Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1955-11-24 / 275. szám

w XII. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. Világ proletárjai egyesüljetek ! !--------------------------^ A MAI SZÁMBAN: N. A. Bulganyin és N. Sz. Hru­scsov meglátogatta Bhakra- Nangalt, India egyik legna­gyobb építkezését (2. o.) . Eredményesen harcolnak az éves terv teljesítéséért a Bonyhádi Cipőgyár dolgozói (3. o.) — Átteleltetési bemu­tató Középhi­dvégen (3. o.) V._____________________________1 AZ MDP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA CSÜTÖRTÖK, 1955. NOVEMBER 24. 'A A legfontosabb teendő: az őszi mélyszántás Az elmúlt hetek, napok nem kis feladatok megoldá­sára késztették termelőszö­vetkezeteinket, gépállomása­inkat, állami gazdaságainkat és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat. Az év utolsó hónapjainak jól, vagy rosszul szervezett munkájá­­­­tól függ, hogy mennyi ga­bonát aratunk jövőre, hogy milyen kukorica, cukorrépa és burgonyatermést takarí­tunk be. Az idei év kedvezőtlen idő­járása következtében később értek be a kapások, ami ma­ga után vonta azt, hogy ké­sőn került földbe a kenyér­­gabona magja, később került sor az őszi mélyszántás vég­zésére. Ahhoz, hogy a kapá­sokból jó termést tudjanak elérni a tsz-ek, állami gaz­daságok és egyéni gazdák, a legfontosabb feladatuknak kell lenni az őszi mélyszán­tás időbeni és­ kellő mélység­ben történő végzése. Sajnos találni arra példát megyénk­ben, hogy az elmúlt években a helytelen munkaszervezés miatt nem tudták befejezni a mélyszántást és kénytele­nek voltak­ tavasszal pótolni azt. Az eredményt minden esetben tapasztalhatták a tsz­­tagok, az egyéni gazdák, ami­kor holdanként 10 mázsával kevesebb kukorica és 30 má­zsával kevesebb cukorrépa­­termést takarítottak be. Ez­zel szemben például a Zomba —szentgálpusztai Szabadság TSZ, a szedresi Petőfi TSZ, az aparhanti tsz-ek, a majosi Kossuth TSZ tagjai 40 má­zsán felüli holdankénti át­lagterméssel dicsekedhetnek. Ezt az eredményt a növény­­ápoláson kívül úgy tudták el­érni, hogy elvégezték kellő mélységben és időben az őszi mélyszántást. Megyénk állami gazdaságai hatalmas, többezer hold terü­lettel rendelkeznek. Az Alsóleperdi Állami Gazdaság­ban például közel 5000 hol­don kell őszi mélyszántást végezni. Nagy terület, nagy feladat ez, amelynek elvég­zése jól szervezett munkát kö­vetel. A Fornádi Állami Gaz­daság például az utolsó ér­tékelés alapján 82, a Nagy­tormási Állami Gazdaság 62, a Kanácsi Állami Gazdaság pedig 58 százalékra teljesí­tette eddig őszi mélyszántási tervét. Ha figyelembe ves­­­szük az egymást követő me­zőgazdasági munkák eltoló­dását, akkor az előbb elmon­dottak jónak mondhatók. Ez azonban nem jelenti azt, hogy most már ráérünk las­­­­sabb ütemben is végezni a mélyszántást. Nem érünk rá! Hiszen a váratlanul bekö­szöntő korai hó így is kés­lelteti a szántást, november vége felé pedig már mindig kedvezőtlenebb időre lehet számítani. Nagyon fontos te­hát a még visszalévő kapá­sok betakarítása, a kukorica­szár azonnali levágása, hogy utána azonnal haladhasson a traktor és szántsa a földet. Az őszi mélyszántás mara­déktalan teljesítése terén ha­talmas feladat hárul me­gyénk valamennyi gépállo­mására. Ezek a feladatok minden évben nagyobbak lesznek. Egyrészt azért, mert a termelőszövetkezeteknél az aratási munkák gépesítésén kívül a kapások betakarítá­sát, a kukoricaszár levágá­sát is gépesíteniök kell, más­részt pedig az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok is egyre inkább megkedvelik a traktor munkáját, és igénybe is veszik azt. Termelőszövet­kezeteink ez év nyarán je­lentős gyarapodáson mentek keresztül. Több példa van arra, hogy egy-egy tsz 400, sőt 500 holddal is gyarapo­dott. Megnövekedett a mun­ka, a gépállomások feladata. A traktorosoktól az őszi mély­szántás időbeni elvégzésétől függ, hogy a következő gaz­dasági évben mennyi ter­ményt tudnak osztani a tsz­­ekben egy munkaegységre. Ha vizsgáljuk a gépállomá­sok munkáját az őszi mély­szántás tervteljesítésében, ak­­­kor azt kell mondani, hogy gépállomásainknak nagyon kell iparkodniuk, hogy kör­zetük valamennyi tsz-esnél elvégezzék az őszi mélyszán­tást, hogy tavaszra ne marad­jon egy négyszögöl szántat­­lan terület sem. E téren ko­rántsem kielégítő a helyzet. A tamási gépállomás körze­tében halad a legjobban a mélyszántás. A november 21-i értékelés alapján tervüket 46,2 százalékra teljesítették. Ez a megyében a legjobb eredmény gépállomási vona­lon. A többi eredmény ennél jóval kevesebb, a dunaszent­­györgyi gépállomás eddig mindössze 16 százalékra tel­jesítette tervét, pedig na­­gyobb részben homokos terü­let, így hamarabb lehet a talajra menni, mint például a várdombi gépállomás körze­tében. E két százalék szám világosan megmutatja azt, hogy az őszi mélyszántásban nem kielégítő az elért ered­mény. Törekedni kell a jó idő legtökéletesebb kihasználá­sára, valamennyi traktornak szántani és szántani kell. Fontos a még visszalévő pár százalék gabonavetés be­fejezése, a silótakarmány ké­szítés, a trágyahordás, de legfontosabb a terület letaka­­rítása, az őszi mélyszántás végzése. Erre a munkára kell most a mezőgazdaságban minden erőt összpontosítani. Mindenki tudja, mindenki tisztában van az őszi mély­szántás jelentőségével, éppen ezért a termelőszövetkezete­ken, állami gzadaságokon és a gépállomásokon kívül a tanácsi szerveknek is többet kell törődniök e fontos mun­kával. A tanács- és állandó­bizottsági tagokon keresztül személyes példamutatással, és a szó meggyőző erejével el kell érni, hogy egyetlen köz­ség határában se legyen árul­kodó kukoricaszár, felszán­­tatlan terület.J V.____________________________ Jövő évi kenyerünkért — a lakosság jobb ellátásáért A szekszárdi járásban 25 termelőszövetkezet és 7 község teljesítette gabonavetés tervét . A szekszárdi járás legjobb ter­melőszövetkezeteiben és a min­dig élenjáró községekben jól használták ki a rövid ősz mezei munkára alkalmas napjait. A ten­gelici Petőfi, a fácánkerti Vörös Hajnal, az alsónyéki Világsza­badság és még több termelőszövetkezet veze­tősége úgy tervezte meg a munkát, hogy a traktorok mel­lett fogatok is kora reggeltől késő estig a mezőn dolgozhas­sanak. A megfeszített munkának az lett az eredménye, hogy idejében földbe tették az őszi kalászosok vetőmagját. A fácánkerti Vörös Hajnalban, a szedresi Petőfiben, összesen 25 termelőszövetkezet­ben idejében végeztek a vetés­sel a Szekszárdi járásban. A termelőszövetkezetek példá­jára az egyéni parasztok gazdasá­gaiban is meggyorsult az őszi mezőgazdasági munka, főleg a vetés. Amint a szekszárdi járási tanács főagronómusa jelentette összesen 7 község teljesítette a járásban kötelező kenyér- és takarmány­­gabona vetéstervét. A községek között elsőnek a fácánkerti, majd a tengelici, a harci és a sióagárdi egyéni gazdák végeztek az őszi ve­téssel. 1800 darab disznót hizlalnak a tamási gazdák szabad értékesítésre A párt és a kormány célkitű­zéseinek megvalósítása, a dol­gozók életszínvonalának állan­dó, egyenletes emelése a többi között azt is megköveteli, hogy a kötelező hízott sertés beadási kötelezettség teljesítésén túl­menően az államnak szabad­értékesítési áron is sok disznót adjanak el az egyéni gazdák. A tamási gazdák ezt teszik. Az állam jó pénzt fizet a hízott ser­tésért, neki adják azt el. Amint a községi begyűjtési hivatal nyilvántartásából kiderül, a gazdák 1800 darab hízott sertés eladására kötöttek szerződést. Nem ritka az olyan gazda, mint Nyirő János, Hardics Antal, aki 6, illetve 8 hízott sertés eladásá­ra kötött szerződést. Adósság nélkül kezdték az új évet Termelőszövetkezeteink no­vember 1-ével már az új, 1955 —56-os gazdasági évbe léptek. A tsz-ek tagjai arra törekedtek, hogy a lehetőség szerint­­ telje­sítsék állat- és állati termékek­ből beadási kötelezettségüket. A szekszárdi járás több ter­melőszövetkezetének tagjai ar­ról számolhatnak be, hogy tel­jesítették hízott sertés beadási kötelezettségüket A fácánkerti Vörös Hajnal és a tengelici Petőfi Termelőszövetkezeteken kívül a mözsi Úttörő TSZ, a sárpilisi Sarló Kalapács TSZ, a sióagárdi Béke TSZ és a harci Új Élet TSZ tagjai az utolsó dekádig teljesítették ki­ ottser­­tés beadásukat. Meg kell gyorsítani a begyűjtést Jó eredményeket értek el eddig a begyűjtési terv teljesíté­sében a paksi, szekszárdi és tamási járások, de nagy a lema­radás a gyönki és a bonyhádi járásban. A kukorica begyűjtésénél a tanácsok, begyűjtési dolgozók és az átvevő szervek nem fordítanak kellő gondot a tárolás biztosítására, ezért sok helyen nagy a torlódás az átvételnél, ami lassítja a begyűjtési munkát. Lassú az ütem a bonyhádi, a dombóvári és a gyönki járásban. Legelső helyen a paksi já­rás áll. A napraforgó begyűjtésénél különösen nagy a lemaradás a gyönki járásban, Szekszárd városban és a dombóvári já­rásban. * A megyében, 14 község kivételével, a burgonya előtt meg­nyitották a piacot. De azokban a községekben is vannak még hátralékos gazdák, ahol már rendelkeznek a szabadpiaci ér­tékesítés jogával. A sertések begyűjtésénél sok helyen a­ gazdák még mindig felhívásra várnak, holott már készen állnak az állatok. Ezen a területen a bonyhádi, tamási és a gyönki járás van lemaradva. Itt van már a baromfi szezonja is, a terv teljesítéséig mind­össze 30—40 nap van vissza és a megye csak 64,1 százalékra teljesítette tervét. A piacokon bőven van baromfi, tehát a be­gyűjtési szervek feladata, hogy nagyobb munkát fejtsenek ki ezen a téren is. Gyorsabb őszi munkát Bátaszék és Alsónána határában Tagadhatatlan, hogy az őszi mezőgazdasági munkák, főleg az őszi gabonák elvetésében mutat­kozó lemaradást a kedvezőtlen időjárás is befolyásolta. Nem le­het azonban csupán az időjárásra ,,kenni” a lemaradások okait. A gyakorlat ugyanis azt bizonyítja hogy ahol iparkodtak, ott haladt a­ munka. A bátaszéki gazdák és az alsónánaiak azonban nem ipar­kodtak. Nem használták ki a jó időt, ezért lemaradtak az őszi mezőgazdasági munkákkal, főleg a vetésekkel. A bátaszéki gazdák például még 60 százalékra sem teljesítették kötelező kenyér- és takarmánygabona vetéstervei­ket. Hosszabb a helyzet Alsó­­nánán, mert az egyéni gazdák mellett a termelőszövetkezetek­ben is elmaradtak e munkával. Nem lehet most már tovább halasztani az őszi gabonák elve­tését. Legfőbb ideje, hogy Báta­széken is, meg Alsónánán is a határban dolgozzon minden ve­tőgép ,minden traktor és a meg.5 gazdasági munkákban elmaradt egyéni gazda, termelőszövetke­zeti tag. Amiből a tsz-nek és a lakosságnak is haszna van A harci Új Élet Termelőszövet­kezetben az 1954 .gazdasági év­ben 3 067 kiló tejet fejtek átla­gosan egy-egy tehéntől. Az év végén a termelőszövet­kezet tagjai célul tűzték ki, hogy 1955-ben átlagosan 1000 liter tejjel többet fejnek egy­­egy tehéntől az elmúlt évinél. Az állatok gondos takarmányo­zásával, a zootechnikai módsze­rek alkalmazásával elérték, hogy számításuk sikerült. Az 1955-ös gazdasági évben az 1954-eshez viszonyítva 1 033 liter tejjel fejtek többet egy-egy tehéntől. A harci Új Élet Termelőszövet­kezet tejtermelésének emelkedé­se, a tehenek hozamának az emel­kedése is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évi 30 forinttal szemben 65 forintot ér egy­­egy munkaegység a tsz-ben. A lakosságnak pedig azért lett haszna, mert több vajat, sajtot tejterméket vásárolhatott. Búzával megrakott kocsik sorakoznak a Nagydorogi Malom előtt. Nagy a forga­lom az utóbbi napokban a Nagydorogi Malom környé­kén. A gabonászsákokkal megrakott kocsik egymás­után fordulnak be a malom udvarára, s a kocsitáblák ar­ról árulkodnak, hogy nem­csak a nagydorogi, hanem a környező, Pálfa, Bikács, Sár­­szentlőrinc és a többi önellá­tott községek lakói is elő­szedték az eddig tartogatott kenyérgabonakészletet. Míg a múlt hetekben 25— 30 mázsa volt a napi őrlés átlaga, addig november 18-a óta 130—140 mázsa búzát őrölnek naponta a Nagydoro­gi Malomban. fl györkönyi tsz-ek élenjárnak Györköny mindig a paksi járás sőt a megye legjobb községei közé tartozott. Ennek az a ma­gyarázata, hogy a községben lé­vő 5 termelőszövetkezet tagsága mindig szorgalmasan, példamu­tatóan dolgozik a földeken, és legfőbb­­ kötelességének tartja állammal szembeni tartozását ki­egyenlíteni. Gyors tempóval kezdődött az őszi mezőgazdasági munka is a községben. Az 5 termelőszövet­kezet a gépállomás segítségével idejében elvégezte az őszi szán­­tást-vetést, s ezzel egyidejűleg gyorsan fogyott az őszi kapások betakarítása is. Napjainkban Györköny község termelőszövet­kezeteiben már alig akad olyan mezei munka ami károsan hatna a szövetkezetek jó hírnevére. A regölyi gazdák befejezték a vetést Farkas János elvtárs, Regöly község függetlenített párttitkára néhány nappal ezelőtt jelen­tette, hogy a község dolgozó pa­rasztjai megvetették az alapját a jö­vő évi kenyérgabona termés­nek. A becsületes egyénileg dol­gozó parasztok szinte kivétel nél­kül eleget tettek kenyér és ta­karmánygabona vetési kötelezett­ségüknek. A községi tanács ellen­őrizte, hogy a dolgozó parasztok által bejelentett vetést valóban elvégezték-e. 32 gazda földjén végeztek szúrópróbát, amelyből kiderült, hogy inkább többet, de kevesebbet egyetlen gazda sem vetett el annál amit bejelentett. Nem ilyen becsületesen dol­goztak a kulákok. Ribli Pál,­­ Varga Mihály, V. Antal József, Szabó Fábián és még néhány ku­­lák elszabotálta vetési kötelezett­ségének teljesítését. A szabotáló kulákok ellen megindult az el­járás. Micheller Károly 6 mázsa kukoricára kötött szerződést Dolgozó parasztjaink többsé­ge törekedik arra, hogy a még visszalévő hetek, napok alatt ren­dezze a még visszalévő tartozá­sát, beadási kötelezettségét. Sok olyan egyéni gazdája van me­gyénknek, akik már eleget tettek kötelezettségüknek. Micheller Károly 12 holdas dombóvári egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt már november első napjaiban minden cikkféle­ségből 100 százalékig teljesítette beadási kötelezettségét, ezen fe­lül 6 mázsa kukoricára kötött értékesítési szerződést. Ugyanez mondható el Könye István 9 hol­das egyéni gazdáról is, aki min­denből teljesítette beadását az ,,E” kukoricával együtt.

Next