Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-15 / 217. szám
1955. SZEPTEMBER 15. NAPLÓ A Tolnai Pártbizottság újjászervezte az agitátorhálózatot az őszi munkák idejére Tolna község a begyűjtés terén mindig az élenjárók közé tartozott, így volt ez most, a gabonabegyűjtés idején is. A megyében másodiknak teljesítette gabonabegyűjtési tervét. Aug. 20-án befejezték a községben a cséplést és 22-én már megkapták a gabona szabadpiaci jogát is. E jó eredmény „titka" a következő: a községi pártbizottság kellő időben és jól felkészült a gabonabegyűjtésre. Már az aratás megkezdése előtt biztosították a gyors behordás előfeltételeit: kijelölték a közös szérüket és így minden gazda tudta, hogy hova hordhatja be gabonáját. Pártbizottsági, vezetőségi és taggyűléseken megtárgyalták, hogy a kommunistáknak milyen tennivalóik vannak a betakarítás gyorsítása érdekében, a kommunisták többségének megbízatást adtak. A pártbizottság gondoskodott a népnevelőhálózat megszervezéséről. Tanácsülést hívtak össze, amelyen a tanácstagokat mozgósították a gabonabetakarítás szorgalmazására. Minden tanácstagot felelőssé tettek körzetéért. A község vezetői pedig nemcsak irányították, hanem a gyakorlatban is segítették e feladatok végrehajtását. Rendszeresen kijártak a dolgozó parasztok közé, főleg olyan helyekre, ahol a legnagyobb lemaradás mutatkozott. Ezzel az agitátoroknak is jó példát mutattak és közvetlenül segítették a betakarítás szorgalmazását. Sikerült elérniük, hogy az agitátorok, még kint a határban is felkeresték a gazdákat és mire beállt az esős idő, addigra végeztek a gabona behordásával. Az osztagokban lévő gabonával már könnyebben boldogultak, mert megszervezték a vasárnapi cséplést minden gépnél. A jó agitációs munka eredményeként a község dolgozó parasztjai versenyt kezdeményeztek és közelgettek velük, mielőtt e fontos munkával megbízták őket, pártbizottsági ülésen pedig kijelölték a csoportok vezetőit. Minden csoportvezető kommunista és pártmegbízatásként kapták ezt a feladatot, amelyet a kibővített pártbizottsági ülés határozattá nyilvánított. A népnevelőket most nem munkahely, hanem lehetőleg lakóhely szerint osztották be az egyes körzetekbe, mert nyilván jobb, eredményesebb munkát tud végezni minden agitátor ismerősei körében, mintha egy idegen ház ajtaján kopogtat be. A gabonabetakarítás idején is konkrét feladatokkal és meggyőző érvekkel látták el a népnevelőket. Kiszámították, hogy milyen kár érhet egy-egy dolgozó parasztot, ha késlekedik a betakarítással. Ez jól bevált módszer és most is megfelelő érvekkel látják el a népnevelőket, mielőtt munkára indulnak. Népnevelő értekezletet hívnak össze, amelyen megbeszélik a feladatokat. Itt olyan kétszáz dolgozó paraszt kelt egymással párosversenyre Ez különösen jó hatással volt a begyűjtésre: minden gazda teljesítette a cséplőgéptől beadási kötelezettségét. Némelyik gazdának nem vették át a nedvesség miatt a gabonáját, de a hátralékosok száma mindig csak néhány volt, mivel az agitátorok rendszeresen tevékenykedtek. Agitációs csoport volt minden cséplőgépnél, de a pártbizottság gondoskodott arról, hogy a községi alapszervezetek népnevelői eljussanak minden gazdához, mert a cséplőgépagitátorok nem oldhattak meg minden feladatot. A nyári betakarítás és begyűjtés tapasztalatai alapján példásan készülnek Tolnán az őszi betakarításra és begyűjtésre is A pártbizottság és a községi tanács először is számbavette, hogy milyen feladatot kell megoldania most, az ősz folyamán. Kiszámították, hogy mennyi kukoricát, burgonyát és egyéb terményt kell behordani és ezzel egyidőben begyűjteni. Ennek alapján fogtak hozzá a feladat végrehajtásához. Először is gondoskodtak megfelelő nagyságú tárolóhelyről. Utána pedig a gyári tapasztalatok alapján hozzáláttak az agitátorhálózat újjászervezéséhez. A nyáron az egyes alapszervezeteket tették felelőssé a község egy-egy területéért. A textilgyár például a község felső részén felelt az agitációs munkáért. Ez sem volt rossz megoldás, de a pártbizottság talált egy jobbat is: felosztották 8 körzetre a községet, minden körzetre beosztanak egy népnevelő csoportot és annak vezetőjén keresztül jobban összpontosítani tudja a pártbizottság az agitációs munkát, könnyebben tudja ellenőrizni, irányítani munkájukat. A község nyolc körzetére így elosztottak mintegy 180 népnevelőt. Ezeket az alapszervezetek válogatták ki a legjobb dolgozók, főleg a párttagok közül. A pártvezetőségi tagok elbeszél konkrét érvekkel látják el a népnevelőket, hogy a késlekedéssel minden gazda saját magának okoz kárt, mert napról-napra sok terménye megy veszendőbe, ki van téve a különféle elemi károknak és a vetési munkálatokat is késlelteti a kései betakarítás. A népnevelők megmagyarázzák majd azt is a dolgozó parasztoknak, hogy milyen módszerekkel lehet gyorsítani például a kukorica érését: a szár cső feletti részének levágásával, vagy pedig a csövek letördelésével, mert ha benne hagyják a csumában, akkor is megérik éppúgy, mintha a szárán lenne. Természetesen nemcsak a betakarítást szorgalmazzák naponta beszámoltatja a csoportvezetőket a körzetükben folyó agitációs munka eredményeiről és ilyenkor megbízatásokat is adnak nekik, hogy elsősorban kinél van lemaradás, hova kell menniök az agitátoroknak, így nem lesz formális az agitációs munka, hanem eredmény kíséri. A pártbizottság már most gondoskodott arról is, hogy megfelelő kulturagitáció is legyen a községben Pártbizottsági ülésen elhatározták, hogy a községben az őszi munkálatok idejére is csasztuskabrigádot szerveznek és biztosítják, hogy a hangos híradó és a faliújság rendszeresen népszerűsítse az élenjárókat. Ezért felelőssé tették a községi tanács népművelési előadóját és a kultúrotthon igazgatót. Az ifjúság mozgósításáért egy kommunista pedagógust tett felelőssé a pártbizottság. A pártbizottság képviseletében elsősorban neki kell olyan munkát végeznie a TISZ-ben, hogy a fiatalok is aktívan bekapcsolódjanak az őszi munkálatok sikeréért vívott küzdelembe. A pártbizottság a népnevelők irányításáért, kioktatásáért Eigner György elvtársat, a pártbizottság titkárát tette felelőssé. Úgy határozott a pártbizottság, hogy a legjobb népnevelőket könyvjutalomban részesítik és a pártonkívüliek közül a legjobbakat javasolják tagjelöltnek is. Tolnán a pártbizottság megteremtette az alapjait, hogy az őszi betakarítási és begyűjtési munkálatokban is legalább olyan jó eredményt érjenek el, mint a gabonabetakarításnál és begyűjtésnél. BODA. Ezt láttam a Mezőgazdasági Kiállításon Elmondja Lubostyik József — TJddig minden évben, így az idén is felmentem Budapestre, a Mezőgazdasági Kiállításra. Azzal kezdem hogy a kiállítás megtekintésére szánt egy nap nem volt elegendő ahhoz, hogy a bemutatottakat az első pavillontól az utolsóig alaposan sorra vegyem. Termelőszövetkezetünkből, a faddi Xti Élet TSZ-ből eddig tizenketten voltunk a kiállításon. Én azzal az elgondolással mentem fel, hogy gazda szemmel nézzem meg, mennyit fejlődött mezőgazdaságunk az elmúlt évihez viszonyítva. Amikor sorra jártam az állattenyésztési pavilonnokat, a szarvasmarha, ló, sertés, juh és baromfitenyésztési részt, azt a következtetést vontam le, hogy a múlt évi kiállítást alapul véve, nagyon sokat fejlődött állattenyésztésünk. Tavaly például a 6000 literes tehenek már nagyon jók voltak, most pedig 8500 literes évi tejtermelésű tehenet is láttam. Nagyon szép volt például a herceghalmi kísérleti gazdaság Nagydíjas bikája, a szépség alatt természetesen a bika külemét és az anya évi tejtermelését értem, örvendetes az is, hogy az idei kiállítás nagyobb számban mutatott be comwald-kocákat 10—12 malaccal. Sorra vettem a növénytermesztési pavillonokat is ,ahol természetesen az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek terményei arattak sikert, bebizonyítva a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. A kiállításon eltöltött idő alatt hosszabb ideig tartózkodtam a gépparkban. Bámulatos az az eredmény, amely a mezőgazdasági gépek előállítása terén mutatkozik. Számtalan olyan gépet burgonya, répaszedő gépet, rögtörő kultivátorokat, kombinált vetőgépet láttam, amely a tavalyi kiállításon még nem szerepelt. Nekem legjobban tetszett az a legújabb magyargyártmányú kombájn, amely többféle szempontból felülmúlja az eddigi gyártmányokat. Az új típusnál hosszabb a cséplőszekrény, így tisztábban kerül ki a mag, továbbá pelyva nem keveredik a szalmába. Láttam olyan cséplőgépet, amelynek a kezeléséhez összesen négy ember kell, több munkát automatikusan végez a gép. Egyszóval e rövid idő alatt is nagyon sokat láttam és tanultam. A látottak azt a véleményt váltották ki belőlem, hogy rövid pár év alatt mezőgazdaságunkba, termelőszövetkezeti életünkbe hatalmas változás fog bekövetkezni. A mezőgazdasági munkák évről-évre való hatalmas gépesítése lehetővé teszi, hogy termelőszövetkezeteink mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés terén az eddiginél sokkal jobb eredményt érjenek el. Azt tudom mondani, hogy aki nem volt még a kiállításon, az nézze meg, mert nagyon sokat tanulhat és mindenki saját szemével győződhet meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről és fölényéről. — Jobb munkát várunk a Tolna megyei gépállomásoktól A Tolna megyei Gépállomások Igazgatósága értékelte a szeptember 1 — 10. közötti időszakben elvégzett szántási, vetési és silózási munkákat. Az értékelés szerint a gépállomások ez alatt a 10 nap alatt megszántottak ősziek alá 4 890 hold földet. A pincehelyi gépállomás a 721 hold vetőszántásával első 9 gépállomások között. Sorrendben a többi jó munkát végző gépállomások: a sárpilisi gépállomás 498, a nagydorogi gépállomás 444 és a tamási gépállomás 429 holdat szántott meg ezalatt a tíz nap alatt. A bölcskei gépállomás a 151, a varsádi gépállomás a 192 hold vetőszántásával az utolsó. Az ősziárpa elvetésében ugyancsak a pincehelyi gépállomás az első. Eddig a termelőszövetkezetekben összesen 84 hold árpát vetett el. Jó még a nagydorogi gépállomás, melynek traktoristái 50 hold ősziárpát vetettek. Egyetlen holdat sem vetett még el a bonyhádi, a dalmandi, az iregszemcsei, a mözsi, a sárpilisi és a szedresi gépállomás. A hőgyészi gépállomás eddig 142, a bölcskei gépállomás pedig 139 h. mélyszántást végzett. Egyetlen holdat sem szántott azonban még a dalmandi, a mözsi, a nagydorogi, a sárpilisi a szedresi és a teveli gépállomások A silózás versenyében a legjobb munkát a tamási gépállomás traktorosai nyújtották, akik eddig a termelőszövetkezetben 380 köbmétert silóztak. A nagydorogi gépállomás traktorosai 298 és a bölcskei gépállomás dolgozói pedig 294 köbméter silót készítettek el. Hanyagul végezték ezt a munkát a hőgyészi az iregszemcsei, a sárpilisi, a teveli és a varsádi gépállomások Nem mindenki tudja • • • ... hogy a paksi járás területén 500 négyzetméteres betonjárda épül 46 000 forint állami költséggel. ... hogy Dunaszentgyörgy, Györköny és Paks községekben a községpolitikai terv keretében építenek összesen 1 100 négyzetméter betonjárdát, amely közel 700 000 forintba kerül. ... hogy Pakson és Németkéren egy-egy új átereszhíd épül 40 000 forint költséggel. ... hogy a paksi Eötvös utca kikövezése 50 000 forintba került és ezt az összeget a községpolitikai terv költségvetéséből fedezték. ... hogy a paksi járásban OTP kölcsönből 1954-ben 25, 1955-ben pedig 26 lakóház épült. ... hogy elkészült a dunaföldvári gyermekfürdő és játszótér 20 000 forint költséggel. . . . hogy Németkéren 50 000 forintba került az új téglaégető építése, amelyet a községpolitikai terv keretében létesítettek. ... hogy a nagydorogi orvosi lakás 150 000 forintba került. ... hogy a paksi járás területén 1955-ben 8 idénybölcsőde működik, melynek létrehozása és fenntartása darabonként 90 000 forintba került. ... hogy a paksi szülőotthon fenntartása évenként 250 000 forintba került államunknak. ... hogy a paksi Tüdőgondozó és Nemibeteggondozó Intézetek fenntartása évi 200 000 forintot igényelnek. . .. hogy a dunaföldvári és a paksi szociális otthon összesen évi 650 000 forint kiadást jelent államunknak. ... hogy a paksi járásban 9 gyermekvédelmi kör van. A tanácsadási helyiségek felszerelése 28 000 forintba került, évi fenntartásuk pedig 210 000 forintba került. ... hogy a paksi járási mozgószakorvosi szolgálat és az iskolafogászat évi 70 000 forint költséggel működik. . . . hogy a paksi járásban 17 állami szülésznő van, akik összesen 140 000 forint munkabért élveznek államunktól. MÁR RÉGEN LESZÁLL A NAP a Mecsek Tolna megyei szakasza mögött, amikor szekereiken ihazazörögnek a várdombi gazdák. Az úton még néhány ismerős, de ismeretlen arc is feltűnik szemük előtt az esti szürkületben. Ezek az „ismeretlen" emberek hol gyalogosan, hol kerékpáron, hol meg valamilyen alkalmi járművön közelítik meg Várdomb községet, hogy a tanácsházán minden este megtartott találkozóra pontosan érkezzenek. Szeptember 6-tól ilyen mozgalmas, már ha annak lehet nevezni, a falu élete. A tanácsháza még a késő éjszakai órákban sem csendes, világosság szűrődik ki az ablakok be nem függönyözött hasadékain. Érkeznek ide emberek a sárpilisi gépállomásról, a szomszédos Decs községből és a járási pártbizottságról, de a falu kommunistái közül is jónéhányan, hogy az esti megbeszélés után szétszéledjenek a falu minden irányába és hogy ebben a koraőszi sötétségben benyissanak a fehérre meszelt házak kiskapuin és elbeszélgessenek. UGYAN MIRŐL IS beszélgetnek? Talán arról, hogy nehéz volt ez a mai nap, vagy jól fizetett ez az év? Erről is. De csak előhozakodnak már ilyen csendes estén a termelőszövetkezetről is. Mert működik itt a községben már jó pár éve a Gábor Áron Termelőszövetkezet. És nem is rossz eredménnyel, mert Csele János bátyám másodmagával július 31-ig a 435 munkaegységre 23 mázsa búzát vitt haza és 13 mázsa árpát. Persze még háromezer forintot is kaptak. És mindez csak előlegként. Bárhogyan számoljuk ezt, tizennégyezer forinton felül van márcsak csupán ennek az értéke. Csele Pál gazduram pedig a 315 munkaegységére búzából 17, árpából meg 10 mázsát rakott fel nemrégen a kocsira. Na és két és félezer forintot, de ezt már a belső zsebbe gyömöszölte. Ennek hallatára be is lépett a termelőszövetkezetbe Csele József 8 holdas, Verebi György 9 holdas, Fábián József 8 holdas, Májlinger József 7 holdas gazda, meg aztán Koncz Ferenc földnélküli is. Az eredmények azonban nem beszélnek teljesen maguk helyett, annak ellenére, hogy sokan azt tartják: „A jó bornak nem kell cégér.” De itt a várdombi Gábor Áronban nemcsak jó van, hanem rossz is. És a „rosszról” is beszélgetnek így esténként az emberek a látogatókkal. Bozsó Károly gazda egyik este a rosszról így nyilatkozott: — Míg ilyenek lesznek bent, addig én nem megyek be a termelőszövetkezetbe. KIK AZOK AZ „ILYENEK"? Névszerint Ruskó János, Oláh Imre és Sejk Ferencné. Ezek azok a termelőszövetkezeti tagok, akik foltot ejtenek a termelőszövetkezet becsületén, mert náluk már mondhatni, hogy rendszeressé vált az, hogy nem végzik rendesen a munkájukat, a keresetüket pedig eldorbézolják. A termelőszövetkezet vezetősége tud ezekről a dolgokról. Itt jelenleg nem az a cél, hogy egyszerűen kiközösítsék maguk közül ezeket az embereket, hanem az, hogy a vezetőség próbáljon javítani viselkedésükön. Amire már részben történt is intézkedés, mert leváltják őket az olyan munkakörről, ahol kárt ejthetnének a termelőszövetkezetnek. Ugyanis előfordultak olyan esetek, hogy nem etették rendesen az állatokat, előbbrevalónak tartották a kocsmázást. Ha azonban ez sem használ, úgy a tagság idővel kiközösíti maga közül Ruskó Jánost, Oláh Imrét és Sejk Ferencnét, mert a közösségben való részvételükkel nem segítik elő annak ügyét. Viselkedésükkel rontják a tsz hírét és akadályozzák azt, hogy Várdombon egyre több becsületes gazda válassza a közös gazdálkodást és kövesse Csele József és a többiek példáját ... * EREDMÉNYESEK ezek a várdombi esték, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy egy hét leforgása alatt hatan választották a közös gazdálkodást, de még eredményesebb lesz, ha a látogatók megmagyarázzák a gazdáknak, hogy részvételükkel csak elősegítik a termelőszövetkezet még jobb működését, mert többen és közös erővel jobban lehet harcolni a magasabb jövedelemért, a szilárd fegyelemért. KOVÁCS. Várdombi esték