Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-11 / 9. szám
1956. JANUÁR 11. TOLNAI NAPLÓ PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS Ahol a vezetőség elszakadt a tagságtól — Az a baj nálunk, hogy a párttagok egy része csak névlegesen párttag, mert felénk se néznek, még a gyűlésekre sem járnak el. Így aztán, ha valamit akarunk csinálni, ketten, hárman futkozhatunk összevissza — így kezdődött Szántó István párttitkár elvtárs magyarázata a szárazdi pártéletről. Meg kell hagyni, NEM VALAMI REMÉNYTÉBRESZTŐ VÉLEMÉNY és ilyenkor önkénytelenül is adódik egy kérdés: Ha így van, mi az oka annak, hogy Szárazdon egy-két elvtárs képviseli a pártot, noha a nyilvántartásban ennél sokkal több szerepel? Ez a kérdés különösen azért indokolt, mert mindenütt az a tapasztalat, hogy most a pártvezetőség választás előkészületeként fellendült a pártélet és még azokat a párttagokat is aktivizálták, akikre azelőtt csak lemondóan legyintettek, hogy „úgy sem lehet nála semmit sem elérni...“ Erre a válasz a következő: — Ezt legfeljebb azzal lehet megmagyarázni, hogy nálunk több érdekpárttag van, akik 6—8 évvel ezelőtt azért léptek be a pártba, hogy valóban valamilyen előnyük származzon. Ez a válasz, de a valóság nem egészen így áll: a szárazdi kommunistákat is éppúgy lehetne aktivizálni, mint más községekben, csak az a baj, hogy nem is nagyon próbálják őket. Így aztán Szántó elvtárs és az egy-két vezetőségi tag hiába fáradozik, sohasem kíséri megfelelő eredmény munkájukat. Nézzük, HOL HIBÁZOTT A VEZETŐSÉG. Amikor szóba került a községben — már jóideje neki —, hogy új vezetőséget választanak a pártvezetőségben, elment a gyűlésre minden párttag. Igaz, többen nem azért, hogy ők is beleszóljanak a választásba, noha ez joguk, hanem azért, mert kíváncsiak voltak arra, hogy ki lesz az új titkár. Már előtte is szó volt arról, hogy a gépállomás kihelyezett agronómusát szeretnék megválasztani többen. Amikor meglátták Szántó elvtársat, beszéltek vele, azt mondták róla: „Talpraesett embernek látszik...“ Megválasztották titkárnak. A tagság tehát bízott a titkárban és meg kell hagyni, nem is alaptalanul. Az új titkár nagy ambícióval, lelkesedéssel fogott munkához és amellett, hogy a tsz-ben ellátta az agronómusi teendőket, iparkodott, mint községi párttitkár is megállni a helyét. Munkája nyomán több siker született: sikerült életre kelteni a községi DISZ szervezetet, elérték, hogy ma már egy DISZ-en kívüli dolgozó fiatal sincs a faluban, a másik nagy siker pedig az, hogy sokkal jobban tudják mozgósítani az egész község lakosságát a párt politikájának végrehajtása érdekében, mint azelőtt. EGY DOLOGRÓL MEGFELEDKEZETT Szántó elvtárs, arról, hogy a párt politikájának végrehajtásáért az egész pártszervezetnek kell harcolnia és nemcsak a párttitkárnak, neki mindenekelőtt az lett volna a teendője, hogy szervezze, irányítsa az egész párttagság harcát. Ezt nem tette meg, helyette magára vállalt mindent. Szántó elvtárs áldozatkész, régi pártmunkás, de természetesen mégis az lett a következménye, hogy összecsaptak a feje felett a problémák, nem volt képes mindent egyedül elvégezni. Most, hogy készülnek a vezetőségválasztásra, még mindig fennáll ez a probléma és úgy tervezik, hogy a beszámolót is elkészíti majd a három tagú vezetőség. A tagság aktivitásában még mindig nem bízik a titkár, noha erre semmi alapja nincs, mert — őszintén szólva — nem is próbálkozott a tagokat aktivizálni. Megfeledkezett a legfontosabbról, arról, hogy pártmunkára kellett volna nevelnie az egész párttagságot. Ehhez nem kellett volna valami rendkívüli módszer, csupán az, hogy a titkár néhanéha elbeszélgessen a párttagokkal, ELVTÁRSI, BARÁTI SZÓVAL, először kisebb, majd nagyobb megbízatásokkal vonja be őket a párt előtt álló problémák megoldásában. Szántó elvtárs a taggyűlésen kívül jóformán nem is érintkezik a párttagsággal, ha találkoznak az utcán, sokszor még előre is köszön nekik, de hogy valamelyikkel elbeszélgetett volna, az még nem történt meg Persze ez nemcsak a titkárnak a feladata, hiszen egy ember nem is tudja megoldani az aktivizálás problémáit. A vezetőség másik két tagjának is kellett volna ilyen irányban tevékenykednie, sőt bevonni ebbe a munkába az „aktívvá lett párttagokat is és így a parancsnoki kar szinte naponként érintkezhetne az egész párttagsággal. Most a vezetőségválasztás előkészületeként feltétlenül változást kell ezen a téren elérni. A beszámolót, a pártszervezet eddigi munkáját és feladatait még a taggyűlés előtt beszéljék meg a párttagokkal. Ez feltétlenül oda vezet hogy, nő a párttagok érdeklődése a párt ügyei iránt, érzik, hogy a pártnak tulajdonképpen ők, a párttagság alkotja gerincét, élni fognak a pártdemokrácia által biztosított jogaikkal és a kötelességeik teljesítésére lehet őket nevelni. A VEZETŐSÉGVÁLASZTÓ TAGGYŰLÉSEN a párttagság mérlegelni fogja a vezetőség munkáját és nyilván hibaként rója majd fel, hogy a titkár és a vezetőség elszakadt a tagságtól. Az új vezetőséget feltétlenül figyelmeztetni kell erre a problémára, hogy ne kövesse el ugyanezt a hibát. Természetesen ez nem olyan hiba, amelyen nem lehet változtatni, sőt, az új vezetőségnek ez lesz az egyik legfontosabb feladata. Ha ismét Szántó elvtárs kerül ebbe a fontos tisztségbe — már pedig feltehető, hogy így lesz, mert Szántó elvtársnak sok jó kommunista erénye van és van ereje hibái kijavítására —, neki feltétlenül okulnia kell ezen a tapasztalaton, mert a pártélet felélénkítésének ez az egyik alapja. Fel kell hívni a választások előtt a figyelmet még egy másik problémára is. A VEZETŐSÉGBEN NINCS DOLGOZÓ PARASZT, ami nyilván nem helyes. A tagságnak a vezetőségválasztás során mérlegelni kell ezt a problémát és nyilván helyes lenne, ha ebben a kislétszámú pártszervezetben is lenne olyan kommunista, aki még egyénileg gazdálkodik, de kész áldozatkészen harcolni a párt politikájának végrehajtásáért. Ha kijavítják ezeket a hibákat — amelyeket feltétlenül ki is kell javítani most a vezetőségválasztás során, akkor az új párttitkárnak és vezetőségi tagoknak nem kell egy bizonyos idő után arról panaszkodniok, hogy „nálunk nem aktívak a párttagok...“ Boda Ferenc Egyetlen dolgozónak sem közömbös... Szerte az országban folyik a pártvezetőségek újjáválasztása. A legjobb kommunistákat választják a vezetőségekbe. A vezetőségválasztás a pártonkívüliek számára sem közömbös. Sokat beszélünk erről mi, szövetkezeti dolgozók is. Mi azzal akarunk a választás sikeréért harcolni, hogy a ránk bízott feladatokat becsülettel teljesítjük és mindent megteszünk, hogy a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével sikerre vigyük a második ötéves terv ügyét, mert tudatában vagyunk annak, hogy országunkban a szocializmus felépítéséhez az az út vezet, melyet a Magyar Dolgozók Pártja mutat nekünk. HUSSY KÁROLY. Növekvő feladatok, ötletes újítások Dunaföldvár ipari üzemeiben Kendergyár Most fogadták el bevezetésre a Dunaföldvári Kendergyár hat újítási javaslatát. Az újítási javaslatok bevezetése a munka megkönnyítését, ésszerűbb megszervezését anyag és munkaidő megtakarítást fog eredményezni. Az újítások bevezetése — mint a műszaki fejlesztési intézkedések egy része — biztosíték a gyár megnövekedett feladatainak végrehajtására. A IV. negyedév folyamán az elmúlt évben —a Dunaföldvári Kendergyár első helyre került a DUNAROST üzemei között folyó újítási versenyben. Nagy szerepe van a jó eredményekben Tóth Gyula elvtársnak, a gyár újítási felelősének. Tóth elvtárs amellett, hogy gondosan foglalkozik a dolgozók újításaival ő maga is újít. Most is például folyamatban van egy műszárítással kapcsolatos újítási javaslatának kidolgozása. Ezenkívül a most elfogadott újítások között is van egy, ami az ő nevéhez fűződik: a gyár területén lévő hídmérlegek áthelyezésére dolgozott ki egy tervezetet. Ezzel az újítással minden mérlegelt mázsa kender után 22 fillér megtakarítás jelentkezik. Ha elgondoljuk, hogy naponta 5—600 mázsa kendert mérnek le a hídmérlegeken ,akkor ez a megtakarítás egy hónapban komoly összeget jelent a vállalatnak. Ebben az évben, az elmúlt 10 nap alatt több újítási javaslatot nyújtottak már be a Dunaföldvári Kendergyárban. A második ötéves tervidőszak újítói: Tóth Gyula, Németh István, Darab Zoltán és Tóth Pál. Épületkarbantartó KTSZ A második ötéves terv első évében 10 százalékkal növekedett meg a Dunaföldvári Épületkarbantartó KTSZ termelési terve. Ez a 10 százalékos termelési tervnövekedés például az asztalos és festőrészlegnél azt jelenti, hogy a tavalyi 700 garnitúra bútor helyett, idén 750 garnitúrát fognak gyártani. A szövetkezet a gyártmányok típusának kialakításában nagymértékben szem előtt tartja a megrendelőknek a táj jelleghez és a helyi sajátosságokhoz fűződő igényeit. Büszkék a szövetkezetnek, elnöküknek, Wimmer Istvánnak az újítására, a szövetkezet készítette szalagfűrészre. Az újításnak az a lényege ,hogy a fűrésznek minden alkatrésze fából készül és leegyszerűsített emelő szerkezettel működik. Előállítása 9000 forinttal került kevesebbe, mintha új gyári fűrészt vettek volna. Ugyanakkor több szempontból (munkavédelem, mozgathatóság, motorral való egybeépítés stb.) jobb, mint a régebb készült gyári fűrészek. Kerekes Béla és Kapitány András már egy évvel ezelőtt állítottak elő. Wimmer elvtárs tervei nyomán egy hasonló fűrészt, de ezt könnyű faelemekből készítették, így munka közben remegett az egész szerkezet. Egy évi tapasztalatuk nyomán készítették el — a hibákat kijavítva — a fűrész második példányát, melyet a napokban állítottak nagy érdeklődés mellett üzembe. Cipész KTSZ Különösen a cipészrészleg terve növekedett meg az idén. A lakosság cipőigényeinek egyre jobb kielégítését tartva szem előtt. 1956. I. negyedében 300 pár férfi és 1000 pár női goiser varrott cipőt gyártanak. Problémát okozott az elmúlt évben a gyermekcipők iránt való kereslet nagymértékű megnövekedése. A nagy kereslet miatt sok esetben nem tudta kereskedelmünk kielégíteni az igényeket. Idén lényegesen több gyermekcipőt gyártunk, mint tavaly. Ezt mutatja a Dunaföldvári Cipész KTSZ terve is, mely szerint a cipészrészleg 1956. I. negyedében 5000 pár gyermekcipőt is gyárt. A szövetkezet többszörös újítója, Holmár József, újabb újítás kidolgozásán töri fejét. Újítását még nem hozta nyilvánosságra, mert hiányzik még pár feltétel a megvalósításához. A jelekből azonban arra lehet következtetni, hogy Holmár József ezzel az újításával országos hírnévre tesz szert, ugyanis ,a gumicsizma gyártásnak eddig ismeretlen, teljesen új technológiáját dolgozza ki, figyelembe véve különösképpen a bányászok igényeit a gumicsizmákkal szemben. Körülbelül egy hónap múlva Holmár elvtárs ismertetni fogja nagyjelentőségűnek mutatkozó újítását. 3 A zárszámadáséi tapasztalatai Elmondja : Szászi Antal főkönyvelő "eár percig sem vitás, hogy megyénk termelő szövetkezetei az 1955-ös gazdasági évben sokkal szebb eredményt mutattak fel, mint azelőtt bármikor. Megyénk tsz-eiben egy kivétellel elkészültek a zárszámadások. — A zárszámadások tapasztalatairól, jó és helytelen oldaláról kell néhány szót szólni, azért, hogy az eredmények példaképül álljanak, a hibákat pedig kijavítsák ebben az évben. Azon keresztül is lemérhető termelőszövetkezeteink elmúlt évi jobb munkája, hogy míg 1954-ben a megyében 87 tsz zárt mérleghiánnyal, addig ez a szám az 1955-ös évben 48-ra csökkent. A fejlődést, a gazdagodást mutatja az a szám is, hogy míg 1954- ben 19.50 forint volt megyei szinten az egy munkaegység átszámított értéke, tavaly pedig ez az összeg 32.04 forintra emelkedett. Számos olyan termelőszövetkezetünk van, mint például a bonyhádi Szabad Föld, a fácánkerti Vörös Hajnal, a dombóvári Rákóczi a paksi Vörös Sugár, az aparhanti Felszabadulás és Március 9, a kölesdi Haladás és Új Élet Tsz-ek, ahol 50 forinton felül van egy munkaegység értéke. Szép eredmények ezek, amelyek arról tanúskodnak ,hogy a termelőszövetkezeti mozgalom megyénkben mindig szilárdabb és gazdagabb alapot tud teremteni. A zárszámadások, a gazdasági beszámolók azonban nemcsak az eredményeket, de azokat a hiányosságokat is tükrözik amelyek a tartalékolások terén tapasztalhatók. Szociális és kulturális alapra a tavalyinál többet tartalékoltak a tsz-ek, ez azonban nem kielégítő. A megye 153 tsz-e közül csak 60 tsz-ben található meg az a mennyiség, amelyet szociális és kulturális alapra tartalékoltak. Ennél sokkal kedvezőtlenebb az a tény, amely a saját erőből történő beruházásra tartalékoltak, összesen 42 tsz tartalékolt beruházási alapra, a többiek ez esetben állami hitelre szorulnak, ami helytelen. Vaannak eredmények, de vannak hibák is, amelyen gyorsan és alaposan változtatni kell, hogy ez évben megyénk valamennyi termelő szövetkezetében még szebb eredményeket érhessenek el. Fellendült a DISZ élet Kismányokon Kismányokon az új vezetőség megválasztása óta fellendült a DISZ-élet. A fiatalság Szilveszterkor műsoros esttel egybekötött táncmulatságot rendezett. A műsor szép példáját adta a nemzetiségek összefogásának, barátságának. Tudniillik felléptek a németajkú fiatalok is, s német énekeket adtak elő, anyanyelvükön. Műsorszámuk nagy tetszést aratott. Az est megrendezésében támogatta a DISZ-szervezetet a tanács, Czibor Ilona, Kristály Gyula, Kristály Gyuláné és a tantestület, Weisz János és Biró Imre révén. A DISZ-fiatalok közül különösen Nemes Mária, Weisz Hédi, Csibi Ferenc, Márton Lőrinc, Gyékényesi Zoltán, Berg Anna, Pencel Dániel, Krémer Jakab járultak hozzá az est sikeréhez. Külön dicséret illeti a tánccsoportot. Az elkövetkező időkben egy nagyobb színdarabot akarunk előadni. PAPP ZOLTÁN DISZ-titkár. Tsz-elnökök tapasztalatcseréje Középhidvégen Az Állattenyésztési Kutatóintézet Középhidvégi Kísérleti Gazdaságában egy hetes tapasztalatcserét tartottak, melyen részt vettek az elmúlt évben újonnan alakult termelőszövetkezetek elnökei. Bár pár napig tartózkodtak csak az elnökök a kísérleti gazdaságban, de az ott látottakról úgy nyilatkoznak, hogy bár tsz-ük nem tekint még nagy múltra vissza, fejlődésükhöz, a nagyobb termésátlagok eléréséhez alapos és komoly munkára van szükség, amelyben nagy segítségükre lesz az,, amit a kísérleti gazdaságban láttak. A termelőszövetkezeti elnökök különösen elismeréssel nyilatkoztak a kísérletképpen készített föld feletti és a földbe süllyesztett rabichálós ároksilóról. . Ezek a silók jelentősen kevesebb költséggel elkészíthetők, mint például a földsiló. A 20 méter hosszú, 3 méter széles és 2 méter magas föld feletti siló mintegy 12 000 forintba, egy körsiló pedig 16 500 forintba kerül. Ezzel szemben a rabichálós siló építése még kevesebb, csak 8 000 forintba kerül. A tsz elnökök a silóknál nemcsak azt jegyezték meg, hogy kevesebb költségbe kerül az építése, hanem azt is, hogy a kísérleti gazdaság miből készítette a silótakarmányt. Ők is meg tudják csinálni termelőszövetkezetükben, hogy a silókukoricát szójababbal vessék és silózzák, ami kitűnő takarmányt ad. Balogh Lajos elvtárs, a németkéri Kossuth Termelőszövetkezet elnöke arról beszélt, hogy a kísérleti gazdaságban tapasztalt takarmányozás megvalósítható termelőszövetkezetükben is. Ők is fognak repcés legelőt vetni a sertésállomány részére. K. Balogh Mihály, a németkéri Béke Tsz elnöke többek között a mesterséges borjúnevelés módszerét figyelte meg. Saját erőből ők is elkészíthetik a hideg borjúneveléshez szükséges kis házakat, mint amilyenek a kísérleti gazdaságban is vannak. A termelőszövetkezeti elnökök az előadásokon kívül megtekintették a gazdaság sertésállományát és ezen belül a silóetetési kísérletet. E kísérletnek az a célja, hogy minél kevesebb abraktakarmány etetésével, és inkább siló etetésével, az egykorú sertéseknél ugyanazt a súlygyarapodást érjék el. A kísérletben négy darabból álló csoportot állítottak be. Az első csoport darabonként 2 kiló abrakot kap, a második csoport ugyancsak darabonként 1,60 kiló abrakot és 2 kiló silót, a harmadik csoport 1,50 kiló abrakot és 2,50 kiló silót, a negyedik csoport pedig 1,40 kiló abrakot és 3 kiló silót. A siló természetesen jó minőségű. Nem teljesen érett csöves kukoricát silóztak le, amelyet kitűnő étvággyal fogyasztanak a sertések. A kísérlet 90 kilós átlagsúlyig tart. — Majd fogunk érdeklődni annak idején — mondotta Balogh Lajos elvtárs tsz elnök —, hogy a kísérlet milyen végleges eredményt hozott, mert ha sikerül, akkor érdemes lesz nálunk is foglalkozni vele.