Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-17 / 14. szám

TOLNA SZEGTE! III. évfolyam, 14.­­szám. ÁRA: 50 FILLÉR. TLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Megkezdte működését a Simontornyai Hulladékfeldolgozó Vállalat Az elmúlt év végén a simontor­­nyai községi tanács vezetői elhatá­rozták, hogy hulladékfeldolgozó vál­lalat létesítésére kérnek engedélyt a megyei tanácstól. A megyei tanács támogatta a simontornyai vezetők kérését, a helyi lehetőségek kihasz­nálását, így ez év első napjaiban megyénk egyik legfiatalabb üzemében meg­­kezdték a termelőmunkát. Jelenleg a vállalat munkásai a gyár­tás profilirozását végzik és majd e hó végén a gépek felszerelése után kezdik meg a tömegmunkát. Külö­nösen szőrme- és bőrhulladékot dol­goznak majd fel. Szőrméből játék­szereket, kutyákat, mackókat készí­tenek, bőrhulladékból női díszöve­ket és díszműtárgyakat. Simontornyán, az új vállalat üzembeállításával, közel 100 munkást tudnak majd foglalkoz­tatni. A munkára jelentkezők többsége a bőrgyárból kiöregedett munkás. A megyei tanács ipar- és műszaki osz­tályán úgy tervezik, hogy az új vál­lalat ebben az évben egy millió fo­rint értékű árut termel. Önállósították a Szekszárdi Faipari Vállalatot Havonta 20 garnitúra szobabútorral készítenek többet Az évek során — a Szekszárdi Vasipari Vállalat alakulása óta — a vállalat elveszítette a vasipari jel­legét. A vállalatnál már szinte minden szakma képviselői dolgoztak. Kőmű­vesek, kárpitosok, asztalosok, festők. A megyei tanács illetékes osztálya, a vállalatok vezetőivel egyetértésben a Vasipari Vállalatot profilírozta, a vállalat egyes részlegeit átadta a Tanácsi Építő Vállalatnak és önálló­sította az asztalosüzemet. Az önálló­sított üzem január 1-e óta Szekszárdi Faipari Vállalat néven működik. Az új vállalatnál továbbra is a szoba­bútorokat készítik. A munka átszer­vezése folytán havonta 20 garnitúra „Szekszárd’’ hálóval készítenek töb­bet, mint az elmúlt évben. Ezenkí­vül az új vállalat megkezdi az épület­­b­útorok készítését is. Nagy mennyi­ségben készítenek ajtókat, ablako­kat, emellett a lakosság javítási munkáit is elvégzik. Jól dolgozik a Bonyhádi Járási Vöröskereszt Elsősegélynyújtó tanfolyam, Anyák Iskolája, Előadássorozat a Vöröskereszt téli programjában A Vöröskereszt egyik legfontosabb feladata városon és falun egyaránt a lakosság egészségügyi kulturáltsá­gának fejlesztése: — leküzdeni azt a maradi gondolkodást, amely szerint A járási szervezetnek az a terve, hogy a Vöröskereszt taglétszámát eb­ben az évben megkétszerezi. A téli hónapokban 10—15 elsősegélynyújtó tanfolyamot, 10 Anyák iskolájá­ban­még sokan idegenkednek orvoshoz folyamot és 15 helyen előadássoroza­­menni, inkább a véletlenre bízzák tót rendeznek, gyógyulásukat. Feladata még, hogy­­ minél több ember végezze el az első­segélynyújtó tanfolyamot. Ezenkívül az Anyák iskoláján akarják kiok­tatni az anyákat a helyes gyermek­­nevelésre. A vöröskeresztes alapszervezeteink nagy része a téli hónapokat helyesen használta ki: tanfolyamokat rendez­tek, véradókat szerveznek, ifjúsági vöröskeresztes szervezeteket alakí­tanak. Dicséretet érdemel a teveli Vöröskereszt-szervezet, amely 82 véradót szervezett, s szinte minden hónapban rendez egy-egy egészség­­ügyi előadást. A legutóbbin például 120-an vettek részt. Tevelen a Vörös­­kereszt vetette fel azt a gondolatot, hogy a községnek szüksége van egészségházra. S azóta ez a probléma rövidesen megoldódik. Péntek, 1958 január 17. Kenyérsütés olajjal ! A megyében egyedül­álló kenyér­ s sütési eljárás bevezetését végzik el a közeljövőben a bonyhádi és a paksi sütőüzemekben. Az évtizedes hagyo­mányokra visszatekintő szén és fa tüzelés helyett a kemencéket átépí­tik olajtüzelésesre, így lényegében a kenyeret olajjal sütik. Az olajtüzeléses kemence elő­melegítés sokkal gyorsabb és tisztább, mint a szén vagy a fa tüzeléses. A különleges olajégető berendezést a két község sütőüzemeiben hamaro­san felszerelik. Ebben az évben a megyei tanács ipar-műszaki osztályá­nak munkatársai tervbe vették még egy sütőüzem olajtüzelésre való át­állítását is. Az olajtüzeléses kemence melegí­téssel jobb a kenyér minősége, gyorsabban fel lehet a kemencéket fűteni, és nagyobb mennyiségű ke­nyeret is tudnak sütni, mivel a ke­mence felmelegítésével nyert idő alatt még újabb berakást is tudnak végezni. Sorozatosan csalt és számlákat­­ tanúsított A Bonyhádi Járási Rendőrkapitány­ság társadalmi tulajdon hűtlen ke­zelés vétsége miatt letartóztatta Ranga András 47 éves bonyhádi asz­talost, a Tolna megyei Temetkezési Vállalat bonyhádi fiók­jfSnák veze­tőjét. Ranga András 1957. júliusa óta a temetkezési cikkeket a megszabott áron felül adta el, sorozatosan csalt és számlákat hamisított. A Bonyhádi Járási Rendőrkapi­tányság az ügyben mintegy 60—70 jegyzőkönyvet vett fel azoktól, aki­ket károsodás ért. A nyomozás még folyik. A­ házasélet egészségügyi problémái A TTIT előadása január 24-én Szekszárdon A TTIT egészségügyi szakosztálya a nyári hónapokban csak szűk ke­retek között dolgozhatott: szórványo­san tartottak az előadók egy-egy elő­adást a nyári egészségügyi problé­mákról, többek között a járványos gyermekbénulásról, majd később az ázsiai influenzáról. Az ősszel a szakosztály előadásso­rozatot indított, melyeket a kórház kultúrtermében bonyolítottak le. E sorozat keretében előadás hangzott már el a rákról, a férfi és a nő ana­tómiájának figyelembevételével (film vetítéssel egybekötve), A magzat fej­lődése, fejlődési rendellenességek, se­­b­bészeti megoldások, A fájdalomnál­ a küli szülés lehetőségeiről címmel, j­­anuár 24-én pedig A házasélet egész­­­ségügyi problémáiról tart előadást dr. Schneider Zoltán. A rákról szóló előadást a TTIT­­ megrendezi a falvakban is, mert a tapasztalat szerint szükséges a falu­si lakosság ezirányú felvilágosítása. Sok még azoknak a falusi asszonyok­nak a száma, akik szeméremből, vagy nemtörődömségből csak akkor for­dulnak bajukkal orvoshoz, amikor már az operáció sem segít. Mi újság a falvakban ? A hideg idő, a tél beköszöntével kihalt az élet a határban, a gazdák, a föld művelői a ház, az istálló kör­nyékén szorgoskodnak. Nagydorog A községben jól ismerik és szeretik Kocza József 15 holdas dolgozó pa­rasztot, aki a 14-es körzet tanács­tagja. Ezt a megtisztelő feladatát már három éven keresztül gyakorolja, vá­lasztóinak legnagyobb megelégedésé­re. A tanácsüléseken mindig el­mondotta és elintézte a panaszos ügyeket. Különösen sokat munkál­kodott a földügyek elintézésében. Az elmúlt évben tagosítás volt a köz­ségben és a földek kicserélése sok munkát adott az ő körzetében is­, amelyet a gazdák megelégedésére igyekezett elintézni. Kocza Józsefet nemcsak azért sze­retik és tisztelik körzetében mert jól elintézi választóinak ügyes-bajos­ dolgait, hanem azért is, mert kitűnő gazda, földjeit a jó gazda gondossá­gával kezeli. Fácánkert A helybeli Vörös Hajnal Termelő­szövetkeze­t tagsága az elmúlt évben is kitűnő eredményeket ért el, ami azt igazolja, hogy egy-egy tag évi jö­vedelme meghaladta egy jól dolgozó középparaszt évi jövedelmét. Ezt bi­zonyítja az is, ha figyelemmel kísér­jük, hogyan növekedett évről évre az egy munkaegységre eső részesedés. 1954-ben az egy munkaegységre eső részesedés 34 forint 50 fillér, 1955- ben 44 forint, 1956-ban 49 forint, az elmúlt évben pedig 52 forint 60 fillér volt. Ez a részesedés az idei évben még gyarapodni fog, mert sok még a kihasználatlan lehetőség, amellyel a jövedelmet gyarapítani lehet. Sárszentlőrinc Nem egy példa van arra, hogy a községfejlesztési alapból hidakat, uta­kat, járdákat javítottak meg vagy villamosítottak utcarészt. Nagy sze­repe van tehát egy-egy község szeb­bé tételének abban, hogy a gazdák valóban magukénak érzik-e saját köz­ségüket. Sárszentlőrincen arról hallottunk, hogy az elmúlt évben mintegy 76 000 forintért anyagot szereztek be, ame­lyet a járda építésénél fognak fel­használni. Az építést elkezdték vol­na már a múlt év őszén, de az esős idő meggátolta a munkát. Ezzel a munkával együtt további járda épí­tését tervezik ebben az évben, így sikerül majd mintegy 2200 méter jár­dát építeniök. ifjúmunkások a Dombóvári Fémtümegcikkgyártó Vállalatnál Alig néhány évvel ezelőtt hozták létre ezt az üzemet Dombóváron és termékeit már messze a megye határain túl is ismerik. De nem csak az üzem fiatal, fiatalok a dolgozói is. Az ötven dolgozónak többsége ifjú­munkás. — Első képünk az ipari tanuló brigádot ábrázolja munka köz­ben. Készít a brigád mindent, ami csak szerepel a vállalat tervében, így tanulják majd meg alaposan a szakmát. Most éppen a 200 literi* víztartály „gyár­tása” van soron. Nem kerülhet ki fejlejt a fiatalok ;eze közül. Első­sorban öntudat­olga ez. De azért­­ biztos, ami bíz­ás. Ifj. Nokk Já­­nos, a nemrég csop­ortvezetővé elő­­íptetett ifjúmun­­ás gyakran ellen­­zi gyártás köz­ben is a minősé­­gt, a méretekeit. Jost éppen a Niebel-brigádnál­­ vendégeskedik.^ Munkában a KISZ-brigád. Van dolguk a kiszistáknak, hiszen többek kö­zött 420 mosóteknő, 100 mosófazék, 400 szeneskanna, 18 csikótűzhely szerepel havi tervükben. Még négy községben mutatja be a Faluszínház A Kis rókák című színművet Az Állami Faluszínház megyénk­ben mindenütt nagy sikert aratott Lilian Hellmann: „A kis rókák“ cí­mű színművének bemutatásával. E héten be is fejeződik a sorozat. Ja­nuár tizenhetedikén Nagymá­­nyokon, 18-án Bonyhádon, 19-én pe­dig Németkéren mutatják be a szín­művet s ezután a Faluszínháznak ez az együttese el is hagyja megyénket. A színház vezetőségének újabb ren­delkezése értelmében az előadást csak 16 éven felüliek tekinthetik meg. A következő színmű, amellyel a Faluszínház művészei Tolna megyé­be látogatnak, a „Három szegény szabó­legény” című mesejáték.

Next