Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-09 / 213. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! TOlNILr > / I AZ HDP TOLNA MEGYEI bizottsága és A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XIII. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1956 SZEPTEMBER 9. A MAI SZÁMBAN: A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről (2. o.) — Ne legyen mostoha gyerek a sióagárdi iizeri se (3. o.) — „így épít házat az, aki közel van a tűzhöz“ című cikkünk nyomában (5. o.) — Bővítik, korszerűsítik megyénk ipari üzemeit a II. ötéves tervben (7. o.) AZ ŐSZI MUNKÁK HÍREI 140 hold őszi takarmánykeveréket vetettek eddig az Alsópéli Állami Gazdaságban Mint mindenütt, az Alsópéli Állami Gazdaságban is javában folyik az őszi munka, az őszi vetések előkészítése. Ekkora terület elmunkálása nem kis dolog, hiszen a búza például 1806 holdon kerül a földbe. Eddig 1571 hold vetőszántást végeztek el a gazdaságban, ugyanakkor 686 hold földet trágyáztak meg istállótrágyával, 248 holdat az őszi takarmánykeverékek alá. A talajelőkészítés mellett a vetés is folyik Eddig 50 hold magrépát, 50 hold repcét — legelőnek — és 140 hold őszi takarmánykeveréket vetettek el. A vetések zöme azonban még csak ezután kerül sorra. Hétfőn kezdik meg a 329 hold őszi árpa vetését és tovább folytatják az őszi takarmánykeverék vetését — még 108 holdon. A gazdaság gépei a talajelőkészítés, a vetés mellett őszi mélyszántást is végeznek, eddig 280 holdon végezték el ezt a munkát. Megkezdődött már a silózás is — nem is épen most, mert eddig 2000 köbméter silót készített a négy üzemegység négy silózóbrigádja, de hátra van még 4600 köbméter elkészítése. Lesz belőle majd télen az állatoknak. Igyekeznek az alsópéliek, hogy időben elvégezhessék az őszi munkákat is, hogy időben készen legyenek a vetésekkel és a betakarítási munkákkal is. Vetik az őszieket a bonyhádi Szabad Föld Tsz-ben Minden gazdaember tudja, hogy csak akkor várhat a következő évben jó termést, ha gondoskodik arról, hogy időben földbe kerüljön a mag. Ezt az elvet vallják a bonyhádi Szabad Föld Termelőszövetkezet tagjai is. Ezért dolgoznak szorgalmasan, szedik a burgonyát, készítik a vetőágyat és végzik a vetést. A termelőszövetkezet elnökével, Hámer József elvtárssal beszélgettünk, aki a termelőszövetkezet tagjainak munkájáról a következőket mondotta: “ A tavasszal 20 holdon vetettünk burgonyát és a szedést a napokban kezdtük meg. Eddig mintegy 8 holdon szüreteltünk burgonyát és elég jó közepes 90 mázsás átlagtermést takarítottunk be. Ezzel a munkával egyidőben végzik a bonyhádi gépállomás traktorosai a vetőszántást és a vetést. 50 holdon tettük földbe az ősziárpa és 20 holdon a káposzta repce magját. Tervünk, hogy a jövő héten befejezzük a még visszalévő 70 hold ősziárpa, 20 hold őszitakarmány-keverék és az 50 hold rozs vetését. Ezután közvetlenül vetjük a búzát. Hétfőn kezdjük a talajelőkészítést a búza alá. A szántással egyidőben holdanként 110 kiló szuperfoszfátot szórunk a talajra, ezzel is biztosítva a jövő évi nagyobb termést. V. Fejlődik a termelőszövetkezetek juhtenyésztése Megyénk termelőszövetkezeteiben új, illetve eddig hanyagolt állattenyésztési ág, a juhtenyésztés indult fejlődésnek. Egyre több termelőszövetkezet fordít gondot a szakszerű juhtenyésztésre. A Németkéri Ságvári Termelőszövetkezet hat tenyészállatért 10 000 forintot kapott, a kajdacsi Március 9. pedig 20 000 forintért értékesítette tenyészjuhait. A juhtenyésztés fejlődésének lendületét mutatja, hogy ebben az évben a termelőszövetkezetek 3000 juhot igényeltek és tizenöt termelőszövetkezet kap tenyésztésre új juhtörzset. Példamutató tanácstag ÉVRŐL-ÉVRE megyénk valamennyi községében szebb, jobb eredmények születnek, amelyek elérésében nem kis részük van a tanácstagoknak, akik példát mutatnak körzetük egyéni gazdáinak és segítik őket azzal is, hogy elintézik ügyes bajos problémáikat. Diósberény községben arról hallottunk, hogy a 28 tanácstag jó munkát végez. Szorgalmasan dolgoznak példájuk nyomán a gazdák is. Hordják a trágyát, készítik elő a talajt az őszi vetések alá, de dicséretet érdemelnek az adó és a beadási tervek teljesítése terén is. A 28 tanácstag egyike Zsók István 12 holdas dolgozó paraszt a 5-ös körzet tanácstagja. Zsók Istvánt 1954-ben választotta meg körzete és azóta nagyon sok panaszt intézett el. ZSÓK ISTVÁNT nemcsak azért becsülik, tisztelik a községben, mert szívén viseli a körzet lakóinak sorsát, hanem azért is, mert példásan gazdálkodik 12 hold földjén, beadását, adófizetését, mindenkor becsülettel teljesítette, most pedig a tagosító bizottságba választották, ahol az egyéni gazdákat képviseli. Őszi munkák a dombóvári járásban A dombóvári járás területén is javában folynak az őszi munkák. Főleg a termelőszövetkezetek földjein, mert a szövetkezetek tagsága azt akarja, hogy korán befejeződjenek az őszi vetések, hogy termésátlagaik — ugyanúgy, mint ebben az évben — jövőre is felülmúlják az egyéni dolgozó parasztok termésátlagát. A járás területén főleg a dombóvári termelőszövetkezetek és a kurdi Dózsa Népe Tsz állnak a legjobban az őszi munkákkal, de igyekeznek a többiek is. A kurdi Dózsa Népe 10 holdas tábláján már kikelt a repce, 35 holdat pedig már őszi árpával vetettek be. Rövidesen hozzálátnak a burgonya szedéséhez. A napokban végeztek próbaszedést, 16 négy’T szögölről szedtek fel egy mázsa* burgonyát, ez azt jelenti, hogy £ holdanként 100 mázsás bor ►gonyatermésre számíthatnak s ez elég jó termést jelent. ► A dombóvári Rákóczi és a £ Vörös Sugár 20—20 hold rep ► cét vetett. Kedden elvetik az ► árpát a döbröközi Harcabé-£ is, hasonlóképpen a dombóvárig tsz-ekben. A járás területén ► ezek mellett a munkák mellett már több helyen a búza £ alá is végzik a talajelőkészítést. ► Két nap alatt több, mint 200 hízott sertést adtak át az állami szerveknek a paksi járás gazdái A járások begyűjtési versenyében a szeptember 4-ig elért 101,9 százalékos eredményével országosan is első a paksi járás. A kenyérgabona kivételével csaknem minden cikkből jelentősen túlteljesítette begyűjtési tervét. Különösen jól halad a paksi járásban a sertés begyűjtési tervek teljesítése. Kötelező beadását pl. 101 százalékra, a szerződéses szabad felvásárlási tervét pedig 115 százalékra teljesítette szeptember 4-ig. Csupán pénteken és szombaton mintegy 220 hízott sertést adtak át az állami begyűjtőszerveknek a paksi járás gazdái. A Gerjeni Vörös Nap Termelőszövetkezet pl. pénteken teljesítette egész évi sertésbeadási kötelezettségét is. Szombaton Dunaföldváron 25 hízott sertést az egyéni gazdák adtak el, szabadpiaci értékesítés mellett az államnak. Megkezdték a silózást, biztosítva van a téli takarmányszükséglet A zombai Béke Termelőszövetkezet tagjai nemcsak a növénytermesztési munkáknál érnek el jó eredményeket, hanem az állattenyésztésben is. Ahhoz azonban, hogy eddigi eredményeiket növelni tudják, szükséges hogy állatállományuk számára az abak és szálastakarmány biztosítva legyen. A termelőszövetkezet tagjai mindent elkövettek, időben, jó minőévben takarították be a lucerna és rétiszénát. Munkájuknak megvan az eredménye, Vészen 150—170 százalékra biztosítva van az állatok szálastakarmánya. A napokban kezdték meg és a jövő héten folytatják ► teljes erővel a silózást. összesen £ 750 köbméter zöldsilót készíte*nek zömében silókukoricából, ► amely jó, táperőben gazdag takarmányt ad*, így lehetővé válik , hogy a tehenészet jelenlegi 12,2> liter fejési átlagát majd tovább növeljék. Természetesen nemcsak a zöj, hanem a háztáji állatállomány zavartalan átteleltetését is meg kell oldaniuk. Eddig murkaegységenként 2 kiló szénást osztottak, de még tudnak osztati. Ezenkívül a növénytermesztésben dolgozók között mintegy 140 mázsa szénát osztanak prémiumként. tkr-r tl -J Múlt és jelen Szinte minden községben megtalálhatók az úgynevezett cigánynegyedek: az alacsony, egészségtelen, sötét viskók. Ez egyébként a múltnak az öröksége, a faji megkülönböztetésnek, amely szerint alacsonyabb rendűnek tartották a cigányokat. Ma azt mondjuk, hogy minden embert aszerint kell megbecsülni, amilyen hasznos dolgozója a társadalomnak. A cigányoknak jelentős része már áttért a becsületes munkára és abból élnek. Nyilván semmi okunk sem lehet ezekkel „lekezelően" bánni, s ez a gyakorlatban is így van. Bogyiszlón az árvíz lerombolta a cigány negyedet is, de kormányzatunk ezt is felépíti éppen úgy, mint a falusiak lakóházát. Felső képünk azt mutatja, hogy az árvíz előtt milyen viskókban laktak a cigányok. Az alsó pedig minta abból, amilyet most épít jórészük számára az állam. Hetven ilyen családi ház épül a Cigánytelepen. Naponta 60 forintot keresni átlagosan, nem megvetendő jövedelem s ezért érthető, ha kételkednek abban, hogy a szekszárdi Béke Termelőszövetkezetben ennyi lesz egy munkaegység értéke az idén. Érdekes azonban, nem a tsztagok a kételkedők, hanem a kívülállók. — Jó jó, szép az a 60 forint — mondogatják —, de honnan? Nézzünk körül a Béke Tsz. ben és becsüljük meg, mi és mennyi a 60 forintos munkaegység fedezete. Szép, nagy határa van a termelőszövetkezetnek, s ha az ember körbejárja, mindjárt nem tűnik olyan elérhetetlen célnak a forint. A palánki üzemegységben ebben az évben dolgozik először az üvegházzal felszerelt kertészet. Kölcsönt hitelt nem vettek igénybe, saját maguk építették, s így a 100 ezer forint jövedelem mind a tagságé marad. Ugyanitt van a termelőszövetkezet tehenészetének egy része, amely a legjobbak közé tartozik a megyében, most is 15 liter a fejési átlag. A tehenészettől 240.000 forint jövedelmet várnak a tagok. Az istállóktól nem messze a betonozott kifutójú ólakban 80 szerződéses sertés hűsöl az őszre körülbelül 150.000 forintért értékesíti a tsz. A szőlészet és a 6 hold cukorrépa több, mint 200.000 forinttal növeli a tagság jövedelmét. Természetesen a szekszárdi Béke Tsz sem kivétel, itt is gyengébben fizetett a gabona, akárcsak máshol. Ez az egyetlen terméskiesésük, búzából 2, árpából 3 vagonnal termett kevesebb a tervezettnél. Ezt a kiesést azonban bőven pótolja más: nagyon szép a termelőszövetkezet burgonyája s a beadást vetőburgonyából teljesítik. Ezzel máris 40—45.000 forint többletet nyernek. Ugyancsak így fest a pannonbükköny értékesítése is. Ebből 30.000 forinttal több lesz a haszon. A termelőszövetkezet vezetősége minden lehetőséget kihasznál, hogy emelje a tagság jövedelmét. Egy téglaégetőt is üzemeltetnek, ami hozzávetőleges számítás szerint 300.000 forinttal segít a 60 forintos munkaegység elérésében. Mindez azonban még akkor sem elég, ha számításba vesszük, hogy 27 forint értékű előleget már osztottak. De sebaj — mondják a tsz-ben — ott van a kender majd az fizet. Kiss Antal tsz-elnök szerint legalább egymillió forintot hoz a 300 holdas kenderföld. S ha ez sem elég, hát van még bevételi forrás, ott a nád, amely a múlt évben is jól jövedelmezett. Kitűnő példát mutatott a szövetkezet arra is, hogyan lehet takarékoskodni. Az épületek tatarozására szánt összeg legnagyobb része megmaradt, mert a tsz-tagok maguk végezték el a munkát s a téglaégető fűtőanyagszükségletének 75 százalékát is megtakarították. A máshol használhatatlan szénport összegyűjtötték és azzal fűtenek. Az eddig felsoroltak a kiadások levonásával körülbelül másfél millió forint tiszta jövedelmet tesznek ki, s a 60 forint eléréséhez 1.300.000 forint kell. Az anyagiakon túl azonban van még egy biztosíték, s talán ez a legfontosabb. Egységes a tagság és akar dolgozni, akar boldogulni. Sok a nád hogy boldogulnak vele? — Nincsen annyi, hogy le ne vágjuk — mondják az emberek. Kellene egy halastó? — Kikubikoljuk a télen — válaszolnak. Nincs olyan feladat ,aminek a végrehajtására ne lenne vállalkozó. Bíznak abban a tsz vezetői és tagjai, hogy elérik a 60 forintot, s ez a dolgozni akarás, ez a célratörés a legnagyobb biztosítéka gyors boldogulásuknak. B—: Mi a biztosíték ?