Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-27 / 228. szám

4. KISFALUDY SÁNDOR 1­796. szeptember 28-án kifutott a tengerre egy hajó magyar hadifoglyokkal. A foglyok között ott volt a 24 éves költő, Kisfaludy Sándor. Néhány kézirattal a kezében boldogan intett búcsút „Pro­­vánsz dalteli mezői”-nek és képzeletében már fellobogott a dunántúli tájak szépsége, s amíg hajójuk Nizzából Geno­vába ért — ő már gondolat­ban megjárta a hazavívő utat. Kisfaludy Sándor 1772. szep­tember 27-én született Süme­gen, birtokos családból. Isko­­láit Győrött végezte kitűnő eredménnyel. Ezután Pozsony­ban két évig filozófiát, egy évig jogot hallgatott. Itt érik az első irodalmi hatások: so­kat foglalkozik a német iro­dalommal és a kor kedvelt klasszikusaival. Nagy hatás­sal vannak rá Weber, Vol­taire, Tasso művei. Szívesen látogatja Pozsony színházait is, ahol Shakespeare, Schiller, Goethe géniusza gyakran ra­gadja magával. Tanulmányait közben mindinkább elhanya­golja. József halála után Po­­­­zsonyban is szárnyat bontanak a magyar gondola­tok. Tagja lesz Kisfaludy is egy induló hazafias mozga­lomnak. Tanulmányait abba­hagyja és drámaírással fog­lalkozik. Berzsenyi példája lebeg előtte... Mint testőr Erdélybe kerül, ahová már régóta vágyott. Eszményítette Erdélyt — hisz több mint egy évszázadon át innen táplálkoz­tak a nemzeti szabadság tisz­ta tüzei. Erdélyben­ azonban siralmas állapotok uralkod­nak, s amikor ez feltárul előtte, megfogadja, hogy „... veszni indult nemzetün­ket magyar nyelv, érzés és írás által halálig szolgálni fogja”. Látja, hogy „Most van ideje és foganatja a jó hazafiságnak.” Felszólít: „Ki­ki áldozzon, amivel tud! A jó hazafiság első kötelesség, első érdem. Szívvel ésszel, értékkel teljesíthetjük ezen édes kötelességünket. Három­szor boldog, aki mindhárom­mal áldozhat! Háromszor át­kozott, ki mind a hárommal bír és egyikkel sem cselek­szik!” O­­­ erelmében mintha­­ Goethével tartana ro­konságot. De Medina Mária, Pepi grófnő és D’Esclapon Ka­rolina iránt érzett szerelme mind költői vénáját gazdagí­tották. A francia fogságban sokat foglalkozik Petrarca költészetével. Itt írja a híres­sé vált Kesergő szerelem első strófáit. Szegedi Róza egyszer kiko­sarazta, de amikor hazatért a fogságból, elnyerte kezét. Az igazi szerelem tüze felégeti benne a kis „könnyűvérű” ka­landoknak még az emlékét is. Szerelme mély, mint a hegyi tengerszem... 1801-ben adta ki a Kesergő szerelem című első kötetét. Jelentős állomás ez egész irodalmunkban. Ez az első tisztán szerelmi tár­gyú magyar verseskötet. Itt látjuk megvalósulni azt a célt, — amiért már Kármán József is fáradozott, a női ol­vasóközönségét megnyerni az irodalom számára. i­~ isfaludy ,hogy a házas­­ ■­ság révébe ért — élete lecsendesedett. A gazdaság­nak és közben írogat is. Ki­adja a Himfy szerelmei máso­dik részét a Boldog szerelem versciklust. Több regét is írt, melynek legszebb három da­rabja a Csobánc, Tátika és Somló. Különösebb értékük nincs, erényük a közvetlen, meleg lírai hang, a magyar nyelv tiszta csengése. Bár nem akarja bevallani, Petrar­cának sokat köszönhet. Dalai­nak alap­tónusaiban fellelhető a Petrarca-hatás .. . Emlí­tésre méltóak még műfordí­tásai. Kisfaludy nem volt liberá­lis. Élete második szakaszát a boldog megelégedés jellem­zi. Nem tud de nem is akar szabadulni osztálya korlátai­tól. Nagy hibája, hogy az or­szág éltető erejét egyedül a nemességben látta. Hevesen támadta a nyelvújító Kazin­­czyt, pedig maga is szívügyé­nek tartotta a nyelvművelést amit legjobban bizonyítanak saját szavai: „Amely nemzet­nek nyelve nincs, annak nincs hazája, csak szállása, nincs hazafisága, mert nincs hazája és csak a szerencsés időknek tulajdoníthatja, hogy az ilyen nem nemzet, hanem csoportot más nagy nemzet el nem nyeli. Nem a föld, nem a fo­lyók tartják össze a nemze­tet hanem a nyelv.” HAMAR IMRE Hallottam egyszer — ha jól emlékszem —, édesapámtól hogy az ő tanítójuk nagyszerű gyermekkórust szervezett az is­kolásokból. Messze környéken híresek voltak, sikert sikerre arattak. S az a tanító rádöb­bentette valamire őket, még­pedig arra, hogy munkával és erős akarattal sok mindent le­het elérni. Történt azonban, hogy azt a tanítót elhelyezték a faluból és aki utána jött, nem törődött velük. A gyermekkórus megszűnt és ők, hogy mégis „hasznosítsák’’ valahogy tudá­sukat, virtusságból a templom­ban az egyházi énekek helyett dalokat kezdtek énekelni, mire a református egyházatya na­gyon megharagudott rájuk és bosszúját tettlegességben juttat­ta kifejezésre ... Mindez még 50—60 esztendővel ezelőtt tör­tént, de példázza azt, hogy mire lehet fogékonnyá tenni a gyer­meki­ szíveket, neveléssel és nevelés nélkül. * A napokban találkoztam Far­kas István fiatal tanár bará­tommal, aki örömmel újságol­ta, hogy a Városi DISZ Bizott­sággal közösen, a leány- és fiú­iskola részvételével, megalakí­tották a „Szekszárdi Úttörő Wúi szívvel Együttest”. A fiatalokból álló együttesnek lesz egy 20 tagú zenekara, népi tánccsoportja és 80 tagú gyermekkórusa. A zenekar két hangversenyt ad ebben az oktatási évben. Feb­ruárban lépnek először a kö­zönség elé és Beethoven D-dúr menüett-jét, Brahms V. ma­gyar táncát, Bihari János Ver­­bunk-ját adják elő. Ugyanek­kor szerepel először a népi tánc csoport és a gyermekkórus is. A népi tánccsoport tagjai Sza­bó Józsefné vezetésével eredeti Tolna megyei népi táncokat mutatnak be, a gyermekkórus Vág Mátyásné énektanárnő közreműködésével klasszikus énekszámokkal, mai mozgalmi- és úttörő dalokkal szórakoztat­ja a hallgatóközönséget. Ki ne fogadná megelégedés­sel ezt a bár rövid, de mégis so­katmondó hírt? Ki ne helye­selné ezt az elhatározást, amely megfogant a nevelőkben?! Ma, amikor úgyis annyit vitatko­zunk a fiatalok nevelési pro­blémáiról, örömmel vesszük tu­domásul, hogy az általános is­kola tanárai helyes tervet szö­vögetnek. Helyes az a cél, ame­lyet maguk elé tűztek: már fia­talon megszerettetik a kultúrát a gyermekekkel, műveltté for­málják őket, nemcsak az isko­lában folyó, de az iskolán kí­vüli neveléssel is. A Szekszárdi Úttörő Együttes fontos szerepet tölthet be a vá­ros kulturális életében ha az együttes munkáját helyes irány­ba terelik a nevelők. Fontos szerepet tölthet be már csak azért is, mert esetleg utánpótlá­sát képezheti később a városi kultúrház központi művész­­együttesének. A biztosíték megvan arra, hogy a kívánt irányban munkálkodjék az együttes mert Farkas István zenetanár, Szabó Józsefné, Vág Mátyásné tanárnők képesek mindazt valóra váltani, amit vállaltak. Képesek arra, hogy mindazt a tudást, amely az évek hosszú során felhalmozó­dott bennük, átadják a gyerme­keknek. Képesek rá mert az ifjú szívek formálói ők. Tanítók! * Reméljük és bízunk abban, hogy e három nevelő áldozatos munkájáról még hallani fo­gunk. A munkájukhoz sok si­kert kívánunk. Tegyék fogé­konnyá az ifjú szíveket az ál­talános emberi kultúra iránt. Ez szép és nemes feladat. KOVÁCS JÓZSEF ^SZMÉNYNEPTÁR SZEPTEMBER 27 Csütörtök Adalbert 1896 szep­­tember 27- én nyitották meg ünne­­pélyes kere­­tek között a Vaskapu csa­tornát. A Vaskapu a Duna medrében húzódó széles sziklafal Orsova mellett. Kiálló szírtjei és örvényei közt nemcsak életveszélyes, hanem alacsonyabb vízállás idején — évente átlago­san öt-hat hónapon át — telje­sen lehetetlen volt a hajózás. 1890—96. között kereken két kilométer hosszú, 73 méter fe­nékszélességű és a kis víz szintje alatt három méter mély csatornát robbantottak a sziklában. A zu­hatagos Al-Duna e részének szabályozása során összesen 700 ezer köbméter sziklát mozgattak meg. Ennek­ mintegy felét a Vas­kapunál. A szabályozás eredmé­nyeképpen a Vaskapun még 2,5 méter merülésű hajók is átme­hetnek az orsovai vízmérce­­ állásának megfelelő kis vízállás­kor, holott azelőtt a 180 centi­méter merülésű dunai hajók is csak 3,5 méter orsovai vízállás­nál magasabb víz esetén hajóz­hattak át teljes terheléssel a Vaskapu zuhatagán. Ebben van a Vaskapu-szabályozás legna­gyobb jelentősége. — 190 éves lúdtollat találtak a közelmúltban a Szekszárdi Le­véltárban. TOLNAI NAPLÓ HÍREK — A Bonyhádi Járási Művelő­dési Otthon október 7-én közös kirándulást rendez Pécsre. Az egész napos kirándulás műsorán mecseki séta és városnézés sze­repel, este pedig színházlátoga­tás. A Pécsi Nemzeti Színház művészeinek előadásában megte­kintik Lehár Ferenc Luxemburg grófja című háromfelvonásos operettjét.­­ Az Alsóleperdi Állami Gaz­daságban hetenként tartanak kétórás ismeretterjesztő előadást a dolgozók kívánsága szerint. A gazdaság dolgozói a mezőgazda­­sági alapismeretekről és a trak­torok üzemeltetésének alapfelté­teleiről kértek előadást. Mérsékelt eredmények a megyei atlétikai bajnokságok első napján Az MTSB az elmúlt szombaton délután rendezte meg a városi sporttelepen a megyei atlétikai bajnokságok első napját. A pálya ezúttal is igen laza volt és eleve lehetetlenné tette kiemel­kedő eredmények elérését. Ezen kívül a célegyenesben eléggé érezhető délkeleti szél fújt, amely szintén nem kedvezett a verseny eredményeinek. Sajnos, a verseny egyáltalán nem volt a megye minden szá­mottevő atlétájának ünnepi se­regszemléje. Sokan sérülés miatt voltak kénytelenek távolmaradni (Németh, Szeleczky, Lázár, stb.), mások fegyelmi okok miatt nem vehettek részt (Zay, Nagy), a versenyen, a bonyhádi járás tel­jes egészében távolmaradt a küz­delmektől, s ugyanakkor se sze­ri, se száma azoknak a verseny­zőknek, akik a járási bajnoksá­gokat nem érdemesítették az elindulásra és így eleve nem szerezhették meg a jogot a me­gyei bajnokságon való indulásra. Voltak olyanok is, akik saját hi­bájukon kívül maradtak távol. Érthetetlen a gyönki Éhl ma­gatartása is, aki az idény folya­mán arról panaszkodott, hogy fi­gyelmen kívül hagyják képessé­geit, a falusi spartakiádok me­gyei döntőjén mégis futás he­lyett röplabdázott, most pedig nem méltatta a versenyt indu­­­lásra. A sok kellemetlen meglepetés mellett akadt néhány kellemes is. Ilyennek számít, hogy az in­dulók között láttuk ez évben először Pech Józsefet, a Sz. Dó­zsa kitűnő középtávfutóját, aki izületi bántalmai miatt szinte az egész versenyidényt kénytelen volt kihagyni, vagy Hochsteiger Fülöpöt, aki még ilyen felkészült­séggel is leckét adott a fiatalok­nak. Az első napi küzdelmek során Szekszárd város és a szekszárdi járás indította el a legtöbb ver­senyzőt, de meglepően népes csapattal jött el a paksi járás is. Különösen a dunaföldvári atléti­ka fejlődése örvendetes. A gyön­ki járást 9, a tamásit 6, a domb­óvárit mindössze csak négy ver­senyző, a bonyhádi járást pedig az egyetlen Petz képviselte. Az első napi küzdelmek során kiemelkedő eredmény egy sem akadt. Mindössze néhány egyéni csúcsról vagy néhány egyéni idei legjobb eredményről számolha­tunk be. Tájékoztatásul közöljük, hogy az ifjúsági és felnőtt baj­nokságot együtt bonyolították le, az elért eredményeket azonban külön tüntetjük fel. Részletes eredmények a következők: Felnőtt nők: 100 m: 1. Bicskei (Szekszárd város) 13,5. Távolugrás: 1. Bics­kei (Szekszárd város) 467. Súly­lökés: 1. Győrffy (Szekszárd vá­ros) 10,30, 2. Werli (Paksi já­rás) 7,29. Gerelyhajítás: 1. Győrffy (Szekszárd város) 33,60. A felnőtt nők mezőnyét az első napi küzdelmek során mindössze a felsorolt három versenyző al­kotta. Bicskei 100 méteren fö­lényesen, távolugrásban pedig némi küzdelem után győzött az ifjúságiak ellen mérsékelt ered­ményekkel is. Győrfi ezúttal ge­relyhajításban ért el jobb ered­­ményt. Súlylökésben viszonylag közepes teljesítménnyel is fölé­nyesen lett első. Gerelyhajítás­ban az iregszemcsei Lukácsné tá­­volmaradását kell szóvá tennünk a legjobbak közül. Ifjúsági nők: 100 m: (Két előfutam, 9 in­duló.) 1. Pintér (Szekszárd város) 14.4, 2. Szabó (tamási járás 14.5, 3. Hamar (Szekszárd vá­ros) 14.6, 4. Marell (szekszárdi járás) 15.1, 5. Bátor (szekszárdi járás 15.3, 6. Rózsahegyi (szek­szárdi járás) 15.4. Pintér kis küz­delem után nyert a tamási Sza­bó ellen, akinél számottevő fejlő­dés most már évek óta nem és­z­­lelhető. A serdülő Hamar előkelő helye meglepetés. De örvendetes helyezéseket szereztek a bátaszé­­ki utánpótlás tagjai is. Ebben a versenyszámban a sérült Szekré­­­­nyesen kívül Müller, Haraszti, Kurcsy, Kiss és Láng távolmara­dását sajnáljuk leginkább. Távolugrás: (8 induló.) 1. Sza­bó (tamási járás) 453, 2. Vámosi (gyönki járás) 420, 3. Gombos (paksi járás) 405, 4. Bátor (szek­­szárdi járás) 400, 5. Mürrel (szekszárdi járás) 395, 6. Szabó (szekszárdi járás 385. A gyen­ge eredményeket a laza pálya és az ellenszél csak némiképpen mentheti. A körülmények ellené­re is jobb eredményt vártunk az idei listavezetőtől is. 14 olyan versenyző maradt a versenytől távol, aki már idén legalább 4 méteres eredményt ért el. Súlylökés: (6 induló­) 1. Zá­­doriné (Szekszárd város) 9­55, 2. Kiss (paksi járás) 830, 3. Wolf (gyönki járás) 823, 4. Gom­bos (paksi járás) 810, 5. Deák­y (gyönki járás) 806, 6. Petrovics ,r (szekszárdi járás) 766. Zádoriné idei legjobbjával győzött. A to­vábbi helyekért már nagy harc volt, de senki sem tudta Wolfon kívül túlszárnyalni idei legjobb eredményét. Gerelyhajítás: 1. Zádoriné (Szekszárd város) 23.85, 2. Wolf (gyönki járás) 23.18. Gyenge verseny, gyenge eredmények. 400 m síkfutás: 1. Pintér (Szekszárd város) 65.4, 2. Gyuri­­cza (Szekszárd város) 70.9, 3. Palotás (paksi járás) 72.6, 4. Hajdics (tamási járás) 76.4, 5. Fatér (paksi járás) 76.6, 6. Ha­vasi (paksi járás 77.4. Pintér már 80-nál behozta a pályaelő­nyöket és idei leggyengébb ered­ményével is mintegy 20 méter­rel győzött. Gyuricza a többie­­t két — meglepetésre — maga mögé utasította. A férfi eredményeket és a má­sodik napi versenyek eredmé­nyeit következő számunkban is­mertetjük. (Folytatjuk.) Paksi Kinizsi-Mázai Bányász 2:0 (0:0) Máza, 300 néző. Vezette: Ko­­vács J. Máza: Zöld — Láng Kovács, Snetz — Miksai, Radó — Széles Markovics, Horváth, Kádár, Henczi. Paks: Rapp — Horváth, Váczi, Wolf — Fetter, Darnai — Hirczi, Somodi, Bencsik, Vida, Kunfalvi. A hazaiak kezdik a játékot, de a vendégek lépnek fel táma­dólag. Somodi, Bencsik, majd Vida labdája kerüli el Zöld kapuját. Ellentámadásnál Szé­les elől kell kétszer menteni Rappnak. A hazaiak játszanak korszerűbben, de a csatárok sok kombinálását a paksi vé­delem minden esetben hárítja. A vendégek csatársorából csak Somodi és Vida jelent veszélyt kapura. A 43. percben Széles egyedül tör kapura, azonban az ötösről fölé vágja a labdát. A következő percben kapáslövését védi jó érzékkel Rapp. A II. félidő elején mindkét csapat keményen küzd, hogy gólt érhessen el. A 20. percig nem születik gól végül is Radó teljesen feleslegesen cselez So­­modival és egymást lökdösve botlanak el. A játékvezető a hazaiak ellen ítél szabadrúgást és Somodi 28 méterről Zöld fö­lött a hálóba lövi a labdát. 1:0. A hazaiak heves támadásokkal válaszolnak a gólra, melyet az öt egymásutáni szögletrúgás is bizonyít, de gólt a csatárok be­lőle nem tudnak szerezni.­­ A hazai csapatban többen csatár­játékosnak vállalkoznak, de ez csak újabb vendéggólt eredmé­nyez. Somodi sarokrúgása érintetlenül vágódik a hálóba. 2:0. A hazaiak újabb rohamo­kat intéznek, de minden ered­mény nélkül. Bírálat: Az alacsony színvo­nalú mérkőzésen a szerencsé­sebb paksi csapat vitte el a két pontot. Ehhez nagyban hozzá­járult a hazai csatárok gyenge játéka is. Jók: Snetz, Kovács, Kádár, illetve Vida, Somodi és Váczi. TAKÁCS LÁSZLÓ TOTÓ TANÁCSADÁS Az l-es oszlopban közöljük a szekszárdi Totózóba szerda estig beérkezett legtöbbet előforduló tippeket, a ti-ben a Népsport, a III ban a Szabad Ifjúság, a tv-ben a Sportfogadás, és az V-ben a Tolnai Napló tippjeit. A pótmérkőzéseken 2, 1, 1, x várható. 1956. SZEPTEMBER 17. f íl f­o* m­­í . Várható időjárás csütörtökön Több helyen eső, esetleg ziva­tar. Várható legalacsonyabb hőmérséklet nyugaton 9—12, helyenkint 5 fok alatt. Legma­gasabb nappali hőmérséklet a nyugati határmegyékben 19— 22, máshol 23—26 fok között. MOZI ! GARAY FILMSZÍNHÁZ: Szep­tember 27-től október 1-ig: Bagdadi tolvaj. Színes angol mesefilm. Előadások kezdete vasár- és ünnepnap fél 4. 6 és fél 9-kor. Hétköznap: 6 és fél 9 órakor. IprAhirdetések­ GYAKORLATTAL rendelke­ző férfi konfekciós szabó szak­munkásokat felvesz a Szekszár­di Szabó KTSZ. Jelentkezés mindennap: Széchenyi­ u. 28. FELHÍVJUK a SZOT tüzelő­­akcióban résztvevő dolgozók figyelmét arra, hogy amennyi­ben beváltatlan utalványok van­nak birtokukban, úgy azokat a Tüzép és földművesszövetkezeti telepeken f. hó 30-ig váltsák be,­­ mert a beváltás határideje szep­­­tember 30-ával lejár. 16 ÉVEN FELÜLI segéd­munkásokat és villanyszerelő­ket felvesz azonnalra a Villany és Épületszerelő Vállalat. — Szekszárd, Garay­ tér 14. TOLNAI NAPLÓ Az MDP Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: GYŐRE JÓZSEF Kiadja a Tolnai Napló Lapkiadó V. Szerkesztőség telefonszáma: 20—4Y Kiadóhivatal telefonszáma: 20—11. A szerkesztőség­ és kiadóhivatal címe Szekszárd, Széchenyi u. 18. Terjeszti: a Megyei Postahivatal Hírlaposztálya és a hírlapkézbesítő postahivatalok. Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél. Havi előfizetési díj: 11 Ft. Szekszárdi Nyomda Szekszárd, Széchenyi u. 46. Nyomdáért felel: Odepk­a Rezső Telefon: 21—21.

Next