Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-26 / 72. szám
TOLNA MEGY*1» m Jól működik a barkácsoló szakkör Tengelicen Fábián Béla harmadmagával szabadidejének nagy részét a községi kultúrházban tölti. Nem színdarabért, a népi táncért rajong, neki sajátos, ritka szép művészete van: barkácsoló. Az ő irányítása alatt működik Tengelicen a barkácsoló szakkör. Szerényen már két éve szervezetten dolgoznak a tengelici barkácsolók. De ezideig még nem igen figyelt fel senki értékes munkájukra. Pedig megérdemelnének néha egy kis dicséretet, biztatást, elismerést. A szakkör ugyanis díszes kivitelű gyermekkocsikat készít fából, apróbb gyermekjátékokat és díszeket. A két év alatt olyan szépen fejlődött a szakkör, hogy most már, ha úgy adódik megrendelésre is dolgozik. A közelmúltban például a helybeli óvoda részére készített több apró játékot. Ezenkívül készít a szakkör a falu lakóinak nagyon jutányos áron fából gyermekkocsikat és finoman megmunkált dísztárgyakat. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Kör vtár PéCS A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA II. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR KEDD, 1957. MÁRCIUS 26. A párt határozata és a KISZ felirata nyomán Az októberi ellenforradalmi események során szétesett a magyar fiatalok szervezete, a DISZ. Az ifjúság érezte, egy egységes szervezet hiányát és a párt határozata után megyénkben is megindult a kommunista fiatalok szövetségének létrehozása. A megye fiatalsága örömmel üdvözölte a párt határozatát és a kommunisták vezetésével megindult a szervező munka, melynek eredménye az, hogy Tamásiban a KISZ-t a legharcosabb és a szocializmus eszméihez hű fiatalok, a téglagyár fiataljai alakították meg. Szekszárdon az üzemek és hivatalok legjobb fiataljai jöttek össze és vitatták meg a párt határozatát, valamint a KISZ felhívását, melynek nyomán létrehozták a megye székhelyén a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséget. A Tolna megyei Építőipari Vállalatnál is megalakult a KISZ, mely célul tűzte ki a vállalat ipari tanulóinak kommunista nevelését, sport és kulturális munkába való bekapcsolását. A megalakult három szövetségnek közel 120 tagja van. A megalakult szövetségek a magyar fiatalság nevelését, sport és kultúrmunkába való bekapcsolását; hazánk, valamint a baráti szocialista államok megismerését és fiataljai életének tanulmányozását tűzték ki célul csere útján. A gyűlések résztvevőinek felszólalásaiból kitűnik az, hogy mennyire átérzik a magyar fiatalság helyzetét Igen sok jó javaslattal segítették a KISZ ideiglenes vezetőségének munkáját. Sokan felvetették, hogy a fiatalságot osztályharcos szellemben kell nevelni és megismertetni a marxizmus-leninizmus tanításaival, hogy ezen keresztül a párt aktív segítője legyen az új ifi szervezet. Félmillió halivadékot telepítenek a Tolna megyei halastavakba Közel 300 hold kiterjedésű halastóval rendelkeznek a Tolna megyei termelőszövetkezetek, s az országosan is híres két halászati termelőszövetkezetnek, paksinak 20, a tolnainak pedig 150 hold tava van. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a halászati termelőszövetkezetek összesen mintegy 460 hold tavát most halivadékolják a halászmesterek. A simontornyai Alkotmány Tsz 27 holdas, a gyulaji Új Barázda 17, a felsőnánai Zöldmező 11 holdas taván és még több termelőszövetkezetben is már végeztek ezzel a munkával. Az aparhanti Március 15 Tsz 14 holdas halastava már most a tavasszal jól jövedelmezett a szövetkezetnek. A fél megye halastavát innét látták el egynyaras, általában 5—10 dkg-os pontyivadékkal, s ez több mint 69 000 forintot hozott a szövetkezet pénztárába. A megye több termelőszövetkezetében és a halászati termelőszövetkezetek halastavainak is most folyik a beivadékolása. összesen mintegy félmillió halivadékot telepítenek a Tolna megyei halastavakba, amely 50 dkg súlygyarapodás esetén is több mint 250 000 kiló hal értékesítését teszi lehetővé már az idei őszön. Haláleset — gondatlanságból A dombóvári vasútállomás raktári telepén két tragikus végű baleset történt gondatlanság miatt. Érdekességük, hogy mindkettő majdnem azonos körülmények között történt. Az ügyből éppen ezért bírósági ügy lett. Nemrégiben megtartották már az első tárgyalást is. Az első baleset még 1955 végén történt. Berakodást végeztek transzportőrrel: amikor megrakták a vagont, hét nő és kettő férfi megfogta, hogy odébb emelik. Közben érintkezésbe került egy másik transzportőrrel, amely áram alatt állott, áramütés lépett fel és nem tudták elengedni a gépet. Kiabálni kezdtek. Légrádi Henrik azt gondolta, hogy talán valakinek a lábára esett rá és odasietett, megfogta a gépet, hogy ő is segítsen az emelésnél. Légrádi azonban idősebb ember volt és szíve nem bírta ki az áramütést, meghalt. Hundák István valahogy elesett és így tudott megszabadulni az áramütés alól és a közelből segítségükre siető Nagy Józseffel együtt kihúzták a vezetéket a konektorból és így menekült meg a többi 8 ember. Megállapították, hogy helytelen bekötés történt és az okozta a zárlatot. Azt azonban már nem tudták megállapítani, hogy kit terhel ezért a felelősség. Tavaly nyáron, szintén a dombóvári vasút területén, hasonló eset történt. Nem ismertették az üzemeltetési szabályokat a munkásokkal, a kábel kikopott és áram alá vette a gépet annak ellenére, hogy a gépet nem is üzemeltették. Ezen rajta volt a tábla is, hogy a gépet a helyéről elmozdítani, csak az áram teljes kikapcsolásával lehet, de ez olyan állapotban volt, hogy nem igen lehetett elolvasni és nem voltak kioktatva a munkások. Hét ember megfogta, közülük egy, Lakatos József azonnal meghalt. Szerencsére észrevették a balesetet és kikapcsolták az áramot, így a többi megmenekült. A bíróság megállapítása szerint a felelősség elsősorban a szertárfőnökség vezetőjét, Horváth Lajost terheli a kioktatás elmulasztásáért és, ezért őt elítélték hat hónapi börtönbüntetésre. Három vádlottat felmentettek a vád alól. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett. — Hatezer négyzetméter területű mesterséges szigetet alakítottak ki Bakuban a tengerből alig kiemelkedő kőzátony helyén, s a szigeten gőzturbinákkal működő villanytelepet építettek. Az üzemanyag olcsó földgáz, a víz alatt 10 méter mélységben húzódik a 10 kilométeres gázvezeték, s a villanytelep már megkezdte az áramszolgáltatást. —A Magyar Közlöny a Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendeletét közli a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójáról szóló 1955. évi 35. számú törvényerejű rendelet módosításáról és kiegészítéséről. Ugyanez a szám közli a pénzügyminiszter rendeletét a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójáról szóló 1955. évi 35. számú és az ezt módosító törvényerejű rendelet végrehajtásáról. Furkópusztai képek készülnek az áztatási idényre a Furkópusztai Kendergyárban. A Dunántúli Rostkikészítő Vállalat kőműves brigádja rendbehozza, kijavítja az áztatómedencét, hogy április elsején munkába állhassanak az áztatások is. Új vasbetonhíd épül a kendergyár mellett, a Lajvér-patakon. A híd már majdnem teljesen kész, már csak a korlátokat kell felszerelni és az útburkolatot elkészíteni. Képünkön Meggyesi József, Krebsz Pál és Máté János kubikosok a híd töltését egyengetik. Amiről a pincehelyiek beszélnek , és amiről jó lenne, ha beszélnének A pincehelyiek igen megörültek, amikor arról értesültek az elmúlt évben ,hogy a községben törpe vízmű létesül, s szinte minden utcában valóban jóízű ivóvíz áll majd rendelkezésükre. Nem sok jövőt jósoltak például a Kemény Zsigmond utcai gémes kutaknak. A tervek megvalósultak: megvannak már a vízvezetékek, szép betonozott állványokon vannak — a község lakóinak örömére — a csillogó csapok. De víz — ez talán magától értetődik — nem folyik. — Persze nem arról van szó, hogy nincs víz. Víz az bőven van, de a Tamásiban székelő Tatarozó Vállalat nem hajlandó a munkát befejezni. A víztartályt kellene mintegy 300 köbméter földdel befedni, hogy a víz nyomását ellensúlyozzák A vállalatnak az az álláspontja, ha majd a községi tanács a föld kitermeléséhez még mintegy 8 forintot ad köbméterenként, akkor befejezik a munkát. De miért ez a követelőzés? Hiszen amikor a munkát elvállalták, az akkori megállapodás szerint a munkát be is kellene fejezniük. A vállalat és a tanács közti viták helyett a pincehelyiek vizet várnak.* Pincehelyen sem építettek évtizedeken át annyi házat, mint az elmúlt évben és az idén. — Jellemző erre egyedül az az egy adat is, amely szerint egy hét alatt nem kevesebb, mint öt házépítési engedélyt kértek a községi tanácstól. — Valamennyi építtető saját erőből épít. Egyébként alig akad utca Pincehelyen, amelyben legalább egy ház előtt ne állnának szép piros új téglák. * Nem közömbös megállapítani azt sem ,hogy Pincehelyen van, talán a megyében a legtöbb nádtetős ház. Ez egyúttal azt is jelenti hogy itt nagy a tűzveszély, mert ha egyszer valahol tűz keletkezik, akkor az gyorsan tovaterjed. Ennek ellenére alig-alig lehetett látni itt-ott egy-egy vizeshordót, csáklyát. A tűzrendészetnek sokkal nagyobb gondot kellene fordítania a tűz megelőzésére, főleg most, amikor motorfecskendőjük Budapesten van s az csak mintegy fél év múlva készül el. Sokan beszélnek arról is a községben, hogy az ellenforradalomban aktívan résztvevő néhány gépállomási „dolgozó”-nak még a hajaszála sem A községben folytatják a villanyhálózat bővítését. Az idén mintegy 5000 méter hosszúságú vezetékkel bővül majd a hálózat. Az oszlopokat már megszerezték, csupán a földmunkák és a vezeték felszerelés van hátra. * Megalakult Pincehelyen is a munkásőrség. Tagjai között vannak a termelőszövetkezeti és gépállomási dolgozók. Rajtuk kívül még a falusi párt alapszervezet küldött kommunistákat a munkásőrségbe. A fegyverek egy részét már meg is kapták. TAVASZI „SZEMLE" SZEKSZÁRDON n Észrevehetően ott a tavasz. Igaz, még eléggé változékony az időjárás, de szép derűit időben szívesen sétálgatnak az emberek a korzón ,a sétakertben, amelyet Szekszárd egyetlen valamirevaló parkjaként szoktak emlegetni. Igen, tavaszra fordult az idő és reméljük, a város is tavaszi ruhát ölt magára, mert a jelenlegi kép — mondjuk meg őszintén — nem valami üdítő látvány. A hétfő délelőtt hűvös, szeles. Az üzletek előtt forgószél kavarja a port, szalmát, papírhulladékot. Pedig sepertek reggel — legalább is a feltevések szerint. Nézzünk csak szét egy kissé a városban. A Széchenyi utcát szegélyező pázsiton motort szerelnek, a legtöbb helyen kitaposták a tavaszi pázsitot. És por, por kavarog mindenütt. Feltűnik ugyan néha az utcán a Városgazdálkodási Vállalat öntözőautója, de ez édeskevés. A nagy forgalom miatt félóra múlva már ugyanakkora a por, mint az öntözés előtt. Üdvös dolog lenne néha a házak előtti járdákat is öntözni, napjában legalább kétszer, legalább kevesebb port kellene törülgetniök a háziasszonyoknak. A Rákóczi úton végigmenve, még rosszabb a helyzet. A kenyérgyár előtti eredetileg vízlevezetés céljára készült árok valóságos kacsaúsztató, egészen megzöldült, megposhadt benne a víz, nem tud elfolyni. És ami a legszomorúbb, így van ez ott már évek óta. És éppen a város főútvonalán. Vagy menjünk végig a sétakerten. A hősök szobra körül szépen díszült az árvácska. A gyepszőnyegen viszont papírhulladék, szemét. Mindmegannyi beszédes bizonyíték arra, mit ebédeltek a szombati piac vidéki résztvevői. Persze, nemcsak a szombati hulladék „díszíti“ a sétakertet, hanem sokkal régebbi is, ahogyan a hólé, az eső eláztatta és a növekvő fű benőtte. Éppen ideje lenne rendbehozni már. Arról nem is teszünk említést, hogy a sétakert fái évek óta ritkulnak, és nem pótolják őket. A padok is eléggé foghíjasok, azokra is ráférne, ha pótolnák a „folytonossági hiányt“. Sétáljunk el még az állomás felé. A Séd két oldalán levő grund jó szolgálatot tesz a környékbelieknek — ott legeltetik a teheneket, sertéseket és egyéb jószágokat. Nem lehetne vajon legalább az SZMT székháza melletti részt füvesíteni, parkosítani, beültetni virággal? Az illetékesek: a Városi Tanács, a Városgazdálkodási Vállalat elgondolkodhatnak az elmondottakon, a látottakon. Nem mindegy az számunkra, milyen véleményt alkotnak a városról azok, akik az ország más részéből vetődnek erre.