Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-28 / 229. szám

KÖZÉPISKOLÁSOK írták: Dr. Kovács Győző, Szántó Ferenc Ünnepség a szekszárdi Közgazdasági Technikumban Szeptember 30-án 35 éves fennállását ünnepli a szekszárdi Közgazdasági Technikum. Ebből az alkalomból öregdiák találkozót rendeznek az intézetben az iskola régi tanulói. Az évfordulón résztvevő öregdiákok meghallgatják a délelőtti ünnepséget, melynek során az iskola DISZ-szervezete a Bezerédj-szobrot is megkoszorúzza. Majd közebéd lesz. A délutáni kultúrműsor 6 órakor kezdődik, s alatta borkóstolás lesz. Miszlai István pedagógus bordást szaval. Közreműködik a MÉSZÖV és az iskola közös tánccsoportja két táncszámmal, az intézet színjátszó csoportja pedig a Kőszívű ember fiai című színműből ad elő egy jelenetet. A műsor után hangulatos mulatság lesz. Iskolánk múltjából Az első 1921 szept. világháború után, 15-én kezdte meg működését a Szekszárd városi felsőkereskedelmi iskola — mint Tolna megye egyetlen felsőkereskedelmi iskolája — a Garay János főgimnáziumban. Az új iskola egy fiú és egy leányosztállyal nyílt meg, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium azonban csak fiúiskolát engedélyezett. A leányok, mint magántanulók látogathatták csak az iskolát és az év végén magánvizsgát tettek. A következő évben az iskolát államosították. Ez az államosítás azonban, csak olyan félállamosítás volt, mert az iskola elhelyezéséről berendezéséről, felszereléséről a város tartozott gondoskodni. A város képviselő testületi közgyűlésen vállalta külön iskolaépület emelését a mai SZTK épülete helyén, amit sohasem váltott be. A tanulás drága volt, 108, sőt szakközépiskolában 160 pengő volt a tandíj, a mi szekszárdi kóristáinktól pedig e magas tandíjon felül még komoly, ennek négyszereséig terjedhető külön díjat is szedhettünk felsőbb hatósági engedéllyel a legszükségesebb felszerelési cikkek és kiadások fedezésére. Az 1929— 33-as világválság, a velejáró munkanélküliség az akkori úgynevezett gazdavédelmi intézkedések, az első világháború után születéskiesések meghúzták a lélekharangot az iskola felett. 1934 őszén az iskola fokozatos megszüntetését rendelték el. Pestszentlőrinc új iskolát akart, kért és kapott a szekszárdi Állami Kereskedelmi Iskola megszüntetése árán. Szekszárd város közönsége igyekezett megakadályozni az iskola megszüntetését, de minden erőfeszítése hiábavaló volt, egyrészt az iskola elnéptelenedése másrészt pedig azért mert a város 13 esztendő alatt nem tudta önálló épülethez juttatni, sőt, saját forrásából már 8 éve semmit sem tudott áldozni. A régi kereskedelmi iskolának 1125 tanulója volt 16 év alatt, ebből magántanulóként vizsgázott 155 tanuló. Az új kereskedelmi iskola megalakítása Az új kereskedelmi iskola felállításának gondolata 1945 őszén vetődött fel először. Ekkor jelent meg az oktatásügyi miniszter rendelete a dolgozók iskoláinak felállításáról. A szülők gyűlést hívtak össze s kérték a kereskedelmi iskola felállítását és megbízták Szántó Ferenc tanárt, hogy álljon ügyük élére és harcoljon a szekszárdi kereskedelmi iskola felállításáért. Ez már 1946 márciusában történt. Az idő sehogy sem kedvezett az ügynek, mert akkor már javában dühöngött a világtörténelem legnagyobb inflációja, az adómorál pedig nagyon gyenge lábon állt... Ilyen körülmények között kellett hozzáfogni az iskola alakításához. Szántó Ferenc és dr. Vincze Frigyes, az akkori keresk. iskolák főigazgatóságához fordult, ahol azt válaszolták, hogy amennyiben a város jóváhagyott képviselőtestületi határozatban biztosít az iskola részére egyenlőre tantermet később önálló épületet, vállalja az iskola dologi kiadásait, így az állam vállalja a személyi terheket és az iskola megnyitására az engedélyt megadja. A várossal való első tárgyalás kudarccal végződött. A lehangoló polgármesteri nyilatkozat azonban nem tudott gátat vetni a lelkes munkának és megindult az agitáció a város képviselői között: szavazzák meg az iskola költségeit, s azok meg is szavazták, de az iskola megnyitása mégis bizonytalan volt az 1946—47-es tanévre. Ekkor Szántó Ferenc újabb szülői küldöttség élén Budapestre utazott és most már azt szorgalmazták, hogy a belügyminisztériumban és a pénzügyminisztériumban Szekszárd város költségvetéséből emeljék ki az iskolai költségvetési tételt és azt külön, rövid úton hagyják jóvá. A merész sakkhúzás sikerrel járt, 1946 október 19—20-án megtörténtek a beiratások. A párhuzamos első osztályokban 66 tanuló tanult. Néhány nappal a beiratás után megérkezett az iskola első igazgatója is, Kollonay Zoltán személyében. Az iskola munkáját még természetes sok akadály gátolta, de mégis rohamos fejlődésnek indulhatott. Minden évben párhuzamos osztályok nyíltak, épület azonban nem volt. Az első két évben a Garay téri polgári fiúiskola épületében helyezkedtünk el, s amikor ez kicsinek bizonyult, a Béri Balogh Ádám utcai, Sztálin téri iskolában kaptunk tantermeket, majd az iskola jelenlegi helyére, az izraelita hitközség üresen álló iskolájába költöztünk és a gimnáziumban kaptunk néhány tantermet. Végre az első ötéves terv nemcsak szép új iskolához, hanem új felszereléshez is juttatta sokat hányatott iskolánkat. Az iskolát az Oktatásügyi Minisztériumtól 1949-ben a Belkereskedelmi Minisztérium ettől pedig 1954-ben a SZÖVOSZ vette át és iskolánk szövetkezeti technikummá alakult. Megjelent a Társadalmi Szemle új száma A Társadalmi Szemle szépben számának vezércikke a pártaktíva értekezletek tapasztalatait és a pártmunka következő feladatait foglalja össze. Kovács István és Markója Imre írása a bürokrácia elleni harcról és az állami igazgatás megjavításáról szól. Gyenes Antal az egyszerűbb szövetkezeti formáknak termelőszövetkezeti mozgalmunkban betöltött szerepéről írt cikket. Pataki Ferenc cikkének címe: ,,A szocialista nevelés és a népi kollégiumi mozgalom". Kárpáti János „Liszt Ferenc öröksége és a magyar zenetudomány” című cikkében a nagy zeneköltőről emlékezik meg. E számban jelenik meg Zsigmond László tanulmányának (A proletárinternacionalizmus — a francia és a német nép békéjének záloga) befejező része. Radnai József a nemzetközi helyzetnek a genfi kormányfői értekezlet utáni alakulásáról ad beszámolót. A Társadalmi Szemle e száma közli a Politikai Bizottság határozatát a tudományos munkaközösségek felállításáról. A VITA rovatban Forgács László szól hozzá Béri János Költészet és filozófia viszonya a magyar ideológiában című cikkéhez. A SZEMLE rovat Komját Irén és László Tivadar...Németország Kommunista Pártjának betiltása veszélyezteti a békét” és Széphelyi Zoltán „A Szuezi csatorna államosításáról” c. írását közli. A KÖNYVISMERTETÉS rovatban Szabó Pál összegyűjtött elbeszéléseiről Szalai Sándor ír. Kdíijárás Várható időjárás pénteken: Felhős idő, sokfelé eső helyenkint zivatar. Enyhe éjszaka. A nappali felmelegedés gyengül. Várható legalacsonyabb hőmérséklet 10—13, legmagasabb nappali hőmérséklet nyugaton 16— 19 keleten 19—22 fok között. MOZI GARAY FILMSZÍNHÁZ: Szeptember 27-től október 1-ig: Bagdadi tolvaj. Színes angol mesefilm. Előadások kezdete vasár- és ünnepnap fél 4, 6 és fél 9-kor Hétköznap: 6 és fél 9 órakor. TOLNAI NAPLÓ SsEMEflYlUPTáR 1927 szeptember 28- án halt meg? Willem Einthoven Nobel-díjas holland orvos és fiziológus az elektrogrdiográf feltalálója (született 1860-ban.) Munkásságával tökéletesítette a szívvizsgálatot, és a szívbetegségek gyógyításának új lendületet adott. — A normális ember szíve percenként 72-szer húzódik össze, azaz egy nap alatt körülbelül 104 000, egy év alatt mintegy 38 millió lökést végez. Összehúzódáskor a szív kb. 110 liter vért lök ki magából, évi teljesítménye tehát óriási, hiszen 3,5 millió liter vért továbbít. Einthoven 1895-ben feltalálta a húros galvanométert. Minthogy ez az egyezred másodpercen belül történő áramingadozásokat is pontosan jelzi (sőt, le is fényképezi), alkalmas műszernek bizonyult a szívizom összehúzódásakor keletkező elektromos áramok mérésére és feljegyzésére. Einthoven csakhamar észrevette, hogy az e műszerrel — elektrokardiográfnak nevezte — kapott áramgörbe fényképe — az elektrokardiogram — jellemzői a szív egészségi állapotára. A görbéből ki tudta olvasni a pitvar és a kamra összehúzódásainak lefolyását és következtetett a szívizom állapotára. Ma már az elektrokardiográf a belgyógyászatnak egyik legáltalánosabban használt műszere. SZEPTEMBER 28 Péntek Vencel A TOLNAI NAPLÓ HUMORA A jó szemüveg A harci Diófa-csárdában poharazgatnak az emberek. Olvasgatják az újságokat, az idősebbek persze szemüveggel. Az egyik öreg éppen kézbe veszi az újságot, a szemüveg után kezd kotorászni a zsebében. — A mindenséget hát nem otthon felejtettem a szemüvegem ... A mellette ülő odanyújtja neki a magáét: — Próbálja meg, talán az enyémmel. Az öreg fölteszi, közelebbtávolabb tartja az újságot, majd nagy fejcsóválva mondja: — Nem jó. Nagyon homályosan látok vele. Adnak neki másikat, — nem jó. Adnak neki még kettőt, hármat, de egyik sem passzol az öreg szeméhez. Erre aztán nagy alattomban előkerítenek egy szemüvegkeretet, az üveg hiányzik belőle. Az öreg fölteszi, nézi az újságot, újból majd elismerően bólogatni kezd. — Ez igen. Ezzel egészen tisztán látok. HÍREK — Ebben az évben 3091-re emelkedett a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak tagjainak száma megyénkben. A KST tagok az év első nyolc hónapjában összesen 679 000 forintot takarítottak meg. A Népművelésügyi Minisztérium rendelete értelmében a megye zenészeinek vizsgát kell tenniük, amelyre szeptember 30- ig jelentkezhetnek a Megyei Tanács Népművelési Osztályán írásban, vagy személyesen. — Tegnap este nagy sikerrel mutatta be a Pécsi Nemzeti Színház együttese Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül című színművét. — Október 2-án, este 8 órai kezdettel a Bonyhádi Járási Művelődési Otthonban Knábel Vilmos tart előadást a község múltjáról. — Előző híradásunktól eltérően — melyben közöltük, hogy a pozsonypüspöki csehszlovák kultúrcsoport szeptember 30-án vendégszerepel Nagymányokon, — az együttes csak októberben érkezik meg. — A velencei nemzetközi zenei ünnepen Stravinszkij-ősbemutató lesz. A San Marco bazilikában előadják Canticum sacrum című művét. Ugyanekkor elhangzik Bach egy kantátája is, Stravinszkij átdolgozásában.• Mindkettőt Stravinszkij vezényli. — Jean Effel, neves francia karikaturista, októberben Budapestre érkezik, a Műcsarnok rendezésében megnyíló kiállításának előkészítésére. 1956. SZEPTEMBER 2*. SP_Q_R_T II területi ökölvívó csapatbajnokságért Pécsi Törekvés - Szekszárdi Dózsa 14:10 Szekszárd, 300 néző. Vezette: Nagy. Pontoztak: Horváth és Hegedűs. A Dózsa a megyei tanács klubhelyiségében rendezte meg vasárnap délelőtt csapatbajnoki mérkőzését. A mérkőzés folyamán a ring két ízben is összeomlott, s hogy nem történt szerencsétlenség, az csupán a szerencsének köszönhető. Ez az eset is felhívja a figyelmet arra, hogy a városnak nincsen olyan sportcsarnoka, amelyben a teremsportok nyugodtan helyet kaphatnának. A Városi Kultúrház kiköltözött régi épületéből. Helyes volna, ha ezt az épületet a birkózás, ökölvívás, asztalitenisz kapná meg s a mérkőzéseket rendező sportköröknek otthont nyújthatna. A viadalon különben a Dózsa nem tudott legjobb felállításában szerepelni és a képzettebb pécsi öklözők győzelméhez nem fért így kétség. Eredmények a következők: Gombkötő II. (Pécs)—Sörös (Szekszárd). A felkészültebb pécsi versenyző mindhárom menetben irányította a mérkőzést és jobb lábmunkája révén különösen a II. menetben volt nagy fölényben (2:0). Gombkötő I—Puiz. A szekszárdi versenyzőt kézsérülés miatt az orvos nem engedte a ringbe (4:0). Iványi ellenfél nélkül győz. (6:0). Helyette Iványi Berczivel mérkőzött. A szekszárdi versenyző mindhárom menetben bátran verekedett. A képzettebb pécsi versenyző viszont kevesebbet, de pontosan ütött, így sem értettünk egyet azonban a pontozók véleményével, akik a pécsi versenyző győzelmét hozták ki. Szerintünk a szekszárdi fiú legalább döntetlent érdemelt volna. Brozodácz—Nyakas, Nyakas lelkesen kezdett. Minthogy a pécsi fiú megszédült Nyakas egy ütésétől, s a ring is összeomlott, az edző feladta a mérkőzést.(2:6) Czalai Kálmán: Az első menetben a pécsi versenyző minimális előnyt szerez. A másodikban feljön a jobb alapállású szekszárdi fiú, s amikor a 3. menetben egy jól sikerült horogtól földre kerül a pécsi versenyző, noha azonnal feláll, az edző feladja a mérkőzést (4:6). Tischler—Tóth. Tischler a szokott harcmodorában kezdett. Egyik hatalmas sorozásnál megint kiszakadt a padlóból a ringtartó csavar és összedőlt. Könnyen szerencsétlenséget is előidézhetett volna. A folytatás is jól indult a szekszárdi versenyző számára. Tóth még az első menet végén feladta a számára kilátástalan mérkőzést (6:6). Werling —Balogh. Werling rutinjával szemben Balogh egyelőre csak lelkesedést tudott felvonultatni. Ez azonban nem volt elég a helytállásra és a második menetben feladta a mérkőzést (8:6). A fenti mérkőzéseken kívül a szekszárdi Dorogi és Budai, valamint a pécsi Rózsavölgyi, Maczkovics és Schelinger ellenfél nélkül győzött, így a találkozó a pécsi együttes 14:10 arányú győzelmével végződött. Apróhirdetések FELHÍVJUK a SZOT tüzelőakcióban résztvevő dolgozók figyelmét arra, hogy amennyiben beváltatlan utalványok vannak birtokukban, úgy azokat a Tüzép és földművesszövetkezeti telepeken f. hó 30-ig váltsák be, mert a beváltás határideje szeptember 30-ával lejár. 16 ÉVEN FELÜLI segédmunkásokat és villanyszerelőket felvesz azonnalra a Villany és Épületszerelő Vállalat, — Szekszárd, Garay tér 14. Mérsékelt eredmények a megyei atlétikai bajnokságokon II. közlemény: A megyei atlétikai bajnokságok elsőnapi küzdelmeiről a női eredmények ismertetésével már beszámoltunk. Most az elsőnapi férfi eredményeket ismertetjük az alábbiakban: IFJÚSÁGI FÉRFI EREDMÉNYEK: 100 m: 1. Garamvölgyi Szekszárdi j. 12.0, 2. Seres Székszárd v. 12.3, 3. Hankó Tamási j. 12.7, 4. Csanádi Tamási j. 12.7, 5. Imre Dombóvári I. 12.8, 6. Füzes Dombóvári I. 13.0. Két előfutam. Garamvölgyi sérülten is fölényesen nyert. Seres is biztosan lett második. 200 gát: 1. Garamvölgyi Szekszárdi j. 29.2, 2. Seres Szekszárd v. 30.7 3. Breutigan Szekszárdi j. 31.9, 4. Szűcs Szekszárdi j. 32.7. Örvendetesen sokan indultak de az időeredmények bizony gyengék. Garamvölgyinek ez már harmadik bajnoksága volt. 1500 m: 1. Rudolf Szekszárdi j. 4:35.0, 2. Jeckel Tamási j. 4:44.2, 3. Ezer Szekszárdi I. 4:55.8. A gyenge állapotban lévő pályán is Rudolf idei legjobbjával győzött. Rúdugrás: 1. Garamvölgyi Szekszárdi I. 270, 2. Lengyel II. Szekszárdi I. 240. Garamvölgyinek ugrás közben kiújult a sérülése és nem ugrott tovább. Diszkoszvetés: 1. Petz Bonyhádi j. 32.90, 2. Kun Paksi I. 31.89, 3. Bányai Gyönki I. 28.61, 4. Görbei Szekszárd v. 28.25. A diszkoszvetők mérsékelt eredményét még a pálya sem menti. Hármasugrás: 1. Görbei Szekszárd v. 11.95, 2. Petz Bonyhádi j. 11.60 3. Balogh Szekszárd v. 11.48, 4. Seres Szekszárd v. 11.06 5. Leitkám Szekszárdi j. 10.80, 6. Imre Dombóvári j. 10.45. A laza pályán és ellenszélben gyenge eredmények. De az is érthetetlen hogy a sióagárdi Leitkám hogyan ugorhatott 12 méteren felül a járási bajnokságban. 400 m: 1. Sárer Szekszárdi j 56.0, 2. Katus Szekszárd v. 57.7, 3. Tokaji Paksi j. 58.1, 4. Debreczeni Paksi j. 62.5. Sárer fölényes győzelméhez nem fér kétség. FELNŐTT FÉRFIAK: 100 m: 1. Sümegi Szekszárdi j. 12 9, 2. Deák Szekszárdi j. 13.0, 3. Juhász Paksi I. 13.0. Gyenge eredmények. 200 gát: 1. Pech Szekszárd v. 30.3, 2. Deák Szekszárdi j. 31.7 3. Szentesi Paksi j. 32.0. . Pechnek idén ez volt az első 1 versenye. 1500 m: 1. Rács Szekszárd v. 4:19.6, 2. Szabados Szekszárdi j. 4:34.8, 3. Kőhalmi Szekszárdi j. 4:38.4 4. Velis Paksi j. 4:42.6. Rács iramát a többiek nem tudták tartani, de így is mögötte Szabados kivételével egyéni csúcsokat értek el. Rács teljesen magára hagyatva a szélben és a laza pályán többre nem volt képes. Rúdugrás: 1. Miskolczi Paksi 1. 270 2. Juhász Paksi 1. 250. A gyenge színvonal ellenére is örvendetes, hogy Dunaföldvárott a Spartakusz keretében kezd mozogni az atlétika. Diszkoszvetés: 1. Hochsteiger Szekszárdi j. 34.95, 2. Petz Szekszárd v. 31.50. Hochsteiger az idei legjobb eredménnyel győzött. Hármasugrás: 1. Katona Dombóvári j. 11.26, 2. Massányi Szekszárdi j. 11.20. 400 m: 1. Deák Szekszárdi j. 61.8. 110 gát: 1. Deák Szekszárdi I. 20.6. (Folytatjuk.) TOLNAI NAPLÓ Az MDP Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: GYŐRE JÓZSEF Kiadja a Tolnai Napló Lapkiadó . Szerkesztőség telefonszáma: 20—11. Kiadóhivata telefonszáma: 20—11. A szerkesztőség és kiadóhivatal címe* Szekszárd, Széchenyi u. 18. Terjeszti: a Megyei Postahivatal Hírlaposztálya és a hírlapkézbesítő postahivatalok. Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél. __Havi előfizetési díj: N Ft_____ Szekszárdi Nyomda Szekszárd, Széchenyi u 48. Nyomdáért felel: Odenkla Rezső. Telefon: 21—21.