Tolna Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-13 / 163. szám

TOLNA 1***^ A MAGYAR S­ZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS­ A TANÁCSO­K LA­PJ­A II. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR. SZOMBAT, 1957 JÚLIUS 13. Jelentés a gabonaföldekről Jó a termés l 1 járás Szedresen j négy termelőszövetkezetében­­ befejezték az aratást A nagy melegben mindenütt gyor­san értek be a gabonák, sietni kellett az aratásai. A szedresi dolgozók is minden időt kihasználva arattak, s már csak néhány hold gabona vár aratásra. Ha az idő engedi, ma ez a néhány hold is kepékbe kerül. A községben a cséplésre is elő­készültek. Négy cséplőbrigádot szer­veztek, s a cséplés nagy részét közös szérűn végzik el. A községben őszi árpából 14—16 mázsás átlagtermést várnak. Búzából is jó termés ígérke­zik. A termelőszövetkezet egyik táb­láján, amit kombájnnal arattak, 14 mázsás búzatermés volt. Már javában folyik a takarodás is. A gépállomás gépeket biztosít a taka­­rodáshoz. A gépek éjjel-nappal dol­goznak, hordják a szövetkezet és az egyéniek gabonáját. 68 mázsa árpa 3 és fél hold földről A pusztahencsei legeltetési bizott­ság az idén önállóan gondoskodik a tulajdonában levő három bika és nyolc törzskönyvezett kansertés el­tartásáról. Ebben az évben a legelte­tési bizottság gazdái közös területen öt kataszteri holdon zabot, 14 katasz­teri holdon kukoricát, három és fél kataszteri holdon pedig árpát ter­mesztenek. Az árpa, amelyet már le­arattak le. A kukorica és a zab is bő három és fél holdról 68 mázsa árpát arattak le. A kukorica és a zab is bő termést ígér, s az apaállatok eltartása­ az idén előreláthatólag már nem fog annyi gondot okozni a gazdáknak, mint az előző években. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A bölcskei Kossuth Tsz, a kajdacs­­i gazság Tsz, a pusztahencsei Kossuth Tsz és a paksi Vörös Sugár Tsz be­fejezte a gabonaneműek aratását. A paksi Vörös Sugár Tsz-ben öt munkacsapat 30 kaszással teljes mér­tékben kézierővel végezte a búza, a rozs, az őszi és tavaszi árpa aratását Az aratók részére a csoport saját jég­verméből szállította a határba a jégbehűtött sört, bort és szörpöket. Hétfőn a cséplést is meg akarják kezdeni. Csak a tarlóhántás lemara­­dása miatt panaszkodnak a paksi tsz­­­agok. Ahogy mondják, kaptak ugyan egy traktort a tarlóhántás munkála­tinak végzésére a bölcskei gépállo­mástól, de ez a traktor július 3-tól­­-ig a „fertály” dűlőben levő tarló­­föld végén állt üzemképtelen állapot­ban. Ennélfogva aztán nem is csoda, hogy lemaradtak a tarlóhántással. A dunaszentgyörgyi Szabadság Tsz irpaföldjén, amelyet kombájn aratott­­, a jelentések szerint 18 mázsás ka­­asztek­ holdankénti átlagtermést ér­ek el. Sárszentlőrincen befejezték az árpa é s a rozs aratását, s a búzának is le­íratták már 90 százalékát. Egy csép­lőgép az árpát, egy pedig a borsót csépeli, és szombaton, ha az időjárás megengedi, újabb két cséplőgépet ál­lítanak munkába. Az uzdi Táncsics Tsz búzájának fe­lét kombájnnal, felét pedig kévekötő aratógéppel aratták. Tavaly, ahogy beszélik, több volt a vita az uzdi Tsz-ben, mint a munka. Ezért aztán az aratók, akik tavaly gyakran dél­előtt 9—10 óra körül kezdték meg a munkát, csak augusztus 5-én fejezték be az aratást. Az idén más a helyzet. Megjavult a tsz-en belül a munka­­fegyelem. S ennek eredményeképpen az aratást az idén már az elsők között fejezte be a járásban a tsz. A paksi járási tanács mezőgazda­­sági osztálya vezetőjének, Lakos Jó­zsef elvtársnak a véleménye szerint az őszi és tavaszi árpa, valamint a rozsaratás befejeződött a járásban. A búzának pedig körülbelül 75—80 százalékát aratták le eddig. A tarló­hántásnál az aratás üteméhez viszo­nyítva lemaradás mutatkozik a já­rásban. Mivel a gabonaneműek tarló­jának a becslések szerint eddig csak 35—40 százalékán végezték el a tarló­hántást. Egyéni gazdák is igényeltek ara­ngépet Az egyénileg gazdálkodók közül so­kan keresték fel az idén a szedres gépállomást. Látták, hogy a földjeik­­ellett a szocialista szektorokban is munkát végeznek az aratógépek. Harc községben 14 egyénileg gaz­álkodónak kénekötő aratógéppel, há­rmnak pedig kombájnnal vágták 1<­­ gabonáját. Ebben a községben vol még 20 gazda ezenkívül, akik szinté s­zerették volna igénybe venni a gép szektorokban folyó munka sürgőssé­gére való tekintettel már nem tud­tak segíteni. Tengelicen 30 egyéni gazda akarta a gépállomás gépeit igénybe venni. A gépállomás traktorosai azonban csak három tengelici gazdát tudtak kisegí­teni „éjszakai műszakban” a napi munka mellett, amit a tsz-ek földjein végeztek. I­ hirtelen szerzett barát eltűnt — a hatezer forinttal együtt Csat Antal faddi, Rákóczi utca 143.­zám alatti lakos nemrégiben beuta­­ott Szekszárdra, hogy a járási ta­­nácsnál elintézze az építkezési enge­­délyét, mert építkezni akart. Hozott magával 6000 forintot is, hogy mind­árt anyagot is vásároljon az építke­­éshez. Közben meglátogatta egyik­okonát is, akivel elkezdtek inni, mi­­közben megismerkedtek egy ismeret­en emberrel. Végül a Kiskulacs ven­­déglőben kötöttek ki, ahol szintén endeltek egy litert... Csat Antal a kabátját a szék támlájára akasztotta, amelyben benne volt az építkezési anyagra szánt 6000 forint is. Iddoga­tás közben meglátta egy ismerősét, akihez kiment beszélgetni, a kabátját pedig benthagyta az asztalnál az új­donsült ismerőse mellett (rokona ek­kor már nem volt ott). Mire vissza­ment, már nem látta újdonsült isme­rősét, de a kabátjának is nyoma­­veszett a pénzzel együtt. Az „ismerős”, aki meglépett a pénzzel, még ismeretlen. A rendőr­ségnek még nem sikerült elfognia és Csat Antal sem tudja, hogy kivel ba­rátkozott. Csak személyleírást tudott róla adni, de még a nevét sem ismeri és ez nyilvánvalóan nehezíti a nyo­mozást is. Másodtermés­­ a szőlőnél A Leperd-pusztai Állami Gazdaságban Szíjártó János szőlészeti agronó­­mus tovább folytatja kísérleteit a szőlő másodtermésével kapcsolatban. Tapasz­talatai szerint a korai és középérésű szőlőfajtáknál érdemes a hónaljhajtásokon meghagyni a fürtöket, amelyet köznyelven kapásszőlőnek neveznek. A szőlős­kertek királynéja fajtájú húsz tőkéről — amelyen elsősorban kísérletezik — 1955-ben, a hetekig tartó esőzések ellenére, 10 kilogramm másodtermésű szőlőt szüretelt le és a must cukorfoka 14 volt. Tavaly 19 volt a másodtermésű szőlő cukorfoka és az átlagos gyenge termés ellenére is 7,5 kiló másodtermésű szőlőt szüretelt. A hónaljhajtásokon mutatkozó másodtermést is ugyanolyan kezelésben kell részesíteni, mint az első termést, de megéri a fáradságot, mindenekelőtt ott, ahol nagyobb mennyiségű korai és középérésű fajtát termesztenek. A má­sodtermés elősegítésének tulajdonképpen most van az ideje: szőlőfürt képződik a hónaljhajtásokon, ha ezeket a hajtásokat három-négy levélre visszacsípik — amint mondani szokták, zölden megmet­szik. FORNÁDI fl­LEMI GflZDRSQG Versenyeznek a tehenészek A Fornádi Állami Gazdaságban Antony István tehenész, brigádvezető az elmúlt hetekben munkaversenyre hívta ki a kecsegei és fürgedi üzem­egységek tehenészeti brigádvezetőit, Hajdics Ferencet, Homor Jánost és Németh Györgyöt. A munk­averseny az egy liter tej önköltségének alaku­lását, a tej mennyiségi növekedését, a munkafegyelem megszilárdítását és a takarékosságot, valamint a tiszta­ságot is figyelembe veszi. Antony István vállalta a zootechnika leg­messzebbmenő alkalmazását, a fejő­géppel való fejést és az itatásos borjúnevelésnél az éves terv alapján a borjak súlyfelvételét és egy kilo­gramm hús önköltségi árának alaku­lását és a borjak rendszeres ápolá­sát. A versenyt elküldték a fornádi és a kecsegei üzemegységekbe is, ahon­nan a versenykihívás elfogadását Antony Istvánnak megküldték. A munkaversenyző tehenészek kér­ték a gazdaság vezetőit, támogassák mozgalmukat, nyújtsanak segítséget a kitűzött célok eléréséhez, a ver­senyt pedig negyedévenként értékel­jék, az üzemi bizottságok bevonásá­val. A munkaversenyben résztvevő, illetve a verseny helyezettjei részére a gazdaság 23 000 forint célprémiu­mot tűzött ki. A lottó e heti nyerőszámai: uaaaaáíaaaaaaaaaaaaaáaaaaaaaáaaaaaaaáaaaaaaaaaaaáaaáaaaaaaaaaáaaaaí^ 9, 13, 24,54,63 Lottó sorsolás Gyülekezik a közönség, mintha előadás lenne. Jegyszedők is állnak a bejáratnál, ugyanúgy, mint más­kor. De most nem szedik a jegyeket. Minden belépő egy számot kap, így sorsolják majd ki — a közönség so­raiból — azokat a szerencséseket, akik ,számhúzóként" működnek köz­re a lottósorsolásnál. Mert nem mindennapi eseményre készülnek a szekszárdi városi kultúrházban, itt tartják a tizenkilencedik lottósorso­lást. A számhúzók pedig most két­szeresen is, kovácsai lesznek saját szerencséjüknek, először, amikor ki­töltötték lottószelvényüket, másod­szor pedig most, amikor kihúzzák az öt nyerőszámot. Pontosan tíz óra, zsúfolásig tele a terem. Felmegy a függöny, a bizott­ság elnöke, Józsa Sándor, a Lottó­igazgatóság osztályvezetője beje­lenti: „A tizenkilencedik lottósorso­lást ezennel megkezdjük.” A szám­levélkéket betöltik a kisebbik sze­rencsekerékbe, a bizottság titkára egyenként húzza ki az öt számot, sorjában jelentkeznek a számhúzók, felmennek az emelvényre. Kis zavar támad,­­egyikük, a mun­karuhás Taksonyi István izgatot­tan védekezik: „A munkahelyemről jöttem, nincs nálam semmiféle iga­zolvány.” — Dehát, a szabály, az szabály, a számhúzóknak — akik most majd sokszázezer forint és ugyancsak többszázezer lottózó sor­sáról döntenek, — igazolniok kell személyazonosságukat. Egy kis türelmet kérnek a közön­ségtől Taksonyi István hazaszalad a személyi igazolványáért. Pár perc múlva itt is van, ő is megkapja — mint a többi számhúzó — a lottó­babát tartalmazó celofán ajándék­­csomagot. „Most már nemcsak mint 'YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYVYYYY számhúzó, hanem mint futóbajnok’ is — jelenti be nagy derültség kö­zepette a bizottság elnöke. Komoly feladat vár a számhú­zókra. — Ellenőrizni, hogy meg­van-e mind a kilencven szám­golyó. Kihúzni az üveggömbből egy­­egy golyót, ellenőrizni, hogy a bi­zottság titkára ugyanazt a számot mondja-e be, amit kihúztak, végül megszámolni, hogy nyolcvanöt go­lyó maradt-e a gömbben. Megforgatják a „szerencsekere­ket”, az üveggömböt, majd egyen­ként kihúzzák a számokat. A kö­zönség feszülten figyel, mindenki izgatottan nézi lottószelvényét. Az utolsó szám húzása előtt a bizott­ság elnöke figyelmezteti a közönsé­get ,hogy szelvényét — ha nem is nyert — mindenki gondosan őrizze meg a jutalomsorsolásig. Utolsónak Sepsi Gyuláné húz, az 54-est. A nagy táblán pedig már ott vannak a számok: 63, 13 24, 9 és 54. Ezzel be is fejeződött a sorsolás. Van néhány szerencsés nyerő is, mint Baksics Ferenc, a szedresi gépállomás dolgozója, akinek két darab kéttalálatos szelvénye van, többen majd otthon nézik meg szel­vényüket, nem hozták el. Annál több a csalódott. „Nézze elvtárs, ha ezt játszottam volna meg, három találatom lenne” — mutat eredeti „tervezetére” egy férfi. Három szel­vénye van, mindegyiken egy-egy ta­lálat. ,,És ha az asszony életkora helyett a házszámot írtam volna be, akkor is kettes találatom lenne” — mondja. Persze, a bosszankodás csak pil­lanatokig tart. „Majd a jövő héten újra megpróbáljuk” — mondják bi­zakodva legtöbben. J. J. rTTTTTYTTTVTVyVTYYYTTTYYVTrTT SZAKSZERVEZETI A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa az elmúlt hetekben értékelte a megye több üzemében a munka­­védelmi intézkedések betartását. Szá­mos üzemben a tapasztalt hiányossá­gok megszüntetésére javaslatot tett. A Paksi Konzervgyárban, még az elmúlt évben is, sok kívánnivaló volt a tisztaság területén. A helyzet még ez év elején sem javult. A szakszer­vezetek megyei tanácsa javasolta a hibák megszüntetését. Ma már a kon­zervgyár valamennyi üzemrészében a falakat fehér csempével burkolták be, megteremtették az egészséges, tiszta munkatermeket, ahol könnyeb­ben és tisztábban tudják a konzervet készíteni.* A Tolnai Textilművek egyes üzem­részeiben a szellőzőberendezés nem volt tökéletes és ez kihatással volt a dolgozók munkájára is. Ma már az üzem valamennyi munkatermében megoldották a szellőztetést. * A Tolnai Selyemgyárban megszün­tették a gyár épületeit körülvevő ren­detlenséget. Több tonna szenet a gyár előteréből elhordták, helyette parko­sították a területet, virágokkal ültet­ték be.* A Fornádi Állami Gazdaság mű­helyében a hegesztőaparátus nem az óvórendszabályok követelményei sze­rint volt elhelyezve, a robbanás ve­szélye fennállt. A hegesztőaparátus részére külön fülkét építettek, s ez­által a műhelyekben a munka bizton­ságosabbá vált.* A Bonyhádi Zománcművek épüle­tei körül rengeteg hulladéklemez, vas és egyéb lim-lom volt elszórva. A gyártakarítás során rendszerezték a hulladékot és csak a kijelölt helyen tárolják. az elektronikus Bonyodalmak a zeneszerző"körül Mint már ismeretes, amerikai ma­tematikusok egy „Bertha” nevű elek­tronikus gépet szerkesztettek, amely óránként 3000 zeneszámot ,szerez". A gép egyhónapi kísérletezés után mun­kába állt. A feltalálók felkérték az amerikai dalszerzők egyesületének egyik tagját hogy készítsen szöveget arra a dalra, amelynek melódiáját újdonsült gépük szerezte. Az illető eleget tett a kérés­nek és így született meg a sanzon, amelynek címe: „A gombnyomásos Bertha”. Az első siker után azonban komplikációk keletkeztek, ugyanis nem tudtak megegyezni a zeneszám védettségét illetően. A kiadók még sohasem álltak ilyen probléma előtt. Amíg a jogi kérdések eldőlnek, addig a „Bertha” a zenekari átírásban éli ki magát. Feltalálói véleménye sze­rint a készülék nem egészen egy perc alatt teljes partitúrát készít, amire régebben egy zeneszerző háromnapi munkájára volt szükség, hogy egy népdalt zenekarra áttegyen.

Next