Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-28 / 229. szám
» Világ proletárjai és T 9I LO AZ HDP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. ÉVFOLYAM. 229. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR. PÉNTEK, 1956. SZEPTEMBER 28. Han SZ kel' Az életszínvonal - külkereskedelem az elmúlt években — és még az újainkban is, — ha valami nem kapható az üzletekben, a piacon, gyakran lehet hallani olyan megjegyzést, hogy „azért nincs, mert mindent kivisznek külföldre”. Talán nincs is népgazdaságunknak más olyan területe, ahol annyira hiányos lenne a lakosság tájékozottsága ,mint a külkereskedelem területén. Így születnek aztán nem egyszer különböző rosszindulatú, eltúlzott hírek arról hogy élelmiszer és ipari termelésünk javát külföldre adjuk el azért szenvedünk itthon hiányt különböző árucikkekben. Hozzájárult ehhez az is, hogy éveken keresztül csak a termelés emelkedéséről beszéltünk, arról hogy hányszor annyi konzervet, tejterméket, gépet rádiót gyártottunk, mint mondjuk öt évvel ezelőtt és mégsem tudjuk mindenből a szükségleteket kielégíteni. Arról nem igen lehetett hallani, hogy mit viszünk ki külföldre és főként hogy mit kapunk cserébe a külföldön eladott árukért. A külkereskedelem fontosságáról csak általánosságban beszéltünk. Sokan kérdezik, miért nincs elég motorkerékpár az üzletekben, amikor iparunk az első litéres terv ideje alatt másfélszeresére növelte a motorkerékpár-gyártást. Miért zsúfoltak az autóbuszok miért nincs forgalomban elegendő autóbusz amikor ma nyolcszor annyit »yártunk, mint 1949-ben. Miért viszünk sok olyan árut, élelmiszert külföldre, amiből itthon sincs elég? Mert igenis, exportálunk Ma már közel kétszer annyit mint öt évvel ezelőtt. Élelmiszert, vajat, bort gépeket járműveket, műszereket és még sok mindent, még akkor is ha ez pillanatnyilag a belső fogyasztás rovására megy. Exportálunk, mert egy olyan ország, mint hazánk, amely nem rendelkezik a lakosság szükségletei kielégítése szempontjából döntő jelentőségű nyersanyagok nagy részével éghajlata nem teszi lehetővé minden élelmiszer, élvezeti cikk termeesét, nem lehet meg külkereskedelem nélkül. Exportálunk, mert a külkereskedelem fejlesztése egész népünk életbevágó érdeke, az életszínvonal emelésének elengedhetetlen feltétele. Gondoljunk csak arra hogy kohászatunk alapanyagának, a koksznak és a vasércznek a szükséglethez mérten csak egy töredékével rendelkezünk, bőr, és textiliparunk túlnyomórészt külföldi nyersanyaggal dolgozik, iparunk technikája viszonylag elmaradott, a szükséges gépek nagyrészét csak külföldről tudjuk beszerezni. Az exporttermelés pedig lehetővé teszi azt is, hogy egyes gyártmányokat nagyszériában gyártsunk, megköveteli, hogy fejlesszük a technikát, korszerűsísük gyártmányainkat, így belföldi szükségletre is korszerűbb kivitelben és olcsóbban tudjuk-e cikkeket előállítani. A külkereskedelem fejlesztése emellett politikai célokat is szolgál, ezzel bizonyítjuk be, hogy békésen akarunk élni a kapitalista országokkal is. A kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése a békés egymás mellett élés ügyét is szolgálja. Megyénk ipari üzemeiben már szakítottak az elmúlt évek gyakorlatával, amikor többnyire lebecsülték az exporttermelés jelentőségét, vonatkodtak az export-megrendelések elfogadásától. A Paksi Konzervgyár már túlteljesítette egész évi exporttervét. A Tejipari vállalat kétszer annyi sajtot és vajat gyártott exportra, mint a múlt év első felében. A Tolnai Textilgyár az első negyedévben még nem teljesítette exporttervét, de azóta már rendszeresen teljesíti, közben állandóan növeli az exportcikkek választékát. Nem teljesítette azonban első félévi exporttervét a Simontornyai Bőrgyár. Bár égés, termelésének csak egy elenyésző hányada volt exportra előirányozva, mégis az exportfelsőbor tervet csak 36,1 százalékra teljesítette a gyár. Ugyanakkor a megyében a legtöbb importanyagot ez a gyár dolgozza fel, legjobban rá van szorulva a külföldi eredetű nyersanyagra. Helyes lenne megyénkben felkutatni a további lehetőségeket is az exporttermelés fokozására. Sok ilyen lehetőség kínálkozik például a szövetkezeti iparban, vagy a háziiparban. De nagyobb ipari üzemeink is bővíthetik exporttermelésüket a választék növelésével. A magyar munkás mindig büszke volt arra, ha készítményeit külföldön is elismerik, dicsérik. Sajnos az üzemekben csak azt tudják, hogy egyes gyártmányaik exportra kerülnek, de hogy melyik országba és hogy ott, hogy vélekednek róluk, azt nem. A külkereskedelmi szerveknek jobban kellene tájékoztatni az üzemeket, ezzel segítenék az exporttervek teljesítését, a minőség javítását. Az üzemek dolgozóit, munkásokat és műszakiakat anyagilag is érdekeltté kell tenni az exporttervek teljesítésében. A Dombóvári Vasüzemben például az elmúlt évi exportterv teljesítéséért export-prémiumban részesítették a legjobb dolgozókat. — Az eredmény: Az üzemnek majdnem egész vaj termelése export-minőségű és bizony elkedvetleníti a dolgozókat az, hogy az ezévi jó munkáért az exportterv túlteljesítéséért még nem kaptak prémiumot. Jobbára csak erkölcsi megbecsülés jutott eddig tolnai Textilgyár jól dolgozó exportbrigádjainak is. Kormányunk továbbra is szélesíteni akarja külkereskedelmi kapcsolatait, hogy egyre több országba jussanak el a magyar ipar és mezőgazdaság termelvényei, egyre több olyan árucikket tudjunk behozni külföldről, amit hazánkban nem tudunk előállítani. Feladatunk, hogy munkánkkal elősegítsük ezt, hogy ezzel is szolgáljuk népünk életszínvonalának emelését. rrŐszi hírek Grábócról Nehéz most a munka a földeken, régóta hiányzik már az eső, s a száraz idő akadályozza a vetést. A grábóci Alkotmány Tsz-ben a takarmánynövényeken kívül még csak nyolc hold őszi árpát vetettek a száraz idő miatt. Ugyancsak nehéz dolga van a tagságnak a burgonyaszedéssel dolgoznak a 20 holdas burgonyaföldön, de még így is lassú a munka. Jobban haladnak a termelőszövetkezet tagjai a napraforgó tisztításával. Tíz holdnyi területükről már leszedték a napraforgót, most négy tsz*tag van elfoglalva a 60 tisztításával. mázsa napraforgó Ünnepség a Néphadsereg Napján A Tolna megyei Kiegészítő Parancsnokság, a Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség és a Dolgozó Ifjúság Szövetsége Tolna megyei végrehajtó bizottsága közös rendezésben szeptember 23-én, szombaton, a Néphadsereg Napja méltó megünneplése keretében tartalékos tiszti találkozót rendez. Délután 4 órakor az 1848— 49-es szabadságharc hőseinek és a szovjet hősi emlékmű megkoszorúzásával kezdődik a találkozó. Utána ünnepi naggyűlést tartanak a volt Pártoktatás Házában (Bajcsy-Zsilinszky út 7.). Terven felül gyártott téglával elégítette ki a paksi téglagyár az árvízsújtotta Bölcske és Madocsa szeptemberi téglaszükségletét A nyár elején igen sok gondot okozott az árvízsújtotta községek újjáépítésénél a tégla*, a mész- és kőhiány, az utóbbi két hónapban azonban ez a hiány már teljesen megszűnt. Az egyes árvízsújtotta községek helyreállítási és újjáépítési munkái befejezéshez közelednek, sőt Sióagárd és Baja újjáépítése már befejeződött. Az egyre kevesebb anyagi igényt már zökkenő nélkül tudják kielégíteni a téglagyárak, a kőbányák és mészégetők. A paksi téglagyár pl. Bölcske és Madocsa községek újjáépítéséhez szállította legnagyobb részt a saját termelését. Hogy az árvízi újjáépítési igényeket, kielégíthessék, éppen egy hónapja, augusztus végén új égetéstechnikai módszert kezdtek alkalmazni, a gyárat látogató a tabi téglagyár országos hírű égetőjének, Mészáros Ferencnek a javaslatai alapján. Ettől kezdve az eddig szokásos sűrű lakás helyett a ritka, „kalitkázott” rakást alkalmazták s a tüzelést is kevesebb szénnel, de gyakoribbá tették. Ezzel a módszerrel a kemence teljesítményét csaknem megkétszerezték. Már az első két hétben több mint százezer darab téglát égettek terven felül. Az új lakás és égetés módszere alkalmazása eredményeként a paksi téglagyár szerda reggelre befejezte havi tervét s a hónap végéig mintegy 240 ezer égetett téglát ad terven felül, negyvenezerrel többet, mint amennyi Bölcske és Madocsa egész szeptember havi téglaigénye a gyártól. Jó ütemben halad a betakarítás a gyönki járásban A gyönki járásban, egykét kivételtől eltekintve, jó ütemben halad a betakarítás és ez mindenek előtt azért fontos, mert az őszi kalászosoknak jelentős része burgonya- és kukorica földekbe kerül. A burgonyának már több, mint háromnegyed részét betakarították, napraforgónak közel három* negyed részét és az elmúlt héten megkezdődött a kukoricatörés is. Ezen a héten már teljes erővel szedik járásszerte a kukoricát. A járás őszi munkálatait ellenőrző bizottság értékelése szerint a hét elején járási átlagban már betakarították a kukorica tíz százalékát. A községek közül kiemelkedő Miszla és Udvari eredménye. Ebben a két községben közel 20 százalékát takarították be a kukoricának. Miszlán már teljes egészében végeztek a burgonyaszedéssel és napraforgó is alig van a határban. im %*. * IM -«■ «. A DOMBÓVÁRI ÜZEMEK ÉLETÉBŐL Befejezte negyedéves tervét a Fémmtömegcikkgyártó Vállalat Szeptember 20-a óta már a negyedéves terv túlteljesítésén dolgozik az „Élüzem” Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat. A negyedév során hónapról hónapra túlteljesítette tervét. Befejezte már a szeptemberi tervet is. A tervek határidő előtti teljesítését nagymértékben segítették elő a negyedév folyamán bevezetett újítások, melyek főként a korábban kézzel végzett munkák gépesítésére irányulnak, így például Seffiegyvári István lakatos elgondolása alapján készítettek egy gépet a lábrácsok alkatrészeinek méretvágására és lyukasztására. A gép egyszerre végzi a két műveletet, amit korábban külön, kézierővel végeztek. Schrettner István műszaki vezető egy régi, konzervgyári dobozzáró gép átalakításával egy vederfenekelő gépet szerkesztett. A negyedév folyamán kezdték meg az üzemben a horganyzott ereszcsatornák nagybani gyártósát, amely országszerte keresett cikk. Ugyanis kevés horganyzott lemez áll az ország rendelkezésbe, amiből az ereszcsatornákat készítik az építőiparban. A Fém tömegcikkgyártó Vállalatnál ezt közönséges feketelemezből készítik és úgy horganyozzák. Közel kilencezer métert gyártottak már belőle, ami mintegy 400—450 új családi házhoz elegendő. Új munkásöltözőt és fürdőt létesítenek a Vajüzemben Az elmúlt napokban kezdték meg — egy, korábban raktárnak használt kis épület átalakításával — munkásöltöző és fürdő építését a Dombóvári Vajüzemben. A Tolna megyei Tejipari Vállalat több, mint 40 000 forintot fordít a külön férfi és női öltöző-fürdő létesítésére. Az aljzatbetonozással már elkészültek, dolgoznak már a vízvezetékszerelők is. Úgy tervezik, hogy október közepén teljesen elkészülnek a munkával. Terven felül gyárt építőanyagot a Cementipari Üzem Az év eleje óta hónapról hónapra rendszeresen túlteljesíti tervét a Pécsi Cementipari Vállalat dombóvári üzeme. Az üzem dolgozói befejezték már a harmadik negyedéves tervüket is. Esedékes tervét az üzem eddig 109,3 százalékra teljesítette, 99,2 százalékos létszámmal. Az egy főre jutó termelés a tervezettel szemben 110,1 százalék. Most, a negyedév utolsó napjaiban — miután a legtöbb cikkből teljesítették a tervet — az üzem vezetősége olyan cikkek gyártásához csoportosította át a dolgozókat, ahol az építőipar igényeinek megfelelően, a legnagyobb szükség van a terv tái teljesítésére, így például födémbéléstestből, a 940 darabos tervvel szemben, naponta 1100 darabot gyártanak. Mozaiklapból 1200 négyzetmétert, bányaidomból 106 tonnával teljesítették eddig túl a tervet. *1 Leperdpusztai állami Gazdaságban eddig 118 hold búzát vetettek A Leperdpusztai Állami Gazdaságban a kedvezőtlen, száraz időjárás ellenére is jól haladnak az 3S5EÍ munkák .Minden nehézség ellenére folyamatosan végzik a vetéseket. A megyében elsőnek a leperdpusztaiak kezdték meg a búza vetését, s ezideig 118 holdon vetették el. A búzán kívül elvetettek 89 hold őszi takarmánykeveréket, 99 hold őszi árpát, 69 hold repcelegelőt. A vetések mellett az őszi mélyszántás is folyik, négy erőgép végzi ezt a munkát, eddig 260 hold őszi mélyszántást végeztek. A gazdaság őszi trágyázási tervét is teljesítette, összesen 250 hold földet trágyáztak meg. Az egyéb munkák mellett most folyik a gazdaságban a lucerna negyedik kaszálása, gondoskodnak arról, hogy legyen elegendő takarmány télre az állatállomány részére. Jól fizetett a vöröshere a bonyhádi Dózsa Népe Tsz-ben Sok helyen folyik még az aprómagcséplés, de az eddigi eredményekből azt lehet megállapítani, hogy ebben az évben elég jó terméssel fizetnek a herefélék. Nem hiába hangoztatták annyiszor, hogy mindenki maga termelje meg a pillangós vetőmagját, az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, egyéni gazdák az elmúlt évekhez képest sokkal nagyobb területeken próbálkoztak meg magfogással. A bonyhádi Dózsa Népe Tsz például 40 holdon termelt vörösheremagot, mégpedig sikerrel, ugyanis közel 100 mázsa magot csépeltek ki. Az egyik, 20 holdon felüli tábla holdanként átlagosan 283 kiló magot adott, komoly bevételt jelent a szövetkezetnek az a vörösheremagmennyiség, amelyet a saját szükségletén felül értékesít. Egyébként az egész járás területén jól sikerült a herefélék magjának a termelése. Az idén mintegy hét vagon lucerna és vörösheremagra számítanak az eddigi cséplési eredmények alapján. Ebből a mennyiségből négy vagon lesz a járás szükséglete a jövő évi vetéshez, három vagon magot pedig a központi készlet*ben adnak, összehasonlításként meg kell még jegyezni, hogy a központi készletbe tavaly mindössze 50 mázsát adtak be a bonyhádi járásból. A cikói gazdák eddig mintegy 200 holdon szedték meg a kukoricát Egész éven át szorgalmasan dolgoztak a cikói dolgozó parasztok. Időben elvégezték a tavaszi, nyári munkákat, s szorgalmuk nem csökkent most sem, amint a munkák menete is bizonyítja. A sok egyéb munka között igen jól haladnak a cikói gazdák a kukoricaszedéssel. 413 hold kukoricavetés van a község határában, ezideig mintegy 200 holdról szedték le a kukoricát a gazdák. A napraforgó betakarításával lassan végeznek is, többnyire már a tisztítást és a szárítást végzik. Jónéhányan már a beadási kötelezettségüket is teljesítették. A cikói gazdáknak 265 mázsa napraforgót kell beadni kötelezettségük teljesítésére, s ezideig 156 mázsa napraforgót szállítottak a begyűjtőhelyre. * A kisdorogi Szabad Nép Tsz-ben is, s jó a jövedelem A nyár elején a kisdorogi Szabad Nép Termelőszövetkezetben több tag még azon panaszkodott hogy kevés lesz a jövedelem, kevés lesz a részedés. Azóta már megváltozott a véleményük, mert ahogyan számítgatják, felülmúlja a 30 forintot az egy munkaegység értéke. Minden hónapban fizettek négy forint munkaegységenkénti előleget, a természetbenii részesedés sem volt rossz, belátták tehát, mégis csak érdemes tsz-tagnak lenni. Többen igen jó részesedést kaptak. Szilasi Péter a 367 munkaegység után 917 kiló búzát, 2471 kiló árpát, 810 kiló burgonyát, 734 kiló rétiszénát kapott, — azonfelül havonta a 4 forint előleget minden munkaegységre Kerekes Pálné fejőnő részesedése (az év elején lépett a szövetkezetbe) 632 kiló búza, 151 kiló árpa, 506 kiló szénia, s hat mázsa burgonya ehhez jön a havonkénti 4 forint munka 1 egységelőleg, a tejprémium havonta mintegy 200 forintot jelent. Schumacher Gábor részesedése 627 kiló búza, 147 kiló őszi árpa, 502 kiló széna, 577 kiló burgonya, azonfelül munkaegységenként havonta a négy forint. Ezek a részesedések természetesen nem véglegesek, amikor majd a zárszámadásra kerül a sor, akkor kapják meg a végleges részesedést. 1