Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-25 / 225. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA II. évfolyam, 225. szám. ünnepség a Néphadsereg Napján A Tolna megyei Kiegészítő Parancsnokság szeptember 28-án és 29-én a Néphadsereg Napja alkal­mával ünnepséget rendez. Az ünnep­ség szombaton, 28-án délután 2 óra­kor kezdődik, amikor sporttalálko­zóra kerül sor a fegyveres testületek és a szovjet alakulat csapatai között. A műsorban röplabda, asztalitenisz, sakk és céllövő verseny szerepel, melyet a Megyei Tanács udvarában és a laktanyában rendeznek meg. Este 8 órakor vacsorával egybekötött műsoros est lesz a Tolna megyei Fő­­kapitányság Klubjában. Vasárnap, 29-én délelőtt 19 órakor ünnepi nagygyűlés lesz a Tolna me­gyei Főkapitányság Klubhelyiségé­ben. Tizenegy órakor a fegyveres testületek, a párt és állami szervek, az üzemek és vállalatok képviselői megkoszorúzzák az 1848—49-es Hősi Emlékművet és a Szovjet Hősök Em­lékművét. A paksi járásbíróság elé kerülnek a Madocsán üzletelő budapesti építőanyag-üzérek Még májusban történt, hogy Mado­­csán a szolgálatos rendőrjárőr felfi­gyelt egy, a községben tartózkodó TEFU-gépkocsira. Főleg az vált gya­nússá, hogy a gépkocsin nagyobb mennyiségű cement van, amelyet a községbelieknek árusítottak a gép­kocsi utasai. Igazoltatták őket és ez­zel „beütött a krach” a kocsi utasai­nak. Kiderült, hogy üzérkedtek a ce­menttel. Csapó Sándorné és Reményi Gyula budapesti lakosok ez alkalom­mal 20 mázsa cementet szállítottak le Madocsára, s mire a rendőrjárőr iga­zoltatta őket, eladtak belőle 14,5 má­zsa, 400-as minőségű cementet a száz forintos hivatalos ár helyett 200 fo­rintért. Megindult a nyomozás, amelynek folyamán nagyszabású árdrágító tár­saságról hullott le a lepel, ők törté­netesen éppen építőanyagra speciali­zálták magukat. Csapó Sándorné és a vele közös háztartásban élő Reményi Gyula Schmidt József budapesti építész által jutott az építőanyagokhoz. Schmidt Józsefnek viszont felesége, aki a XX. kerületi tanácsnál volt építésügyi elő­adó, nemlétező nevekre kiutalásokat adott, ezek segítségével vásárolt a FAÉRT Vállalat kereskedelmi tele­pein építkezési anyagokat. Schmidt József 1956 májusától kezdve foglal­kozott az építőanyag-üzérkedéssel és főleg Vál, Kajászó, Bicske községek­re terjesztette ki „kereskedelmi” te­vékenységét. Reményi Gyulával és Csapó Sán­­dornéval ez év februárjában került összeköttetésbe Schmidt, ekkor ter­jesztették ki a „kereskedelmet” Ma­docsára, és itt folytatták aztán na­gyobb méretekben. Reményi Gyula az októberi ellenforradalom után enge­délyt szerzett élelmiszerek Budapest­re szállítására és így nagyon jól ki tudták használni az alkalmat. Oly­­­annyira, hogy például a 3077 forinton vásárolt 1700 darab mozaiklapot Tol­nai Istvánnak, és még más madocsai lakosoknak 3570 forintért adták el. Ezen az „üzleten” 500 forintot keres­tek. Voltak ennél még jobb „fogások” is. Schmidt József 4000 darab palát vásárolt 1.31 forintos darabonkénti áron és 2.50-ért adták el Madocsán Bujdosó Györgynek. Itt már 4560 fo­rint volt a „keresetük ”. Jól fizetett a cement is. Egy 20 mázsás tétel 300-as cementet — amelynek hivatalos ára 68 Ft — Reményi 100 forintos árban vett át Schmidt Józseftől, ő viszont Madocsán már 200 forintos árban adta el. Így folyt az „üzletelés”, míg csak rá nem jöttek. A nyomozás során — amelybe a budapesti rendőrfőkapi­tányság társadalmi tulajdonvédelmi osztálya is bekapcs­olód­ott —­ az is kiderült, hogy Schmidt több személy­től vett fel különböző összegeket építőanyagvásárlásokra, vagy építke­zési munkák elvégzésére, amelyeket nem szállított le, illetve nem végzett el. Az üzérkedéssel Schmidt József több, mint 52.000 forint, Reményi Gyula 22.760 forint haszonra tett szert. Ügyüket, — mivel üzérkedésük je­lentősebb részét Madocsán és környé­kén bonyolították le — a paksi járás­­bíróság tárgyalja majd. Az ügyészség néhány napon belül elkészíti a vád­iratot, amelyben Schmidt József épí­tész ellen ártúllépés, árdrágító üzér­kedés, személyi tulajdon sérelmére el­követett csalás, háromrendbeli ok­­irathamisítás, Reményi Gyula ellen ártúllépés, árdrágító üzérkedés, Csapó Sándorné ellen ugyancsak ártúllépés, árdrágító üzérkedés, Schmidt József­­né ellen bűnsegédi tevékenység miatt emel vádat. Másfél év alatt több, mint kétszáz új ház épült Tolnán Az elmúlt évi tavaszi jeges árvíz több tolnai házat összedöntött, meg­rongált. Az árvíz elmúltával nagysza­bású építkezés kezdődött a község Mözs felé eső részén, úgyhogy ennek a területnek a képe már teljesen megváltozott. A szántóföldek helyén kertes családi házak találhatók, olyan hosszan, hogy Tolnát és Mözsöt már csak alig párszáz méter szántóterület választja el egymástól. Az újonnan épült házak száma 232. Ebből 190 árvízkárosult kapott a megrongálódott, vagy összedőlt háza helyett újat, 42 család pedig OTP kölcsönnel épített magának házat. Bogyiszlóról mindössze nyolc család költözött ide Tolnára, a többi új ház­­tulajdonosok valamennyien tolnaiak. A házak típustervek szerint épül­tek, de mégsem teljesen egyforma mindegyik, arra azonban vigyáztak, hogy egy-egy utca egységes képet mutasson. A község egyéb részén 59 árvíz ál­tal megrongált házon kellett helyre­­állítási, illetve részleges felújítási munkákat elvégezni. Az állam a 190 új ház építési és az 59 ház helyreállí­tási, illetve felújítási költségeihez ös­­­szesen 2 millió 851 ezer forinttal járul hozzá. Ezt az összeget az építtetők nem kölcsönképpen kapják, tehát visszafizetniök nem kell és az egyéb költségek kifizetésére is hosszúlejá­ratú hitelt kaptak. Ezzel az árvízká­rosultaknak felmerülő költségeik je­lentős részét, — figyelembe véve ki­nek, kinek anyagi helyzetét, — mint­egy 40—50 százalékát elengedik. Szekszárdi szőlőtermelők indulnak Egerben A balatonboglári országos boran­­kéton szekszárdi szőlőtermelők ta­lálkoztak az egri „bikavér” termelő­ivel. A találkozás eredménye az lett hogy az egriek meghívták városuk­­­­ba a szekszárdi szőlőtermelőket. A Szekszárd alsóvárosi gazdakör ennek eredményeképpen harminc-­tagú csoportot szervez a gazdákból s ezek előreláthatóan szüret után november végén autóbuszon elláto­gatnak Egerbe. A látogatás idejét három napra­ tervezik. S ez alatt az idő alatt ta­nulmányozni fogják a telepítési mó­dokat és a borkezelés ottani mód­szereit. Szelektált és az egri viszo­nyok mellett jól bevált alanyokat is akarnak hozni, hogy kipróbálják, mennyiben felelnek meg az itteni éghajlati és talajadottságoknak. Többek között kíváncsiak a szek­szárdi gazdák az ottani gazdakör munkájára és a hegyközség műkö­­d­désére is. ARA: 50 FILLÉR Szerda, 1957 szeptember 25. Magyar kormányküldöttség utazott a Kínai Népköztársaságba A Kínai Népköztársaság kormá­nyának meghívására kedden magyar kormányküldöttség utazott Kínába. A kormányküldöttség vezetője Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, tagjai: Marosán György államminiszter és Nógrádi Sándor, a Magyar Népköztársaság nagykövete a Kínai Népköztársaság­ban. A kormányküldöttséget útjára el­kísérte Hao Ce Cin, a Kínai Népköz­társaság budapesti nagykövete. A kormányküldöttség búcsúztatá­sára a Ferihegyi repülőtéren megje­­lennek a politikai bizottság, a minisz­tertanács, az Elnöki Tanács számos tagja és jelen volt a búcsúztatásnál a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. A szakszervezetek és a megyei KISZ bizottság ifjúsági ankétja A Szakszervezetek Megyei Taná­csa és a KISZ megyei bizottsága rendezésében megyénk munkásifjú­ságának küldöttei ankéton beszélték meg a szakszervezetek és az ifjúsá­gi szövetség közötti kapcsolatok, a kölcsönös segítés kérdését. A beszá­molót Szűcs György elvtárs az SZMT titkára tartotta. A beszámoló részletesen elemezte a munkásifjúság helyzetét a felsza­badulás előtt és a felszabadulás után eltelt 12 év alatt. Az ifjúsági szövetségek képviselői hozzászólá­saikkal segítették az ankét sikerét, illetve a szakszervezetek és az ifjú­sági szövetség közötti munka javítá­sát. Több üzem KISZ-szervezetének tit­kára elmondta, hogy szervezetükben a kapcsolat jó a szakszervezettel, és ez is egyik alapja az eredményes gazdasági és tömegszervezeti mun­kának. Paksi András a Bonyhádi Cipő­gyár KISZ titkára elmondta, hogy a szakszervezeti bizottság nem min­den esetben segíti munkájukat. Majd beszámolt a KISZ fiatalok mun­kaversenyéről, amely eredmé­nyeképpen az üzemben jelentő­sen nőtt a termelés és javult a cipők minősége. „A szakszervezeti bizottságot kér­tük, hogy adjon a legényszállásra egy vasalót és egy villanyfőzőt, de ké­résünket még­ most sem teljesítették, arra hivatkozva, hogy ezek tűzve­szélyesek s nem lehet a fiatalokra bízni, annak ellenére, hogy ez na­gyon megkönnyítené a legényszállá­son lakók életét” — mondotta többek között Paksi elvtárs A Tolnai Selyemfonógyár KISZ- szervezetének titkára arról számolt be az ankéton, hogy a leány­szállások otthonossá tétele, a fegyelem meg­szilárdításában milyen eredménye­ket értek el. A Szekszárdi Vasipari Vállalat KISZ-titkára elmondta, hogy a fiatalok képzésére, szórakoz­tatására a szakszervezet segítsé­gével különböző szakköröket szer­veztek. Majd kérte a szakszervezetek me­gyei tanácsát, hogy vizsgálja felül a vendéglátó vállalat üzemi konyhá­ját, mi az oka, hogy az ipari tanu­lók és a konyhán étkező dolgozók gyenge minőségű ételt kapnak. Molnár elvtárs, a Sárközi Állami Gazdaság KISZ-titkára elmondta, hogy az egyik üzemegység vezető dur­va, goromba hangon beszél nemcsak a fiatal, hanem az idősebb dolgozókkal is, és kérte, hogy a szakszervezet vizsgálja ki ezt az ügyet. Az ankéton a megye munkásifjú­ságának képviselőihez szólt Sikló­si elvtárs a KISZ megyei bizottság titkára. Siklósi elvtárs a feladatok­ról beszélt a fiataloknak, majd ezu­tán pedig Schrottner Károly elvtárs az SZMT elnöke kérte a fiatalokat, hogy a szocializmus építéséből, úgy mint eddig, vegyék ki részüket, szé­lesítsék a munkaversenyt és erősítsék a kapcsolatot a KISZ-szervezetek vezetőivel, az üzemek szakszervezeti bizottságaival. Ezüstkalászos tanfolyamokat szerveznek Szekszárdon A városi tanács mezőgazdasági osz­tálya három ezüstkalászos tanfolya­mot szervez. A tanfolyamokon mint­egy hetvenöt gazdának lesz alkalma arra, hogy továbbfejlessze mezőgaz­dasági szaktudását. Az ezüstkalászos tanfolyamokon kívül minden második héten, szombat este a gazdakör elő­adásokat szervez. Ezeken az előadá­sokon mindenki részt vehet Az előadások, amelyek szakfilmve­títésekkel lesznek egybekötve, főleg a szőlőtermeléssel, a borkezeléssel, gyü­mölcstermeléssel és az általános állat­tenyésztéssel foglalkoznak. Tovább tökéletesítik az új sajtérlelési eljárást Egy év óta alkalmazzák a szék­­rük kezdőbetűi után „BHK” eljárás­­szárdi Központi Sajtérlelőüzemben nak nevezett parafinos érlelést. Ta­­a trappista sajtnál az új érleléss­el­­valy nyáron fejezték be az eredmé­­járást, a Bauer János, Hász István és nyes kísérleteket és az új módszer Karl Henrik által kidolgozott és nem hamarosan elterjedt a megye hatá­rain túl is. Ma már az ország összes tejüzemeiben — ahol trappista sajtot gyártanak — így érlelik a sajtot. Az eljárás lényege, hogy szemben a korábbi módszerrel, amikor is az ér­lelődő sajtot naponta kellett kezelni, törölgetni, időközönként lekaparni, — egy különleges összetételű kéregvias­­­­szal vonják be és így, — szemben a korábbi gyakorlattal — levegőtől el­­zártan­ érik a sajt. Az érett sajtról pedig egy erre a célra készített gép­pel leolvasztják a kéregviaszt, amit aztán újból fel lehet használni. A Tolna megyei Tejipari Vállalat­nál egy év alatt több, mint félmillió forintos megtakarítást eredményezett az új eljárás alkalmazása. Országos viszonylatban minden bizonnyal en­nek többszörösét teszi ki a gazdasági eredmény. Az újítók (vagy feltalá­lók) eddig 22.000 forintot kaptak újí­tási díjként. Találmány-e, vagy újí­tás-e az új eljárás, ekörül folyik most a vita. Amennyiben találmánynak mi­­nősítik , a tejipari szakemberek vé­leménye szerint minden bizonnyal az, hiszen ilyen érlelési módszert bel­földön még nem alkalmaztak és a kül­földi szakirodalomban sem találtak eddig róla adatokat — akkor a felta­lálók még többet fognak kapni mun­kájukért. Az Élelmiszeripari Mi­nisztérium Tejipari Igazgatósága in­tézkedett afelől is, hogy az új mód­szert átvevő többi vállalat is fizesse ki az újítói (vagy feltalálói) díjat a „BHK” sajtérlelést kidolgozó kollek­tívának, akik most tovább tökéletesí­tik az eljárást. Egy olyan­ gépet szer­kesztettek, amellyel megkönnyítették a sajtok parafinozását. Eddig ugyanis kézzel kellett bemártani a sajtot a forró paraffinba (kéregviaszba). Egy­szer az egyik felét, majd amikor ez ki­hült, hogy meg lehetett kézzel fogni, akkor a másikat. Most csak a gép kosaraiba kell berakni a sajtot, a ke­rék forgásával merítik a sajtokat a viaszba. Könnyebb a dolgozók mun­kája, termelékenyebb a munka és kevesebb is fogy a drága kéregviasz­ból. Király Józsefné és Horváth Julia az új géppel dolgozik

Next