Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-29 / 230. szám

% Világ proletárjai egyesületek! r XIII. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR. SZOMBAT, 1956. SZEPTEMBER 29. ­ K Néphadseregünk Napjára Szeptember 29-én ünnepeljük az 1848-as szabadságharc hon­védseregének első nagy győzel­mének évfordulóját. Ezen a na­pon a forradalom által kivívott eredmények védelmére létreho­zott hadsereg nagy győzelmet aratott Jellasics csapatai felett. A győzelem kivívásában a had­sereget minden eszközzel támo­gatta az osztrák elnyomás alól felszabadult nép is. A hadsereg a Pákozd-sukorói csatában váll­­váll mellett küzdött a felszaba­dult néppel. Az 1848. szeptem­ber 29-én aratott győzelem vilá­gosan megmutatta, hogy a had­sereg és a nép egysége milyen hatalmas erőt jelent. A szeptember 29-én aratott győzelem a hadsereg és a nép egységének, a­ szabadság és haza szeretetének nagy példája. Ezért nyilvánította a miniszter­­tanács e napot 1951-ben nép­hadseregünk napjává. Így szep­tember 29-e nemcsak történelmi megemlékezés számunkra, hanem a Magyar Néphadsereg napja, mely hadsereg szabadsághar­caink forradalmi­ hagyományai örökösének tekinti magát, örö­kösének­­ tekinti magát azért, mert számos olyan tanulságot hagyott ránk, melyek nélkül had­seregünk nem tölthetné be ma­gasztos és felelősségteljes fel­adatát. Néphadseregünket a dolgozó nép hozta létre saját szabadságá­nak és hazájának védelmére. A hatalomra került dolgozó nép ha­zájának és hatalmának védelmét nem bízhatta másra, mint saját fiaira. Hadseregünk a proletár­­diiktatúra hadserege, ez azt je­lenti, hogy tábornokai, tisztjei és harcosai egyaránt a dolgozó nép soraiból kerülnek ki, hogy legfőbb feladata a dolgozók ha­talmának megvédése minden el­lenséggel szemben. Ebben van a magyarázata annak a szoros egységnek, amely hadseregün­ket és dolgozóinkat­ összefűzi. Néphadseregünk számtalan esetben bebizonyította, hogy hű a néphez, hazájához és készen áll arra, hogy hazánkat és né­pünket, ha kell, élete árán is, megvédje békében és háború­ban egyaránt. Hadseregünk meg­növekedett erejével, a szocialista tábor hadseregeivel együtt si­keresen hiúsít meg minden olyan kísérletet, amely hazánk függet­lenségét veszélyezteti. Az 1954-es és 1956-os árvíz idején hadseregünk tisztjei és harcosai példamutató hősiesség­gel védték meg népünk életét és vagyonát. De ott vannak néphad­seregünk tagjai az árvízkárok helyreállításánál is. S ott vannak katonáink az ország életének min­den területén, ahol nehézség van és dolgozóink fontos érdekeiről van szó. A néphez való hűség, a nép­pel való állandó szoros kapcsolat, ez hadseregünk nagy erőforrása és ez 1848. szeptember 29-ének nagy tanulsága. Néphadseregünk­nek azonban van olyan erőforrá­sa is, amilyennel az 1848-as szabadságharc hadserege nem rendelkezett és nem is rendel­kezhetett Ez a Magyar Dolgozók Pártja, a hadseregben dolgozó párt- és DISZ-szervezetek mun­kája. Népünk a párt vezetésével teremtette meg hatalmát, tette magáévá hazáját és hozta létre saját hadseregét. A hadseregben működő párt- és DISZ-szerveze­­tek harcosaikat és tisztjeiket ösz­­tönzik és növelik a kiképzési fel­adatok sikeres végrehajtására, a korszerű technika és a harc tu­dományának elsajátítására. Meg­értetik a hadsereg minden tag­jával, hogy az állandóan fejlődő haditudomány és technika nem tűr megállást, közömbös maga­tartást, kényelmességet egyetlen harcostól és tiszttől sem. A had­seregben működő pártszerveze­tek olyan szép és nemes tulaj­donságokat alakítanak ki harco­sainkban és tisztjeinkben, mint a bátorság, a hősiesség és a nép­hez való hűség. Parancsnokaink a pártszervezetek segítőségével formálják és alakítják ki az új magyar katonatípust, amely előtt a legszentebb feladat, a szocia­lista haza, a dolgozó nép sza­badságának védelme. Ebben az évben néphadsere­günk napját olyan körülmények között ünnepeljük, mikor a Szov­jetunió következetes békeharca eredményeként jelentős enyhülés állt be a nemzetközi helyzetben, mikor a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa új lehetőségeket és távlatokat tárt fel a béke és a szocializmus útján a világ népei előtt. A nem­zetközi helyzetben beállt jelentős változások lehetővé tették szá­munkra, hogy mi is tettekkel járuljunk hozzá a nemzetközi helyzet további enyhüléséhez. Pártunk és kormányunk követve a Szovjetunió nagyjelentőségű példáját, egy év alatt 35 000 fő­­vel csökkentette hadseregünk létszámát. A hadsereg ilyen mér­tékű csökkentése nagy hozzájá­rulás a nemzetközi béke fenntar­tásához és ugyanakkor jelentős anyagi eszközöket szabadít fel a népgazdaság számára. Hadseregünk csökkentése azon­ban nem adhat alapot semmiféle pacifista illúzióra. A hideghábo­rú lovagjai visszaszorultak ugyan, de a fegyvert nem rak­ták le. A hadsereg létszámának csökkentése hazánk és a többi szocialista ország részéről nem a gyengeség és az erős hadsereg szükségessége kétségbevonásá­nak a jele. Mi határozottan vall­juk, hogy erős hadseregre min­dig szükségünk van, míg az im­perialista agresszió veszélye vég­legesen meg nem szűnik. De fi­gyelembe vesszük azt, hogy a hadsereg erejének és ütőképes­ségének nem egyedüli és kizá­rólagos tényezője a hadsereg lét­száma. Népünk és hadseregünk meg­bonthatatlan egységének nagy­­ünnepét a béke, a szocializmus erőinek győzelmes előnyomulása, a magyar nép politikai aktivitá­sána­k fellendülése, a szocializ­mus építésének meggyorsítása közepette ünnepeljük meg. A Néphadsereg napján dol­gozó népünk szeretettel és lel­kesedéssel fordul néphadsere­günk felé. A magyar anyák és apák büszkeségérzésével gon­dolnak­ katonafiaikra és leányaik­ra, békés alkotómunkájuk fegy­veres védőire. Ezen­­ a napon együttesen fogadja meg a nép és hadsereg, hogy munkája fo­kozásával, s fáradhatatlan tanu­lással viszi még jobban előre a szocializmus építésének ügyét hazánkban. Ezekben a napokban megfogadjuk, hogy szívvel-lélek­­kel, áldozatot nem kímélve kö­vetjük nagy nemzeti hagyomá­nyainkat, tanulunk a halhatatlan szovjet hősök hősi példájából. Misétits Sándor százados 41 Tolna megye élenjár a begyűjtésben Ma délelőtt fél 10 órakor a városi tanács üléstermében ün­nepélyes megyei tanácsülést tar­tanak. Ennek keretében Sági Vil­mos miniszterhelyettes átadja a begyűjtési miniszter vándor­zászlaját Tuska Pálnak, a megyei tanács végrehajtó bizottsága el­nökének. A vándorzászlót Tolna megye kiváló begyűjtési munkájával ér­demelte meg. Az Alkotmány ün­nepének tiszteletére indított be­gyűjtési versenyben megyénk a második kategóriában országos első lett. Teljesítménye az összes cikkféleségek átszámított össze­gével 107 százalék. Ugyanezen a gyűlésen jutalmat kapnak azok a dolgozók, akik már 10 éve állandóan begyűjtési munkát vé­geznek. A begyűjtési verseny megyei­ győztesei A Megyei Begyűjtési Hivatal jelentése alapján közöljük a­ leg­jobb eredményt elért községek és termelőszövetkezetek nevét és teljesítését. Az Alkotmány ünnepének tisz­teletére indított begyűjtési ver­seny győztese a megye termelő­­szövetkezetei közül a faddi Új Élet Tsz, amely 297,6 százalékos eredményt ért el. Második a bá­­tai Vörös Zászló Tsz. 157,3 szá­zalékos eredménnyel. Jó begyűj­tési munkájuk elismeréseként 4000, illetve 3500 forint jutal­mat kapnak. A községek közül lelkes be­gyűjtési munkájuk eredménye­ként Dunakömlőd került az élre. A begyűjtési versenyben 139,2 százalékot ért el. Nem sokkal maradt le mögötte Madocsa és Tolna község sem. Madocsa 138,2 százalékos teljesítésével a második, Tolna 136,7 százalék­kal a harmadik lett. Az első há­rom község jó begyűjtési mun­kájáért 6000, 5000, illetve 4000 forint jutalomban részesült. Eddig mintegy 300 liba hizlalására kötöttek szerződést a pálfai gazdák A pálfai gazdák eleinte nem sok bizalommal fogadták a ku­korica szerződéses értékesítésé­ről szóló híreket. Éppen ezért foglalkozni kezd­tünk a gazdákkal, magyarázni kezdtük az értékesítési szerződés­­kötés lényegét. Szeptember hu­­szonharmadikán például gazda­gyűlésen is beszélgettünk róla, amelyen mintegy 40 dolgozó pa­raszt vett részt. Másnap már több mint tíz gazda jelentkezett, aziránt érdeklődtek, mennyi ku­koricára kell szerződni, hogyan lesz akkor, ha sertés-, vagy liba­­hizlalásra kötnek szerződést. Jel­lemző, hogy ezideig mintegy 300 liba hizlalására kötöttek szerző­dést a gazdák. Ebből ítélve, mondhatjuk, megértették a pál­fai gazdák, miért van szükség a szerződéses kukoricaértékesítésre és a szerződéses hizlalásra. Szabó István levelező A Néphadsereg Napján A SZOT IX. teljes ülésének határozata A szak­szer­vezetek feladatai a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításában A SZOT IX. teljes ülése meg­állapítja, hogy a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezető­ségének legutóbbi ülése után kedvező politikai légkör alakult ki hazánkban. A Központi Ve­zetőség választ adott a mun­kásosztályt foglalkoztató leglé­nyegesebb kérdésekre és in­tézkedéseket foganatosított a dolgozók élet- és munkakörül­ményeinek javítása érdekében. Munkásosztályunk, dolgozó népünk azért fogadta megelé­gedéssel a Központi Vezetőség határozatait, mert véget ve­tett a politikai bizonytalanság­nak, világosan és határozottan megszabta a szocializmus épí­tésének soron levő feladatait. Dolgozó népünk helyesli a túl­zott centralizáció és a bürokra­­tikus kötöttségek felszámolását célzó határozatokat, intézkedé­seket is. Alapjában demokra­tikus társalmi rendünk lénye­géhez tartozik a szocialista de­mokratizmus következetes to­vábbfejlesztése. Ez népi demok­ratikus rendszerünk erősítését szolgálja, a nép ügyéhez hű dolgozók millióinak helyeslésé­vel találkozik. A Központi Vezetőség hatá­rozatai kedvező feltételeket és nagyobb önállóságot biztosíta­nak a népi demokrácia rend­szerében helyet foglaló minden egyes szervnek, így a szakszer­vezeteknek is az önálló ügyin­téző, a szocializmus építését meggyorsító munkához. I. A második ötéves terv maradéktalan végrehajtása az életszínvonal emelésé­nek alapvető biztosítéka A SZOT IX. teljes ülése megállapítja, hogy a második ötéves tervben a termelésnek a tervezett mértékű növelése, a A SZOT teljes­ülése szüksé­gesnek tartja a szocialista bé­rezés következetes alkalmazá­sát. A bérarányokat úgy kell kialakítani hogy egyrészt mes­­szemenően figyelembe kell ven­ni a népgazdaság munkaerő­­igényét, másrészt bérrendsze­rünk juttassa érvényre, illetve hozza összhangba az egyéni és a társadalmi érdekeket. Számos területen nem kielé­gítően vagy éppen helytelenül alkalmazzák az anyagi érde­keltség elvét, bérezési rendsze­rünk rendkívül bonyolult, a dol­gozók számára nem elég ért­hető. A darabbér alkalmazása ál­talában helyes, mert ezen ke­resztül jut legjobban kifejezés­re a szocialista elosztás elv­e. Helytelen azonban hogy ott is nemzeti jövedelemnek az irány­elvekben meghatározott elosz­tása lehetővé teszi az életszín­vonal tervezett növekedését, az ipar és a mezőgazdaság bő­vített ú­jratermelését A nem­zeti jövedelem felhasználása, a tervezett felosztás biztosíték arra, hogy nem ismétlődnek meg újra az első ötéves tervben elkövetett hibák. A teljes ülés megállapítja, hogy a szakszervezetek tevéke­nyen részt vettek a második öt­éves terv vitáinak megszerve­zésében. A vitában elhangzott észrevételek felhasználásával számos helyes javaslatot tettek a népgazdasági arányok kiala­kítására, a fogyasztási alap fel­­használására. A szakszervezetek egye­tért­e­­nek az életszínvonal tervezett emelésével, a legalább 25 szá­zalékos reálbéremelkedés évről évre­­ egyenletes ütemben tör­ténő teljesítésével. A SZOT teljes­ülése szüksé­gesnek tartja felhívni a szak­­szervezetek a szervezett dolgo­zók, figyelmét arra hogy az életszínvonal, a reálbér emelé­sére előirányzott tervek meg­valósítása mindenekelőtt gaz­dasági életünk egészséges fej­lődésén, az egész dolgozó nép alkotómunkáján, a termelési tervek teljesítésén és túlteljesí­tésén múlik. Ennek érdekében szakszerve­zeteink eddigi eredményeikre támaszkodva minden erejükkel fejlesszék a tömegek alkotó te­vékenységét a termelési tervek minőségi, gazdaságos és m­en­­­nyiségi teljesítésére és túltelje­sítésére. Továbbra is küzdje­nek a SZOT VIII. teljes ülése határozatának következetes­­ végrehajtásáért az újító mozga­lom, a munkamódszerátadás, a tapasztalatcsere fellendítéséért­ alkalmazzák, ahol a munka jel­lege miatt, mind a dolgozó, mind a népgazdaság szempontjából előnyösebb lenne más bérezési forma bevezetése. Sok helyütt nem veszik figyelembe azt sem hogy a Munka Törvénykönyve szerint a meghatározott darab­bérek csak a munka megfelelő minőségű elvégzése után jár­nak. A jó minőségű munkát végző, a legfontosabb egyedi darabokon dolgozó munkások bére nem megfelelő, nincs arányban az általuk végzett munka fontosságával, bonyo­lultságával. Szakszervezeteinknek a nép­gazdaság lehetőségeit figyelem­be véve körültekintően kell foglalkozniuk általában az ala­csony keresetűek, ezen belül a nagycsaládos alacsony kérésé­inek életkörülményeinek javítá­sával. Az anyagi érdekeltség helyte­len alkalmazása nyilvánul meg a műszakiak prémiumrendsze­rében is. A műszakiak összke­­resetében túl nagy helyet foglal el a bizonytalan prémiumból származó összeg, ugyanakkor a prémiumok nem hatnak meg­felelően a termékek minőségé­nek javítása a gazdaságosabb termelés irányába. A SZOT teljes ülése javasol­ja a következő két kérdés meg­oldását, amelyek jelentősen se­gíthetik bérrendszerünk hibái­nak kiküszöbölését: 1. Növelni kell a vállalatok önállóságát és ezen belül a bérmegállapítás terén is lehe­tővé kell tenni,­ hogy a válla­latok döntsenek a munkás be­sorolásáról, az alkalmazható bérrendszerekről, stb. 2. A vállalati munka ered­ményességét, a mennyiségi tervek teljesítése mellett első­sorban a vállalat jövedelme­zőségének alapján kell mérni. A vállalatok önállóságának növelése, az igazgató jogköré­nek szélesítése mellett együtt kell járjon az üzemi bizottság hatáskörének növelésével. A szakszervezetek központi veze­tőségei ezen feladatok végzésé­re készítsék fel az üzemi bizott­ságokat. II. Az ipar számos területén nem megfelelő az anyagellátás, különösen az alapanyagokban és az importanyagokban. Az üze­mek belső szervezési hibái kö­vetkeztében a meglevő nyers­anyag és félkésztermékkel sem gazdálkodnak megfelelően. Mindezek a hibák valamint az anyagi ösztönzés helytelen alkalmazása okozzák a hó eleji kényszerű tétlenséget, és a hó­végi hajrákat, az egészségtelen mértékű, lényegében törvényte­len túlóráztatást. A gazdasági vezetők — nem egyszer a szakszervezeti veze­tők is — a munkaverseny ered­ményeiként könyvelték el a hóvégi, utolsó deiiádbeli ered­ményeket, és úgy vélekedtek, hogy a szakszervezet ilyenkor — és a hóvégi rohammunka versenyszerű szervezésével — járul hozzá a legnagyobb mér­tékben a termelés segítéséhez. Ez a nézet helytelen, a szak­­szervezeti szervek küzdjenek alkalmazása és elterjedése ellen. A SZOT teljes ülése véle­ménye szerint a szakszerveze­tek a következőképpen segíthe­tik az egyenletes munka kiala­kítását: (Folytatás a 2. oldalon.) A szakszervezetek érvényesítsék jobban az anyagi érdekeltség elvét a bérezésben

Next