Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-27 / 74. szám
195« MÁRCIUS 27. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Js négyzetes kukoricavetés bemutatója Szedresen A szedresi gépállomáson tartott négyzetes kukoricavetés megyei bemutatóján részt vettek a megye gépállomásainak igazgatói, műszaki vezetői, az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek küldöttei, a járás sok mezőgazdasági szakemberei. Papp Lajos elvtárs, a gépállomások megyei igazgatója ismertette a bemutató programját és felhívta a figyelmet a legfontosabbakra: A négyzetes vetés sikere elsősorban a pontosságon múlik. Az pedig nem közömbös, hogy négyzetesen vetünk-e, vagy sem, mert ez a módszer nagy előnyökkel jár. A vetésnél 15, a kapálásnál pedig 42 ember munkájával kevesebbre van így szükség, mivel lehetővé válik a növényápolási munka teljes gépesítése. Nagyobb a terméshozam is, hiszen a szabályos négyzetes vetésnél a fény, hő és csapadékmennyiség elosztása sokkal tökéletesebb. Ezután megkezdődött a gyakorlati bemutató. A gépállomás simára hengerelt udvarán munkához látott a bemutatást végző brigád. Kövesi István elvtárs, a szedresi tsz agronómusa 210 centiméterrel a tábla szélétől karókkal megjelölte az ellenőrző vonalat, a brigád tagjai négy egyforma hosszúságú drót segítségével erre gyorsan és ügyesen egy merőlegest szerkesztettek, majd az ellenőrző vonaltól ugyancsak 210 centiméterre kifeszítették azt a drótot, amely a gépet vezérli. Ezen a huzalon 70 centiméterenként fémgombok vannak, amelyek átszaladva a vetőgépen megnyitják a hat csoroszlya szelepét és 3—4 mag a földbe hull. Mindenki érdeklődve követi a gépet, s mire az párat fordul, már itt is, ott is izgatottan beszélgető csoportok alakulnak. Nézik, egyenesek-e a sorok. A gépállomások műszaki dolgozói vizsgálják, nézegetik, feljegyzik a vetőgép méreteit, működésének adatait, kezelési fogásait. A bemutatót követő megbeszélésen aztán végre tisztázódik minden, ami még kérdéses a résztvevők számára. Legfontosabb, hogy jól képzett jól begyakorolt brigádok végezzék a vetést, akik pontosan, lelkiismeretesen dolgoznak. Sík területet kell kiválasztani és csak rovarmentes földbe kell vetni a négyzetes kukoricát, vagy egyéb magot, mert ha egy fészket is megtalál a kártevő, ott már 170 centiméteren üres marad a föld. Igen fontos az is, hogy jól előkészítsék, simára munkálják a talajt, mert a gép így dolgozik pontosan. Eddig hat gépállomáson vannak új négyzetes vetőgépek, s ha mind megérkezik, újabb 67 gép segíti elő, hogy az idén több kukorica, napraforgó és más növény teremjen, mint eddig. Jelentés a begyűjtési versenyről: Továbbra is a paksi járás vezet II. csoport: 1. Tolna, 2. Gyönk. A felszabadulás tiszteletére indított országos versenyben a II. csoportban megyénk újra a második helyre került vissza. A járások versenyében az elmúlt hét folyamán újabb változások történtek. A paksi járás tovább erősítette vezető helyét, de erősen tartja a második helyet a szekszárdi járás is. A Megyei Begyűjtési Hivatal értékelése alapján a járások versenye a következően alakult az elmúlt héten: 1. Paksi járás (tanácselnök Körtés István, hivatalvezető, Finta József). 2. Szekszárdi járás (tanácselnök Gyugyi János, hivatalvezető, Vágány István). 3. Bonyhádi járás (tanácselnök Bercsényi Vince, hivatalvezető, Sári József). 4. Bonyhádi járás (tanácselnök Bertha Kálmán, hivatalvezető, Bognár Gyula). 5. Gyönki járás (tanácselnök Márton András, hivatalvezető. Schiszler Lajos). 6. Tamási Járás, (tanácselnök Tamás László, hivatalvezető, Pruck Jó Földje III. csoport: 1. Faddi Szabadság Tsz. 2. Nagykónyi Uj Élet Tsz. zsef). A községek versenyében: I. csoport: 1. Tengelic. 2. Tamási. III. csoport: 1. Závod. 2. Kisdorog. A termelőszövetkezetek begyűjtési versenyében: I. csoport: 1. Tamási Tsz. 2. Tengelici Petőfi II. csoport: 1. Ujiregi Béke Tsz. 2. Závodi Előre Tsz. Valamennyi járás teljesítette heti sertésbegyűjtési tervét, a paksi járás például 300 százalékos eredményt ért el. Továbbra is a tojásbegyűjtést kell fokozni, mert e téren van lemaradás. Vörös Szikra Tsz. Az új zománcozó üzembe helyezésével ünnepült április 4-ét Bonyhádi Zománcgyár: Az év elején adták át rendeltetésének a Bonyhádi Zománcgyár közel hatmillió forintos beruházással épített új zománcozócsarnokát. A kemencék kiszárítását még januárban megkezdték. Március elején megkezdték a kemencék felfűtését, az elmúlt hét péntekjére már teljesen üzemképesek voltak az égetőkemencék. Ekkor üzembe helyezték a meleg levegőt előállító berendezéseket, állandóan mérik a hőfokot, rövidesen üzemkész állapotban lesznek az égetőkemencék melegével táplált szárítókemencék is. Hétfőn megkezdik az átköltözést és felszabadulásunk ünnepének előestéjén már az új zománcozócsarnokban folyik a termelőmunka. TOLNAI NAPLÓ A begyűjtési versenyben a szekszárdi járásban Tengelic község vezet hazánk felszabadulásának 11. évfordulója alkalmából, hanem dolgozó parasztjaink is vállalták, hogy a felszabadulási verseny keretében maradéktalanul teljesítik esedékes beadási kötelezettségeiket. A szekszárdi járásban Tengelic község az első, ahol március 20-ig teljesítették, illetve túlteljesítették első negyedéves sertésbeadási tervüket. A község negyedévi sertésbeadási terve 96 mázsa volt, ezzel szemben 118 mázsa a teljesítés. Szép és dícséretreméltó az az eredmény, amelyet a tolnaiak értek el. A járásban a második helyen állnak. Negyedéves tervüket eddig sertésből 105, tojásból 100, baromfiból pedig 221 százalékra teljesítették. Sióagárd község eddig elért eredményével a felszabadulási versenyben a községek között a negyedik helyet foglalja el. Első negyedéves sertésbeadási tervét a község 111, tejbeadását 110, baromfibeadását pedig 160 százalékra teljesítette. Mindkét községben azért is dícséretreméltóak ezek az eredmények, mert az árvíz következtében jelentős károkat szenvedtek. Jók a begyűjtési eredmények Faddon is, ahol az első negyedévi sertésbeadást 100,1, a tojásbeadást 106, baromfibeadási kötelezettségüket pedig 171 százalékra teljesítették. Kevésbé szépek a begyűjtési eredmények Fácánkert és Szedres községekben. Szedresen például március 20-ig az első negyedéves tervet tojásból 73.5, sertésből pedig 70 százalékra teljesítették, míg a fácánkertiek tojásból 80, sertésből pedig 43.3 százalékos teljesítést értek el. Nemcsak gépállomásaink traktorosai és a termelőszövetkezetek tagjai indítottak versenyt Új, nagyteljesítményű présgéppel kezdi meg a nyersgyártást a Bonyhádi Téglagyár. Az új gépi berendezést nagyrészt használt alkatrészek felújításával állították össze a gyár szerelői. Képünkön Lencz György és Frei Jakab szerelők a próbajáratás előtt az utolsó csavarokat húzzák meg a gépen. Kilencvenegy tagja van a decsi Búzakalász Tsz-nek. Napról napra gyarapodik azoknak az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak a száma, akik termelőszövetkezetben kívánják folytatni a gazdálkodást. Taglétszámban és területben egyaránt szépen gyarapodott a decsi Búzakalász Termelőszövetkezt is. A tsz 91 tagja ma már 640 hold földön gazdálkodik. A legutóbbi közgyűlésen is 14 tagot vettek fel, közöttük Vass Mihály 9 holdas és Keglovics István 5 holdas dolgozó parasztot. Az új belépők között vannak Dudás József és Szívós István traktorosok is. A visszaköltözés után megkétszereződött a tojásbeadás Gerjenben Gerjen egyike Tolna megye azon Duna-menti községeinek, amelyeket kiürítettek a fenyegető ár veszélye elől. A gerjeni dolgozó parasztok a múlt héten mind visszaköltöztek otthonaikba, s tovább is a régi megszokott kerékvágásban halad minden, többi között az adófizetés és begyűjtés is. Azaz, hogy ez az utóbbi mégsem a megszokott módon, hanem sokkal jobban. A visszaköltözést követő első begyűjtési napokban, szerdán és csütörtökön például több mint 5000 darab tojást adtak át B. A jegyre • a község dolgozó parasztjai, két és félszer annyit, mint az árvíz előtti hetekben átlagosan. Ugyanannyit pedig szabadpiaci áron értékesítettek a földművesszövetkezetnél. Hasonlóan emelkedett a babaromfiátvétel is, e cikkből már egész negyedévi tartozásukat lerótták a gerjeniek. Dicséretreméltó eredmény Alig egy hét múlva lezárul a begyűjtés első negyedéves időszaka. Szekszárd város dolgozó parasztsága szép eredményeket ért el az első három hónap begyűjtési tervének teljesítésében. Sertésből máris 62 mázsával, szarvasmarhából 6 mázsával, tojásból több, mint 36.000 darabbal, baromfiból pedig 8 mázsával többet adtak be a tervezettnél. A sok lelkiismeretes teljesítő közül különösen dicséretet érdemel Leipold István (Rózsamáj-dülő 5.), aki már egészévis tojásbeadását teljesítette és Főglein István (Hrabovszki u. 4.), aki félévi tojás és egész évi baromfi beadását teljesítette. —i Fergel János 6 holdas dolgozó paraszt (Árvaház u. 11.) baromfiból, tojásból és tejből teljesítette egész évi kötelezettségét. Bonyhádi Cipőgyár: Kimagasló eredmények a felszabadulási műszakban Egyre jobb eredményeket érnek el a Bonyhádi Cipőgyár dolgozói a felszabadulási műszakban. A februári rossz időjárás okozta lemaradást már jósolta a gyár, napról napra túlteljesíti tervét. Különösen szép volt az eredmény szombaton. Nemcsak mennyiségben teljesítette napi tervét a gyár, hanem a tervezettnél jóval több első osztályú cipő került le az aljaüzemi futószalagokról. A kereskedelmi I. osztályú cipő terve 84 százalék. Azonban ezen a napon a „Szabadság“ kör 91,4, a „Petőfi“ kör 89,5, a „Béke“ kör pedig 86,3 százalék elsőosztályú cipőt gyártott. 3 AZ ÁRVÍZKÁROSULTAKÉRT A Szekszárdi 25. A KÖV dolgozói az árvízkárosultakért A gyűjtési akcióba a többi üzemekhez, vállalatokhoz hasonlóan részt vesznek a Szekszárdi 25. Autóközlekedési Vállalat dolgozói is. A gátépítési és mentési munkálatokról visszaérkezett fáradt gépkocsivezetők még le sem állították motorjaikat, amikor egymás között már arról tárgyaltak, miképpen nyújthatnának anyagi segítséget az árvízkárosultaknak. A dolgozók minden munkaterületen röpgyűléseket tartottak és elhatározták, hogy a március havi bruttó keresetük 5 százalékát az árvízkárosultak megsegítésére fordítják. Kifogást csak azok a dolgozók emeltek, akik keveselték ezt a segítséget. Ezért Mikor Kálmán, Szakács Mihály, Lajtos György gépkocsivezetők és Kovács Mária kalauz havi összkeresetük 10 százalékát ajánlották fel. A forgalmi dolgozók felajánlásaikhoz lelkesen csatlakoztak a műszaki karbantartó dolgozók is. Rácz György és Huth György rugókovácsok keresetük 10 százalékát, Potyondi Sándor szerelő összkeresete 8 százalékát ajánlotta fel. Komáromi István szerelő az árvízveszedelem súlyos következményeitől áthatva, egyhavi keresetének 50 százalékát ajánlotta fel. A vállalat dolgozóinak felajánlása már meghaladja a 25.000 forintot. A nap minden órájában érkeznek be újabb felajánlások. A dolgozók forintjaikon kívül helyszíni munkával is részt kívánnak venni az árvíz okozta károk helyreállításában. Vállalták, hogy a károsultak házainak felépítésében szabadságidő alatt részt vesznek. A megalakult brigádok kapcsolatot teremtettek az árvízkárosultakkal és amint arra lehetőség nyílik, megkezdik az építkezéseket. CSERÁK SÁNDOR UB elnök A hidasi bányászok szénnel segítik az árvízkárosultakat A hidasi bánya dolgozói gyűlésen foglalkoztak azzal, mivel tudnák legjobban segíteni a Tolna megyei árvízkárosultakat. Úgy határoztak, hogy évi szénjárandóságukból juttatnak az árvízzel sújtott vidékek lakosságának, s az első szénutalványokat már el is küldték a bonyhádi községi tanácshoz. Dulai Imre és Fogarasi Albert vájárok 24, Musch Henrik vájár pedig 12 mázsára szóló szénutalványát küldte el eddig az árvízkárosultaknak azzal, hogy kezdeményezésükhöz számos bányász, társuk csatlakozott, akik szintén évi szénjárandóságukból akarják segíteni az árvízkárosultakat. A fácánkerti Vörös Hajnal Tsz is segíti az árvízkárosultakat A tsz barátként fogadta az árvízsújtotta területekről jött embereket, gondoskodott róluk, állataikat pedig azonnal ellátta sajátjából szénával, silótakarmánnyal. A vezetőség most is naponta megvizsgálja, hogy miben lehet még segíteni az árvízkárosultakon. Az eddigieken kívül a termelőszövetkezet a következőkkel kívánja még támogatni az árvízkárosult lakosságot. A közös vagyonból 200 kilogramm búzát, 80 kiló zabot, 2 hízót, 5 vágóbirkát és 3000 forintot adott a termelőszövetkezet. A tagság is segít erejéhez mérten: Loboda István egy mázsa búzát és 200 forintot, Póth Mihály ugyancsak egy mázsa búzát és 200 forintot, Nyers István egy mázsa búzát és 100 forintot, Lehelvári Ferenc 50 kiló búzát, 10 kiló babot és 100 forintot, Ujj Gyula egy mázsa búzát és 100 forintot ajánlott fel. Az említetteken kívül a többi szövetkezeti tagok öszesen 200 kiló búzát, 200 kiló rozsot, 300 kiló kukoricát, 400 kiló burgonyát, 150 kiló babot, 70 kiló lisztet és 1200 forintot adtak az árvízkárosultaknak. BÁN GYULA levelező. Iregszemcsei gépállomás: Öt gépből álló brigád segít az árvízkárosultaknak Magyar elvtárs, az iegszemcsei gépállomás igazgatója telefonon jelentette a Gépállomások Igazgatóságának, hogy körzetükben úgy szervezik meg a munkát a műszaknorma-túlteljesítésen keresztül, hogy agyi erőgépből álló brigádot el tudjanak küldeni az árvízkárosultak földjeinek megmunkálására. Ezen felül vállalták a gépállomás dolgozói, hogy vasárnaponként 20—25 tagú brigáddal segítenek az árvízkárosult területek építkezéseinek helyreállításában. Hat cikói asszony — Kovács Pálné, Kerekes Pálné, Kiváczi Istvánná, Szabó Józsefné, Bozó Imréné és Bóliánné — példában kiveszik részüket az árvízkárosultak megsegítésére indíott gyűjtési mozgalomból. Eddig két csomag ruhát küldtek Szekszárdra, ezenkívül összegyűjtöttek 150 kiló babot és 200 forint készpénzt.* A bonyhádi járási kultúrház vezetősége és színjátszcsoportja megértve a segítség szükségességét, elhatározta, hogy Schiller: Ármány és szerelem című színművének egy előadásának bevételét, valamint zeneiskolájának egy hangversenyének bevételét, egy bábszínházelőadás bevételét az árvízkárosultak javára fordítja. * A Babits Mihály Irodalmi Társaság vezetősége elhatározta, hogy március 30-án a Kórház kultúrtermében irodalmi estet rendez, amelyen a Tolna megyében élő írók és előadó-, művészek lépnek fel. Az előadás teljes bevételét az árvízkárosultaknak juttatják el. XXXX)COOCXX>CCCXXXXXXXXX)OC)OOOOOCXXXXJCOOOOOOOOOOOOCXX:OOOOOOOOOOCOOOOOOOOOC)OOOOOOOOOOCX