállaltak. Vállalásuk tel­jesítése érdekében 23 hold bur­gonyaterületükön először rotá­ciós kapával gyomtalanítottak, majd kelés után fogasoltak és kapáltak. Az elmúlt­ héten pedig megkezditék a burgonya első töltögetését. A 23 hald burgonyaterületet öntözni is fogják. A tamási Vörös Szikra tsz tagjai burgonyatermesztési kí­sérletet is állítottak be az Ireg­­szemcsei Kísérleti Gazdaság tapasztalatai alapján. A kísér­­letet egy holdon végzik. Ezen az 1 holdon 220 cm sor, s 20 cm tőtávolságra kukoricát vetet­tek. A kukorica, közé két sor­ban 70 centiméter sor- és 35 centiméter tőtávolságra burgo­nyát vetettek. Ezzel a mód­szerrel egy területen teljes ku­korica és háromnegyed burgo­nyatermést tudnak betakarí­tani. N­ IRKK SZERDA. JÚNIUS 1 ügyeletes gyógyszertár: — 11/1. számú Állami gyógyszer­­tár. Névnap: Tünde. Várható időjárás szerdán estig: kiseb­b felhőátvonulás, legfeljebb egy-két helyen zá­poreső, mérsékelt északkeleti­­keleti szál. Hűvös éjszaka, több helyen még talajmenti fagy. A felmelegedés fokozódik Várható legalacsonyabb hő­mérséklet ma éjjel: 2—5, leg­magasabb nappali hőm­érsélk­­­let szerdán: 19—22 fok között. Boldog gyermekek vidám ünnepe Már szombaton dél­után megkezdődtek Szekszárdon a gyer­meknapi ünnepségek. A legifjabbakat ün­nepelték az óvodák­ban. A belvárosi és a felsővárosi óvodában bábelőadás szórakoz­tatta a kicsiket,­­ másutt ők maguk­­ ját­szottak szüleik örö­mére. A szülői mun­kaközösség minde­nütt édességgel, ká­véval, kaláccsal ven­dégelte meg a gyere­keket. Az üzemekben és a vállalatok többségé­nél is rendeztek ün­nepséget a gyerme­­keknek. A Megyei Tanácsnál és a nyom­dába­n például báb­színházat rendeztek a dolgozóik gyerme­ke­ részére, ajándék­­tárgyakat, labdát,­­ mesekönyvet kaptak az ünnepeltek. Vasárnap délelőtt az eső miatt a terve­zett felvonulás elma­radt. Az iskolás gyer­mekek bent az isko­lájukban együttesen hallgatták meg Vass Istvánné elvtársnő beszédét, amelyben jobb tanulásra, szü­leik, nevelőik, hazá­juk iránti szeretetre buzdította őket. Min­den gyermek kapott valami édességet. Az MNDSZ 2000 kis cso­magocskát osztot­ k­i. Az általános leány­iskolában és a Sztá­­lr téri iskolában uáb előadást láthattak az összegyűlt gyerme­kek. A Pártototatás Házéiban 800 gyer­mek nézte meg a „Baráti becsület” cí­mű ifjúsági filmet. Ugyanezen a na­pon 100 úttörőt tün­tetett ki a DISZ Ki­váló Utörőmunkáért éremmel. A kitünte­tett pajtások vörös selyem nyakkendőt is kaptak. Az eső miatt elma­radt jelmezes gyer­­mekkarnievált, amely­re lázas örömmel ké­szültek szüleik és gyermekek, a hét va­lamelyik napján, a késő délutáni­­ órák­ban rendezik meg, amikor már a szüleik is ráérnek. * Bonyhában is szá­zával gyűltek össze a gyermekek az is­kolákban, hogy együt­tesem hallgassák meg Vass Istvánné beszé­dét. Utána moziba ment a gyermek­se­reg. Az ünnep dél­utánján az MNDSZ székházában mese, filmvetítés és báb­előadás szórakoztat­ta a gyermekeket. — Megvendégel­ésünkről is gondoskodott az MNDSZ. A késő esti órákig hangos volt az MNDSZ székháza a gyermekek kacagá­sától, _____, 1955 stmvs t SPORT Csütörtökön lesz a Kínai Főiskolások—Szekszárdi Bástya labdarúgómérkőzés A Magyarországon tanuló kínai főiskolások válogatott labdarúgó együttese, amely az elmúlt hetekben a Budapesti Kinizsi—Bp. Vasas együttes csapatának legyőzesé­­vel mutatta be azt, hogy a kínai labda­rúgás az élenjáró magyar labda­r­úgósport képviselőivel való találko­zás során komoly fejlődés útjára lépett, június 2-án, csütörtökön dél­után 6 órai kezdettel barátságos mér­kőzést játszik a Szekszárdi Bástya együttesével. Szekszárdi Dózsa—Szekszárdi Építők 1:0 (1:0) Szekszárd, 7W néző, vezetik: Pető. Dózsa: Raj­bár — Hosszú, Farkas, Nagy — Ihász, Vágh — Mészáros, Marosi, Dósai, Schn­arb, Pusztai. Építők: Greilich — Bencze, Fehér, Kiss — K­lézli, Mollin­ár — Bessenyő, Tóth­i, Gyetvai, Bandi, Zso­ldos. A mérkőzés elején már a Dózsa támad többet, s a harmadik perc­ben már sarokrúgást érnek el. Az 5. perciben Dósai jó helyzetből mel­lélő. A 10. percben Gyetvai fejese kapufát­­ találja csak © 1. A 15 percben Dósai átjátssza az Építők védelmét és Fehér végül felvágja a tizenhatos vonalán. A szabadrúgást Marosi fö­lélövi. Fölényben van a Dózsa. Sch­liarib fejese ce­n­tom­éterekkel ke­rüli el Greulich kapuját, majd Tóth lövése arcad dl Barbárban. Két perc múl­va Dósai alap­vonalról Ikü­dött lövését neihe nem hárítja Greilich. Utána kétszer csa­k szerencsével ment az Építőik. A 36. percben Fe­hér fejese feleslegesen alapvonalon túlra küldi a labdát és Dósai sarok­rúgását Mészáros a hálóba juttat­ja. 1:0. A gól után a Dózsa marad fölényben és ebben az időszakban szépen játszik. Mészáros három mé­terre áll a kap­utó­l, de kihagyja a helyzetet, majd Dósai lövése csú­szik el a léc fölött. A második félidő 3. percében Gyet­vai előtt a­­ kínálkozó helyzet, de 1. lövés Bajbárban akad el. Erősödik az inaim, változó játék folyik a pá­lyáig enyhe Építők fölénnyel­. Az Építők ebben az időszakban elfogad­hatóan játszanak, de a csatároknak nincs szerencséjük a lövéseikke.. Zsolldos piktaillhálót lő, majd nem sok­­­kal később egy sarokrúgás után Zstol­dos frvre­ ihntiné a labdát e á 1­óba, de rossz ütemben ugrik a labdáért. A 29. percben ioun 6-es lövénél szépen fogja Bajbár, nem sok­kal ké­sőbb Zsoldos és Bajbár összecsap, Zsoldos elájul, és tíz perc ápolás után tér vissza a pályára. Később Gyetvai lő kapufát, utána a válto­zatosság kedvéért Dósai lő kapu­fát, majd Pusztai hagy ki ordító helyzetet. Ellaposodik a játék, az Építők­­ belenyugszik a vereségbe. A befejezés előtt Tótihnaik kétszer is a­lka­lma nyílna gólszerzésre, de or­dító helyzetből is a kapusba lövi a­ labdát. Bírálat: Közepes színvonalú mér­kőzés vol­t. Az első félidőiben a Dó­zsa, a más­odákban az Építőik játszott jobban, de hagyott ká gólhelyzete­ket. Jók: Farkas, Vigh, Mészáros, illet­ve G­reilich, Bandi, Bence A szekszárdi általános gimnázium visszahódította vezetőhelyét a megye 15­55. évi középiskolás atlétikai bajnokságain Szombaton délelőtt délután és vasárnap délelőtt Szekszárdon a vá­rosi sporttelepen rendezte meg a megyei Tanács X. Oktatási Osztálya a megye 1955. évi középiskolás at­létikai bajnokságait. A bajnoki verseny ezúttal a várt­nál gyengébb eredményeket hozott, azt bizonyítva, hogy a megye kö­zépiskolás atlétikája jelenleg a n0111 rendelkezik olyan utánpótlással, amely lehetővé tette volna a __ régi kiváló versenyzőknek a pótlását. A gyengébb eredmények kiáll­atk­ítá­sá­­ban szerepe van az időjárásnak is, amely éppen a verseny kezdetére vált e­lőrehajlóvá és erősen szelessé, vasárnap pedig esőssé. A pálya is igen mérsékelt formában várta a versenyt. A versenybíróság a ver­seny előkészítése terén dicsérendő munkát végzett, a lebonyolításba azonban már csúsztak a­próbb hibák. Ennek volt tulajdoni aidató az is, hogy a tájékoztatás nem volt megfelelő és emellett vonta­tottá is vált a ver­seny. Kétségkívül vannak pozitívumai is a bajnokságnak. Az egyik és talán a legfo­ntosa­bb az, hogy a középis­­koolásak bsirtoklásra eddig még sohasem mozgatta meg a megye­­ középisk­­oláit úgy, mint éppen az idei. A bajnoki versenyre a közép­iskolák közel 400 nevezést adtak k és idén először fordult elő az, hogy a versenyt rendező Oktatási Osztály mintegy 70 nevezést kénytelen­ volt visszautasítani költségvetési kérdé­sek miatt. A versenyen csak a hő­­gyészi óvónőképző nem képviseltette magát. Még az idén megindult tol­nai gimnázium részéről is akadt induló. Egy másik pozitívuma a bajnokság­nak­ az, hogy átlagokban a rend­­kívül kedvezőtlen körülmények kö­zött is mutatkozott javulás. Az iskolák közül a szekszárdi ál­talános gimnázium gárdája szerepelt a legjobban. A pontversenyben ara­tott fölényes győzelmével visszahó­dította a két év előtt elvesztett első génét. Az intézet 10 egyéni és 7 csa­­p­a­tgyőz­elmet szerzett.­­A második helyen végzett a bonyhádi általános gimnázium, idén még­­ nem tudta pótolni tavalyi veszteségeit. Így is 5 egyéni és 1 csapatbajnokság ván­dorolt Bonyhádra. A pontverseny­ben a kis gyöm­kii gimnázium vég­zett a harmadik helyen. Az intézet a megye legkisebb gi­mnázium­ai kö­zé tartozik, mégis három egyéni és két csapatbajnokságot sikerült sze­rezniük. Főleg a férfi számokban jeleskedtek­­ a gyönki diákok. A férfi versenyszámo­kban a várakozáson felül szerepelt dombóvári általános gimnázium csapata is, minthogy azt>a dán női versenyzőkkel alig rendel­keztek, így kénytelen volt megelé­gedni a negyedik hellyel. Nagysá­gához mérten jól szerepelt a paksi kg. technikum együttese is, amely főleg a női számokban szerzett pont­jaival megszerezte az 5. helyet. Nem vagyunk elégedettek a tamási álta­lános gimnázium, a dunaföldvári ál­talános gimnázium, a dombóvári tanítólképző és főleg a szekszárdi közgazdasági­ technikum szereplésé­vel. Az összetett pontverseny végered­ményét az alábbiakban közöljük: 1. Szekszárdi ált. gim­n. 474 pont, (Testnevelő: Mozd­ai János), 2. Bonyhádi ált. gim­n. 281 pont, (Testnevelő: Boros Dezső), 3. Györki ál. gímn. 246 pont, (Testnevelő: Kaspari János), 4. Dombóvári ált. gímn. 223 pont, (Testnevelő: Miriszlai Ernő), 5. Paksi közgazd. technikum 125.5 pont. (Testnevel­ő: Szentesi Alajos), 6. Tamási ált. gim­n. 77^ posix 7. Dombóvári tanítóképző 71 pont, 8. Bonyhádi közgazd. techn. 60.5, q c^fVe­rn­^:­­.<r­te^n. 37 r>nuT, 10. Dunaföldvári ált. giran. 10 pont, 11. Tolnai ált. gimn. 0 pont. Egyes versenyszámok közül a 100 mét­eres síkfutásban,­­magasul?rásban, távol- és hármasugrásban, illetve a női versenyszámok, közül a 1000 mé­teres síkfutásban és tévé­­ugrásban született a legjobb eredmény. Ezzel a versennyel azonban még nem zárult le a megye középiskolás diákjainak a felkészülése. Az orszá­gos bajnokságok az­­ osztály­vizsgák és az érettségik lezajlása után jú­nius végén lesz. Ha a megye leg­jobbjai helyesen felhasználják a még rendelkezésükre álló időt, ak­kor az országos bajnokságok során is észrevételbe vi­­ magát a megye, amely az utóbbi időben nem ért el figyelem­reméltó eredm­émy­ek­et. A bajnokság részletes eredményei­nek ismertetésére még visszatérünk- Tolna megyei sikerek az országos középiskolás tornászbajnokságokon Az Oktatásügyi Minisztérium az el­múlt vasárnap Budapesten rendezte meg az országos tornászbajnokságok küzdelmeit. A bajnoki­ versenyen Tolna megyét a dombóvári általá­nos gimnázium férfi és a szekszárdi közgazdasági technikum női csapata képviselte. Hosszú idő után először történt meg az, ho­gy megyét képviselő tornászok országos vi­szonylatban is számottevő eredmén­­nyel örvendeztették meg a megye sport rajton gólt. 4 j, vr.rrp„vÉnn a dur­ ó­vári Kő­­ves szerepe’ a legjob­ban, mert a II. osztá­yú egyéni ver­senyben az előkelő 2. helyen vég­zett. De kitűntek a szekszárdi köz­gazda­sági technikaim leánytornászai is, mert bár tartalékos csap­attal­ voltak kénytelenek elutazni Buda­pestre, mégis a 20 megyei és buda­pesti­ csoport között az ugyancsak előkelő 5. helyen végeztek. Ezek az eredmények azt bizonyít­ják, hetty a megye tornasportja és ezen belül a középiskolások torna­­sportja is, mert hiszen a megyei forissen’á mo indoitti ti f» * p­.n­azo­noe a középiskolaival, jó úton halad, a még s/.out) eredmények elérése felé. Ezek az eredmények egyben­­ köteleznek bennünket arra, hogy még so­kkal nagyobb egyelemmel forduljunk a megye tornászai felé* akik sok fáradtságod­ igénylő, de igen szép sportágat választottak ma­guknak. A verseny részletes ered­ményét az alábbiakba­­n közöltük: Férfi 11. osztályú bajnokság:^ 1. Fésűs Debrecen 8".5 pont, 2. Kőmű­ves Dombóvári ált­gimnáziu­m 85 pont, 3. Det­rő Kiskunfélegyháza^ 8.9 pont. Az egyes szerek közül Kőmű­ves 19.1 pontszámm­al megnyerte a korlátot, 18.5 pont­tel pedig második lett a nyo­rton. A talajon nem jutó-* plp/í V ó -rom közé, II. osztályú leány csapatbajnokság: 1. Budaipesti HI. kerületi tanítóképző 2. Pécsi Kg. technikum 3. Pápai tanítóképző, 4. Budapesti Fazekas gi­mmáziu­m, 5. Szekszárdi Kg. tech­nikumi 265.9 ponttal. Az egyes sze­rek közül a szekszárdi csapat 2. lett gyűrfin a nécsielk mögött 54.8 pont­tal és ugrásbatfi 5. lett 55.6 ponttal. TOLNA megyei Állami Építőipari Vállalat fizikai munkavállalókat­ ke­res felvételre. Szakmunkások (kőmű­ves, ács, tetőfedő, szobafestő és má­zoló, vasbetonszerelő) segédmunká­sok ’jelentkezhetnek felvételre a vál­lalat központjában, Szekszárd, Arany János u. 13. és az összes építkezési helyeinken. Főbb építkezési helyek: Paks, Simom­tornya, Bonyhád, Szek­­szárd és környékén. Felvételre je­lentkező dolgozók részére na­pi me­leg étkezést, munkásszállást és az országos irány norma szerinti ke­­resetet biztosítunk. Szerződést kötő dolgozók külön díjazásban részesül­nek. MEZŐGAZDASÁGI kisgépek, a min­­­denféle gazdasági sze­rszámeső mé­hészeti cikkek, növényvédőszerek nagy választékban állandóan kapha­tók mezőgazdasági szaküz­­etünkben. Földmű­vesszövetkezetek Járási Köz­pontja, Bonyhád, Széchenyi tér 13. * A falusi sportkör támogatására S­akályban május 22-én megtartott tanácsülés­en 3000 forint költségve­tést szavaztak meg és hagytak jóvá. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti « szerkesztőbizottsSr elelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ dia: a Tolnai Napló Lapkiadó T„­zerkesztőség telefonszáma: 20­1O. ^adóhivatal telefonszáma: 20-t!. szerkesztőség és kiadóhivatal­ok­a«­ Szekszárd, Széchenyi utca^ 18 erjeszti: a Megyei Postahivatal laposztálya és a hírlap­ kézbesíti! postahivatalok Előfizetés, postahivataloknál és kézbesítőknél Pécsi Szikra nyomda Pécs, Munkácsy Mihály utca 10 ski Telefon: 20-27 Nyomdáért felel: Meller Rezt6

Next