Tolna Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-18 / 116. szám

1958 május 18. Kistakács József elvtársnak, a Szekszárd városi tanács igazgatási osztály­vezetőjének nyilatkozata Szekszárd város lakáshelyzetéről Szekszárd város megyeszékhely, s ezért igen sok hivatal, intézmény van a város területén, melynek mun­kája kihat a megye egész területére. Érthető, hogy e hivatalok, intézmé­nyek dolgozói a város területén akar­nak letelepedni és lakáshoz jutni. A felszabadulás óta, amint az egész or­szágban, Szekszárdon is jelentős fej­lődés következett be, sok üzem épült, nőtt a munkások száma. Ért­hető, hogy egyre többen kívánnak munkahelyükhöz­­ közel, a vidékről bejáró dolgozók letelepedni, beköltöz­ni a város területére. Ha megnézzük, hogy mennyi a la­kásigénylők száma a város területén, azt kell megállapítani, hogy sok, 1247 lakásigénylési kérelem fek­szik a városi tanács igazgatási osztályán és a lakásigénylések száma nem hogy fogyna, hanem nap mint nap növekszik. Ezzel szemben 1958 első négy hónapjá­ban mindössze két egy szoba konyhás és egy két szoba kony­­hás lakás-kiutalás történt az egész város területén. E két szám összehasonlítása mutat­ja, hogy az igényeket kielégíteni nem tudjuk és még évekig problé­mánk lesz a lakáskérdés megoldása. Bár történnek erőfeszítések a lakás­­problémák enyhítésére. Ezt a célt szolgálja az, hogy 12 lakásos bérhá­zat építünk fel ebben az esztendő­ben, amelyben a legjobban rászoru­lók fognak elhelyezést nyerni. Meg­kezdtük egy irodaház építését, mely­be ha felépül, irodákat telepítünk át és a kiürült irodákat átalakítjuk la­kásokká. Mi mégis a megoldás módja? Ta­pasztalatok bizonyítják, hogy igen sok kívánnivalót hagy maga után az épületek karbantartása. Évente a megfelelő karbantartás hiánya miatt 15—20 lakás válik lakhatat­lanná a város területén. Éppen ezért szeretnénk felhívni a lakástulajdono­sok figyelmét épületük megfelelő karbantartására. Másrészt, fokozni kell a magán­erőből történő építkezéseket. Népköztársaságunk állama csa­ládi házanként 40—50 000 forint hosszú lejáratú kölcsönt biztosít kislakás építkezésre az OTP útján. A dolgozóknak is hozzá kell járul­niuk a nehéz lakáshelyzetünk eny­hítéséhez. Meg kell mondanunk, hogy a lakásprobléma megoldását az állam magára vállalni teljes egészé­ben nem tudja. Miért kell e körülményekről őszin­tén és nyíltan beszélni? Azért, mert többszáz igényjogo­sult naponta nem tesz egyebet, mint problémája megoldása végett meg­keresi a párt, vagy a tanács veze­tőjét és kéri problémájának megol­dását. Gondolván, ha a vezetőkhöz megy, azok majd meg fogják oldani. Az elmúlt hetek­ egyetlen napon a városi tanács vb. elnökénél 81 lakás­kérelmező fordult meg panaszával. Most, hogy megkezdődött a bérház építése, még növekedett a panaszo­sok száma, akik igénybe veszik a ve­zetők idejét, pedig ők sem tudják megoldani e nehéz problémát. Nem ritka dolog az sem, hogy felelőtlenül megrágalmaznak és korrupcióval vá­dolnak egyes tanácsi dolgozókat, csak azért, mert nem oldják meg a lakás­­problémát. Sajnos, a jelenlegi körülmények között nem tudunk mindenkinek elég­séget tenni, mindenki problémá­ját megoldani. Az a vélemé­nyünk, hogy azt a néhány lakást, amely lesz az idén Szekszárd vá­ros területén, a legrászorultab­bak kapják meg. Hogy kiküszöböljük a különböző rágalmakat és tehermentesítsük a vezetőket a sok panaszostól a lakás­­problémákkal kapcsolatban, melyben úgy sem tudnak segíteni, egy lakásbizottságot hoztunk létre a társadalmi szervek javaslata alapján, melyben képviselve van­nak munkások, alkalmazottak, értelmiségiek, fiatalok és nők. E bizottság feladata lesz, hogy a be­érkezett kérelmek alapos megvizsgá­lása után a szükségességi sorrend­nek megfelelően javaslatot tegyen a meglévő kevés lakás kiutalására. Ha már a lakáskérdésnél tartunk, meg kell említeni még két dolgot: Tűrhetetlen, hogy néhány esetben önkényesen költöznek be megürese­dett lakásba, minden kiutalás nélkül, mondván. ..ha beköltözünk, úgy sem tehetnek ki bennünket az utcára.’ Óvni akarunk mindenkit e cseleke­dettől, minden állampolgár részére kö­telező a törvények betartása, a tanácsnak pedig maradéktalanul be kell tartatni a törvényeket, éppen ezért az önkényes beköl­tözőket karhatalom­­ segítségével is ki fogjuk rakatni, ha erre szükség lesz. A másik ilyen probléma a laká­sokkal való üzérkedés. Nem egy esetben előfordul, hogy egyes spe­kuláns emberek kihasználják a ne­héz helyzetet és súlyos ezreseket fi­zettetnek lelépési díjként másokkal. Tudomásunk van arról, hogy leg­utóbb Szekszárdon egy egyén 6000 forintért cserélte el két szoba, kony­­hás lakását, egy szoba konyhásra, azzal a céllal, ha házát felépítette, akkor majd ezt a jelenlegi egyszobá­sat is súlyos ezresekért fogja tovább­adni. Akkor, amikor ő a két szoba konyhás lakásához állami kiutalás útján teljesen ingyenesen jutott hozzá. Megjegyezni kívánjuk, hogy a fenti dolog kivizsgálás alatt van és az illetővel szemben a legszigorúb­ban fogunk eljárni. Arra kérjük Szekszárd város be­csületes dolgozóit, hogy az ilyen er­kölcstelen és törvénytelen dolgokkal szemben lépjenek fel és jelentsék fel az ilyen elemeket. „Pillanatképek" a Paksi Téglagyárban A téglagyártás, s ezt az idei „ta­vasz” is bizonyítja, még mindig idényjellegű, igen nagy mértékben befolyásolja az időjárás a gyártás előkészületeit és magát a gyártást is. A rossz időjárás miatt, mintegy egy hónapi késéssel indulhatott csak meg a nyersgyártás a Paksi Tégla­gyárban is. A munkát az is gátolta, hogy a félkészáru igen lassan szá­radt, nem kezdhették meg időben az égetést sem. A KEMENCÉNÉL A kedvezőtlen körülmények el­lenére a Paksi Téglagyárban igen jelentős mértékben javult a gyártott tégla minősége. Az elmúlt években — mondja Lednecky József elvtárs, vezetőégető — az elsőosztályú tégla aránya alig volt több 40—­50 száza­léknál. A mázai gyárral folytatott versenyünkben azt vállaltuk, hogy elérjük a 80 százalékos elsőosztályú arányt. Jelenleg a kiégetett árunak 95 százaléka elsőosztályú. Hamarosan megtudtuk azonban azt is, hogy a készáru mennyiséggel egy kis baj van. Ugyanis naponta alig 10—12 métert halad előre a tűz a körkemencében, ami azt jelenti, hogy 24 óra alatt 23 000—25 000 tég­la égetését fejezik be. Ez pedig az előző évekhez képest lemaradást je­lent. Az üzemi pártszervezet javas­lata nyomán az üzemi tanács úgy foglalkozott a kérdéssel, hogy rövid idő alatt el kell érni ismét a napi 29 000—30 000 darabos termelést a kemencénél. Ennek érdekében már az előző években jól bevált módszert kell alkalmazni: a tégla nyersanya­gába be kell keverni a szén egy ré­szét, s ezzel meg lehet gyorsítani a tűz előrehaladását anélkül, hogy az a minőség romlását eredményezné. Ezzel az eljárással újabb 3000—4000 darabbal lehet emelni a kemence napi hozamát. A NYERSGYÁRTÁS Az üzem az évekkel ezelőtti napi 22 000—24 000-es termelés helyett ma már — számos korszerűsítés ered­ményeként, amelynek kövekeztében a fizikai munka is sokkal könnyebbé lett — 40 000 — a napi termelés, de van olyan nap, hogy 45 000—46 000 darabot gyártanak. A termelés szerdán váratlanul megszakadt az üzemben. A gép ke­­verőjének tengelye — amely a víz­zel keveri meg a földet — eltörött. Olyan tengely, amely szükséges len­ne a cseréhez, a telepen nincs, esz­­tergályozni kell. Ez pedig egyéb munkákkal együtt közel egy hetet vesz igénybe, sok kiesést jelentene a nyersgyártásban. A gyárban azon­ban Schnepp János, Erőss Sándor, Kertész István és Kertész Pál vál­lalták, hogy éjjel-nappali műszakban készítik el az új tengelyt, hogy a legrövidebb időn belül ismét meg­kezdhessék a gyártást. KEVÉS A SZÁRÍTÓHELY Kevés a szárítóhely — panasz­kodnak az üzemben. — Pedig min­den talpalatnyi helyet kihasznál­nak, új szabad­ szárítókat létesíte­nek, de a száradás üteme nem tart lépést a termeléssel. A szárítóhely gyors felszabadítása érdekében a száraz anyagot nemcsak a kemencé­be hordják, hanem jelentős készle­teket is tartalékolnak belőle. Így a késő őszi időben is lesz égetés a gyárban s emellett növelik a szárítók befogadóképességét is. Mentsük meg a Kapos völgyét ! A Kapos folyót négy évvel ez­előtt szennyvízcsatornává nyilvání­tották. A furcsa és szokatlan dön­tés végeredményben csak jóváha­gyott egy korábbi gyakorlatot, a fo­lyót ugyanis már évekkel előbb is ilyen célra használták a partján elterülő különböző üzemek. Az ered­mény pedig az lett, hogy a folyó valóban szennyvíz­csatornává vál­tozott: ma már nemcsak a környe­ző gyárak, hanem a lakosság is ilyen célokra használja. S ha előbb az üzemek szennyvize fertőzte és pusz­tította a folyó gazdag halállomá­nyát, most már a lakosság is ide­hordja az elhullott állatokat és a különböző szemetet. Annak idején, mielőtt a folyó halálát kimondó döntés megszüle­tett, a lakosság, a halászati felügye­lőség, a halászok mindenütt tilta­koztak és panaszt emeltek, még az ügyészség is foglalkozott a Kapos sorsával. A harc eredménye azonban csak a négy év előtti szomorú dön­tés lett. A Kaposnak, a hajdan vízben oly gazdag folyónak, a környező falvak egyetlen fürdést, nyári tisztálkodást jelentő víznek ez a degradálása min­denképp helytelen és káros volt. Minden bizonnyal meg lehetett volna oldani, s a szakemberek állítása sze­rint nem is olyan drágán, hogy a környező üzemek szennyvizüket másfelé vezessék el, s nem kellett volna megfertőzni a folyót. Az ak­kori meg nem értés szomorú gyü­mölcse most érett meg: a Kapos nemcsak hasznavehetetlen folyó lett, hanem a környező községek­ben, amint erről orvosi nyilvántar­tások is tanúskodnak, gyakoriak a különböző bőrfertőzések, fekélyek, amelyeket a szennyvízcsatornává nyilvánított Kapos okoz. Talán még nincs késő, még sok mindent ki lehetne javítani. Meg kellene próbálni, mielőbb hozzá kellene kezdeni, hogy a szennyvíz­­csatornává nyilvánított Kapos rövi­desen ismét a környező falvak tisz­ta vizű, halban gazdag folyója le­hessen. (cs) TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 PARTHIREK A györkönyi Petőfi Termelőszö­vetkezet kommunistái taggyűlésen tárgyalták meg a szövetkezet intéz­kedési tervét. Ezt a közgyűlésen a tagság jóváhagyta. Egyúttal a soron­­következő munkákat is megtárgyal­ta a közgyűlés. Többek között felve­tették, hogy az ellenőrző bizottság munkáját az eddigieknél sokkal ak­tívabban kell végezni, hiszen például a sertéstenyésztésben meglévő hiá­nyosságokat csak így lehet sürgősen kiküszöbölni.* A tamási gimnázium ballagó diák­jai ez alkalomból felkeresték a já­rási pártbizottságot is. Az itt lezaj­lott rövid ünnepséget rögtönzött kul­túrműsor követte. Hajnalban a diá­kok szerenádot adtak a járási pártbi­zottság első titkárának. * A Gyönki Járási Párt-Végrehajtó Bizottság legutóbb Simontornyán a pedagógusok részvételével tanácsko­zást tartott. A tanácskozás igen hasz­nos volt, mert a közös megbeszélé­sen sok probléma tisztázódott. * A bajai nagygyűlésen Bonyhádról igen sokan részt vettek, amelyről komoly élményekkel tértek haza. A résztvevőknek nagyon tetszett Ma­rosán elvtárs beszéde. * » A Dombóvári Vasgyárban az el­múlt napokban munkás-paraszt­asszony találkozót tartottak, amely­re szovjet asszonyokat is meghív­tak. Részt vett a találkozón többek között a dombóvári Vörös Sugár Tsz 12 asszonytagja és négy szovjet as­­­szony. Kölesden a Gyönki Járási Párt-Végrehajtó Bizottság a helyi párt­szervezet munkáját vizsgálta meg. A vizsgálat és a kölcsönös megbeszé­lések alapján megállapították, hogy a pártszervezet munkája egyoldalú. A vezetőségi és taggyűléseket rend­szeresen megtartják, de nagyobb gondot kell fordítaniuk a tömegkap­csolatok elmélyítésére, a szervezett agitációs munka megjavítására. Azt is megállapították, a pártonkívüliek­­kel beszélgetve a végrehajtó bizott­ság tagjai, hogy a faluban elismerik a párt vezető szerepét és vezetőit, de az a kérésük, hogy többet legyenek közöttük. A dombóvári nagyobb üzemek pártszervezetei a napokban pártna­pokat tartottak. A pártnapok célja volt a nemzetközi helyzet széles­körű ismertetése és megmagyarázá­sa.* A Bonyhádi Járási Párt-Végrehajtó Bizottság legutóbbi ülésén a Föld­művesszövetkezetek Járási Központ­jának munkáját és a Bonyhádi Zo­máncművekben a takarékossági in­tézkedések tapasztalatait vitatta meg.* A Megyei Párt-Végrehajtó Bizott­ság tagjai néhány pártbizottsági tag bevonásával az elmúlt héten Tamási­­ban a Járási Párt-Végrehajtó Bizott­ság és a pártapparátus munkamód­szerét tanulmányozták. Este kibővített végrehajtó bizott­sági ülésen vitatták meg a tapaszta­latokat. Újabb MSZMP csoportok alakul­tak a megyében. Az elmúlt héten pél­dául Szekszárdon a MESZÖV-nél és a MEDOSZ területi bizottságánál alakították meg a kommunisták az MSZMP-csoportokat. A KISZ Megyei Végrehajtó Bizott­ságának legutóbbi ülésén megvitat­ták a községi szpartakiád versenyek lebonyolításának feladatait, vala­mint megtárgyalták a KISZ gazdasá­gi helyzetének alakulását. Bűn, bűnhődés és megbánás Tizennyolc hónap múlt el azóta, hogy hazánkban leverték az ellen­­forradalmat. Akik előkészítették, gondoskodtak arról, hogy ideoló­giájukkal sok becsületes embert megtévesszenek. (Gondolok az Irodalmi Újságra és a Petőfi Kör­re.) Sokakat az tévesztett meg, hogy a Petőfi Körben a kommu­nistának vélt Nagy Imre, Vass Zoltán is nagy szerepet játszott. Így következett be 1956. október 23. Az egyetemi ifjúság békés tün­tetést szervezett a Bem szobor­nál (lehet, hogy egyesek nem is békésnek szánták), mely reakciós erők hatására a népi demokrati­kus államrend ellen irányult. Saj­nos a fiatalok egy része csak jóval később győződött meg arról, hogy aljas célra használták fel. Mi is (a későbbi illegális Petőfi Szervezet tagjai) hittünk a Szabad Európa Rádió híresztelésének. 19­7. decemberben illegális if­júsági szervezetet alakítottunk Szekszárdon, melyben jó szándék­kal, de mégis az ellenség szeke­rét tolva tömörültünk, és akarva akaratlanul az ellenforradalom hangzatos jelszavait propagáltuk. Az illetékes szervek felfedezték tevékenységünket és a bíróság a szervezet vezetőit 1 és 4 hónap, il­letve 1 évi — felfüggesztett — börtönbüntetésre ítélte. Az idők folyamán rájöttem, hogy csúnyán becsaptak bennün­ket. A külföldi zsoldban álló a né­pi demokrácia ádáz ellenségei a Szabad Európa rádión keresztül félrevezettek bennünket. Akarva-akaratlanul kezet emel­tünk a népi demokráciára, mely számunkra nagyon sokat hozott. Mindannyian parasztcsaládból szár­mazunk, 45-ben szüleink földet kaptak, mi pedig gondtalanul ta­nulhatunk. Tisztában vagyok saját fokozott felelősségemmel is. Hosszú időn keresztül részt vettem­­ az ifjúsági munkában, a városi v. b. tagja voltam, külföldön jártam. 1955-ben párttag lettem. Szinte dédelgetett voltam az ifjúság között. Mégis 19 éves fejjel hátat fordítottam annak a társadalomnak, aminek nagyon sokat köszönhettem. Miért? A jobbra-balra hajlás és a nyugati hazug propaganda hatására el­vesztettem az egyensúlyom és be­lezuhantam a szakadékba. Ki a fe­lelős mindazért, hogy sok fiatal, akinek nem volt érdeke az úri rend visszaállítása bűnt követett el? Elsősorban mi, akik megtéved­tünk. Minket felelősségre is von­tak és bűnhődünk. De a Szabad Európa rádió urai, akik félreve­zettek bennünket, ma is rikácsol­nak az éter hullámaiban. A ka­pitalisták pénzzel látják el őket, mi bűnhődünk, mert bűnt követ­tünk el, de ők folytatják „hazánk felszabadításáért folytatott hadjá­ratukat”, de úgy érzem nem sok eredménnyel. A magyar fiatalo­kat nem tudják még egyszer meg­téveszteni. Mi magunk kárán ta­nultunk. Nem hatalmaztak meg azok a fiatalok, akiknek valami köze volt 1956-hoz, de úgy érzem az ő ne­vükben is követelhetem tiltsák be a Szabad Európa nevű rádióállo­mást. A kormány hatalmas ered­ményeket ért el az ellenforradalom óta. Helyreállt az ország. Nagy érdeme van ebben a párt jobbra­­balra hajolgatás nélküli politiká­jának. Az ifjúság a KISZ soraiba tömörülve követi a pártot. Én még nem vagyok KISZ tag (ha erre le­hetőség van, idővel szeretnék az lenni), de mégis Szekszárdon a fel­sővárosi alapszervezetben segítek és így szeretném bebizonyítani bű­nöm őszinte megbánását. Kéréssel fordulok az illetékes szervhez: Van-e remény arra, hogy azok a fiatalok, akik megtévedtek 1956- ban , megbánták hibáikat, egyet­értenek a KISZ programjával, idő­vel részt vegyenek az ifjúsági szervezet munkájában. Levelem az őszinte megbánás miatt íródott. SZABÓ JÓZSEF Szekszárd

Next