Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-11 / 9. szám

1956. JANUÁR 11. TOLNAI NAPLÓ PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS Ahol a vezetőség elszakadt a tagságtól — Az a baj nálunk, hogy a párttagok egy része csak névle­gesen párttag, mert felénk se néznek, még a gyűlésekre sem járnak el. Így aztán, ha vala­mit akarunk csinálni, ketten, hárman futkozhatunk össze­vissza — így kezdődött Szántó István párttitkár elvtárs ma­gyarázata a szárazdi pártélet­ről. Meg kell hagyni, NEM VALAMI REMÉN­YT­­ÉBRESZTŐ VÉLEMÉNY és ilyenkor önkénytelenül is adódik egy kérdés: Ha így van, mi az oka annak, hogy Szárazdon egy-két elvtárs kép­­viseli a pártot, noha a nyilván­tartásban ennél sokkal több szerepel? Ez a kérdés különö­sen azért indokolt, mert min­denütt az­­ a tapasztalat, hogy most a pártvezetőség választás előkészületeként fellendült a pártélet és még azokat a párt­tagokat is aktivizálták, akikre azelőtt csak lemondóan legyin­tettek, hogy „úgy sem lehet ná­la semmit sem elérni...“ Erre a válasz a következő: — Ezt legfeljebb azzal lehet megmagyarázni, hogy nálunk több érdekpárttag van, akik 6—8 évvel ezelőtt azért léptek be a pártba, hogy valóban va­lamilyen előnyük származzon. Ez a válasz, de a valóság nem egészen így áll: a száraz­di kommunistákat is éppúgy le­hetne aktivizálni, mint más községekben, csak az a baj, hogy nem is nagyon próbálják őket. Így aztán Szántó elvtárs és az egy-két vezetőségi tag hiába fáradozik, sohasem kíséri megfelelő eredmény munkáju­kat. Nézzük, HOL HIBÁZOTT A VEZETŐ­SÉG. Amikor szóba került a község­ben — már jóideje neki —, hogy új vezetőséget választa­nak a pártvezetőségben, el­­­­ment a gyűlésre minden párt­tag. Igaz, többen nem azért, hogy ők is beleszóljanak a vá­lasztásba, noha ez joguk, ha­nem azért, mert kíváncsiak voltak arra, hogy ki lesz az új titkár. Már előtte is szó volt arról, hogy a gépállomás kihe­lyezett agronómusát szeretnék megválasztani többen. Amikor meglátták Szántó elvtársat, beszéltek vele, azt mondták róla: „Talpraesett embernek látszik...“ Megválasztották tit­kárnak. A tagság tehát bízott a titkárban és meg kell hagy­ni, nem is alaptalanul. Az új titkár nagy ambícióval, lelke­­sedéssel fogott munkához és­­ amellett, hogy a tsz-ben ellátta az agronómusi teendőket, ipar­kodott, mint községi párttitkár is megállni a helyét. Munkája nyomán több siker született: sikerült életre kelteni a községi DISZ szervezetet, elérték, hogy ma már egy DISZ-en kívüli dolgozó fiatal sincs a faluban, a másik nagy siker pedig az, hogy sokkal jobban tudják moz­gósítani az egész község lakos­ságát a párt politikájának vég­rehajtása érdekében, mint az­előtt. EGY DOLOGRÓL MEGFE­LEDKEZETT Szántó elvtárs, arról, hogy a párt politikájának végrehajtá­sáért az egész pártszervezet­nek kell harcolnia és nemcsak a párttitkárnak, neki minde­nekelőtt az lett volna a teen­dője, hogy szervezze, irányít­sa az egész párttagság harcát. Ezt nem tette meg, helyette magára vállalt mindent. Szán­tó elvtárs áldozatkész, régi párt­munkás, de természetesen még­is az lett a következménye, hogy összecsaptak a feje felett a problémák, nem volt képes mindent egyedül elvégezni. Most, hogy készülnek a ve­zetőségválasztásra, még mindig fennáll ez a probléma és úgy tervezik, hogy a beszámolót is elkészíti majd a három tagú vezetőség. A tagság aktivitá­sában még mindig nem bízik a titkár, noha erre semmi alap­ja nincs, mert —­ őszintén szól­va — nem is próbálkozott a tagokat aktivizálni. Megfeled­kezett a legfontosabbról, arról, hogy pártmunkára kellett vol­na nevelnie az egész párttag­ságot. Ehhez nem kellett volna valami rendkívüli módszer, csupán az, hogy a titkár néha­­néha elbeszélgessen a pártta­gokkal, ELVTÁRSI, BARÁTI SZÓVAL, először kisebb, majd nagyobb megbízatásokkal vonja be őket a párt előtt álló problémák megoldásában. Szántó elvtárs a taggyűlésen kívül jóformán nem is érintke­zik a párttagsággal, ha talál­koznak az utcán, sokszor még előre is köszön nekik, de hogy valamelyikkel elbeszélgetett volna, az még nem történt meg Persze ez nemcsak a titkárnak a feladata,­­ hiszen egy ember nem is tudja megoldani az aktivizálás problémáit. A vezetőség másik két tagjának is kellett volna ilyen irányban tevékenykednie, sőt bevonni ebbe a munkába az „aktívvá lett párttagokat is és így a parancsnoki kar szinte napon­ként érintkezhetne az egész párttagsággal. Most a­­ vezetőségválasztás előkészületeként feltétlenül változást kell ezen a téren el­érni. A beszámolót, a pártszer­vezet eddigi munkáját és fel­adatait még a taggyűlés előtt beszéljék meg a párttagokkal. Ez feltétlenül oda vezet hogy, nő a párttagok érdeklődése a párt ügyei iránt, érzik, hogy a párt­nak tulajdonképpen ők, a párt­tagság alkotja gerincét, élni fognak a pártdemokrácia által biztosított jogaikkal és a köte­lességeik teljesítésére lehet őket nevelni. A VEZETŐSÉGVÁLASZTÓ TAGGYŰLÉSEN a párttagság mérlegelni fogja a vezetőség munkáját és nyilván hibaként rója majd fel, hogy a titkár és a vezetőség elsza­kadt a tagságtól. Az új vezető­séget feltétlenül figyelmeztetni kell erre a problémára, hogy ne kövesse el ugyanezt a hibát. Természetesen ez nem olyan hiba, amelyen nem lehet vál­toztatni, sőt, az új vezetőségnek ez lesz az egyik legfontosabb feladata. Ha ismét Szántó elv­­­társ kerül ebbe a fontos tiszt­ségbe — már pedig feltehető, hogy így lesz, mert Szántó elvtársnak sok jó kommunista erénye van és van ereje hibái kijavítására —, neki feltétlenül okulnia kell ezen a tapasztala­ton, mert a pártélet felélénkí­tésének ez az egyik alapja. Fel kell hívni a választások előtt a figyelmet még egy má­sik problémára is. A VEZETŐSÉGBEN NINCS DOLGOZÓ PARASZT, ami nyilván nem helyes. A tag­ságnak a vezetőségválasztás során mérlegelni kell ezt a problémát és nyilvá­n helyes lenne, ha ebben a kislétszámú pártszervezetben is lenne olyan kommunista, aki még egyénileg gazdálkodik, de kész áldozat­készen harcolni a párt politiká­jának végrehajtásáért. Ha kijavítják ezeket a hibá­kat — amelyeket feltétlenül ki is kell javítani most a vezető­ségválasztás során, akkor az új párttitkárnak és vezetőségi ta­goknak nem kell egy bizonyos idő után arról panaszkodniok, hogy „nálunk nem aktívak a párttagok...“ Boda Ferenc Egyetlen dolgozónak sem közömbös... Szerte az országban folyik a pártvezetőségek ú­jjáválasztása. A legjobb kommunistákat vá­­­­lasztják a vezetőségekbe. A vezetőségválasztás a pár­­tonkívüliek számára sem kö­zömbös. Sokat beszélünk erről mi, szövetkezeti dolgozók is. Mi azzal akarunk a választás sike­réért harcolni, hogy a ránk bí­­zott feladatokat becsülettel tel­jesítjük és mindent megte­szünk, hogy a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével sikerre vi­gyük a második ötéves terv ügyét, mert tudatában vagyunk annak, hogy országunkban a szocializmus felépítéséhez az az út vezet, melyet a Magyar Dol­gozók Pártja mutat nekünk.­ ­ HUSSY KÁROLY. Növekvő feladatok, ötletes újítások Dunaföldvár ipari üzemeiben Kendergyár Most fogadták el bevezetésre a Dunaföld­­vári Kendergyár hat újítási javaslatát. Az újí­tási javaslatok bevezetése a munka megkön­­­nyítését, ésszerűbb megszervezését anyag és munkaidő megtakarítást fog eredményezni. Az újítások bevezetése — mint a műszaki fejlesz­tési intézkedések egy része — biztosíték a gyár megnövekedett feladatainak végrehajtá­sára. A IV. negyedév folyamán az elmúlt évben —a Dunaföldvári Kendergyár első helyre ke­rült a DUNAROST üzemei között folyó újítási versenyben. Nagy szerepe van a jó eredmé­nyekben Tóth Gyula elvtársnak, a gyár újítási felelősének. Tóth elvtárs amellett, hogy gon­dosan foglalkozik a dolgozók újításaival ő maga is újít. Most is például folyamatban van egy mű­szárítással kapcsolatos újítási javaslatának kidolgozása. Ezenkívül a most elfogadott újí­tások között is van egy, ami az ő nevéhez fű­ződik: a gyár területén lévő hídmérlegek át­helyezésére dolgozott ki egy tervezetet. Ezzel az újítással minden mérlegelt mázsa kender után 22 fillér megtakarítás jelentkezik. Ha el­gondoljuk, hogy naponta 5—600 mázsa kendert mérnek le a hídmérlegeken ,akkor ez a meg­takarítás egy hónapban komoly összeget je­lent a vállalatnak. Ebben az évben, az elmúlt 10 nap alatt több újítási javaslatot nyújtottak már be a Dunaföldvári Kendergyárban. A második öt­éves tervidőszak újítói: Tóth Gyula, Németh István, Darab Zoltán és Tóth Pál. Épületkarbantartó KTSZ A második ötéves terv első évében 10 szá­zalékkal növekedett meg a Dunaföldvári Épü­letkarbantartó KTSZ termelési terve. Ez a 10 százalékos termelési tervnövekedés például az asztalos és festőrészlegnél azt jelenti, hogy a tavalyi 700 garnitúra bútor helyett, idén 750 garnitúrát fognak gyártani. A szövetkezet a gyártmányok típusának kialakításában nagymértékben szem előtt tart­ja a megrendelőknek a táj jelleghez és a helyi sajátosságokhoz fűződő igényeit. Büszkék a szövetkezetnek, elnöküknek, Wimmer Istvánnak az újítására, a szövetkezet készítette szalagfűrészre. Az újításnak az a lé­nyege ,hogy a fűrésznek minden alkatrésze fából készül és leegyszerűsített emelő szerke­zettel működik. Előállítása 9000 forinttal ke­rült kevesebbe, mintha új gyári fűrészt vettek volna. Ugyanakkor több szempontból (munka­­védelem, mozgathatóság, motorral való egybe­építés stb.) jobb, mint a régebb készült gyári fűrészek. Kerekes Béla és Kapitány András már egy évvel ezelőtt állítottak elő. Wimmer elvtárs ter­vei nyomán egy hasonló fűrészt, de ezt könnyű faelemekből készítették, így munka közben re­megett az egész szerkezet. Egy évi tapasztala­tuk nyomán készítették el — a hibákat kija­vítva — a fűrész második példányát, melyet a napokban állítottak nagy érdeklődés mellett üzembe. Cipész KTSZ Különösen a cipészrészleg terve növekedett meg az idén. A lakosság cipőigényeinek egyre jobb kielégítését tartva szem előtt. 1956. I. negyedében 300 pár férfi és 1000 pár női goiser varrott cipőt gyártanak. Problémát okozott az elmúlt évben a gyer­mekcipők iránt való kereslet nagymértékű megnövekedése. A nagy kereslet miatt sok esetben nem tudta kereskedelmünk kielégíteni az igényeket. Idén lényegesen több gyermek­cipőt gyártunk, mint tavaly. Ezt mutatja a Dunaföldvári Cipész KTSZ terve is, mely sze­rint a cipészrészleg 1956. I. negyedében 5000 pár gyermekcipőt is gyárt. A szövetkezet többszörös újítója, Holmár József, újabb újítás kidolgozásán töri fejét. Újí­tását még nem hozta nyilvánosságra, mert hiány­zik még pár feltétel a megvalósításához. A je­lekből azonban arra lehet következtetni, hogy Holmár József ezzel az újításával országos hír­névre tesz szert, ugyanis ,a gumicsizma gyár­tásnak eddig ismeretlen, teljesen új techno­lógiáját dolgozza ki, figyelembe véve különös­képpen a bányászok igényeit a gumicsizmákkal szemben. Körülbelül egy hónap múlva Holmár elvtárs ismertetni fogja nagyjelentőségűnek mutatkozó újítását. 3 A zárszámadáséi­ tapasztalatai Elmondja : Szászi Antal főkönyvelő "eár percig sem vitás, hogy megyénk termelő szövetkezetei az 1955-ös gaz­dasági évben sokkal szebb eredményt mutattak fel, mint azelőtt bármikor. Megyénk tsz-eiben egy kivétellel elké­szültek a zárszámadások. — A zárszámadások tapasztalatai­ról, jó és helytelen oldaláról kell néhány szót szólni, azért, hogy az eredmények példaké­pül álljanak, a hibákat pedig kijavítsák ebben az évben. Azon keresztül is lemérhető termelőszövetkezeteink el­múlt évi jobb munkája, hogy míg 1954-ben a megyében 87 tsz zárt mérleghiánnyal, ad­dig ez a szám az 1955-ös év­ben 48-ra csökkent. A fejlő­dést, a gazdagodást mutatja az a szám is, hogy míg 1954- ben 19.50 forint volt megyei szinten az egy munkaegység átszámított értéke, tavaly pe­dig ez az összeg 32.04 forintra emelkedett. Számos olyan ter­melőszövetkezetünk van,­­ mint például a bonyhádi Sza­bad Föld, a fácánkerti Vörös Hajnal, a dombóvári Rákóczi a paksi Vörös Sugár, az apar­­hanti Felszabadulás és Már­cius 9, a kölesdi Haladás és Új Élet Tsz-ek, ahol 50 forin­ton felül van egy munkaegy­ség értéke. Szép eredmények ezek, amelyek arról tanús­kodnak ,hogy a termelőszövet­kezeti mozgalom megyénkben mindig szilárdabb és gazda­gabb alapot tud teremteni. A zárszámadások, a gazdasági beszámolók azonban nemcsak az eredményeket, de azokat a hiányosságokat is tükrözik amelyek a tartalékolások te­rén tapasztalhatók. Szociális és kulturális alapra a tavalyi­nál többet tartalékoltak a tsz-ek, ez azonban nem kielé­gítő. A megye 153 tsz-e közül csak 60 tsz-ben található meg az a mennyiség, amelyet szo­ciális és kulturális alapra tar­talékoltak. Ennél sokkal ked­vezőtlenebb az a tény, amely a saját erőből történő beruhá­zásra tartalékoltak, összesen 42 tsz tartalékolt beruházási alapra, a többiek ez esetben állami hitelre szorulnak, ami helytelen. Va­­annak eredmények, de vannak hibák is, ame­lyen gyorsan és alaposan vál­toztatni kell, hogy ez évben megyénk valamennyi termelő szövetkezetében még szebb eredményeket érhessenek el. Fellendült a DISZ élet Kismányokon Kismányokon az új vezetőség megválasztása óta fellendült a DISZ-élet. A fiatalság Szilvesz­terkor műsoros esttel egybekö­tött táncmulatságot rendezett. A műsor szép példáját adta a nemzetiségek összefogásának, barátságának. Tudniillik fellép­tek a németajkú fiatalok is, s német énekeket adtak elő, anya­nyelvükön. Műsorszámuk nagy tetszést aratott. Az est megrendezésében tá­mogatta a DISZ-szervezetet a tanács, Czibor Ilona, Kristály Gyula, Kristály Gyuláné és a tantestület, Weisz János és Biró Imre révén. A DISZ-fiatalok közül különösen Nemes Mária, Weisz Hédi, Csibi Ferenc, Már­ton Lőrinc, Gyékényesi Zoltán, Berg Anna, Pencel Dániel, Kré­­mer Jakab járultak hozzá az est sikeréhez. Külön dicséret illeti a tánccsoportot. Az elkövetkező időkben egy nagyobb színdarabot akarunk előadni. PAPP ZOLTÁN DISZ-titkár. Tsz-elnökök tapasztalatcseréje Középhidvégen Az Állattenyésztési Kutató­­intézet Középhidvégi Kísérleti Gazdaságában egy hetes tapasz­talatcserét tartottak, melyen részt vettek az elmúlt évben újonnan alakult termelőszövet­kezetek elnökei. Bár pár na­pig tartózkodtak csak az elnö­kök a kísérleti gazdaságban, de az ott látottakról úgy nyilat­koznak, hogy bár tsz-ük nem tekint még nagy múltra vis­­­sza, fejlődésükhöz, a nagyobb termésátlagok eléréséhez ala­pos és komoly munkára van szükség, amelyben nagy segítségükre lesz az,, amit a kí­sérleti gazdaságban láttak. A termelőszövetkezeti elnö­kök különösen elismeréssel nyi­latkoztak a kísérletképpen ké­szített föld feletti és a földbe süllyesztett rabichálós ároksiló­ról. . Ezek a silók jelentősen keve­sebb költséggel elkészíthe­tők, mint például a földsiló. A 20 méter hosszú, 3 méter széles és 2 méter magas föld feletti siló mintegy 12 000 fo­rintba, egy körsiló pedig 16 500 forintba kerül. Ezzel szemben a rabichálós siló építése még ke­vesebb, csak 8 000 forintba ke­rül. A tsz elnökök a silóknál nemcsak azt jegyezték meg, hogy kevesebb költségbe ke­rül az építése, hanem azt is, hogy a kísérleti gazdaság mi­ből készítette a silótakarmányt. Ők is meg tudják csinálni termelőszövetkezetükben, hogy a silókukoricát szója­babbal vessék és silózzák, ami kitűnő takarmányt ad. Balogh Lajos elvtárs, a né­metkéri Kossuth Termelőszö­vetkezet elnöke arról beszélt, hogy a kísérleti gazdaságban tapasztalt takarmányozás meg­valósítható termelőszövetkeze­tükben is. Ők is fognak rep­­cés legelőt vetni a sertésállo­mány részére. K. Balogh Mihály, a német­kéri Béke Tsz elnöke többek között a mesterséges borjúne­­velés módszerét figyelte meg. Saját erőből ők is elkészíthetik a hideg borjúneveléshez szük­séges kis házakat, mint amilye­nek a kísérleti gazdaságban is vannak. A termelőszövetkezeti el­nökök az előadásokon kívül megtekintették a gazdaság ser­tésállományát és ezen belül a silóetetési kísérletet. E kísérletnek az a célja, hogy minél kevesebb abraktakar­mány etetésével, és inkább siló etetésével, az egykorú sertéseknél ugyanazt a súly­­gyarapodást érjék el. A kísérletben négy darabból álló csoportot állítottak be. Az első csoport darabonként 2 kiló abrakot kap, a második csoport ugyancsak darabonként 1,60 kiló abrakot és 2 kiló silót, a harmadik csoport 1,50 kiló abrakot és 2,50 kiló silót, a negyedik csoport pedig 1,40 kiló abrakot és 3 kiló silót. A siló természetesen jó minőségű. Nem teljesen érett csöves ku­koricát silóztak le, amelyet ki­tűnő étvággyal fogyasztanak a sertések. A kísérlet 90 kilós átlagsúlyig tart. — Majd fogunk érdeklődni annak idején — mondotta­ Ba­logh Lajos elvtárs tsz elnök —, hogy a kísérlet milyen végle­ges eredményt hozott, mert ha sikerül, akkor érdemes lesz nálunk is foglalkozni vele.

Next