Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-23 / 224. szám

TOUff VHág proletárjai egyesüljetek ! (--------------------------------------------------------------------------­A MAI SZAMBAN: N .A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov fogadta a Szovjetunió­ban tartózkodó japán parlamenti küldöttséget (2. o.) — A taggyűlések tapasztalataiból (3. o.) — Az Országos Mező­­gazdasági Kiállítás utolsó napján (3. o.) — Többet foglalkoz­zanak a munkafegyelem lazítóival a Tolnai Textilgyárban ! (3. o.) — Középiskolások (4. o.) 1 AZ M­D­P TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 224. eve ÁM.Ara: 56 fillér. PÉNTEK, 1955. SZEPTEMBER 23. Dolgozó népünk hús és zsírellátásunk megjavításáért Néhány napja jelent meg a Minisztertanács rendelete, melyben a kukorica értékesítési szerződés útján történő fel­vásárlását rendelte el, továbbá a sertéshizlalási és bacon ne­velési akcióknál a kukoricabeadási kedvezményt az 1956. év I—III. negyedévi átadásra lekötött és lekötendő sertésekre is kiterjesztette. A kedvező gazdasági adottságok következté­ben az állam elvárja, hogy a termelőszövetkezetek és a dol­gozó parasztok 1955 október 31 napjáig kukorica értékesítési és sertéshizlalási szerződéssel járuljanak hozzá a húsellátás megjavításához. A kedvező gazdasági előfeltételek meg­van­nak. Megyénk dolgozó parasztságán múlik a terv teljesítése. — Jó termés, több sertés. Ha megnézzük az előző évek termés­átlagát kukoricából, akkor megállapíthatjuk, hogy ebben az évben mindenütt 2—3 q májusi morzsolttal több termés vár­ható. Fordítsuk tehát ezt a mennyiséget a jobb hús- és zsír­ellátás előfeltételeinek megteremtésére. A kukorica és sertéshizlalási szerződés kötése nemcsak hazafias kötelesség minden dolgozó paraszt számára, hanem előnyös és hasznos is, de még előnyösebb termelőszövetkeze­ti tagjaink számára A kukoricaértékesítési szerződést kötők a tö­réstől számított 8 napon belül kötelesek a májusi morzsol­ra átszámított kukoricát mázsánként 240 forint készpénzárért leszállítani, mely ár sokkal kedvezőbb, mint az elmúlt évek szabadpiaci ára, melynek felét már a szerződéskötéskor fel­vehetik. Előnyös továbbá a kukorica értékesítési szerződés azért is, mert ha a termelők iparcikkeket kívánnak igénybe venni, úgy fenyőfűrészáru, bárdoltfa, gömbrúd, tégla, cserép, pala, építő­anyagokhoz, illetve 125 köbcentiméteres vagy 250 köbcentiméteres Csepel motorkerékpárhoz juthatnak a leszer­ződött mennyiségek arányában. Ebben az esetben a felvá­sárlási ár 200 forint. A termelők szerződésen kívül felvásá­rolt kukoricáért a májusi morzsok­ra átszámítva — mázsán­ként 220 forint vételárat kapnak. Ma már közmondásos, hogy dolgozó parasztságunk egyik legfontosabb takarékpénztára a sertés, mert ebben apródon­­ként beleeteti forintjait, hogy azt összegyűjtve illetve érté­kesítve adófizetésre, nagyobb értékek vásárlására, illetve ingatlan építésére, tatarozásra használja fel. De tisztában van azzal is ma már mindenki, hogy a sertés fizet legtöbb kamatot a beléje fektetett forintok után. Ma már köztudo­mású, hogy faluhelyen 4—5 sertés árából kis családi házat lehet vásárolni. Ezért előnyös elsősorban a sertéshizlalási szerződéskötés minden dolgozó paraszt számára. A sertéshiz­lalást kötő termelők az átadott sertés minőségétől függően 18—22 Ft/kg készpénzárat kapnak, vagy pedig 16—18 forint készpénzár mellett 100—230 kg kukoricabeadási kedvez­ményben részesülnek. A szerződéskötéskor a mezőgazdasági tsz-ek 600, az egyéni és I., II. típusú tszcs-tagok 400 forint hizlalási előleget vehetnek fel. A megye szerződéskötési tervének teljesítéséért a taná­csok végrehajtó bizottságai és a begyűjtési szervek felelősek, de felelős minden termelő is, mert a szabad értékesítési jo­gát csak az a község kaphatja meg, mely mind a beadási, mind a kukorica értékesítési tervét hiánytalanul teljesítette. A tanácsok végrehajtó bizottságai azokat a termelőket, akik a jó kukoricatermés és a­ megfelelő sertésállomány ellenére gazdasági erejükhöz mérten sem kötnek szerződést, kuko­ricakészleteik egy részének az állam számára való eladására kötelezhetik. Megyénk területén igen nagy érdeklődés mutatkozott meg különösen a sertéshizlalási szerződések kötése iránt. Nem ritka eset, hogy 5—8 darab sertésre kötnek hizlalási szerződést. A szerződéskötés csak szeptember 15-én indult be, de naponta több mint 500 azoknak a száma megyei szin­ten, akik leszerződnek. Pl. Szakcs községben az állatfor­galmi felvásárlóját 25—30 gazda rohamozta meg felvilágosí­tásért s közülük már számos azóta le is szerződött, így pl. Horváth József 6 kh-as szakcsi dolgozó paraszt 8 drb. hízóra kötött szerződést. Megyei szinten legjobban indult meg a szerződéskötés a paksi, gyönki és a szekszárdi járásokban, mert a kiemelkedő községek ezekből a járásokból kerültek ki: Dunaföldvár, Bölcske, Kölesd, Kisszékely, Bátaszék, Tolna és Szekszárd város. Dunaföldvár községben megmutatkozik a tsz-tagok nagy érdeklődése, mert Juhász Ferenc és Takács László Paksi utcai lakosok, akik az Alkotmány TSZ tagjai 6, ille­tőleg 5 sertésre kötöttek szerződést. Kölesd községben Szí­jártó Márton és Faragó János 8 kh-as dolgozó parasztok 4, illetve 3 szerződéses sertés lekötésével járnak élen. Verseny­mozgalom indult meg a szerződéskötés érdekében Bátaszék községben, ahol Faidt Gáspár 2 kh-as termelő 3 és Thész Já­nos 6 kh-as termelő 3 sertésre kötött hizlalási szerződést. Tolna községben a kezdeményezők között van Koleszár Györgyné, aki 2 sertésre, valamint Turbéki József I. típ. Alkotmány TSZ tag, aki 2 sertésre kötött hizlalási szerző­dést. Nem kisebb az érdeklődés a kukorica szerződéskötés vonalán sem. Pincehelyen a szerződéskötés első napján több dolgozó paraszt kötött kukorica értékesítési szerződést, mintegy 66 q májusi morzsolt kukoricára. Győrfi József, Sipos Ferenc 10—10 q-ára, Szántó János 8 q, Mező József 6 q kukoricára kötött szerződést. Zombán ugyancsak komoly érdeklődés tapasztalható. Matusz István szentgáli 6 holdas termelő 10 q májusi mor­zsolt kukoricára, Beke Márton 4 q kukoricára kötött szerző­dést. Mindannyiunknak elsőrendű feladata az ellenséges propaganda leleplezése, mely megmutatkozott az akcióval szemben. Az ellenség azt híresztelte, hogy minden termelő­nek felesleges kukoricáját le kell adnia, sőt azt is híreszte­­lik, hogy sertésvágásoknál 7 forintot kell fizetni kilónként; mindez merő hazugság. A termelőtől függ, hogy mennyit szerződik le és a vágáskor csupán a régebben is szokásos bé­lyegilletéket — mely sertésenként 1 forint — kell leróni. Az idei kedvező kukoricatermés és a jelentősen megnö­vekedett sertésállomány lehetővé teszi, hogy országunk hús- és zsírellátását — a fokozott és megnövekedett igények teljes kielégítésével — biztosíthassuk. Ez érdeke dolgozó pa­rasztságunknak és termelőszövetkezeti dolgozóinknak főleg azért, hogy elsősorban a munkás-paraszt szövetséget tovább szilárdítsa, melynek már sokat adta példáját az eddigiek folyamán is. FELEMELKEDÉS ÚT­ÁN 182 gazda kérte felvételét Többször írtunk már arról, hogy a faddi dolgozó parasz­tok tömegesen választják a szö­vetkezeti gazdálkodást. Ezt bi­zonyítja az is, hogy ez év jú­lius 1-től 182 gazda kérte felvé­telét a már meglévő öt termelő szövetkezetbe. Az elmúlt napokban a Kos­suth TSZ-be kérték felvételü­ket: özv. Fabis Józsefné 10, Terity Ilona 12, Seh­őcz József 2.5, Kecsmár Istvánné 3, Pet­­róczi György 4, Horváth Fe­renc 1.5, özv. Meksz Józsefé egy és Kákonyi Ferenc egy holdas dolgozó parasz­ok. Az Uj Élet TSZ-be özv. Var­ga Istvánná 5.5 holdas, a Búza­kalász TSZ-be Horváth Lajos 4, a Győzelem TSZ-be Keresztes György 2.5 holdas dolgozó pa­rasztok kérték felvételüket. Negyven literrel emelkedett a napi tej­hozam a szekszárdi Béke TSZ tehenészetében Alig egy hónapja annak, hogy új elnök vette kézbe a szekszárdi Béke TSZ vezeté­sét. Kiss Antal, aki azelőtt a megyei tanács termelőszövet­kezeti osztályát vezette több, mint négy éven át — most gazdagon gyümölcsöz­tet­i szak­­képzettségét, jó irányító és szervezőképességét a tsz javá­ra. Az elnöknek kezdettől fog­va legfőbb gondja volt a te­­­hénállomány feljavítása, a tel­­i hozam emelése. E célból több hasznos javaslata mellett, be­vezették az egyedi takarmá­nyozást és azóta hétről-hétre emelkedett a tejtermelés. —1 Szeptember 20-ra pedig három héttel az egyedi takarmányo­zás bevezetése után — negy­ven literrel emelkedett a napi tejtermelés a Béke TSZ tehe­nészetében. 4 Eredmémyes esztendő A Bátai Vörös Zászló Tér -Ki­melőszövetkezetben egy­r­e több szó esik mostanában arról, milyen változások tör­téntek a tavalyi zárszámadás óta. Főleg arról beszélgetnek ebbet, hogy most a jöve­delem kétszerese a tavalyi­nak. Akkor két kiló búzát, 63 deka árpát, egyebet és 5.42 forint készpénzt osztottak ki, s egy munkaegység pénzér­téke 21.62 forint volt. Az idén öt kiló búzát, két kiló árpát, 4 kiló kukoricát adnak munkaegységenként, készpénzben 40.50 forint kö­rül lesz egy munkaegység ér­téke. Az öreg Sike József bár eHrak. is meglesz belőle a jövedelme, már több, mint 200 munkaegysége van. Ta­valy alig volt 100 munkaegy­sége, igaz, akkor úgy gondolta , ha napszámba járogat, többet tud keresni. A termelőszövetkezet ta­valy sokszor a villanyszám­lát sem tudta kifizetni, ebben az évben rendszeresen kapott pénzt a tagság. Mi volt ennek a titka? Az, hogy amíg ta­valy 20 tehéntől naponta 25 liter tejet fejtek, addig az idén ugyanattól a 20 tehéntől 80— 90 litert fejtek. Igaz, azóta hozzáértő, lelkiismeretes em­berek kerültek a tehenészet­be, a vezetőség is jobban irá­nyítja a tagságot. Az elmúlt egy év eredmé­nyeit talán az elmúlt két-há­­rom­ hét igazolta a legmeg­győzőbben. Ez alatt az idő alatt ugyanis 52 új tag lépett be a szövetkezetbe, köztük a 14.5 holda­s Takaró József, a 10 holdas Gyuri­a Mihály, a 11 holdas Németh József, a 7.5 holdas Faragó Dezső, a 6 holdas Balogh Jánosné, a 6,5 holdas Bárdos Vincéné, Bátai Péter, Lukács János s a 6 hol­das Tü­ski Máté. • Vasárnapra vendégeket vár a bátai Vörös Zászló Termelő­­szövetkezet. A tengelici Petőfi Termelőszövetkezetből ötven tag — növénytermelők, állat­­tenyésztők és más munkaterü­leten dolgozók — látogatnak el. Megtekintik a szövetkezet gaz­daságát, jószágállományát, — majd elmondják tapasztalatai­kat, javaslataikat, amelyek fel­­használásával a bátai Vörös Zászló Termelőszövetkezet még nagyobb eredményeket érhet el a jövőben. , 12 m­ázsa egy holdról A Kajmádi Állami Gazdaság ebben az év­ben egy—másfélmillió forint haszontöbbletre számít. Ennek a jövedelemnek jelentős ré­szét a dohánytermelés adja. Hét holdról át­lagosan 11—12 mázsás termésre számítanak, — ezt ígérik a hatalmas dohánylevelek. fi szívvel mezőgazdasági küldöttség látogatása megyénkben A hazánkban tartózkodó szovjet mezőgaz­dasági küldöttség tagjai Szoncsenkó Vladimír Alexandrovics elvtárs Kazah­sztán szovhoz­­ügyi miniszterhelyettes, Haszenkó elvtárs ukrajnai szovhozigazgató és Pohálynyikov elvtárs Dél-Kazah­sztáni szovhoz igazgató kedden meglátogatták az Állattenyésztési Kutató Intézet Középhídvégi Kísérleti Gaz­daságát. A kedves vendégeket Czapári László elv­társ gazdaságvezető, a gazdaság dolgozói, Molnár Sándor elvtárs a Megyei Párt Végre­hajtó Bizottságán­ak mezőgazdasági osztály­­vezetője és Markovics János elvtárs megyei mezőgazdasági igazgató fogadták. A szovjet elvtársak a gazdaság dolgozóival folytatott beszélgetéseik során sok hasznos javaslatot és tanácsot adtak. Többek között rámutattak arra, mennyire fontos a kiváló tulajdonságokkal rendelkező értékes hazai szarvasmarha-fajtánknak, a bonyhádi vörös­tarka tehénnek továbbtenyésztésével az ed­digieknél még sokkal jobban és céltudato­sabban foglalkoznunk. Jónak és gazdaságos­nak találták a gazdaságban először alkalma­zott betontámlás ároksiló rendszereket és az alkalmazott takarmányozási eljárásokat. A legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak a gazdaság 40 mázsán felüli holdankénti átlag­termést ígérő négyzetesen vetett és már tel­jesen beérett kukoricájáról. A szovjet mezőgazdasági szakemberek a gazdaság megtekintése után a legteljesebb megelégedésüket fejezték ki a látottak és ta­pasztaltak felett. Vetik a búzát a paksi járásban Kedvezően halad az őszi munka a paksi járásban. A du­­nakömlődi­ Szabadság 41 hol­don befejezte az őszi árpa ve­tősét. A kajdacsi Március­i TSZ 6 holdon a rozs, a kajda­csi József Attila 14 holdon pe­dig az árpa, 7 holdon az őszi takarmánykeverék, a sárszent­­lőrinci Táncsics TSZ 10 holdon az őszi árpa, a dunaföldvári Alkotmány TSZ 50 holdon az őszi árpa vetését fejezte be. A bölcskei Vörös Október TSZ határában szépen zöldes már a 18 holdon vetett rozs. A napokban megkezdték a bú­za vetését, összesen 134 holdon vetnek búzát. A bölcskei Vö­rös Október TSZ-en kívül a dunaföldvári Alkotmány TSZ- ben is vetik a búzát. Ötvenh­étre emelkedett az új belépők száma Napokkal ezelőtt lapunkban hírt adtunk arról, hogy a duna­szentgyörgyi dolgozó parasztok­­ egyre inkább a szövetkezeti gazdálkodást választják. Rövid egy hét alatt 57-re emelkedett a Szabadság TSZ- be belépők száma. Simon László 13 holdas, Ponekkel János 8 holdas dolgozó parasz­tok, Mácsik József a községi alapszervezet titkára, Badics Benőné az MNDSZ országos vezetőségének tagja és Faludi Imréné a helyi gépállomás igaz­gatójának felesége kérték fel­vételüket. Mi újság a paksi Vörös Sugár TSZ-ben? A paksi Vörös Sugár Terme­lőszövetkezetben mintegy 125 mázsa kenyérgabonát osztottak ki prémiumként, a borsót­er­més jövedelméből pedig 19 ezer forintot. Egy héttel ezelőtt kezdték meg a burgonya felszedését. Mind a 23 hold szerződött. Holdanként közel 100 mázsa termést várnak. Mázsájáért 170 forintot kapnak, összbevé­telük ebből 391 ezer forint lesz Szerdán megkezdték az öt hold cukorrépa felszedését a Dunaszentgyörgyi gépállomás répakiemelő gépeivel. Az öt holdról mintegy 12 vagon ter­mésre számítanak. Gyümölcsösükből összesen mintegy 60 ezer forint bevétel­re számítanak. A tagok között mintegy 30 mázsa körtét és 40 mázsa téli almát osztanak ki munkaegy­ség szerint. Szőlőből holdanként mint­egy 20—22 mázsára számíta­nak a tervezett 15 mázsával szemben. A bor­termés holdan­ként eléri a 16—17 hektolitert de a csemege­szőlőből meglesz a holdankénti 22—24 mázsa is.

Next