Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1955-11-24 / 275. szám
w XII. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. Világ proletárjai egyesüljetek ! !--------------------------^ A MAI SZÁMBAN: N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov meglátogatta Bhakra- Nangalt, India egyik legnagyobb építkezését (2. o.) . Eredményesen harcolnak az éves terv teljesítéséért a Bonyhádi Cipőgyár dolgozói (3. o.) — Átteleltetési bemutató Középhidvégen (3. o.) V._____________________________1 AZ MDP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA CSÜTÖRTÖK, 1955. NOVEMBER 24. 'A A legfontosabb teendő: az őszi mélyszántás Az elmúlt hetek, napok nem kis feladatok megoldására késztették termelőszövetkezeteinket, gépállomásainkat, állami gazdaságainkat és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat. Az év utolsó hónapjainak jól, vagy rosszul szervezett munkájától függ, hogy mennyi gabonát aratunk jövőre, hogy milyen kukorica, cukorrépa és burgonyatermést takarítunk be. Az idei év kedvezőtlen időjárása következtében később értek be a kapások, ami maga után vonta azt, hogy későn került földbe a kenyérgabona magja, később került sor az őszi mélyszántás végzésére. Ahhoz, hogy a kapásokból jó termést tudjanak elérni a tsz-ek, állami gazdaságok és egyéni gazdák, a legfontosabb feladatuknak kell lenni az őszi mélyszántás időbeni és kellő mélységben történő végzése. Sajnos találni arra példát megyénkben, hogy az elmúlt években a helytelen munkaszervezés miatt nem tudták befejezni a mélyszántást és kénytelenek voltak tavasszal pótolni azt. Az eredményt minden esetben tapasztalhatták a tsztagok, az egyéni gazdák, amikor holdanként 10 mázsával kevesebb kukorica és 30 mázsával kevesebb cukorrépatermést takarítottak be. Ezzel szemben például a Zomba —szentgálpusztai Szabadság TSZ, a szedresi Petőfi TSZ, az aparhanti tsz-ek, a majosi Kossuth TSZ tagjai 40 mázsán felüli holdankénti átlagterméssel dicsekedhetnek. Ezt az eredményt a növényápoláson kívül úgy tudták elérni, hogy elvégezték kellő mélységben és időben az őszi mélyszántást. Megyénk állami gazdaságai hatalmas, többezer hold területtel rendelkeznek. Az Alsóleperdi Állami Gazdaságban például közel 5000 holdon kell őszi mélyszántást végezni. Nagy terület, nagy feladat ez, amelynek elvégzése jól szervezett munkát követel. A Fornádi Állami Gazdaság például az utolsó értékelés alapján 82, a Nagytormási Állami Gazdaság 62, a Kanácsi Állami Gazdaság pedig 58 százalékra teljesítette eddig őszi mélyszántási tervét. Ha figyelembe vesszük az egymást követő mezőgazdasági munkák eltolódását, akkor az előbb elmondottak jónak mondhatók. Ez azonban nem jelenti azt, hogy most már ráérünk lassabb ütemben is végezni a mélyszántást. Nem érünk rá! Hiszen a váratlanul beköszöntő korai hó így is késlelteti a szántást, november vége felé pedig már mindig kedvezőtlenebb időre lehet számítani. Nagyon fontos tehát a még visszalévő kapások betakarítása, a kukoricaszár azonnali levágása, hogy utána azonnal haladhasson a traktor és szántsa a földet. Az őszi mélyszántás maradéktalan teljesítése terén hatalmas feladat hárul megyénk valamennyi gépállomására. Ezek a feladatok minden évben nagyobbak lesznek. Egyrészt azért, mert a termelőszövetkezeteknél az aratási munkák gépesítésén kívül a kapások betakarítását, a kukoricaszár levágását is gépesíteniök kell, másrészt pedig az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is egyre inkább megkedvelik a traktor munkáját, és igénybe is veszik azt. Termelőszövetkezeteink ez év nyarán jelentős gyarapodáson mentek keresztül. Több példa van arra, hogy egy-egy tsz 400, sőt 500 holddal is gyarapodott. Megnövekedett a munka, a gépállomások feladata. A traktorosoktól az őszi mélyszántás időbeni elvégzésétől függ, hogy a következő gazdasági évben mennyi terményt tudnak osztani a tszekben egy munkaegységre. Ha vizsgáljuk a gépállomások munkáját az őszi mélyszántás tervteljesítésében, akkor azt kell mondani, hogy gépállomásainknak nagyon kell iparkodniuk, hogy körzetük valamennyi tsz-esnél elvégezzék az őszi mélyszántást, hogy tavaszra ne maradjon egy négyszögöl szántatlan terület sem. E téren korántsem kielégítő a helyzet. A tamási gépállomás körzetében halad a legjobban a mélyszántás. A november 21-i értékelés alapján tervüket 46,2 százalékra teljesítették. Ez a megyében a legjobb eredmény gépállomási vonalon. A többi eredmény ennél jóval kevesebb, a dunaszentgyörgyi gépállomás eddig mindössze 16 százalékra teljesítette tervét, pedig nagyobb részben homokos terület, így hamarabb lehet a talajra menni, mint például a várdombi gépállomás körzetében. E két százalék szám világosan megmutatja azt, hogy az őszi mélyszántásban nem kielégítő az elért eredmény. Törekedni kell a jó idő legtökéletesebb kihasználására, valamennyi traktornak szántani és szántani kell. Fontos a még visszalévő pár százalék gabonavetés befejezése, a silótakarmány készítés, a trágyahordás, de legfontosabb a terület letakarítása, az őszi mélyszántás végzése. Erre a munkára kell most a mezőgazdaságban minden erőt összpontosítani. Mindenki tudja, mindenki tisztában van az őszi mélyszántás jelentőségével, éppen ezért a termelőszövetkezeteken, állami gzadaságokon és a gépállomásokon kívül a tanácsi szerveknek is többet kell törődniök e fontos munkával. A tanács- és állandóbizottsági tagokon keresztül személyes példamutatással, és a szó meggyőző erejével el kell érni, hogy egyetlen község határában se legyen árulkodó kukoricaszár, felszántatlan terület.J V.____________________________ Jövő évi kenyerünkért — a lakosság jobb ellátásáért A szekszárdi járásban 25 termelőszövetkezet és 7 község teljesítette gabonavetés tervét . A szekszárdi járás legjobb termelőszövetkezeteiben és a mindig élenjáró községekben jól használták ki a rövid ősz mezei munkára alkalmas napjait. A tengelici Petőfi, a fácánkerti Vörös Hajnal, az alsónyéki Világszabadság és még több termelőszövetkezet vezetősége úgy tervezte meg a munkát, hogy a traktorok mellett fogatok is kora reggeltől késő estig a mezőn dolgozhassanak. A megfeszített munkának az lett az eredménye, hogy idejében földbe tették az őszi kalászosok vetőmagját. A fácánkerti Vörös Hajnalban, a szedresi Petőfiben, összesen 25 termelőszövetkezetben idejében végeztek a vetéssel a Szekszárdi járásban. A termelőszövetkezetek példájára az egyéni parasztok gazdaságaiban is meggyorsult az őszi mezőgazdasági munka, főleg a vetés. Amint a szekszárdi járási tanács főagronómusa jelentette összesen 7 község teljesítette a járásban kötelező kenyér- és takarmánygabona vetéstervét. A községek között elsőnek a fácánkerti, majd a tengelici, a harci és a sióagárdi egyéni gazdák végeztek az őszi vetéssel. 1800 darab disznót hizlalnak a tamási gazdák szabad értékesítésre A párt és a kormány célkitűzéseinek megvalósítása, a dolgozók életszínvonalának állandó, egyenletes emelése a többi között azt is megköveteli, hogy a kötelező hízott sertés beadási kötelezettség teljesítésén túlmenően az államnak szabadértékesítési áron is sok disznót adjanak el az egyéni gazdák. A tamási gazdák ezt teszik. Az állam jó pénzt fizet a hízott sertésért, neki adják azt el. Amint a községi begyűjtési hivatal nyilvántartásából kiderül, a gazdák 1800 darab hízott sertés eladására kötöttek szerződést. Nem ritka az olyan gazda, mint Nyirő János, Hardics Antal, aki 6, illetve 8 hízott sertés eladására kötött szerződést. Adósság nélkül kezdték az új évet Termelőszövetkezeteink november 1-ével már az új, 1955 —56-os gazdasági évbe léptek. A tsz-ek tagjai arra törekedtek, hogy a lehetőség szerint teljesítsék állat- és állati termékekből beadási kötelezettségüket. A szekszárdi járás több termelőszövetkezetének tagjai arról számolhatnak be, hogy teljesítették hízott sertés beadási kötelezettségüket A fácánkerti Vörös Hajnal és a tengelici Petőfi Termelőszövetkezeteken kívül a mözsi Úttörő TSZ, a sárpilisi Sarló Kalapács TSZ, a sióagárdi Béke TSZ és a harci Új Élet TSZ tagjai az utolsó dekádig teljesítették ki ottsertés beadásukat. Meg kell gyorsítani a begyűjtést Jó eredményeket értek el eddig a begyűjtési terv teljesítésében a paksi, szekszárdi és tamási járások, de nagy a lemaradás a gyönki és a bonyhádi járásban. A kukorica begyűjtésénél a tanácsok, begyűjtési dolgozók és az átvevő szervek nem fordítanak kellő gondot a tárolás biztosítására, ezért sok helyen nagy a torlódás az átvételnél, ami lassítja a begyűjtési munkát. Lassú az ütem a bonyhádi, a dombóvári és a gyönki járásban. Legelső helyen a paksi járás áll. A napraforgó begyűjtésénél különösen nagy a lemaradás a gyönki járásban, Szekszárd városban és a dombóvári járásban. * A megyében, 14 község kivételével, a burgonya előtt megnyitották a piacot. De azokban a községekben is vannak még hátralékos gazdák, ahol már rendelkeznek a szabadpiaci értékesítés jogával. A sertések begyűjtésénél sok helyen a gazdák még mindig felhívásra várnak, holott már készen állnak az állatok. Ezen a területen a bonyhádi, tamási és a gyönki járás van lemaradva. Itt van már a baromfi szezonja is, a terv teljesítéséig mindössze 30—40 nap van vissza és a megye csak 64,1 százalékra teljesítette tervét. A piacokon bőven van baromfi, tehát a begyűjtési szervek feladata, hogy nagyobb munkát fejtsenek ki ezen a téren is. Gyorsabb őszi munkát Bátaszék és Alsónána határában Tagadhatatlan, hogy az őszi mezőgazdasági munkák, főleg az őszi gabonák elvetésében mutatkozó lemaradást a kedvezőtlen időjárás is befolyásolta. Nem lehet azonban csupán az időjárásra ,,kenni” a lemaradások okait. A gyakorlat ugyanis azt bizonyítja hogy ahol iparkodtak, ott haladt a munka. A bátaszéki gazdák és az alsónánaiak azonban nem iparkodtak. Nem használták ki a jó időt, ezért lemaradtak az őszi mezőgazdasági munkákkal, főleg a vetésekkel. A bátaszéki gazdák például még 60 százalékra sem teljesítették kötelező kenyér- és takarmánygabona vetésterveiket. Hosszabb a helyzet Alsónánán, mert az egyéni gazdák mellett a termelőszövetkezetekben is elmaradtak e munkával. Nem lehet most már tovább halasztani az őszi gabonák elvetését. Legfőbb ideje, hogy Bátaszéken is, meg Alsónánán is a határban dolgozzon minden vetőgép ,minden traktor és a meg.5 gazdasági munkákban elmaradt egyéni gazda, termelőszövetkezeti tag. Amiből a tsz-nek és a lakosságnak is haszna van A harci Új Élet Termelőszövetkezetben az 1954 .gazdasági évben 3 067 kiló tejet fejtek átlagosan egy-egy tehéntől. Az év végén a termelőszövetkezet tagjai célul tűzték ki, hogy 1955-ben átlagosan 1000 liter tejjel többet fejnek egyegy tehéntől az elmúlt évinél. Az állatok gondos takarmányozásával, a zootechnikai módszerek alkalmazásával elérték, hogy számításuk sikerült. Az 1955-ös gazdasági évben az 1954-eshez viszonyítva 1 033 liter tejjel fejtek többet egy-egy tehéntől. A harci Új Élet Termelőszövetkezet tejtermelésének emelkedése, a tehenek hozamának az emelkedése is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évi 30 forinttal szemben 65 forintot ér egyegy munkaegység a tsz-ben. A lakosságnak pedig azért lett haszna, mert több vajat, sajtot tejterméket vásárolhatott. Búzával megrakott kocsik sorakoznak a Nagydorogi Malom előtt. Nagy a forgalom az utóbbi napokban a Nagydorogi Malom környékén. A gabonászsákokkal megrakott kocsik egymásután fordulnak be a malom udvarára, s a kocsitáblák arról árulkodnak, hogy nemcsak a nagydorogi, hanem a környező, Pálfa, Bikács, Sárszentlőrinc és a többi önellátott községek lakói is előszedték az eddig tartogatott kenyérgabonakészletet. Míg a múlt hetekben 25— 30 mázsa volt a napi őrlés átlaga, addig november 18-a óta 130—140 mázsa búzát őrölnek naponta a Nagydorogi Malomban. fl györkönyi tsz-ek élenjárnak Györköny mindig a paksi járás sőt a megye legjobb községei közé tartozott. Ennek az a magyarázata, hogy a községben lévő 5 termelőszövetkezet tagsága mindig szorgalmasan, példamutatóan dolgozik a földeken, és legfőbb kötelességének tartja állammal szembeni tartozását kiegyenlíteni. Gyors tempóval kezdődött az őszi mezőgazdasági munka is a községben. Az 5 termelőszövetkezet a gépállomás segítségével idejében elvégezte az őszi szántást-vetést, s ezzel egyidejűleg gyorsan fogyott az őszi kapások betakarítása is. Napjainkban Györköny község termelőszövetkezeteiben már alig akad olyan mezei munka ami károsan hatna a szövetkezetek jó hírnevére. A regölyi gazdák befejezték a vetést Farkas János elvtárs, Regöly község függetlenített párttitkára néhány nappal ezelőtt jelentette, hogy a község dolgozó parasztjai megvetették az alapját a jövő évi kenyérgabona termésnek. A becsületes egyénileg dolgozó parasztok szinte kivétel nélkül eleget tettek kenyér és takarmánygabona vetési kötelezettségüknek. A községi tanács ellenőrizte, hogy a dolgozó parasztok által bejelentett vetést valóban elvégezték-e. 32 gazda földjén végeztek szúrópróbát, amelyből kiderült, hogy inkább többet, de kevesebbet egyetlen gazda sem vetett el annál amit bejelentett. Nem ilyen becsületesen dolgoztak a kulákok. Ribli Pál, Varga Mihály, V. Antal József, Szabó Fábián és még néhány kulák elszabotálta vetési kötelezettségének teljesítését. A szabotáló kulákok ellen megindult az eljárás. Micheller Károly 6 mázsa kukoricára kötött szerződést Dolgozó parasztjaink többsége törekedik arra, hogy a még visszalévő hetek, napok alatt rendezze a még visszalévő tartozását, beadási kötelezettségét. Sok olyan egyéni gazdája van megyénknek, akik már eleget tettek kötelezettségüknek. Micheller Károly 12 holdas dombóvári egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt már november első napjaiban minden cikkféleségből 100 százalékig teljesítette beadási kötelezettségét, ezen felül 6 mázsa kukoricára kötött értékesítési szerződést. Ugyanez mondható el Könye István 9 holdas egyéni gazdáról is, aki mindenből teljesítette beadását az ,,E” kukoricával együtt.