Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-28 / 229. szám

» Világ proletárjai és T 9I LO AZ HDP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LA­PJA XIII. ÉVFOLYAM. 229. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR. PÉNTEK, 1956. SZEPTEMBER 28. Han SZ kel' Az életszínvonal -­ külkereskedelem az elmúlt években — és még az újainkban is, — ha valami­­ nem kapható az üzletekben, a piacon, gyakran lehet hallani olyan megjegyzést, hogy „azért nincs, m­ert mindent kivisznek külföldre”. Talán nincs is nép­gazdaságunknak más olyan te­rülete, ahol annyira hiányos lenne a lakosság tájékozottsága ,mint a külkereskedelem terü­letén. Így születnek aztán nem egyszer különböző rosszindula­tú, eltúlzott hírek arról hogy élelmiszer és ipari termelé­sünk javát külföldre adjuk el azért szenvedünk itthon hiányt különböző árucikkekben. Hozzájárult ehhez az is, hogy éveken keresztül csak a terme­lés emelkedéséről beszéltünk, arról hogy hányszor annyi kon­zervet, tejterméket, gépet rá­diót gyártottunk, mint mond­juk öt évvel ezelőtt és mégsem tudjuk mindenből a szükségle­teket kielégíteni. Arról nem igen lehetett hallani, hogy mit viszünk ki külföldre és főként hogy mit kapunk cserébe a kül­földön eladott árukért. A kül­kereskedelem fontosságáról­­ csak általánosságban beszél­­tünk. Sokan kérdezik, miért nincs elég motorkerékpár az üzle­­­tekben, amikor iparunk az első l­itéres terv ideje alatt másfél­­szeresére növelte a motorkerék­pár-gyártást. Miért zsúfoltak az autóbuszok miért nincs for­galomban elegendő autóbusz amikor ma nyolcszor annyit­ »yártunk, mint 1949-ben. Miért viszünk sok olyan árut, élelmi­szert külföldre, amiből itthon sincs elég? Mert igen­is, exportálunk Ma már közel kétszer annyit mint öt évvel ezelőtt. Élelmi­szert, vajat, bort gépeket jár­műveket, műszereket és­­ még sok mindent, még akkor is ha ez pillanatnyilag a belső­­ fo­gyasztás rovására megy. Ex­portálunk, mert egy olyan or­szág, mint hazánk, amely nem rendelkezik a lakosság szük­ségletei kielégítése szempont­jából döntő jelentőségű nyers­anyagok nagy részével éghaj­­lata nem teszi lehetővé minden élelmiszer, élvezeti cikk terme­­esét, nem lehet meg külkeres­kedelem nélkül. Exportálunk, mert a külkereskedelem fej­lesztése egész népünk életbe­vágó érdeke, az életszínvonal emelésének elengedhetetlen fel­tétele. Gondoljunk csak arra hogy kohászatunk alapanyagá­nak, a koksznak és a vasércz­nek a szükséglethez mérten csak egy töredékével rendelke­zünk, bőr, és textiliparunk túl­nyomórészt külföldi nyers­anyaggal dolgozik, iparunk technikája viszonylag elmara­dott, a szükséges gépek nagy­­részét csak külföldről tudjuk beszerezni. Az export­termelés pedig le­hetővé teszi azt is, hogy egyes gyártmányokat nagyszériában gyártsunk, megköveteli, hogy fejlesszük a technikát, korsze­­rűsísük gyártmányainkat, így belföldi szükségletre is korsze­rűbb kivitelben és olcsóbban tudjuk-e cikkeket előállítani. A külkereskedelem fejleszté­­se emellett politikai célokat is szolgál, ezzel bizonyítjuk be, hogy békésen akarunk élni a kapitalista országokkal is. A kereskedelmi kapcsolatok fej­lesztése a békés egymás mellett élés ügyét is szolgálja. Megyénk ipari üzemeiben már szakítottak az elmúlt évek gyakorlatával, amikor többnyi­re lebecsülték az exportterme­lés jelentőségét, vonatkodtak az export-megrendelések elfo­gadásától. A Paksi Konzerv­gyár már túlteljesítette egész évi exporttervét. A Tejipari vállalat kétszer annyi sajtot és vajat gyártott exportra, mint a múlt év első felében. A Tolnai Textilgyár az első negyedévben még nem teljesítette exportter­­vét, de azóta már rendszeresen teljesíti, közben állandóan nö­­veli az exportcikkek választé­kát. Nem teljesítette azonban első félévi exporttervét a Si­­montornyai Bőrgyár. Bár égés, termelésének csak egy el­enyésző hányada volt exportra előirányozva, mégis az export­­felsőbor tervet csak 36,1 száza­­lékra teljesítette a gyár. Ugyan­akkor a megyében a legtöbb importanyagot ez a gyár­ dol­gozza fel, legjobban rá van szorulva a külföldi eredetű nyersanyagra. Helyes lenne megyénkben fel­kutatni a további lehetősége­­ket is az exporttermelés foko­­zására. Sok ilyen lehetőség kínálkozik például a szövetke­­zeti iparban, vagy a háziipar­­ban. De nagyobb ipari üzeme­­ink is bővíthetik exporttermelé­süket a választék növelésével. A magyar munkás mindig büszke volt arra, ha készítmé­nyeit külföldön is elismerik, dicsérik. Sajnos az üzemek­ben csak azt tudják, hogy egyes gyártmányaik exportra kerül­nek, de hogy melyik országba és hogy ott, hogy vélekednek róluk, azt nem. A külkereske­delmi szerveknek jobban kelle­ne tájékoztatni az üzemeket, ezzel segítenék az exporttervek teljesítését, a minőség javí­tását. Az üzemek dolgozóit, munká­sokat és műszakiakat anyagilag is érdekeltté kell tenni az ex­porttervek teljesítésében. A Dombóvári Vasüzemben pél­dául az elmúlt évi exportterv teljesítéséért export-prémium­ban részesítették a legjobb dol­gozókat. — Az eredmény: Az üzemnek majdnem egész vaj termelése export-minőségű és bizony elkedvetleníti a dolgo­zókat az, hogy az ezévi jó mun­káért az exportterv túlteljesí­téséért még nem kaptak pré­miumot. Jobbára csak erkölcsi megbecsülés jutott eddig tolnai Textilgyár jól dolgozó export­brigádjainak is. Kormányunk továbbra is szé­­lesíteni akarja külkereskedelmi kapcsolatait, hogy egyre több or­szágba jussanak el a magyar ipar és mezőgazdaság termel­­vényei, egyre több olyan áru­cikket tudjunk behozni kül­földről, amit hazánkban nem tudunk előállítani. Feladatunk, hogy munkánkkal elősegítsük ezt, hogy ezzel is szolgáljuk né­pünk életszínvonalának eme­lését. rrŐszi hírek Grábócról Nehéz most a munka a föl­deken, régóta hiányzik már az eső, s a száraz idő akadályozza a vetést. A grábóci Alkotmány Tsz-ben a takarmánynövényeken kívül még csak nyolc hold őszi árpát vetettek a száraz idő miatt. Ugyancsak nehéz dolga van a tagságnak a burgonyaszedéssel dolgoznak a 20 holdas burgonya­földön, de még így is lassú a munka. Jobban haladnak a termelőszö­vetkezet tagjai a napraforgó tisz­tításával.­­ Tíz holdnyi területükről már leszedték a napraforgót, most négy tsz*tag van elfog­­lalva a 60 tisztításával. mázsa napraforgó Ünnepség a Néphadsereg Napján A Tolna megyei Kiegészítő Parancsnokság, a Magyar Ön­kéntes Honvédelmi Szövetség és a Dolgozó Ifjúság Szövetsége Tolna megyei végrehajtó bizott­­sága közös rendezésben szeptem­ber 23-én, szombaton, a Néphad­sereg Napja méltó megünneplése keretében tartalékos tiszti talál­kozót rendez. Délután 4 órakor az 1848— 49-es szabadságharc hőseinek és a szovjet hősi emlékmű meg­koszorúzásával kezdődik a talál­kozó. Utána ünnepi naggyűlést tartanak a volt Pártoktatás Há­zában (Bajcsy-Zsilinszky út 7.). Terven felül gyártott téglával elégítette ki a paksi téglagyár az árvízsújtotta Bölcske és Madocsa szeptemberi téglaszükségletét A nyár elején igen sok gondot okozott az árvízsújtotta községek újjáépítésénél a tégla*, a mész- és kőhiány, az utóbbi két hónapban azon­­ban ez a hiány már teljesen megszűnt. Az egyes árvízsújtotta községek helyreállítási és újjáépítési mun­­kái befejezéshez közelednek, sőt Sióagárd és Baja újjáépítése már befejeződött. Az egyre kevesebb anyagi igényt már zökkenő nélkül tud­ják kielégíteni a téglagyárak, a kőbányák és mészégetők. A pak­si téglagyár pl. Bölcske és Ma­­docsa községek újjáépítéséhez szállította legnagyobb részt a sa­­ját termelését. Hogy az árvízi újjáépítési igé­nyeket, kielégíthessék, éppen egy hónapja, augusztus végén új égetés­technikai módszert kezdtek alkalmazni, a gyárat látogató a tabi téglagyár or­szágos hírű égetőjének, Mé­száros Ferencnek a javaslatai alapján. Ettől kezdve az eddig szokásos sűrű lakás helyett a ritka, „kalit­­kázott” rakást alkalmazták s a tüzelést is kevesebb szénnel, de gyakoribbá tették. Ezzel a módszerrel a kemence teljesítményét csaknem meg­­kétszerezték. Már az első két hétben több mint százezer darab téglát égettek terven felül. Az új lakás és égetés módsze­­re alkalmazása eredményeként a paksi téglagyár szerda reg­gelre befejezte havi tervét s a hónap végéig mintegy 240 ezer égetett téglát ad terven felül, negyvenezerrel többet, mint amennyi Bölcske és Madocsa egész szeptember havi téglaigé­nye a gyártól. Jó ütemben halad a betakarítás a gyönki járásban A gyönki járásban, egykét ki­vételtől eltekintve, jó ütemben halad a betakarítás és ez min­­denek előtt azért fontos, mert az őszi kalászosoknak jelentős ré­­sze burgonya- és kukorica föl­dekbe kerül. A burgonyának már több, mint háromnegyed részét be­takarították, napraforgónak közel három* negyed részét és az elmúlt hé­­ten megkezdődött a kukoricatö­­rés is. Ezen a héten már teljes erővel szedik járásszerte a ku­koricát. A járás őszi munkála­tait ellenőrző bizottság értékelé­se szerint a hét elején járási át­lagban már betakarították a ku­korica tíz százalékát. A községek közül kiemelkedő Miszla és Udvari eredménye. Ebben a két községben közel 20 százalékát takarították be a ku­koricának. Miszlán már teljes egészében végeztek a burgonya­szedéssel és napraforgó is alig van a határban. im %*. * IM -«■ «. A DOMBÓVÁRI ÜZEMEK ÉLETÉBŐL Befejezte negyedéves tervét a Fémmtömegcikkgyártó Vállalat Szeptember 20-a óta már a negyedéves terv túlteljesítésén dolgozik az „Élüzem” Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat. A negyedév során hónapról hónap­ra túlteljesítette tervét. Befejez­­te már a szeptemberi tervet is. A tervek határidő előtti teljesí­tését nagymértékben segítették elő a negyedév folyamán beveze­tett újítások, melyek főként a korábban kézzel végzett munkák gépesítésére irányulnak, így pél­dául Seffiegyvári István lakatos elgondolása alapján készítettek egy gép­et a lábrácsok alkatré­szeinek méretvágására és lyu­­kasztására. A gép egyszerre vég­zi a két műveletet, amit koráb­ban külön, kézierővel végeztek. Schrettner István műszaki ve­zető egy régi, konzervgyári do­­bozzáró gép átalakításával egy vederfenekelő gépet szerkesz­tett. A negyedév folyamán kezdték meg az üzemben a horganyzott ereszcsatornák nagybani gyártó­­sát, amely országszerte keresett cikk. Ugyanis kevés horganyzott lemez áll az ország rendelkezé­sbe, amiből az ereszcsatornákat készítik az építőiparban. A Fém tömegcikkgyártó Vállalatnál ezt közönséges feketelemezből készí­tik és úgy horganyozzák. Közel kilencezer métert gyártottak már belőle, ami mintegy 400—450 új családi házhoz elegendő. Új munkásöltözőt és fürdőt létesítenek a Vajüzemben Az elmúlt napokban kezdték meg — egy, korábban raktár­nak használt kis épület átalakí­tásával — munkásöltöző és fürdő építését a Dombóvári Vajü­zem­­­ben. A Tolna megyei Tejipari Vállalat több, mint 40 000 forin­tot fordít a külön férfi és női öltöző-fürdő létesítésére. Az alj­zatbetonozással már elkészültek, dolgoznak már a vízvezetéksze­relők is. Úgy tervezik, hogy ok­tóber közepén teljesen elkészül­nek a munkával. Terven felül gyárt építőanyagot a Cementipari Üzem Az év eleje óta hónapról hó­napra rendszeresen túlteljesíti tervét a Pécsi Cementipari Vál­lalat dombóvári üzeme. Az üzem dolgozói befejezték már a har­madik negyedéves tervüket is. Esedékes tervét az üzem eddig 109,3 százalékra teljesítette, 99,2 százalékos létszámmal. Az egy főre jutó termelés a tervezettel szemben 110,1 százalék. Most, a negyedév utolsó nap­jaiban — miután a legtöbb cikk­ből teljesítették a tervet — az üzem vezetősége olyan cikkek gyártásához csoportosította át a dolgozókat, ahol az építőipar igényeinek megfelelően, a leg­nagyobb szükség van a terv tái teljesítésére, így például födém­­béléstestből, a 940 darabos terv­­vel szemben, naponta 1100 da­rabot gyártanak. Mozaiklapból 1200 négyzetmétert, bányaidom­ból 106 tonnával teljesítették eddig túl a tervet. *1 Leperdpusztai állami Gazdaságban eddig 118 hold búzát vetettek A Leperdpusztai Állami Gazdaságban a kedvezőtlen, száraz időjárás ellenére is jól haladnak az 3S5EÍ munkák .Minden nehéz­ség ellenére folyamatosan végzik a vetéseket. A megyében első­nek a leperdpusztaiak kezdték meg a búza vetését, s ezideig 118 holdon vetették el. A búzán kívül elvetettek 89 hold őszi takarmánykeveréket, 99 hold őszi árpát, 69 hold repcelegelőt. A vetések mellett az őszi mélyszántás is folyik, négy erő­gép végzi ezt a munkát, eddig 260 hold őszi mélyszántást vé­geztek. A gazdaság őszi trágyázási tervét is teljesítette, össze­sen 250 hold földet trágyáztak meg. Az egyéb munkák mellett most folyik a gazdaságban a lu­cerna negyedik kaszálása, gondoskodnak arról, hogy legyen ele­gendő takarmány télre az állatállomány részére. Jól fizetett a vöröshere a bonyhádi Dózsa Népe Tsz-ben Sok helyen folyik még az ap­­rómagcséplés, de az eddigi ered­ményekből azt lehet megállapí­tani, hogy ebben az évben elég jó terméssel fizetnek a herefélék. Nem hiába hangoztatták annyi­szor, hogy mindenki maga ter­melje meg a pillangós vetőmag­ját, az állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek, egyéni gaz­dák az elmúlt évekhez képest sok­kal nagyobb területeken próbál­koztak meg magfogással. A bonyhádi Dózsa Népe Tsz például 40 holdon termelt vörös­­heremagot, mégpedig sikerrel, ugyanis közel 100 mázsa magot csépeltek ki. Az egyik, 20 hol­don felüli tábla holdanként át­lagosan 283 kiló magot adott, komoly bevételt jelent a szövet­kezetnek az a vörösheremag­­mennyiség, amelyet a saját szük­ségletén felül értékesít. Egyébként az egész járás te­rületén jól sikerült a herefélék magjának a termelése. Az idén­ mintegy hét vagon lucerna és­ vörösheremagra számítanak az­ eddigi cséplési eredmények alap­­­ján. Ebből a mennyiségből négy­ vagon lesz a járás szükséglete a­ jövő évi vetéshez, három vagon magot pedig a központi készlet*­be­n adnak, összehasonlításként meg kell még jegyezni, hogy a központi készletbe tavaly mind­össze 50 mázsát adtak be a bonyhádi járásból. A cikói gazdák eddig mintegy 200 holdon szedték meg a kukoricát Egész éven át szorgalmasan dolgoztak a cikói dolgozó pa­rasztok. Időben elvégezték a ta­vaszi, nyári munkákat, s szorgal­muk nem csökkent most sem, amint a munkák menete is bi­zonyítja. A sok egyéb munka között igen jól haladnak a cikói gaz­dák a kukoricaszedéssel. 413 hold kukoricavetés van a község határában, ezideig mintegy 200 holdról szedték le a kukoricát a gazdák. A napraforgó betakarításával lassan végeznek is, többnyire már a tisztítást és a szárítást végzik. Jónéhányan már a be­adási kötelezettségüket is telje­sítették. A cikói gazdáknak 265 mázsa napraforgót kell beadni kötelezettségük teljesítésére, s ezideig 156 mázsa napraforgót szállítottak a begyűjtőhelyre. * A kisdorogi Szabad Nép Tsz-ben is­­­, s jó a jövedelem A nyár elején a kisdorogi Szabad Nép Termelőszövetke­­zetben több tag még azon panaszkodott hogy kevés lesz a­ jövedelem, kevés lesz a részedés. Azóta már megváltozott a véleményük, mert ahogyan számítgatják, felülmúlja a 30­­ forintot a­z egy munkaegység értéke. Minden hónapban fizet­­­tek négy forint munkaegységenkénti előleget, a természetbenii részesedés sem volt rossz, belátták tehát, mégis csak érde­­­mes tsz-tagnak lenni. Többen igen jó részesedést kaptak. Szilasi Péter a 367 munkaegység után 917 kiló búzát, 2471 kiló árpát, 810 kiló burgonyát, 734 kiló rétiszénát kapott, —­ azonfelül havonta a 4 forint előleget minden munkaegységre Kerekes Pálné fejőnő részesedése (az év elején lépett a­­ szövetkezetbe) 632 kiló búza, 151 kiló árpa, 506 kiló szénia, s hat mázsa burgonya ehhez jön a havonkénti 4 forint munka­ 1 egységelőleg, a tejprémium havonta mintegy 200 forintot­ jelent.­­ Schumacher Gábor részesedése 627 kiló búza, 147 kiló őszi árpa, 502 kiló széna, 577 kiló burgonya, azonfelül mun­­­kaegységenként havonta a négy forint. Ezek a részesedések­­ természetesen nem véglegesek, amikor majd a zárszámadásra­­ kerül a sor, akkor kapják meg a végleges részesedést. 1

Next