Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-28 / 280. szám

1957 november 28. Az órabéres rendszer és a részes művelés egyévi tapasztalatai a szálkai Fejlődés Tsz-ben A szálkai Fejlődés Termelősszövet­­kezet kiállta az ellenforradalom vi­harát. Nem hurcolták szanaszét a jó­szágokat, nem vitt el senki semmit, a közös megmaradt sértetlenül. Ám, a közös gazdaság tulajdonosai a termelőszövetkezeti tagok kimon­dották, a szövetkezetben ezután az lesz, amit ők akarnak, nem engednek beleszólni senkinek a szövetkezet úgynevezett belső ügyeibe ... S ta­vasszal az önálló gazdálkodást azzal kezdték, hogy teljesen átreformálták a szövetkezeti mintaalapszabályban lefektetett jövedelemelosztás módját. A munkaegység helyett órabért vezettek be. A kapásnövények közös művelése helyett pedig be­vezették az egyéni részesműve­lést. A háztáji gazdaságokat is jócskán túlméretezték, a legtöbb család két holdat kapott szemben az előírt egy holddal. A járási és megyei tanács illetékes szervei évközben többször figyelmez­tették a szálkai Fejlődés Tsz tagjait arra, hogy az órabéres rendszer közös gazdaságban rossz, nem engedhető meg. De a szálkai fejlődésbeliek kö­zül többen váltig erősítették, hogy jó, s azt mondták: „Majd az év végére kiderül minden." Úgy is lett... A gazdasági évnek vége és csakugyan kiderült minden. Hogy mi az a min­den? Leírjuk, okuljanak belőle a többi termelőszövetkezetek is A termelőszövetkezet egyik tehené­sze Zaám Gábor nagyon okosan így foglalta össze az átreformált jövede­lemelosztás egyévi tapasztalatait: „A termelőszövetkezetben az óra­béres rendszer igazságtalan, munkaegységhigításhoz vezet és sok vitára, nézeteltérésre ad okot, mert nem a végzett munka arányában írnak jóvá munkaegy­séget egy-egy tagnak. Ezt a saját kárunkon tanultuk meg és már vissza is tértünk­­ a munkaegy­ség szerinti jövedelemelosztáshoz, eb­ben a hónapban már úgy megy min­den, mint az ellenforradalom előtt.” Még mielőtt tovább mennénk — hogy mindenki megértse miről is van szó — megmagyarázzuk, hogy is néz ki az órabéres rendszer, miért ered­ményezett munkaegységhigítást a szálkai Fejlődés Tsz-ben. A szövetke­zetben eltörölték a teljesítménybért. A mezőgazdaságban előforduló mun­kákat négy kategóriába sorolták, s függetlenül attól, hogy ki mennyi munkát végzett, egy órára nyolctized, egy egész, egy egész kéttized, illetve egy egész öttized munkaegységet kapott, attól függően, hogy milyen munkát végzett. S most utólagosan önmaguknak is bevallják a tsz-t­agok, hogy leg­többen nem a munkával igyekez­tek, hanem azt nézték csak, hogy a nap teljen, az óra járjon, mert a munkaegységet így is, úgy is jóváírják. Ennek a következménye lett a mun­­kaegységhigítás, ami a következőkép­pen néz ki: A kukoricát, a burgonyát és a répát résziből művelték a tagok ebben az évben, ezért munkaegységet nem írtak nekik jóvá. Mégis annyi munkaegység van most a tsz-ben, mint tavaly volt, mikor mindenféle munkáért munkaegységet kaptak a tagok. (A gazdaság ugyanakkora, mint tavaly volt.) Ennyit az órabéres rendszerről, amit már november 1-én eltöröltek a szálka; Fejlődés Tsz-ben. A részesművelés — bár ez sem tel­jesen igazságos — beváltotta a hozzá­fűzött reményeket a szálkai tsz-ben. Murányi György, az elnök, mondotta el, hogy annyi takarmány van most a közösben, hogy ennyi még sohasem volt. S ilyen gyorsan még nem takarí­tották be a burgonyát, a kukoricát, a­­répát, mint ezen az őszön. A helyzet itt az, hogy a megtermelt kapásnö­vények 40 százalékát kapta meg az, aki megtermelte, 60 százalék pedig sértetlenül megmaradt a közösben, ami csaknem kétszerese annak, ami tavaly maradt. Egész pontosan, míg tavaly ugyanannyi állatra, mint az idén 7 vagon kukori­cát hagytak a közösben, addig az idén 12,5 vagonnal maradt meg. Ezenkívül van több, mint 13 vagon répa és nyolc vagon kukorica a közös állatok számára. Egyszóval bőven van takarmány, lehet fejleszteni az állatállományt. Ez az egyik előnye a részesművelésnek. A másik pedig az, hogy így biztosítva volt az idén a ka­pásnövények kifogástalan megműve­lése és valahogy ösztönözte a tagokat a négyszeri kapálásra, arra, hogy két mázsával több kukoricát, burgonyát és répát termeljenek egy holdon. A részes művelésnek is van azon­ban hátránya, mégpedig az, hogy egyenlőtlen így a részesedés. Egyik tábla föld ugyanis jobb, mint a másik, többet terem még ak­­­­kor is, ha éppúgy megadják a mun­kát egyiknek is, mint a másiknak is. S az aki gyengébb földön kapta meg a kapásnövényt, az csalódik. Mert az idén is előfordult az, hogy egyik hold kukorica 30, a másik pedig 40 má­zsát termett. A részesművelést ille­tően azonban még nem döntöttek a szálkás Fejlődés Termelőszövetkezet­ben. Szólni kell még a túlméretezett háztáji gazdaságról. E tekintetben is döntött már a tagság, mégpedig úgy, hogy a jövőben mindenki annyi ház­táji földet kap, mint amennyit a mintaalapszabály előír. Nem lenne teljes a kép, ha ezek után szó nélkül hagynánk, hogy mennyi a jövedelme egy-egy tagnak a szálkai Fejlődés Tsz-ben. Ezt még­­ pontosan nem számolták ki. A zár­számadást most készítik. Egy azon­ban már biztos: Egy fillér esedékes tartozása sincs a szövetkezetnek, s úgy néz ki a helyzet, hogy a felhígí­tott munkaegységek és a részesműve­lés mellett is (már amennyire ezt pontosan ki lehet számolni) megkö­zelíti a 70 forintot az egy munkaegy­ség értéke. Pénteken este kerül sor a TTIT soron következő egészségügyi előadására Nagy érdeklődés nyilvánul meg a termében. Az előadást, amely a ter­ I TIT egészségügyi előadásai iránt, hősség, meddőség kérdésével foglal­amelyeket az ismeretterjesztő társa­ , , . ... . , ... , kozik, dr. Hargitai Ferenc szüb­szto­sag egészségügyi szakosztálya rendez. A következő előadás november 29-én, orvos tartja. A pénteki előadáson pénteken este lesz a kórház kultúr- csak női hallgatók vehetnek részt. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG IMS siMss hír m­­ár! Ötven helyen raktározza áruit a Paksi Konzervgyár A megyének aránylag kevés üze­me van, ezek azonban a felszabadu­lás óta eltelt évek során nagy fej­lődésen mentek át. A fejlődés leg­jobban talán a Paksi Konzerv­gyáron mérhető le, amely a háborút megelőző években a Krausz—Mos­­kovits cég kis üzeme volt, s csak idénymunkásokat foglalkoztatott, ma pedig a megye egyik legfon­tosabb üzeme, amely a felszaba­dulás előttinek sokszorosát ter­meli, sőt jelentős mennyiséget szállít külföldre is. A termelés megnövekedése sajnos­­a már az udvaron is látható. Egy­más hegyén-hátán ládák és hordók fogadják a látogatót, a gyár vezetői szerint szám szerint körülbelül 15— 20 000 darab! Rendetlenségről lenne szó? Egyáltalán nem. A hely­zet az, hogy a gyár egyszerűen nem tudja hol elhelyezni őket, nincs raktára. — Ha csak ennyi lenne a raktáro­zással az összes gondunk — mondják a gyári vezetők —, hogy az üres hor­dókat és ládákat az udvaron kell tárolnunk, a fejünk se fájna. A Paksi Konzervgyár azonban körülbelül 50 különböző rak­­tárban kénytelen tárolni áruit s többek között még Veszprém­ben is van raktárunk! Egyedül Pakson negyven különböző raktárt tartunk fenn! Mit jelent ez a szétszórtság pénz­ben a gyárnak? Hosszú számításra nincs szükség, mert a paksi üzem­ben már kerek négy esztendeje le­veleznek és kérvényeznek, bizonyíta­nak számokkal, hogy így is elősegít­sék az annyiszor kért új raktár fel­építését — de hiába. Mert nemcsak az üres hordók mennek tönkre Pak­son, hanem sokszor a készáru is. A gyár többek között körülbelül 160 vagon hordós gyümölcs­­velőt készít. Ez a hatalmas mennyiség is szabad­­ ég alatt van. Ez azt jelenti, hogy a nyári meleg­ben leesik a hordókról az abroncs s lassan folydogálni kezd az értékes áru. Ősszel kitágul, télen befagy a hordó, az eredmény pedig ugyan­az. Közben a gyümölcsvelő cukor­­tartalmából is veszít, következés­képp értéktelenebbé is válik. — Hozzávetőleges számítások sze­rint is — mondják a gyár vezetői — évenként legalább 800—900 000 forint kár éri így a gyárat. A megoldás természetesen csak új raktár építése lenne s egy ilyennek a felépítése nem is kerülne sokkal többe, mint amennyit évenként a rossz tárolás miatt kénytelenek va­gyunk kidobni az ablakon. Hol akkor a baj? A gyár főkönyve­­­­lője hatalmas aktahalmazt húz elő L a fiókjából. A több kilós csomag több­­ esztendős kérvényezésről tanúsko­­­­dik, sajnos, teljesen eredménytele­­­­nül. Pedig minden illetékes teljesen­­ tudatában van annak, hogy az új raktár felépítése mit jelentene. De valahol mindig elakad az ügy, mint legutóbb a Beruházási Banknál­, amely elgáncsolja­ a tervek megvalósítását. Sokfelé találkozunk még bürokrá­ciával, amely sajnos kellemetlensé­get, bajt okoz az embereknek. A Paksi Konzervgyár esetében másról van szó: itt pontosan, pénzben kife­jezhető kárt okoz az a bürokratikus mód, ahogy egyes hivatalok a beru­házási összegeket kezelik. Úgy vél­jük, a paksiakkal együtt, hogy ér­demes lenne ezen minél előbb vál­toztatni. (cs.) Házasodó házépítők A munkák állásáról a közeli ha­táridőről beszélgetünk a nagymá­­nyoki építkezés irodájában, amikor kissé félénken nyitja ki az ajtót egy fiatal, szőke lány. Kezében papírt szorongat, majd Várszegi József fő­­építésvezetőnek adja. Jóska bácsi fejcsóválva olvassa: Felmondólevél. Simon Rozi el akar menni a vállalattól. Jó, rend­ben van, majd megbeszél­jük, hogy elmehet-e. De a felmon­dás lejártáig dolgoznia kell, miért nem munkaruhában jött?. így csak ,„önkényes” ibejegyzéssel adhatjuk ki a könyvét. A kislány bátortalanul adja elő érveit: Anyám beteg, otthon kell lennem... — Dehát magának tudnia kell, mi a rend, nem lehet máról holnapra elmenni. — A főépítésvezető szigo­rú, most talán azért is, mert itt van a vállalat igazgatója és főmér­nöke is. Eltelik közben egy óra is, a ven­dégek megnézik a munkákat, intéz­kednek, utasításokat adnak, majd újra visszajönnek az irodába Simon Rozi még mindig itt van. — Rendben van, elfogadjuk a fel­mondását, de addig is dolgoznia kell — hangzik a „megmásíthatatlan” döntés. — Nem tudok már bejönni. — Miért? — Szombaton lesz az esküvőnk. — Ejnye, ejnye... Aztán ki a vő­legény? — Hát a Domonkos Pista. — Már itt tartanak? — No, ez elég gyorsan ment. A főépítésve­zető, az igazgató és a főmérnök összenéznek, a szemükből látszik, hogy egyetértenek Jóska bácsival. Most túl kell tenniök magukat a törvényes formaságokon és lehet is, mert befejezéshez közeledik az építkezés, egyre kevesebb segéd­munkásra lesz szükség. — Hol lesz a lakodalom? — Váralján — No jó, menjen nyugodtan haza. Aztán a lakodalomban meg ne fe­ledkezzenek rólunk. Azt már a jelenlévőktől tudom meg, hogy ez lesz az első esküvő, melynek előzményei az építkezésen szövődtek. Domonkos Pista gyakorló technikus elveszi Simon Rozi segéd­munkást. De rajtuk kívül még vagy öt jegyespár van már, akik itt is­merkedtek meg, itt szerették meg egymást­­ egy életre, sőt, vannak, akik majd itt fognak lakni az új lakótelepen. Az építők házakat építeni jöttek ide Néhányan házasodni is. J. J. Tanárok Diákok 97 Szülők Ut Sok jót lehet hallani a tolnai gim­náziumról, a Tolna megyei közép­iskolák e legfiatalabbikáról, s vala­hányszor szó esik az iskola munká­járól, külön hangsúlyozzák a KISZ- szervezet tevékenységét és azt a szo­ros kapcsolatot, amely a tanári kar, az ifjúsági szervezet vezette diákság és a szülők között kialakult. — Kezdő iskola vagyunk. — így kezdi a beszélgetést Létay Menyhért, a gimnázium új igazgatója. — Az el­helyezés és a környezet még nem olyan, mint kívánatos lenne. Az is­kola szebbé tételén dolgozunk és eb­ből hatalmas részt vállaltak a ta­nulók, elsősorban a KISZ-szervezet tagjai. Év elején elhatároztuk, hogy az udvart rendbehozzuk, az épület előtt levő csúnya nyárfákat hársfa­­sorra cseréljük ki. Valóban, az udvaron a lehetőségek­hez képest rend van. Az udvar köze­pén kézilabdapályát építettek a ta­nulók, ők hordták, terítették a sala­kot és hengerelték simára a talajt. Természetesen ehhez a társadalmi munkához sok segítséget kaptak. És ebben is meglátszik, mennyire szívü­kön viselik a szülők, de valamennyi tolnai a gimnázium ügyét. Sokat se­ iskoláért gízett a Fernevál, de a tűzoltók sem tagadták meg a segítségnyújtást. A nyárfákat már kidöntötték, a pályát élősövénnyel veszik körül, amelyhez a bokrokat a selyemgyártól kapják. S mindezt maguk a diákok csinálják. Nem várnak a sültgalambra, hanem megteremtik maguknak a kellemes környezetet. Csehák Jutka, az iskolai KISZ- szervezet titkára, azért hívott meg, hogy a rádiószakkörről írjak. Dehát a tantermekbe az udvaron keresztül vezet az út és az ott látottakat sem lehetett elhallgatni. Most pedig be­széljünk a szakkörökről. Tizenegy szakkör működik az isko­lában. Hogy melyik a legjobb, nehéz lenne erre a kérdésre válaszolni. A legizgalmasabb talán a rádióskor. A szakkörnek, amely kezdetben tíz tag­gal kezdte meg a működését, ma már 23 fiú és három leány tagja van. Ve­zetője Kappelmayer Mátyás fiatal másodéves gyakorló tanár, akiről azt mesélik — ő nem büszkélkedik vele, annál sokkal szerényebb —, hogy a szakkörvezetői tanfolyamon, két tan­folyam anyagát, az egy tanfolyamra kiszabott idő alatt sajátította el Hoz­záértésben tehát nincs hiány. Amikor a rádiós szakkörről beszélgetünk, me­gint csak a KISZ-ről esik szó. A szer­vezet segítette létrehozni a szakkört, tagjai közül többen jól működnek az ifjúsági szervezetben is. Terveik kö­zött komoly dolgok szerepelnek. Sze­retnének építeni egy televíziós ké­szüléket, csak ne akadályozná az anyaghiány, és úgy látszik, hogy rö­videsen valóság lesz egy egyméteres távirányítású hajómodel elkészítésé­nek terve is. Hogy kik a legjobb szakköri ta­gok?, erre a vezető tanár így vála­szol: Pálos László és Marosi Dénes, mindketten negyedikesek. A szakkörökről még annyit: A vi­dékről bejárók kivételével majdnem minden tanuló részt vesz valamelyik szakkörben is. Az önképzőkör megalakítása teljes egészében a KISZ nevéhez fűződik. A szakkörökben végzett kutatómun­ka tapasztalatait felhasználják az ön­­képzőköri előadásokban, de foglal­koznak olyan egyéb kérdésekkel is, amelyek a diákokat érdeklik. Első ülésüket az Októberi Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére rendezték. Az előadások azzal a hatalmas fej­lődéssel foglalkoztak, amelyet a Szovjetunió a forradalom óta­­ elért. Az önképzőkör munkáját a vezető ta­nár a KISZ-vezetőkkel közösen irá­nyítja. Akár az igazgatóval, akár valame­­melyik tanárral beszélgetünk, igen gyakran hangzik: „Iskolaközösség”. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban? Azt az egységet, amely a tanárok, diákok és szülők az iskolával kapcso­latos tevékenységében megnyilvánul. A tanárokról, diákokról, s benne a KISZ-ről már szóltam, most hadd mondjak még valamit a Szülői Mun­kaközösségről is. A Szülői Munkaközösségnek ter­mészetesen minden szülő tagja. De van a munkaközösségnek egy vá­lasztmánya, amely havonta ülésezik és a tanári karral együtt dönt az is­kola minden kérdéséről. Együttesen határoznak a pénzkezelés módjáról, a házirendről, az épület- és környe­zetrendezésről és így tovább. Még sok mindent elmond ezzel kapcsolat­ban Létay igazgató, de ezek a leg­fontosabbak. A választmány minden tagja, de talán leginkább Hahn Jó­zsef, az elnök, akinek három gyer­meke jár az iskolába, viseli szívén az iskola gondjait. Sok mindenről kellene még szólni, a KISZ által szervezett klubdélutá­nokról, az ismeretterjesztő elő­adásokról, a színjátszócsoport mun­kájáról, de mindez szorosan össze­függ és eredményeiben az iskola­közösség elvének megvalósulásából fakad. Amelyik középiskolában ilyen szoros a kapcsolat a vezető szervek és az iskola, a tanulók és tanárok között, ott — biztos vagyok benne — a még meglévő nehézségeket, be­iskolázás, további épületrészek biz­tosítása, tornacsarnok kérdése, stb., is, meg tudják oldani. Letenyei György 3 Tisztasági hónap Kakasdon A kakasdi községi tanács október­ben és novemberben tisztasági hóna­pot rendezett. A tisztasági hónap ke­retében a község lakói kívül-belül rendbehozták, tatarozták a házakat, lakásokat. A tanácsülésen határozatot hoztak az utcai árkok, utak rendbe­hozására, s mindenki a saját portája előtt el is végezte ezt a munkát. A lakosság összefogásával, társadalmi munkával 2500 forint értékű gyalog­munkát és­ kocsifuvart végeztek, s rendbehozták a Széptölgyesi dülőutat, megjavították az elkorhadt hidat is. Társas kirándulásokat szerveznek minden vasárnapra a bátaszéki vasútállomás KISZ fia­taljai. Legutóbb Budapesten voltak két napig. Most úgy tervezik, hogy a következő vasárnap Pécsváradra mennek. A kirándulás, amely már a hatodik lesz a KISZ megalakulása óta, a vasutas fiatalok körében nagy érdeklődést vált ki. Legutóbb pél­dául Nagymaros és Visegrád környé­kén is voltak. Tervbe vették a fiata­lok egy többnapos egri kirándulást is. Megyei ismerettel rendelkező személyt kíilszolgálatos munkára felveszünk Fizetés 900’- Ft, plusz jutalék Cím­­ a Kiadóhivatalban

Next