Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-28 / 280. szám
1957 november 28. Az órabéres rendszer és a részes művelés egyévi tapasztalatai a szálkai Fejlődés Tsz-ben A szálkai Fejlődés Termelősszövetkezet kiállta az ellenforradalom viharát. Nem hurcolták szanaszét a jószágokat, nem vitt el senki semmit, a közös megmaradt sértetlenül. Ám, a közös gazdaság tulajdonosai a termelőszövetkezeti tagok kimondották, a szövetkezetben ezután az lesz, amit ők akarnak, nem engednek beleszólni senkinek a szövetkezet úgynevezett belső ügyeibe ... S tavasszal az önálló gazdálkodást azzal kezdték, hogy teljesen átreformálták a szövetkezeti mintaalapszabályban lefektetett jövedelemelosztás módját. A munkaegység helyett órabért vezettek be. A kapásnövények közös művelése helyett pedig bevezették az egyéni részesművelést. A háztáji gazdaságokat is jócskán túlméretezték, a legtöbb család két holdat kapott szemben az előírt egy holddal. A járási és megyei tanács illetékes szervei évközben többször figyelmeztették a szálkai Fejlődés Tsz tagjait arra, hogy az órabéres rendszer közös gazdaságban rossz, nem engedhető meg. De a szálkai fejlődésbeliek közül többen váltig erősítették, hogy jó, s azt mondták: „Majd az év végére kiderül minden." Úgy is lett... A gazdasági évnek vége és csakugyan kiderült minden. Hogy mi az a minden? Leírjuk, okuljanak belőle a többi termelőszövetkezetek is A termelőszövetkezet egyik tehenésze Zaám Gábor nagyon okosan így foglalta össze az átreformált jövedelemelosztás egyévi tapasztalatait: „A termelőszövetkezetben az órabéres rendszer igazságtalan, munkaegységhigításhoz vezet és sok vitára, nézeteltérésre ad okot, mert nem a végzett munka arányában írnak jóvá munkaegységet egy-egy tagnak. Ezt a saját kárunkon tanultuk meg és már vissza is tértünk a munkaegység szerinti jövedelemelosztáshoz, ebben a hónapban már úgy megy minden, mint az ellenforradalom előtt.” Még mielőtt tovább mennénk — hogy mindenki megértse miről is van szó — megmagyarázzuk, hogy is néz ki az órabéres rendszer, miért eredményezett munkaegységhigítást a szálkai Fejlődés Tsz-ben. A szövetkezetben eltörölték a teljesítménybért. A mezőgazdaságban előforduló munkákat négy kategóriába sorolták, s függetlenül attól, hogy ki mennyi munkát végzett, egy órára nyolctized, egy egész, egy egész kéttized, illetve egy egész öttized munkaegységet kapott, attól függően, hogy milyen munkát végzett. S most utólagosan önmaguknak is bevallják a tsz-tagok, hogy legtöbben nem a munkával igyekeztek, hanem azt nézték csak, hogy a nap teljen, az óra járjon, mert a munkaegységet így is, úgy is jóváírják. Ennek a következménye lett a munkaegységhigítás, ami a következőképpen néz ki: A kukoricát, a burgonyát és a répát résziből művelték a tagok ebben az évben, ezért munkaegységet nem írtak nekik jóvá. Mégis annyi munkaegység van most a tsz-ben, mint tavaly volt, mikor mindenféle munkáért munkaegységet kaptak a tagok. (A gazdaság ugyanakkora, mint tavaly volt.) Ennyit az órabéres rendszerről, amit már november 1-én eltöröltek a szálka; Fejlődés Tsz-ben. A részesművelés — bár ez sem teljesen igazságos — beváltotta a hozzáfűzött reményeket a szálkai tsz-ben. Murányi György, az elnök, mondotta el, hogy annyi takarmány van most a közösben, hogy ennyi még sohasem volt. S ilyen gyorsan még nem takarították be a burgonyát, a kukoricát, arépát, mint ezen az őszön. A helyzet itt az, hogy a megtermelt kapásnövények 40 százalékát kapta meg az, aki megtermelte, 60 százalék pedig sértetlenül megmaradt a közösben, ami csaknem kétszerese annak, ami tavaly maradt. Egész pontosan, míg tavaly ugyanannyi állatra, mint az idén 7 vagon kukoricát hagytak a közösben, addig az idén 12,5 vagonnal maradt meg. Ezenkívül van több, mint 13 vagon répa és nyolc vagon kukorica a közös állatok számára. Egyszóval bőven van takarmány, lehet fejleszteni az állatállományt. Ez az egyik előnye a részesművelésnek. A másik pedig az, hogy így biztosítva volt az idén a kapásnövények kifogástalan megművelése és valahogy ösztönözte a tagokat a négyszeri kapálásra, arra, hogy két mázsával több kukoricát, burgonyát és répát termeljenek egy holdon. A részes művelésnek is van azonban hátránya, mégpedig az, hogy egyenlőtlen így a részesedés. Egyik tábla föld ugyanis jobb, mint a másik, többet terem még akkor is, ha éppúgy megadják a munkát egyiknek is, mint a másiknak is. S az aki gyengébb földön kapta meg a kapásnövényt, az csalódik. Mert az idén is előfordult az, hogy egyik hold kukorica 30, a másik pedig 40 mázsát termett. A részesművelést illetően azonban még nem döntöttek a szálkás Fejlődés Termelőszövetkezetben. Szólni kell még a túlméretezett háztáji gazdaságról. E tekintetben is döntött már a tagság, mégpedig úgy, hogy a jövőben mindenki annyi háztáji földet kap, mint amennyit a mintaalapszabály előír. Nem lenne teljes a kép, ha ezek után szó nélkül hagynánk, hogy mennyi a jövedelme egy-egy tagnak a szálkai Fejlődés Tsz-ben. Ezt még pontosan nem számolták ki. A zárszámadást most készítik. Egy azonban már biztos: Egy fillér esedékes tartozása sincs a szövetkezetnek, s úgy néz ki a helyzet, hogy a felhígított munkaegységek és a részesművelés mellett is (már amennyire ezt pontosan ki lehet számolni) megközelíti a 70 forintot az egy munkaegység értéke. Pénteken este kerül sor a TTIT soron következő egészségügyi előadására Nagy érdeklődés nyilvánul meg a termében. Az előadást, amely a ter I TIT egészségügyi előadásai iránt, hősség, meddőség kérdésével foglalamelyeket az ismeretterjesztő társa , , . ... . , ... , kozik, dr. Hargitai Ferenc szübsztosag egészségügyi szakosztálya rendez. A következő előadás november 29-én, orvos tartja. A pénteki előadáson pénteken este lesz a kórház kultúr- csak női hallgatók vehetnek részt. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG IMS siMss hír már! Ötven helyen raktározza áruit a Paksi Konzervgyár A megyének aránylag kevés üzeme van, ezek azonban a felszabadulás óta eltelt évek során nagy fejlődésen mentek át. A fejlődés legjobban talán a Paksi Konzervgyáron mérhető le, amely a háborút megelőző években a Krausz—Moskovits cég kis üzeme volt, s csak idénymunkásokat foglalkoztatott, ma pedig a megye egyik legfontosabb üzeme, amely a felszabadulás előttinek sokszorosát termeli, sőt jelentős mennyiséget szállít külföldre is. A termelés megnövekedése sajnosa már az udvaron is látható. Egymás hegyén-hátán ládák és hordók fogadják a látogatót, a gyár vezetői szerint szám szerint körülbelül 15— 20 000 darab! Rendetlenségről lenne szó? Egyáltalán nem. A helyzet az, hogy a gyár egyszerűen nem tudja hol elhelyezni őket, nincs raktára. — Ha csak ennyi lenne a raktározással az összes gondunk — mondják a gyári vezetők —, hogy az üres hordókat és ládákat az udvaron kell tárolnunk, a fejünk se fájna. A Paksi Konzervgyár azonban körülbelül 50 különböző raktárban kénytelen tárolni áruit s többek között még Veszprémben is van raktárunk! Egyedül Pakson negyven különböző raktárt tartunk fenn! Mit jelent ez a szétszórtság pénzben a gyárnak? Hosszú számításra nincs szükség, mert a paksi üzemben már kerek négy esztendeje leveleznek és kérvényeznek, bizonyítanak számokkal, hogy így is elősegítsék az annyiszor kért új raktár felépítését — de hiába. Mert nemcsak az üres hordók mennek tönkre Pakson, hanem sokszor a készáru is. A gyár többek között körülbelül 160 vagon hordós gyümölcsvelőt készít. Ez a hatalmas mennyiség is szabad ég alatt van. Ez azt jelenti, hogy a nyári melegben leesik a hordókról az abroncs s lassan folydogálni kezd az értékes áru. Ősszel kitágul, télen befagy a hordó, az eredmény pedig ugyanaz. Közben a gyümölcsvelő cukortartalmából is veszít, következésképp értéktelenebbé is válik. — Hozzávetőleges számítások szerint is — mondják a gyár vezetői — évenként legalább 800—900 000 forint kár éri így a gyárat. A megoldás természetesen csak új raktár építése lenne s egy ilyennek a felépítése nem is kerülne sokkal többe, mint amennyit évenként a rossz tárolás miatt kénytelenek vagyunk kidobni az ablakon. Hol akkor a baj? A gyár főkönyvelője hatalmas aktahalmazt húz elő L a fiókjából. A több kilós csomag több esztendős kérvényezésről tanúskodik, sajnos, teljesen eredménytelenül. Pedig minden illetékes teljesen tudatában van annak, hogy az új raktár felépítése mit jelentene. De valahol mindig elakad az ügy, mint legutóbb a Beruházási Banknál, amely elgáncsolja a tervek megvalósítását. Sokfelé találkozunk még bürokráciával, amely sajnos kellemetlenséget, bajt okoz az embereknek. A Paksi Konzervgyár esetében másról van szó: itt pontosan, pénzben kifejezhető kárt okoz az a bürokratikus mód, ahogy egyes hivatalok a beruházási összegeket kezelik. Úgy véljük, a paksiakkal együtt, hogy érdemes lenne ezen minél előbb változtatni. (cs.) Házasodó házépítők A munkák állásáról a közeli határidőről beszélgetünk a nagymányoki építkezés irodájában, amikor kissé félénken nyitja ki az ajtót egy fiatal, szőke lány. Kezében papírt szorongat, majd Várszegi József főépítésvezetőnek adja. Jóska bácsi fejcsóválva olvassa: Felmondólevél. Simon Rozi el akar menni a vállalattól. Jó, rendben van, majd megbeszéljük, hogy elmehet-e. De a felmondás lejártáig dolgoznia kell, miért nem munkaruhában jött?. így csak ,„önkényes” ibejegyzéssel adhatjuk ki a könyvét. A kislány bátortalanul adja elő érveit: Anyám beteg, otthon kell lennem... — Dehát magának tudnia kell, mi a rend, nem lehet máról holnapra elmenni. — A főépítésvezető szigorú, most talán azért is, mert itt van a vállalat igazgatója és főmérnöke is. Eltelik közben egy óra is, a vendégek megnézik a munkákat, intézkednek, utasításokat adnak, majd újra visszajönnek az irodába Simon Rozi még mindig itt van. — Rendben van, elfogadjuk a felmondását, de addig is dolgoznia kell — hangzik a „megmásíthatatlan” döntés. — Nem tudok már bejönni. — Miért? — Szombaton lesz az esküvőnk. — Ejnye, ejnye... Aztán ki a vőlegény? — Hát a Domonkos Pista. — Már itt tartanak? — No, ez elég gyorsan ment. A főépítésvezető, az igazgató és a főmérnök összenéznek, a szemükből látszik, hogy egyetértenek Jóska bácsival. Most túl kell tenniök magukat a törvényes formaságokon és lehet is, mert befejezéshez közeledik az építkezés, egyre kevesebb segédmunkásra lesz szükség. — Hol lesz a lakodalom? — Váralján — No jó, menjen nyugodtan haza. Aztán a lakodalomban meg ne feledkezzenek rólunk. Azt már a jelenlévőktől tudom meg, hogy ez lesz az első esküvő, melynek előzményei az építkezésen szövődtek. Domonkos Pista gyakorló technikus elveszi Simon Rozi segédmunkást. De rajtuk kívül még vagy öt jegyespár van már, akik itt ismerkedtek meg, itt szerették meg egymást egy életre, sőt, vannak, akik majd itt fognak lakni az új lakótelepen. Az építők házakat építeni jöttek ide Néhányan házasodni is. J. J. Tanárok Diákok 97 Szülők Ut Sok jót lehet hallani a tolnai gimnáziumról, a Tolna megyei középiskolák e legfiatalabbikáról, s valahányszor szó esik az iskola munkájáról, külön hangsúlyozzák a KISZ- szervezet tevékenységét és azt a szoros kapcsolatot, amely a tanári kar, az ifjúsági szervezet vezette diákság és a szülők között kialakult. — Kezdő iskola vagyunk. — így kezdi a beszélgetést Létay Menyhért, a gimnázium új igazgatója. — Az elhelyezés és a környezet még nem olyan, mint kívánatos lenne. Az iskola szebbé tételén dolgozunk és ebből hatalmas részt vállaltak a tanulók, elsősorban a KISZ-szervezet tagjai. Év elején elhatároztuk, hogy az udvart rendbehozzuk, az épület előtt levő csúnya nyárfákat hársfasorra cseréljük ki. Valóban, az udvaron a lehetőségekhez képest rend van. Az udvar közepén kézilabdapályát építettek a tanulók, ők hordták, terítették a salakot és hengerelték simára a talajt. Természetesen ehhez a társadalmi munkához sok segítséget kaptak. És ebben is meglátszik, mennyire szívükön viselik a szülők, de valamennyi tolnai a gimnázium ügyét. Sokat se iskoláért gízett a Fernevál, de a tűzoltók sem tagadták meg a segítségnyújtást. A nyárfákat már kidöntötték, a pályát élősövénnyel veszik körül, amelyhez a bokrokat a selyemgyártól kapják. S mindezt maguk a diákok csinálják. Nem várnak a sültgalambra, hanem megteremtik maguknak a kellemes környezetet. Csehák Jutka, az iskolai KISZ- szervezet titkára, azért hívott meg, hogy a rádiószakkörről írjak. Dehát a tantermekbe az udvaron keresztül vezet az út és az ott látottakat sem lehetett elhallgatni. Most pedig beszéljünk a szakkörökről. Tizenegy szakkör működik az iskolában. Hogy melyik a legjobb, nehéz lenne erre a kérdésre válaszolni. A legizgalmasabb talán a rádióskor. A szakkörnek, amely kezdetben tíz taggal kezdte meg a működését, ma már 23 fiú és három leány tagja van. Vezetője Kappelmayer Mátyás fiatal másodéves gyakorló tanár, akiről azt mesélik — ő nem büszkélkedik vele, annál sokkal szerényebb —, hogy a szakkörvezetői tanfolyamon, két tanfolyam anyagát, az egy tanfolyamra kiszabott idő alatt sajátította el Hozzáértésben tehát nincs hiány. Amikor a rádiós szakkörről beszélgetünk, megint csak a KISZ-ről esik szó. A szervezet segítette létrehozni a szakkört, tagjai közül többen jól működnek az ifjúsági szervezetben is. Terveik között komoly dolgok szerepelnek. Szeretnének építeni egy televíziós készüléket, csak ne akadályozná az anyaghiány, és úgy látszik, hogy rövidesen valóság lesz egy egyméteres távirányítású hajómodel elkészítésének terve is. Hogy kik a legjobb szakköri tagok?, erre a vezető tanár így válaszol: Pálos László és Marosi Dénes, mindketten negyedikesek. A szakkörökről még annyit: A vidékről bejárók kivételével majdnem minden tanuló részt vesz valamelyik szakkörben is. Az önképzőkör megalakítása teljes egészében a KISZ nevéhez fűződik. A szakkörökben végzett kutatómunka tapasztalatait felhasználják az önképzőköri előadásokban, de foglalkoznak olyan egyéb kérdésekkel is, amelyek a diákokat érdeklik. Első ülésüket az Októberi Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére rendezték. Az előadások azzal a hatalmas fejlődéssel foglalkoztak, amelyet a Szovjetunió a forradalom óta elért. Az önképzőkör munkáját a vezető tanár a KISZ-vezetőkkel közösen irányítja. Akár az igazgatóval, akár valamemelyik tanárral beszélgetünk, igen gyakran hangzik: „Iskolaközösség”. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban? Azt az egységet, amely a tanárok, diákok és szülők az iskolával kapcsolatos tevékenységében megnyilvánul. A tanárokról, diákokról, s benne a KISZ-ről már szóltam, most hadd mondjak még valamit a Szülői Munkaközösségről is. A Szülői Munkaközösségnek természetesen minden szülő tagja. De van a munkaközösségnek egy választmánya, amely havonta ülésezik és a tanári karral együtt dönt az iskola minden kérdéséről. Együttesen határoznak a pénzkezelés módjáról, a házirendről, az épület- és környezetrendezésről és így tovább. Még sok mindent elmond ezzel kapcsolatban Létay igazgató, de ezek a legfontosabbak. A választmány minden tagja, de talán leginkább Hahn József, az elnök, akinek három gyermeke jár az iskolába, viseli szívén az iskola gondjait. Sok mindenről kellene még szólni, a KISZ által szervezett klubdélutánokról, az ismeretterjesztő előadásokról, a színjátszócsoport munkájáról, de mindez szorosan összefügg és eredményeiben az iskolaközösség elvének megvalósulásából fakad. Amelyik középiskolában ilyen szoros a kapcsolat a vezető szervek és az iskola, a tanulók és tanárok között, ott — biztos vagyok benne — a még meglévő nehézségeket, beiskolázás, további épületrészek biztosítása, tornacsarnok kérdése, stb., is, meg tudják oldani. Letenyei György 3 Tisztasági hónap Kakasdon A kakasdi községi tanács októberben és novemberben tisztasági hónapot rendezett. A tisztasági hónap keretében a község lakói kívül-belül rendbehozták, tatarozták a házakat, lakásokat. A tanácsülésen határozatot hoztak az utcai árkok, utak rendbehozására, s mindenki a saját portája előtt el is végezte ezt a munkát. A lakosság összefogásával, társadalmi munkával 2500 forint értékű gyalogmunkát és kocsifuvart végeztek, s rendbehozták a Széptölgyesi dülőutat, megjavították az elkorhadt hidat is. Társas kirándulásokat szerveznek minden vasárnapra a bátaszéki vasútállomás KISZ fiataljai. Legutóbb Budapesten voltak két napig. Most úgy tervezik, hogy a következő vasárnap Pécsváradra mennek. A kirándulás, amely már a hatodik lesz a KISZ megalakulása óta, a vasutas fiatalok körében nagy érdeklődést vált ki. Legutóbb például Nagymaros és Visegrád környékén is voltak. Tervbe vették a fiatalok egy többnapos egri kirándulást is. Megyei ismerettel rendelkező személyt kíilszolgálatos munkára felveszünk Fizetés 900’- Ft, plusz jutalék Cím a Kiadóhivatalban