Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-26 / 72. szám

TOLNA MEGY*1» m Jól működik a barkácsoló szakkör Tengelicen Fábián Béla harmadmagával sza­badidejének nagy részét a községi kul­túrházban tölti. Nem színdarabért, a népi táncért rajong, neki sajátos, ritka szép művészete van: barká­csoló. Az ő irányítása alatt működik Tengelicen a barkácsoló­ szakkör. Szerényen már két éve szervezetten dolgoznak a tengelici barkácsolók. De ezideig még nem igen figyelt fel senki értékes munkájukra. Pedig megérdemelnének néha egy kis di­cséretet, biztatást, elismerést. A szak­kör ugyanis díszes kivitelű gyermek­kocsikat készít fából, apróbb gyer­mekjátékokat és díszeket. A két év alatt olyan szépen fejlődött a szak­kör, hogy most már, ha úgy adódik megrendelésre is dolgozik. A közel­múltban például a helybeli óvoda részére készített több apró játékot. Ezenkívül készít a szakkör a falu la­kóinak nagyon jutányos áron fából gyermekkocsikat és finoman meg­munkált dísztárgyakat. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Kör­ vtár PéCS A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁ­CSOK LAPJA II. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR KEDD, 1957. MÁRCIUS 26. A párt határozata és a KISZ felirata nyomán Az októberi ellenforradalmi ese­mények során szétesett a magyar fiatalok szervezete, a DISZ. Az if­júság érezte, egy egységes szervezet hiányát és a párt határozata után megyénkben is megindult a kom­munista fiatalok szövetségének létrehozása. A megye fiatalsága örömmel üdvözölte a párt határoza­tát és a kommunisták vezetésével megindult a szervező munka, mely­nek eredménye az, hogy Tamásiban a KISZ-t a legharcosabb és a szo­cializmus eszméihez hű fiatalok, a téglagyár fiataljai alakították meg. Szekszárdon az üzemek és hivata­lok legjobb fiataljai jöttek össze és vitatták meg a párt határozatát, valamint a KISZ felhívását, mely­nek nyomán létrehozták a megye székhelyén a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséget. A Tolna megyei Építőipari Vál­lalatnál is megalakult a KISZ, mely célul tűzte ki a vállalat ipari tanulóinak kommunista nevelését, sport és kulturális munkába való bekapcsolását. A megalakult há­rom szövetségnek közel 120 tagja van. A megalakult szövetségek a ma­gyar fiatalság nevelését, sport és kultúrmunkába való bekapcsolá­sát; hazánk, valamint a baráti szo­cialista államok megismerését és fiataljai életének tanulmányozását tűzték ki célul csere útján. A gyűlések résztvevőinek felszó­lalásaiból kitűnik az, hogy men­­nyire átérzik a magyar fiatalság helyzetét Igen sok jó javaslattal segítették a KISZ ideiglenes veze­tőségének munkáját. Sokan felve­tették, hogy a fiatalságot osztály­harcos szellemben kell nevelni és megismertetni a marxizmus-leni­­nizmus tanításaival, hogy ezen ke­resztül a párt aktív segítője legyen az új ifi szervezet. Félmillió halivadékot telepítenek a Tolna megyei halastavakba Közel 300 hold kiterjedésű halastó­val rendelkeznek a Tolna megyei termelőszövetkezetek, s az országo­san is híres két halászati termelőszö­vetkezetnek, paksinak 20, a tolnai­nak pedig 150 hold tava van. A mezőgazdasági termelőszövetke­zetek és a halászati termelőszövetke­zetek összesen mintegy 460 hold ta­vát most halivadékolják a halász­mesterek. A simontornyai Alkotmány Tsz 27 holdas, a gyulaji Új Barázda 17, a felsőnánai Zöldmező 11 holdas taván és még több ter­melőszövetkezetben is már végeztek ezzel a munkával. Az aparhanti Március 15 Tsz 14 holdas halastava már most a ta­vasszal jól jövedelmezett a szövetke­zetnek. A fél megye halastavát innét látták el egynyaras, általában 5—10 dkg-os pontyivadékkal, s ez több mint 69 000 forintot hozott a szövetkezet pénztárába. A megye több termelőszövetkeze­tében és a halászati termelőszövet­kezetek halastavainak is most folyik a beivadékolása. összesen mintegy félmillió halivadékot telepítenek a Tolna megyei halastavakba, amely 50 dkg súlygyarapodás esetén is több mint 250 000 kiló hal értékesí­tését teszi lehetővé már az idei őszön. Haláleset — gondatlanságból A dombóvári vasútállomás raktár­­i telepén két tragikus végű baleset történt gondatlanság miatt. Érdekes­­­­ségük, hogy mindkettő majdnem azo­nos körülmények között történt. Az ügyből éppen ezért bírósági ügy­­ lett. Nemrégiben megtartották már az első tárgyalást is. Az első baleset még 1955 végén történt. Berakodást végeztek transzportőrrel: amikor megrakták a vagont, hét nő és kettő férfi megfogta, hogy odébb emelik. Közben érintkezésbe került egy má­sik transzportőrrel, amely áram alatt állott, áramütés lépett fel és nem tudták elengedni a gépet. Kiabálni kezdtek. Légrádi Hen­rik azt gondolta, hogy talán vala­kinek a lábára esett rá és oda­sietett, megfogta a gépet, hogy ő is segítsen az emelésnél. Lég­rádi azonban idősebb ember volt és szíve nem bírta ki az áram­ütést, meghalt. Hundák István valahogy elesett és így tudott megszabadulni az áram­ütés alól és a közelből segítsé­gükre siető Nagy Józseffel együtt kihúzták a vezetéket a konektorból és így menekült meg a többi 8 em­ber. Megállapították, hogy helytelen bekötés történt és az okozta a zár­latot. Azt azonban már nem tudták megállapítani, hogy kit terhel ezért a felelősség. Tavaly nyáron, szintén a dombó­vári vasút területén, hasonló eset történt. Nem ismertették az üzemel­tetési szabályokat a munkásokkal, a kábel kikopott és áram alá vette a gépet annak ellenére, hogy a gépet nem is üzemeltették. Ezen rajta volt a tábla is, hogy a gépet a helyéről elmozdítani, csak az áram teljes ki­kapcsolásával lehet, de ez olyan ál­lapotban volt, hogy nem igen lehe­tett elolvasni és nem voltak kiok­tatva a munkások. Hét ember megfogta, közülük egy, Lakatos József azonnal meghalt. Szerencsére észrevették a balesetet és kikapcsolták az áramot, így a többi megmene­kült. A bíróság megállapítása szerint a felelősség elsősorban a szertárfőnök­ség vezetőjét, Horváth Lajost ter­heli a kioktatás elmulasztásáért és, ezért őt elítélték hat hónapi börtön­­büntetésre. Három vádlottat felmen­tettek a­ vád alól. Az ügyész súlyos­bításért fellebbezett. — Hatezer négyzetméter területű mesterséges szigetet alakítottak ki Bakuban a tengerből alig kiemel­kedő kőzátony helyén, s a szigeten gőzturbinákkal működő villanytele­pet építettek. Az üzemanyag olcsó földgáz, a víz alatt 10 méter mély­ségben húzódik a 10 kilométeres gázvezeték, s a villanytelep már megkezdte az áramszolgáltatást. —A Magyar Közlöny a Népköztár­­saság Elnöki Tanácsának törvény­erejű rendeletét közli a mezőgazda­­sági lakosság általános jövedelem­­adójáról szóló 1955. évi 35. számú törvényerejű rendelet módosításáról és kiegészítéséről. Ugyanez a szám közli a pénzügyminiszter rendeletét a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójáról szóló 1955. évi 35. számú és az ezt módosító törvény­erejű rendelet végrehajtásáról. Furkópusztai képek készülnek az áztatási idényre a Furkópusztai Kendergyárban. A Dunán­túli Rostkikészítő Vállalat kőműves brigádja rendbehozza, kijavítja az áztatómedencét, hogy április elsején munkába állhassanak az áztatások is. Új vasbetonhíd épül a kendergyár mellett, a Lajvér-patakon. A híd már majdnem teljesen kész, már csak a korlátokat kell felszerelni és az útburkolatot elkészíteni. Képünkön Meggyesi József, Krebsz Pál és Máté János kubikosok a híd töltését egyengetik. Amiről a pincehelyiek beszélnek , és amiről jó lenne, ha beszélnének A pincehelyiek igen megörültek, amikor arról értesültek az elmúlt év­ben ,hogy a községben törpe­ vízmű létesül, s szinte minden utcában való­ban jóízű ivóvíz áll majd rendelke­zésükre. Nem sok jövőt jósoltak pél­dául a Kemény Zsigmond utcai gé­­mes kutaknak. A tervek megvalósul­tak: megvannak már a vízvezetékek, szép betonozott állványokon vannak — a község lakóinak örömére — a csillogó csapok. De víz — ez talán magától értetődik — nem folyik. — Persze nem arról van szó, hogy nincs víz. Víz az bőven van, de a Tamási­ban székelő Tatarozó Vállalat nem hajlandó a munkát befejezni. A víz­tartályt kellene mintegy 300 köbméter földdel befedni, hogy a víz nyomását ellensúlyozzák A vállalatnak az az álláspontja, ha majd a községi tanács a föld kitermeléséhez még mintegy 8 forintot ad köbméterenként, akkor befejezik a munkát. De miért ez a követelőzés? Hiszen amikor a munkát elvállalták, az akkori megállapodás szerint a munkát be is kellene fejez­niük. A vállalat és a tanács közti vi­ták helyett a pincehelyiek vizet vár­nak.* Pincehelyen sem építettek év­tizedeken át annyi házat, mint az elmúlt évben és az idén. — Jellemző erre egyedül az az egy adat is, amely szerint egy hét alatt nem kevesebb, mint öt házépítési en­gedélyt kértek a községi tanácstól. — Valamennyi építtető saját erőből épít. Egyébként alig akad utca Pin­cehelyen, amelyben legalább egy ház előtt ne állnának szép piros új téglák. * Nem közömbös megállapítani azt­ sem ,hogy Pincehelyen van, talán a megyében a legtöbb nádtetős ház. Ez egyúttal azt is jelenti hogy itt nagy a tűzveszély, mert ha egyszer valahol tűz keletkezik, akkor az gyorsan tova­terjed. Ennek ellenére alig-alig lehe­tett látni itt-ott egy-egy vizeshordót, csáklyát. A tűzrendészetnek sokkal nagyobb gondot kellene fordítania a tűz megelőzésére, főleg most, amikor motorfecskendőjük Budapesten van s az csak mintegy fél év múlva ké­szül el. Sokan beszélnek arról is a község­ben, hogy az ellenforradalomban ak­tívan résztvevő néhány gépállomási „dolgozó”-nak még a hajaszála sem A községben folytatják a villany­­hálózat bővítését. Az idén mintegy 5000 méter hosszúságú vezetékkel bő­vül majd a hálózat. Az oszlopokat már megszerezték, csupán a föld­munkák és a vezeték felszerelés van hátra. * Megalakult Pincehelyen is a mun­kásőrség. Tagjai között vannak a ter­melőszövetkezeti és gépállomási dol­gozók. Rajtuk kívül még a falusi párt alapszervezet küldött kommunistá­kat a munkásőrségbe. A fegyverek egy részét már meg is kapták. TAVASZI „SZEMLE" SZEKSZÁRDON n Észrevehetően ott a tavasz. Igaz, még eléggé változékony az időjárás, de szép derűit időben szívesen sétál­gatnak az emberek a korzón ,a séta­kertben, amelyet Szekszárd egyetlen valamirevaló parkjaként szoktak em­legetni. Igen, tavaszra fordult az idő és reméljük, a város is tavaszi ruhát ölt magára, mert a jelenlegi kép — mond­juk meg őszintén — nem valami üdí­tő látvány. A hétfő délelőtt hűvös, szeles. Az üzletek előtt forgószél ka­varja a port, szalmát, papírhulladé­kot. Pedig sepertek reggel — legalább is a feltevések szerint. Nézzünk csak szét egy kissé a vá­rosban. A Széchenyi utcát szegélyező pázsiton motort szerelnek, a legtöbb helyen kitaposták a tavaszi pázsitot. És por, por kavarog mindenütt. Fel­tűnik ugyan néha az utcán a Város­gazdálkodási Vállalat öntözőautója, de ez édeskevés. A nagy forgalom miatt félóra múlva már ugyanakkora a por, mint az öntözés előtt. Üdvös dolog lenne néha a házak előtti jár­dákat is öntözni, napjában legalább kétszer, legalább kevesebb port kel­lene törülgetniök a háziasszonyoknak. A Rákóczi úton végigmenve, még rosszabb a helyzet. A kenyérgyár előtti eredetileg vízlevezetés céljára készült­­ árok valóságos kacsaúsz­tató, egészen megzöldült, megposhadt benne a víz, nem tud elfolyni. És ami a legszomorúbb, így­ van ez ott már évek óta. És éppen a város főútvona­lán. Vagy menjünk végig a sétakerten. A hősök szobra körül szépen díszült az árvácska. A gyepszőnyegen viszont papírhulladék, szemét. Mindmegannyi beszédes bizonyíték arra, mit ebédel­tek a szombati piac vidéki résztvevői. Persze, nemcsak a szombati hulladék „díszíti“ a sétakertet, hanem sokkal régebbi is, ahogyan a hólé, az eső el­áztatta és a növekvő fű benőtte. Ép­pen ideje lenne rendbehozni már. Ar­ról nem is teszünk említést, hogy a sétakert fái évek óta ritkulnak, és nem pótolják őket. A padok is eléggé foghíjasok, azokra is ráférne, ha pó­tolnák a „folytonossági hiányt“. Sétáljunk el még az állomás felé. A Séd két oldalán levő grund jó szol­gálatot tesz a környékbelieknek — ott legeltetik a teheneket, sertéseket és egyéb jószágokat. Nem lehetne vajon legalább az SZMT székháza melletti részt füvesíteni, parkosítani, beültetni virággal? Az illetékesek: a Városi Tanács, a Városgazdálkodási Vállalat elgondol­kodhatnak az elmondottakon, a látot­takon. Nem mindegy az számunkra, milyen véleményt alkotnak a város­ról azok, akik az ország más részé­ből vetődnek erre.

Next