Tolnai Napló, 1956. május (13. évfolyam, 103-127. szám)
1956-05-11 / 110. szám
* TOLNAI NAPLÓ A. A. Gromiko és lord Reading üzenete a vietnami kérdésben érdekelt felekhez Moszkva (TASZSZ). Ez év áprilisában és májusában találkozót Londonban A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese és lord Reading angol külügyi államminiszter. A két államférfi az indokínai kérdésben 1954- ben megtartott genfi értekezlet két elnökét képviselte. A tanácskozásokon elhatározták, hogy a két elnök — V. M. Molotov szovjet külügyminiszter és Selwyn Lloyd angol külügyminiszter nevében — külön üzenetet intéz a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányához, Dél-Vietnam kormányához, a vietnami nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottsághoz, valamint a francia kormányhoz. A szovjet és az angol külügyminisztérium május 9-én elküldte ezeket az üzeneteket. A Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Vietnami Köztársaság kormányához intézett üzenetben a két elnök felszólítja a két köztársaság hatóságit, kövessenek el mindent annak érdekében, hogy megvalósuljanak a genfi egyezmények, akadályozzák meg az egyezmények katonai rendelkezéseinek mindennemű megszegését, biztosítsák a genfi egyezmény zárónyilatkozatában leszögezett politikai feltételek és elvek végrehajtását. A két elnök felszólítja Vietnam mindkét részének hatóságait, hogy mielőbb közöljék a két elnökkel elgondolásaikat az öosszvietnami választások kérdésének megvitatása végett tartandó tanácskozások megkezdésének időpontjára, valamint e választások megtartásának időpontjára vonatkozólag, minthogy e választások segítségével kell megteremteni Vietnam egységét. A két elnök megállapítja, hogy a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság eredményes tevékenységet fejt ki Vietnamban. Ezért felhívással fordul Vietnam mindkét részének hatóságaihoz, adjanak e bizottságnak mindennemű segítséget a Vietnamra vonatkozó egyezményekben előírt funkcióinak teljesítésében. A két elnök tovább folytatja egymással a vietnami helyzetre vonatkozó tanácskozásokat és szükség esetén, a vietnami helyzet alapján megvizsgálja majd azt is, milyen intézkedéseket kell tenni a Vietnamra vonatkozó genfi egyezmények végrehajtásának biztosítására, beleértve azt a javaslatot is, hogy hívjanak össze egy újabb értekezletet a genfi értekezleten résztvett országok, valamint az indokínai nemzetközi bizottságban képviselt országok részvételével. A vietnami nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottsághoz intézett üzenetben a két elnök felhívja a bizottságot, hogy amennyiben munkája olyan akadályokba, vagy nehézségekbe ütközik, amelyeket ott a helyszínen nem lehet rendezni, a két elnök hálásan fogadná, ha tájékoztatnák őket erről. Ezek alapján megvizsgálhatnák, szükség van-e további intézkedésekre a bizottság munkájának megkönnyítése végett. A francia kormányhoz intézett üzenetben a két elnök tájékoztatja a francia kormányt, hogy üzenetet intéztek Vietnam mindkét részének iletékes hatóságaihoz és a nemzetközi bizottsághoz. A két elnöknek az a véleménye, hogy ha a francia kormány folytatná jó szolgálatait, ez igen hasznosnak bizonyulna. A két elnök tisztelettel felkéri a francia kormányt, vitassa meg ezt a kérdést a dél-vietnami hatóságokkal, hogy megegyezés jöjjön létre azokról az intézkedésekről, amelyek elősegítenék a vietnami nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságra és vegyes bizottságra váró feladatok megoldását. Japánban atombombaellenes világértekezletre készülnek Az Associated Press híre szerint az atom és hidrogénbomba megtiltását szorgalmazó japán tanács az idén is megrendezi az atom és hidrogénbombaellenes világtalálkozót. A találkozót augusztus 4 és 10 között Hirosimában és Nagaszakiban hasonló körülmények között rendezik, úgy, mint a tavalyi hirosimai és nagaszaki találkozót. A tanács harminc országban küldött meghívót, köztük az Egyesült Államokba Angliába, Franciaországba, Indiába és a Szovjetunióba. Szovjet tengerészek magyar uszályokat mentettek meg Izmail (TASZSZ). Az odesszai területhez tartozó Izmailba rádiótávirat érkezett a Duna- tengeri Hajóforgalmi Vállalat Taman nevű gőzöséről. Mint a távirat közli május 6-án a Taman az egyik román kikötőben történt éjszakázása során hírt kapott arról, hogy az ezredik kilométerkő térségében magyar uszályok leszakadtak horgonyukról és sziklás partok felé sodródnak. A magyar uszályokat elkerülhetetlen pusztulás fenyegette. A szovjet gőzös legénysége elhatározta, hogy haladéktalanul a magyar uszályok segítségére siet. Éjszaka negyed kettőkor ráakadtak a vízen sodródó uszályokra és a rossz látási viszonyok, valamint az erős ár ellenére sikerült fedélzetükre venni a magyar uszályok legénységét. Ez éppen a pusztulást jelentő szikláktól 15 méterre történt. 6 óra 30 perckor a 710. számú uszályt és a 84. számú benzin tartályhajót már biztos helyre vontatták, majd átadták a Komárom nevű magyar gőzösnek. A magyar hajósok hálásan megköszönték a szovjet tengerészek segítségét. H bonni kormány eltitkolta a szovjet jegyzék tartalmát Bonn (ADN). A Nyugat-Berlinben megjelenő Tag keddi számában közölte, hogy a Szovjetunió már hosszabb idővel ezelőtt meghívta a nyugatnémet parlamenti küldöttséget Moszkvába. A szövetségi kormány és a külügyminisztérium a meghívást tartalmazó jegyzéket eltitkolta annak érdekében, hogy megakadályozza a nyugatnémet képviselők utazását és hátráltassa a két ország közeledését. A szövetségi gyűlés képviselőinek körében a jegyzék eltitkolása erős elégedetlenséget váltott ki. Churchill Nyugat-Németországban Sir Winston Churchill volt angol miniszterelnök szerdán feleségével együtt ötnapos látogatásra Nyugat-Németországba érkezett. A DPA jelentése szerint Churchill csütörtökön Aachenben átveszi a Nagy Károly-díjat, amellyel minden évben azt az államférfit, tudóst, politikust vagy írót tüntetnek ki, aki „jelentős érdemeket szerzett az európai egység megteremtésében. Változások a román kormány összetételében Bukarest (TASZSZ). A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnöksége — Gheorghe Hossut a minisztertanács elnökhelyettesévé nevezte ki, egyben felmentette a földművelésügyi miniszter tisztsége alól. Földművelésügyi miniszterré Marin Stancut nevezték ki. Alexandra Birladeanut a minisztertanács elnökhelyettesét és az állami tervbizottság elnökét felmentették az állami tervbizottság elnökének tisztsége alól. Az állami tervbizottság elnökévé Gheorghe Gastont nevezték ki. 11. folytatás. Ekkor éreztem először, hogy fáradt vagyok. Számít is az, hogy nincs villany ... csak valami pinces legyen, ezt az egy éjszakát majd csak átvészeljük Gyanútlanul léptem a pinceszerű helyiségbe. Drage azonban annál jobban magyarázott valamit a rendőrnek, de az csak a fejét ingatta. Végül dühösen berontott Drage... — A piszkok, ezt még megkeserülik, csak találkoztam a bátyámmal — és végigvetődött az ócska priccsen. — De igényes lettél, talán a Hotel Savoyba rendeljenek nekünk külön szobát, melegvizes fürdővel és fehérruhás lányokkal ... Még be sem fejeztem a mondatot, ott fent nagyot csapódott a bejárati ajtó és a csendben tisztán hallottuk a kulcs csikordulását. Az ablakhoz szaladtam: — Hé, ne vicceljen — kiáltottam a rendőr után —, ha bezárt, hogyan megyünk ki innen?... — Ó, uram, csak semmi izgalom, reggel majd kinyitják... Ez nálunk csupa udvariassági szokás, nem akarjuk, hogy bárki is háborgassa éjszakai pihenésüket... — és kedélyesen vigyorogva intett. Most értettem csak, miért dühöngött Drage. Akárhogy elemeztük a helyzetet egyértelmű megállapításra jutottunk — foglyok vagyunk. Ha már ilyen szépen, önként sétáltunk a csapdába, nem tehettünk mást, mint türelmesen várakozni és ha lehet aludni az éjjel... Ha lehet. Nem vagyok szívbajos, de Drage után én is rémülten kiáltottam, amikor valami puha madzag megcsiklandozta a nyakamat. Odakaptam. Uram ne hagyj, cincogott... — Patkány! — ugrott fel Drage. Mi tagadás patkány lehetett, mert az egerek sehol sem nőnek ilyen hosszú farokkal. Oda lett az alvás. Éjfél tájban úgy fordult a hold, hogy a keskeny téglalap alakú ablakon bevilágított a pincébe. A fal tövében árnyékok suhantak, apró lábak kopogtak, kapirgáltak. Egész patkányfalka táncolt a lepkeszínű holdvilágnál. Lehet, hogy maga el sem hiszi, pedig így volt. Olyan rémület koccantotta össze fogunkat, amilyet csak a patkányok koszos undora válthat ki az emberből. Köszönöm az ilyen vendéglátást, jófajta szocializmus lehet itt is — gondoltam. Az persze eszembe se jutott, hogy magunkat hibáztassam. Úgy van ezzel az ember, amíg másokat hibáztathat saját nyomorúságáért, szívesebben teszi azt, minthogy saját fejét verné a falba a sok meggondolatlan marhaságért. Nem tehettünk mást, mint mi is zörögtünk. A zörgésre elcsendesedtek a patkányok, szétszaladtak az ismeretlen lyukakba. Olyan sóvárogva még sohasem vártam a hajnalt. A távolból idehallatszott a Dunán úszó hajók tompa kürtölése. Micsoda muzsika volt a fülnek? Duna, úgy vágyódtam a Duna után a szabad kedves Duna után. Semmi kedvünk beszélgetni. Drage is hallgatott, én sem szóltam. Mindketten a saját gondolatainkkal tépelődtünk. Mit hoz a hajnal, mivel köszönt ránk az első idegen hajnal? Egyáltalán megvirrad-e a reggel? Megvirradt... soha olyan keservesen. Az álmatlanság valósággal csípte a szemem és amikor újból csikordult ajtónkban a zár — hunyorogtunk a fényben, mint a megvakított macska. Uj rendőr kiabált le a pince homályába.A barátságosnak egyáltalán nem nevezhető hangra előtántorogtunk. Még magunkhoz sem tértünk amikor már bilincs kattant a kezünkön. Nem mondom, kicsit kellemetlen érzés ... Képzelje el, így sétálni végig a városon ... karpereccel. Az ilyen csodát mindig megbámulják az emberek. Azelőtt két nappal még én sem gondoltam, hogy ilyen hathatós díszkísérettel vonulok végig a bezdáni utcán. Viszont egy tagadhatatlan előnye akadt ennek az apró kellemetlenségnek ... remek magyar gyártmányú Pulmann-kocsin utaztam, szerb állami szabadjeggyel Zomborba. Egyébként ilyen megtisztelésben nem lett volna részem ... Kezdtem humorosan fogni az életet, mert egyre gyanúsabbá vált nekem ez az egész história. Én odahaza Magyarországon mindig azt hallottam a magamfajta világvándoroktól, hogy akik a magyar kommunizmus elől Jugoszláviába menekülnek , azokat ott különleges bánásmódban részesítik. Nem mondom elég különleges bánásmód, — mint közönséges bűnözőt visznek összeláncolva Zomborba. (Folytatjuk.) Szamos Rudolf: Amerikából jöttem... Kalandos történet 1956 MÁJUS 11. Rónai Sándor elvtárs távirata a magyar határról Volkov és Lácisz elvtársakhoz A. P. Volkov elvtársnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsa elnökének, V. T. Lácisz elvtársnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsa elnökének. A Magyar Népköztársaság Országgyűlésének küldöttsége nevében szívélyes köszönetemet fejezem ki a Szovjetunió Legfelső Tanácsának és minden szovjet embernek, akikkel delegációnk tagjainak alkalmuk volt találkozni városokban, üzemekben, kolhozokban, színházakban, szociális és kulturális intézményekben. Meggyőződésünk, hogy látogatásunk hozzájárult a megbonthatatlan szovjet—magyar barátság további elmélyítéséhez, Örökké emlékezetesek lesznek azok a napok, amelyeket a Szovjetunióban töltöttünk. RÓNAI SÁNDOR a Magyar Népköztársaság Országgyűlésének elnöke. a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége Svédországban ^ Stockholm (TASZSZ). — A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége május 9-én tovább tanulmányozta a svéd parlament munkáját. A küldöttség tagjai megjelentek a parlament második kamarájában, amikor éppen a közoktatásügyi és kultuszminisztérium új költségvetésének vitája folyt. A küldöttség tagjai később megjelentek a svéd parlament első kamarájának ülésén is, amely szintén a közoktatásügyi és kultuszminisztériumi költségvetést tárgyalták. Utána a parlament költségvetési bizottságának helyiségében beszélgetés folyt Svédország gazdasági helyzetéről. A nap másik felében a szovjet küldöttség tagjai a svéd szövetkezeti központ meghívására megtekintettek egy nagy áruházat Stockholm déli részében. Az áruház évi forgalma 2,5 millió svéd korona. Az eladás az áruházban eladók nélkül, a vevők önkiszolgálásával folyik. Itt a csillagok felé A moszkvai postások a Bolsaja Gruzinszkaja egyik házában nap mint nap számtalan levelet hoznak. A leveleken — amelyeken a legkülönbözőbb szovjet városok bélyegzői és tarka külföldi bélyegek láthatók — ez a címzés olvasható: „A bolygóközi közlekedési bizottságnak.“ A. G. Karpenko, ennek a bizottságnak a tudományos titkára így nyilatkozott az itt folyó munkáról: „Az emberek ősidők óta álmodoznak a csillagvilág titkainak megismeréséről. Tudósok és mérnökök törték a fejüket, hogyan lehetne meghódítani a világűrt. E nemzetközi jellegű probléma iránt csak fokozódott az érdeklődés, elsősorban a rakéta-technika, a hőlégsugaras repülés és az atomenergia békés célú felhasználásának sikerei következtében. A világ legkülönbözőbb országaiban számtalan űrhajózási tudományos társaság működik és megszervezték a nemzetközi holaközi repülési szövetséget, amelynek munkájában 18 ország tudományos társulatai vesznek részt. A szovjet emberek is élénken érdeklődnek az űrhajózás problémái iránt, ami érthető is, hiszen az eszme kiváló honfitársunktól, K. E. Ciolkovszkijtól származik. Azóta az űrhajózás külön tudományág lett és megvalósult Ciolkovszkij sok jóslata. A szovjet tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy eljött az ideje annak, amikor közös erőfeszítéssel útnak lehet indítani a Föld mesterséges bolygóját és a rakéta-technika háborús potenciálját átállíthatják az űrrepülések békés és nemes céljainak szolgálatába. A mesterséges bolygón létesítendő tudományos megfigyelő állomás segítségével alaposan tanulmányozhatják az ionoszférák keletkezési okait. Megfigyelhetik, hogy milyen hatást gyakorol a Nap mágneses erőtere a kozmikus sugarak intenzitására. A tudósok az itt végzett kutatások alapján megfejthetik a természet egyik nagy titkát, a földi mágnesesség eredetét. A bolygóközi közlekedés problémájának megoldása végtelen távlatokat nyit meg a természet leigázása előtt. Ezzel magyarázható az a nagy érdeklődés, amely idehaza és külföldön bizottságunk munkája iránt tapasztalható.“ A titkár leveleket mutat, amelyek a földkerekség legkülönbözőbb részéből érkeztek. Vannak köztük tudományos jellegű javaslatok, hipotézisek, űrrepülőgépek és atommotorok tervei. A levelek írói szovjet és külföldi mérnökök, diákok, sőt iskolások, így például egy csehszlovák szakember leírja a szovjet tudósoknak saját szerkesztésű repülőgépét, amely az atmoszféra felső rétegeinek megismerésére szolgál. Egy német optikus felajánlja új teleszkópját az űrhajókról való megfigyelések céljaihoz. A levelek túlnyomó része szovjet emberektől érkezett és hazafias érzéseiket juttatja kifejezésre. Berepülő-pilóták, mérnökök, sőt úttörők ajánlják fel segítségüket a bonyolult űrhajózási feladatok elvégzéséhez. Azt akarják, hogy a Szovjetunió elsőnek valósítsa meg az emberiség merész álmát: a világűrrepülést. A leningrádi Borja Vlagyimirov ezt írja: „Megígérem, hogy jól tanulok, ha elvisznek a világűr utazásra.“ Szoldatov navigációs tiszt utasnak ajánlkozik az űrhajóra. A posta azt mutatja, hogy az űrhajózás kérdései iránt nagy tömegek érdeklődnek. — A nemzetközi geofizikai év alkalmából a legkülönbözőbb szakmájú tudósok ezrei végeznek megfigyeléseket — mondja búcsúzóul Karpenko tudományos titkár. — Az úszó tudományos állomások kiterjedt hálózatát hozzák létre, expedíciók készülődnek. A geofizikai év munkálataiban szovjet részről 58 aerológiai állomás, tíz oceanográfiai és 11 hidrológiai megfigyelő központ 39 obszervatórium és számos más tudományos kutatóintézet vesz részt. A megfigyelések az egész földkerekségre kiterjednek. Sok meglepő felfedezés áll előttünk, s ezek lehetővé teszik majd, hogy megfejtsük a világűr rejtélyét, megismerjük a földünk életét irányító erőket és tágra nyissuk a kaput a csillagvilágban. A. Ginyevszkij