Tolnai Napló, 1956. május (13. évfolyam, 103-127. szám)
1956-05-11 / 110. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! Ti*“1 * JL | K * öllyv%f 9 AZ HDP TOLNA HEGYEI B XIII. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR PÉNTEK, 1956 MÁJUS 11. ■* Ám VŐ Feladatok kultúrcsoportjaink előtt Kultúrcsoportjaink nagy része, helyesen, kihasználta a hosszú telet és gazdag, változatos műsorral szórakoztatták, tanították a falvak, községek , üzemek dolgozóit. Ez az idő igen alkalmas volt a kulturális seregszemlére való felkészülésre, melynek eddigi eredményei azt bizonyítják, hogy az együttesek nagy része alapos munkát végzett, kihasználva minden lehetőséget, hogy a versenyeken sikerrel szerepelhessen. A seregszemlén megjelent együtteseknél örvendetes jelenségnek mondható, hogy szinte kivétel nélkül valamennyi induló csoport, komoly felkészültséget, alapos kidolgozást igénylő darabbal vett részt a versenyeken. Ez a tény bizonyítja, hogy színjátszó csoportjaink fejlődnek és éreznek magukban elég erőt ahhoz, hogy komoly művet adjanak elő. De, hogy állandósítani tudjuk a csoportok előadásainak felfelé ívelő szintvonalát, ki kell javítani néhány olyan hibát, ami eddig hátráltatta, vagy visszavetette munkájukat. Mindenek előtt szinte valamennyi csoportnak a szereplőkkel van állandó problémája. Állandósult és folyton ismétlődő dolog, hogy az egy, esetleg két évet végigjátszott szereplők kiválnak a csoportból s helyettük új, gyakorlatlan kezdő szereplőket kénytelen az együttes vezetője munkába állítani. A régi szereplők az együttesben eltöltött idő alatt már elsajátítottak egy bizonyos játéktechnikát, melynek hiányában vannak azok, akik pótlásukra jönnek. Arra kell törekedni tehát a műkedvelő színjátszó csoportok vezetőinek, hogy az egyének szereplési idejét szélesebbre sikerüljön kitolni, s így az állandóan bekapcsolódó fiataloknak legyen idejük kisebb szerepekben elsajátítani a játéktechnikát. A seregszemle eddigi bemutatói és versenyei azt bizonyítják, hogy az elmúlt évhez viszonyítva igen sokan kapcsolódtak be az öntevékeny színjátszásba, s ez a tény hitelesen mutatja a dolgozók igényeinek növekedését, s az igények kielégítésére való törekvést. A nagyobb tömeg szerepeltetésével valamennyi művészeti ág sokszínűbbé, változatosabbá vált: így kerülhetett a színjátszók műsorába például a magyar- és a világirodalom számos műve. A dolgozók igényei megnövekedésének hatására számos művészeti csoportnál haladás tapasztalható. A dolgozók igényeinek kielégítését szolgálják és szolgálják a csereműsorok, melynek keretében a községek öntevékeny színjátszó csoportjai ellátogatnak más-más községekbe, és így változatos, színes műsort láthatnak a falu dolgozói is. Az idén eredményként kell megemlítenünk a nemzetiségi kultúrcsoportok munkájának a fellendülését, új csoportok alakulását... Az elkövetkező időkben szintén komoly és hálás feladat vár műkedvelő együtteseinkre. Ez a feladat nem kisebb, mint a nyári kultúragitációs munka, melyből az idén nagyobb mértékben kell kivenni a részüket az együtteseknek, mint az elmúlt évben. A paksi járási művelődési ház — az idén is, mint tavaly — élenjár a nyári kultúragitációs munka előkészületeiben. A paksi együttes már rég megkezdte a kultúragitációs munkára való felkészülést, s tervük szerint meg fogják látogatni és köszönteni azokat a dolgozókat — tsz-tagokat és egyéni gazdákat —, akik a termelésben, vagy beadási kötelezettségük teljesítésében példát mutatnak. Míg ezt a munkát tavaly csak nagyrészt Paks községben végezték, addig az idén a járás községeiben is ellátogatnak, s egy-egy előadáson a község élenjáró dolgozóit műsorral ajándékozzák meg. Megyénk üzemeiben — ahol a mezőgazdasági dolgozóknál még jobb alkalmak kínálkoznak a kultúrcsoportnak, a kiváló teljesítményt elért dolgozók köszöntésére — sajnos nem végeznek megfelelő munkát a kultúrcsoportok. Pedig a lehetőségek sokkal szélesebbek egy üzemen belül, mint egy községben. Második ötéves tervünk tárgyalásra kibocsátott irányelvtervezete, ha közvetlenül nem is, de közvetve feladatot ró a tervezett eredmények elérésénél a kultúrcsoportokra is. Az üzemekben például rendszeresíteni kellene az olyan munkások műsorral való jutalmazását, akik tervüket úgy teljesítik, hogy munkájukkal, eredményeikkel hozzájárulnak a tervezett eredmények eléréséhez. S ha az együttesek akár az üzemi dolgozót, vagy brigádot, akár a mezőgazdasági munkást munkája közben köszöntenék, — hogy a többi dolgozó is lássa a megbecsülést, melyet a brigád, vagy dolgozó kiérdemelt, serkentőleg hatna a műsorral való jutalmazás azokra is, akik még tervük teljesítésében nem tartanak ott, hogy munkájukkal kiérdemelnék a kedves ajándékot... A Ságvári Endre kulturális seregszemle versenyei közel állnak már a befejezéshez. Vannak községek, melyek együttesei nem kerültek tovább, hisz a megyei döntőre az énekkarok és a tánccsoportok egy része megy csak. A kiesett csoportok ne hagyják félbe a munkát, hanem rövid, színes műsorral készüljenek a nyárra, s már most kezdjék meg községükben a kultúragitációs munkát, ahol arra van mód, a jól dolgozók népszerűsítését fényképekkel és eredményeik feltüntetésével is, ahol erre nincs lehetőség, ott az alkalmazások során hatásossá vált jutalomműsorokkal. Vasutas újítókiállítás Dombóvárott Az ország nagyobb városai után Dombóvárra érkezett a vasutas mozgó újítókiállítás. Az első napon közel kétezerötszázan tekintették meg a kiállítást a dombóvári állomásba. A kiállítás hű tükörképe a technika fejlődésének, különösen annak az útnak, amit a vasút fejlődése a felszabadulás utáni 11 évben megtett. Például nemrég a 18 méteres síneket kézierővel vitték helyére a pályamunkások és ugyancsak kézierővel verték alá a követ, szegelték a talpfát. A kiállítás bemutatja, hogy most már mindezt géppel végzik. Nagy figyelmet keltett Görög és Obermayer lakatosok újítása, akik a régi fehérfém helyett ólomból és bronzból készítették el a mozdonyágy betétet. A régi hamar elolvadt ég „hőnfutott” lett, az új betét sokkal tartósabb. Az újításból eredő évi megtakarítás hárommillió forint. Érdekes újítás Bereznai Oszkár Kossuth-díjas újító bónuszbeállító készüléke melyet a kémény oldalába helyeznek be és segítségével megállapítható, hogy a kémény beállítása pontos-e. A készülék sorozatgyártását most kezdik el, mert már külföldről is — több nyugati államból — rendeltek belőle. A kiállítás legszebb és legkedvesebb tárgya — melyet főleg a gyermekek, fiatalok csodáltak meg, egy 375-ös sorozatú miniatűr gőzmozdony, mely pontos mása a nagy gépnek. A kiállítás közelebb hozta dolgozó népünkkel vasutasainkat, akik szép munkát végeznek a jobb, gyorsabb közlekedésért. IFJ. EGRI PÉTER. 150 éves a gyönki gimnázium 150 éves fennállásának megünneplésére készül a Gyönki Alpári Gyula Általános Gimnázium. Az ünnepség előkészületeiről —, melyet július 1-én rendeznek meg — Pellion Ervinnel az iskola igazgatójával beszélgettünk. Tőle tudtuk meg, hogy az ünnepség előkészítő bizottsága már megkezdte az előkészítési munkákat. Levelekkel keresték fel a gimnázium régi tanulóit értesítették őket az ünnepség időpontjáról. Érdekes megemlíteni Mihályfi József levelét, aki 1882-ben járt a gimnáziumban, s azt ígéri válaszlevelében, hogy 84 éves kora ellenére részt akar venni az ünnepségen. Az öregdiákok találkozója alkalmával a gimnázium most végző tanulói előadják Móricz Zsigmondi „Nem élhetek muzsikaszó nélkül” c. színművét. Az ünnepség előkészítő bizottsága ezúton is kéri az intézet régi tanulóit, hogy az ünnepségen való részvételüket jelentsék be a gimnáziumnál. 90 családi házat építenek még ebben az évben állami gazdaságaink Tolna megyei állami gazdaságaink mindegyikében igen jelentős építkezések folynak. Egyedül a fomádi állami gazdaságban mintegy kettő és félmillió forintos beruházással kezdtek építkezni. A többi között egy hatalmas komlószárító berendezést építenek emeletes tárolóhellyel ellátva. Ezenkívül négy családi ház, ebédlőhelyiség és művelődési otthon is épül a fornádi gazdaság dolgozói részére. Az alsóleperdi állami gazdaságban 30 családi ház építésén dolgoznak. Tolna megye 12 állami gazdaságában együttesen 90 családi ház épül még ebben az évben. A legtöbb állami gazdaságban légszárítós lucernapajtákat is építenek. Új lakóházak épülnek Palánkon Az árvíz visszavonulása után rövidesen megindult a termelés a palánki téglagyárban, ahol ma már mind a nyersgyártásnál, mind az égetésnél teljes kapacitással dolgozik az üzem. Most hozzákezdenek a régi, rombadöntött vályogházak helyett az új lakások építéséhez is, amelyek még az idén elkészülnek. Képünk: Kitűzik az új lakóházak helyét. DUNAFÖLDVÁRI KENDERGYÁR: 180 százalékos tervteljesítés az első dekádban Három héttel ezelőtt adtunk hírt lapunkban arról, hogy megindult a termelőmunka az árvíz által súlyosan megrongált Dunaföldvári Kendergyárban. Azóta — bár nem teljes üzemben — dolgozik a gyár. Közben megjavították a többi gépeket is, lényegében befejezték az üzemben a helyreállítási munkákat. Három villanymotor hiányzik még, amit Sztálinvárosban javítanak, azonban a hét végére ezek is elkészülnek. Húsz család már visszaköltözött helyreállított otthonába. A lakásokat a Dunaföldvári Épületkarbantartó KTSZ dolgozói állították helyre. Az emeletes lakóépület nyolc földszinti lakásának — amelyeket szintén súlyosan megrongált az árvíz — javítását, tatarozását most végzik a Dunántúli Rostkikészítő Vállalat, a Szegedi Kenderfonó, a Csillaghegyi Fémárugyár, a Budakalászi Textilművek és a Délmagyarországi Rostkikészítő segítségül jött kőművesei, rövidesen azokba is beköltöznek a lakók. A gyárra — az árvízkárok miatt — csökkentett tervet szabtak ki május hónapra. Azonban e tervet 180 százalékra teljesítették az első dekádban, mivel egyes gépeket * 10 a tervezettnél hamarabb javítottak meg és állítottak üzembe. Úgy tervezik, hogy a havi tervet kétszáz százalékra teljesítik. Az áztatást is a tervezettnél később — május 5-én — tudták csak megkezdeni. Azonban itt is be tudják hozni a lemaradást, mivel az árvíz után már úgy állították helyre az áztatómedencéket, hogy alkalmaztak azokon egy tavaly elfogadott újítást, mely szerint a medencéket kettéválasztják, így minőségileg jobban tudják osztályozni a kendert, csökkenteni tudják az áztatási, a berakási és kivetési időt. A PAKSI JÁRÁS BECSÜLETÉÉRT ßlérés első négy havi beadási tervét 126,3 százalékra teljesítette . Az elmúlt években ritkán fordult elő, hogy a megye hat járásának begyűjtési versenyeiben a paksi járás vezetett volna. Ennek okát most kutatni nincs idő, meg nem is lényeges. A lényeg az, hogy a paksii járás a begyűjtési versenyben létre tört, sőt, országosan is a megtisztelő második helyen áll a járások versenyében. A járás I. negyedévi húsmázsa begyűjtési tervét 126.3 százalékra teljesítette. Cikkenként csupán ,baromfiból teljesítette 94.9 százalékra tervéz a járás, a többi cikkféleségekből egyenként is 100 százalékon felül teljesítette ilyen irányú tervét. Az elért eredményekben nagy része van a megyei begyűjtési hivataltól a járási begyűjtési hivatal élére került Finta József hivatalvezetőnek. Hetedmagával fáradtságot nem ismerve, a törvények szigorú betartásával és betartatásával gondoskodik a járás begyűjtési apparátusával együtt arról, hogy minden dolgozó paraszt és termelőszövetkezet eleget tegyen állam iránti kötelezettségének. A dunakömlődi Szabadság Tsz példamutatóan teljesíti beadási kötelezettségét Az állam a termelőszövetkezetek tagjainak legmesszebbmenőbb termelési segítséget ad.Minden feltételt biztosít ahhoz,hogy a termelőszövetkezetek tagjai évről-évre emeljék a terítést. Ezért azt várja az állam cserébe, hogy a termelőszövetkezetek tagjai pontosan, példamutatóan teljesítsék a törvényesen előírt beadási kötelezettségüket. A dunakömlődi Szabadság Tsz tagjai ezt teszik. Januárban leadott a szövetkezet 123 darab hízott disznót, ezzé esedékes hízott sertés beadási tervét jóval a határidő előtt teljesítette. A 10. hónapban még 33 darab hízott sertést kell beadni a tsz-nek. Ezeket a sertéseket is hízóba állították, körülbelül 80 kiló az átlagsúlyuk jelenleg. Ezenkívül egész évi baromfi- és tojásbodási kötelezettségének eleget tett a tsz. Esedékes tejbeadási kötelezettségén felül pedig 1045 litert szállított eddig a begyűjtőhelyre. Olasz József elvtárs fáradtságot nem ismerve dolgozik Május 1-én múlt egy éve,hogy Olasz József elvtárs, a dunaföldvári begyűjtési hivatal felére került. „Nehéz dolga lesz itt az elvtársnak” — így fogadnák Olasz elvtársat. — Annak,hogy így fogadták, meg is volt az alapja. Hiszen nagyon sokan tudják megyénkben, hogy Dunaföldváron sok a spekuláns kulák. Miután a tanács vezetői ezt Olasz elvtársnak tudomására hozták és név szerint is ismertették vele a notórius nemteljesítőket, Olasz elvtárs munkához látott. Egy évi munkájának kiváló eredményei vannak. A begyűjtésben megyei viszonylatban mindig hátul kullogó Dunaföldvár a nagyközségek begyűjtési versenyében most országosan második. A baromfi kivételével, minden cikkféleségből túlteljesítette esedékes begyűjtési tervét a község. Olasz elvtárs és a begyűjtési apparátus dolgozói, a községi tanács és a községi pártbizottság segítségével azt a módszert alkalmazták, hogy egyetlen termelővel sem voltak elnézők, mindenkitől pontosan megkövetelték hogy eleget tegyen állampolgári kötelezettségének. Sárszentlőrinc 10 nap alatt behozta a lemaradást Ez év április 20-án a paksi járás 14 községének begyűjtési versenyében Sárszentlőrinc 11. helyen volt. Már úgy nézett ki a helyzet, hogy a község dolgozó parasztjainak szégyenkeznie kell amiatt, hogy nem teljesíti mindenki első négyhónapi beadási tervét. Ám Varga Istvánné begyűjtési előadó jó munkája nyomán a községi tanács és a községi begyűjési állandó bizottság aktív közreműködésével Sárszentlőrinc május 1-re, tehát 10 nap alatt behozta a begyűjtésben mutatkozó lemaradást. Ma az a helyzet, hogy Sárszentlőrinc egyedülálló a járásban, amely cikkenként is minden cikkféleségből túlteljesítette első négyhavi begyűjtési tervét. Minden termelőig állítsa hízóba,disznaját.i A paksi járás sertésbeadási kötelezettségét is túlteljesítette az első négy hónapban. Mégpedig kötelező beadását 132.3, szabadsertés beadási tervét pedig 130.3 százalékra teljesítette a járás. Ámi azért van a járásban 181 olyan sertéshátralékkal rendelkező gazda, akiknek kisebb, nagyobb sertésbeadási hátraléka van, sőt, olyan tsz is van, mint a györkönyi Béke, amely nem teljesítette esedékes sertésbeadási tervét és nem állította hízóba a 10 hónapra beütemezett sertéseket sem. Amint Finta elvtárs, a begyűjtési hivatal vezetője mondja, a paksi járásban a begyűjtési munka sarkalatos kérdése, hogy minden termelő és termelőszövetkezet gondoskodjon a süldők hízóba állításáról. Ha ennek ellenőrzését a begyűjtési szervek elmulasztják, könnyen lehetnek meglepetések, a későbbiekben bekövetkezhet, hogy nem teljesíti tervét a járás, illetve egy-egy község.