Tolna Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-18 / 116. szám
1958 május 18. Kistakács József elvtársnak, a Szekszárd városi tanács igazgatási osztályvezetőjének nyilatkozata Szekszárd város lakáshelyzetéről Szekszárd város megyeszékhely, s ezért igen sok hivatal, intézmény van a város területén, melynek munkája kihat a megye egész területére. Érthető, hogy e hivatalok, intézmények dolgozói a város területén akarnak letelepedni és lakáshoz jutni. A felszabadulás óta, amint az egész országban, Szekszárdon is jelentős fejlődés következett be, sok üzem épült, nőtt a munkások száma. Érthető, hogy egyre többen kívánnak munkahelyükhöz közel, a vidékről bejáró dolgozók letelepedni, beköltözni a város területére. Ha megnézzük, hogy mennyi a lakásigénylők száma a város területén, azt kell megállapítani, hogy sok, 1247 lakásigénylési kérelem fekszik a városi tanács igazgatási osztályán és a lakásigénylések száma nem hogy fogyna, hanem nap mint nap növekszik. Ezzel szemben 1958 első négy hónapjában mindössze két egy szoba konyhás és egy két szoba konyhás lakás-kiutalás történt az egész város területén. E két szám összehasonlítása mutatja, hogy az igényeket kielégíteni nem tudjuk és még évekig problémánk lesz a lakáskérdés megoldása. Bár történnek erőfeszítések a lakásproblémák enyhítésére. Ezt a célt szolgálja az, hogy 12 lakásos bérházat építünk fel ebben az esztendőben, amelyben a legjobban rászorulók fognak elhelyezést nyerni. Megkezdtük egy irodaház építését, melybe ha felépül, irodákat telepítünk át és a kiürült irodákat átalakítjuk lakásokká. Mi mégis a megoldás módja? Tapasztalatok bizonyítják, hogy igen sok kívánnivalót hagy maga után az épületek karbantartása. Évente a megfelelő karbantartás hiánya miatt 15—20 lakás válik lakhatatlanná a város területén. Éppen ezért szeretnénk felhívni a lakástulajdonosok figyelmét épületük megfelelő karbantartására. Másrészt, fokozni kell a magánerőből történő építkezéseket. Népköztársaságunk állama családi házanként 40—50 000 forint hosszú lejáratú kölcsönt biztosít kislakás építkezésre az OTP útján. A dolgozóknak is hozzá kell járulniuk a nehéz lakáshelyzetünk enyhítéséhez. Meg kell mondanunk, hogy a lakásprobléma megoldását az állam magára vállalni teljes egészében nem tudja. Miért kell e körülményekről őszintén és nyíltan beszélni? Azért, mert többszáz igényjogosult naponta nem tesz egyebet, mint problémája megoldása végett megkeresi a párt, vagy a tanács vezetőjét és kéri problémájának megoldását. Gondolván, ha a vezetőkhöz megy, azok majd meg fogják oldani. Az elmúlt hetek egyetlen napon a városi tanács vb. elnökénél 81 lakáskérelmező fordult meg panaszával. Most, hogy megkezdődött a bérház építése, még növekedett a panaszosok száma, akik igénybe veszik a vezetők idejét, pedig ők sem tudják megoldani e nehéz problémát. Nem ritka dolog az sem, hogy felelőtlenül megrágalmaznak és korrupcióval vádolnak egyes tanácsi dolgozókat, csak azért, mert nem oldják meg a lakásproblémát. Sajnos, a jelenlegi körülmények között nem tudunk mindenkinek elégséget tenni, mindenki problémáját megoldani. Az a véleményünk, hogy azt a néhány lakást, amely lesz az idén Szekszárd város területén, a legrászorultabbak kapják meg. Hogy kiküszöböljük a különböző rágalmakat és tehermentesítsük a vezetőket a sok panaszostól a lakásproblémákkal kapcsolatban, melyben úgy sem tudnak segíteni, egy lakásbizottságot hoztunk létre a társadalmi szervek javaslata alapján, melyben képviselve vannak munkások, alkalmazottak, értelmiségiek, fiatalok és nők. E bizottság feladata lesz, hogy a beérkezett kérelmek alapos megvizsgálása után a szükségességi sorrendnek megfelelően javaslatot tegyen a meglévő kevés lakás kiutalására. Ha már a lakáskérdésnél tartunk, meg kell említeni még két dolgot: Tűrhetetlen, hogy néhány esetben önkényesen költöznek be megüresedett lakásba, minden kiutalás nélkül, mondván. ..ha beköltözünk, úgy sem tehetnek ki bennünket az utcára.’ Óvni akarunk mindenkit e cselekedettől, minden állampolgár részére kötelező a törvények betartása, a tanácsnak pedig maradéktalanul be kell tartatni a törvényeket, éppen ezért az önkényes beköltözőket karhatalom segítségével is ki fogjuk rakatni, ha erre szükség lesz. A másik ilyen probléma a lakásokkal való üzérkedés. Nem egy esetben előfordul, hogy egyes spekuláns emberek kihasználják a nehéz helyzetet és súlyos ezreseket fizettetnek lelépési díjként másokkal. Tudomásunk van arról, hogy legutóbb Szekszárdon egy egyén 6000 forintért cserélte el két szoba, konyhás lakását, egy szoba konyhásra, azzal a céllal, ha házát felépítette, akkor majd ezt a jelenlegi egyszobásat is súlyos ezresekért fogja továbbadni. Akkor, amikor ő a két szoba konyhás lakásához állami kiutalás útján teljesen ingyenesen jutott hozzá. Megjegyezni kívánjuk, hogy a fenti dolog kivizsgálás alatt van és az illetővel szemben a legszigorúbban fogunk eljárni. Arra kérjük Szekszárd város becsületes dolgozóit, hogy az ilyen erkölcstelen és törvénytelen dolgokkal szemben lépjenek fel és jelentsék fel az ilyen elemeket. „Pillanatképek" a Paksi Téglagyárban A téglagyártás, s ezt az idei „tavasz” is bizonyítja, még mindig idényjellegű, igen nagy mértékben befolyásolja az időjárás a gyártás előkészületeit és magát a gyártást is. A rossz időjárás miatt, mintegy egy hónapi késéssel indulhatott csak meg a nyersgyártás a Paksi Téglagyárban is. A munkát az is gátolta, hogy a félkészáru igen lassan száradt, nem kezdhették meg időben az égetést sem. A KEMENCÉNÉL A kedvezőtlen körülmények ellenére a Paksi Téglagyárban igen jelentős mértékben javult a gyártott tégla minősége. Az elmúlt években — mondja Lednecky József elvtárs, vezetőégető — az elsőosztályú tégla aránya alig volt több 40—50 százaléknál. A mázai gyárral folytatott versenyünkben azt vállaltuk, hogy elérjük a 80 százalékos elsőosztályú arányt. Jelenleg a kiégetett árunak 95 százaléka elsőosztályú. Hamarosan megtudtuk azonban azt is, hogy a készáru mennyiséggel egy kis baj van. Ugyanis naponta alig 10—12 métert halad előre a tűz a körkemencében, ami azt jelenti, hogy 24 óra alatt 23 000—25 000 tégla égetését fejezik be. Ez pedig az előző évekhez képest lemaradást jelent. Az üzemi pártszervezet javaslata nyomán az üzemi tanács úgy foglalkozott a kérdéssel, hogy rövid idő alatt el kell érni ismét a napi 29 000—30 000 darabos termelést a kemencénél. Ennek érdekében már az előző években jól bevált módszert kell alkalmazni: a tégla nyersanyagába be kell keverni a szén egy részét, s ezzel meg lehet gyorsítani a tűz előrehaladását anélkül, hogy az a minőség romlását eredményezné. Ezzel az eljárással újabb 3000—4000 darabbal lehet emelni a kemence napi hozamát. A NYERSGYÁRTÁS Az üzem az évekkel ezelőtti napi 22 000—24 000-es termelés helyett ma már — számos korszerűsítés eredményeként, amelynek kövekeztében a fizikai munka is sokkal könnyebbé lett — 40 000 — a napi termelés, de van olyan nap, hogy 45 000—46 000 darabot gyártanak. A termelés szerdán váratlanul megszakadt az üzemben. A gép keverőjének tengelye — amely a vízzel keveri meg a földet — eltörött. Olyan tengely, amely szükséges lenne a cseréhez, a telepen nincs, esztergályozni kell. Ez pedig egyéb munkákkal együtt közel egy hetet vesz igénybe, sok kiesést jelentene a nyersgyártásban. A gyárban azonban Schnepp János, Erőss Sándor, Kertész István és Kertész Pál vállalták, hogy éjjel-nappali műszakban készítik el az új tengelyt, hogy a legrövidebb időn belül ismét megkezdhessék a gyártást. KEVÉS A SZÁRÍTÓHELY Kevés a szárítóhely — panaszkodnak az üzemben. — Pedig minden talpalatnyi helyet kihasználnak, új szabad szárítókat létesítenek, de a száradás üteme nem tart lépést a termeléssel. A szárítóhely gyors felszabadítása érdekében a száraz anyagot nemcsak a kemencébe hordják, hanem jelentős készleteket is tartalékolnak belőle. Így a késő őszi időben is lesz égetés a gyárban s emellett növelik a szárítók befogadóképességét is. Mentsük meg a Kapos völgyét ! A Kapos folyót négy évvel ezelőtt szennyvízcsatornává nyilvánították. A furcsa és szokatlan döntés végeredményben csak jóváhagyott egy korábbi gyakorlatot, a folyót ugyanis már évekkel előbb is ilyen célra használták a partján elterülő különböző üzemek. Az eredmény pedig az lett, hogy a folyó valóban szennyvízcsatornává változott: ma már nemcsak a környező gyárak, hanem a lakosság is ilyen célokra használja. S ha előbb az üzemek szennyvize fertőzte és pusztította a folyó gazdag halállományát, most már a lakosság is idehordja az elhullott állatokat és a különböző szemetet. Annak idején, mielőtt a folyó halálát kimondó döntés megszületett, a lakosság, a halászati felügyelőség, a halászok mindenütt tiltakoztak és panaszt emeltek, még az ügyészség is foglalkozott a Kapos sorsával. A harc eredménye azonban csak a négy év előtti szomorú döntés lett. A Kaposnak, a hajdan vízben oly gazdag folyónak, a környező falvak egyetlen fürdést, nyári tisztálkodást jelentő víznek ez a degradálása mindenképp helytelen és káros volt. Minden bizonnyal meg lehetett volna oldani, s a szakemberek állítása szerint nem is olyan drágán, hogy a környező üzemek szennyvizüket másfelé vezessék el, s nem kellett volna megfertőzni a folyót. Az akkori meg nem értés szomorú gyümölcse most érett meg: a Kapos nemcsak hasznavehetetlen folyó lett, hanem a környező községekben, amint erről orvosi nyilvántartások is tanúskodnak, gyakoriak a különböző bőrfertőzések, fekélyek, amelyeket a szennyvízcsatornává nyilvánított Kapos okoz. Talán még nincs késő, még sok mindent ki lehetne javítani. Meg kellene próbálni, mielőbb hozzá kellene kezdeni, hogy a szennyvízcsatornává nyilvánított Kapos rövidesen ismét a környező falvak tiszta vizű, halban gazdag folyója lehessen. (cs) TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 PARTHIREK A györkönyi Petőfi Termelőszövetkezet kommunistái taggyűlésen tárgyalták meg a szövetkezet intézkedési tervét. Ezt a közgyűlésen a tagság jóváhagyta. Egyúttal a soronkövetkező munkákat is megtárgyalta a közgyűlés. Többek között felvetették, hogy az ellenőrző bizottság munkáját az eddigieknél sokkal aktívabban kell végezni, hiszen például a sertéstenyésztésben meglévő hiányosságokat csak így lehet sürgősen kiküszöbölni.* A tamási gimnázium ballagó diákjai ez alkalomból felkeresték a járási pártbizottságot is. Az itt lezajlott rövid ünnepséget rögtönzött kultúrműsor követte. Hajnalban a diákok szerenádot adtak a járási pártbizottság első titkárának. * A Gyönki Járási Párt-Végrehajtó Bizottság legutóbb Simontornyán a pedagógusok részvételével tanácskozást tartott. A tanácskozás igen hasznos volt, mert a közös megbeszélésen sok probléma tisztázódott. * A bajai nagygyűlésen Bonyhádról igen sokan részt vettek, amelyről komoly élményekkel tértek haza. A résztvevőknek nagyon tetszett Marosán elvtárs beszéde. * » A Dombóvári Vasgyárban az elmúlt napokban munkás-parasztasszony találkozót tartottak, amelyre szovjet asszonyokat is meghívtak. Részt vett a találkozón többek között a dombóvári Vörös Sugár Tsz 12 asszonytagja és négy szovjet asszony. Kölesden a Gyönki Járási Párt-Végrehajtó Bizottság a helyi pártszervezet munkáját vizsgálta meg. A vizsgálat és a kölcsönös megbeszélések alapján megállapították, hogy a pártszervezet munkája egyoldalú. A vezetőségi és taggyűléseket rendszeresen megtartják, de nagyobb gondot kell fordítaniuk a tömegkapcsolatok elmélyítésére, a szervezett agitációs munka megjavítására. Azt is megállapították, a pártonkívüliekkel beszélgetve a végrehajtó bizottság tagjai, hogy a faluban elismerik a párt vezető szerepét és vezetőit, de az a kérésük, hogy többet legyenek közöttük. A dombóvári nagyobb üzemek pártszervezetei a napokban pártnapokat tartottak. A pártnapok célja volt a nemzetközi helyzet széleskörű ismertetése és megmagyarázása.* A Bonyhádi Járási Párt-Végrehajtó Bizottság legutóbbi ülésén a Földművesszövetkezetek Járási Központjának munkáját és a Bonyhádi Zománcművekben a takarékossági intézkedések tapasztalatait vitatta meg.* A Megyei Párt-Végrehajtó Bizottság tagjai néhány pártbizottsági tag bevonásával az elmúlt héten Tamásiban a Járási Párt-Végrehajtó Bizottság és a pártapparátus munkamódszerét tanulmányozták. Este kibővített végrehajtó bizottsági ülésen vitatták meg a tapasztalatokat. Újabb MSZMP csoportok alakultak a megyében. Az elmúlt héten például Szekszárdon a MESZÖV-nél és a MEDOSZ területi bizottságánál alakították meg a kommunisták az MSZMP-csoportokat. A KISZ Megyei Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésén megvitatták a községi szpartakiád versenyek lebonyolításának feladatait, valamint megtárgyalták a KISZ gazdasági helyzetének alakulását. Bűn, bűnhődés és megbánás Tizennyolc hónap múlt el azóta, hogy hazánkban leverték az ellenforradalmat. Akik előkészítették, gondoskodtak arról, hogy ideológiájukkal sok becsületes embert megtévesszenek. (Gondolok az Irodalmi Újságra és a Petőfi Körre.) Sokakat az tévesztett meg, hogy a Petőfi Körben a kommunistának vélt Nagy Imre, Vass Zoltán is nagy szerepet játszott. Így következett be 1956. október 23. Az egyetemi ifjúság békés tüntetést szervezett a Bem szobornál (lehet, hogy egyesek nem is békésnek szánták), mely reakciós erők hatására a népi demokratikus államrend ellen irányult. Sajnos a fiatalok egy része csak jóval később győződött meg arról, hogy aljas célra használták fel. Mi is (a későbbi illegális Petőfi Szervezet tagjai) hittünk a Szabad Európa Rádió híresztelésének. 197. decemberben illegális ifjúsági szervezetet alakítottunk Szekszárdon, melyben jó szándékkal, de mégis az ellenség szekerét tolva tömörültünk, és akarva akaratlanul az ellenforradalom hangzatos jelszavait propagáltuk. Az illetékes szervek felfedezték tevékenységünket és a bíróság a szervezet vezetőit 1 és 4 hónap, illetve 1 évi — felfüggesztett — börtönbüntetésre ítélte. Az idők folyamán rájöttem, hogy csúnyán becsaptak bennünket. A külföldi zsoldban álló a népi demokrácia ádáz ellenségei a Szabad Európa rádión keresztül félrevezettek bennünket. Akarva-akaratlanul kezet emeltünk a népi demokráciára, mely számunkra nagyon sokat hozott. Mindannyian parasztcsaládból származunk, 45-ben szüleink földet kaptak, mi pedig gondtalanul tanulhatunk. Tisztában vagyok saját fokozott felelősségemmel is. Hosszú időn keresztül részt vettem az ifjúsági munkában, a városi v. b. tagja voltam, külföldön jártam. 1955-ben párttag lettem. Szinte dédelgetett voltam az ifjúság között. Mégis 19 éves fejjel hátat fordítottam annak a társadalomnak, aminek nagyon sokat köszönhettem. Miért? A jobbra-balra hajlás és a nyugati hazug propaganda hatására elvesztettem az egyensúlyom és belezuhantam a szakadékba. Ki a felelős mindazért, hogy sok fiatal, akinek nem volt érdeke az úri rend visszaállítása bűnt követett el? Elsősorban mi, akik megtévedtünk. Minket felelősségre is vontak és bűnhődünk. De a Szabad Európa rádió urai, akik félrevezettek bennünket, ma is rikácsolnak az éter hullámaiban. A kapitalisták pénzzel látják el őket, mi bűnhődünk, mert bűnt követtünk el, de ők folytatják „hazánk felszabadításáért folytatott hadjáratukat”, de úgy érzem nem sok eredménnyel. A magyar fiatalokat nem tudják még egyszer megtéveszteni. Mi magunk kárán tanultunk. Nem hatalmaztak meg azok a fiatalok, akiknek valami köze volt 1956-hoz, de úgy érzem az ő nevükben is követelhetem tiltsák be a Szabad Európa nevű rádióállomást. A kormány hatalmas eredményeket ért el az ellenforradalom óta. Helyreállt az ország. Nagy érdeme van ebben a párt jobbrabalra hajolgatás nélküli politikájának. Az ifjúság a KISZ soraiba tömörülve követi a pártot. Én még nem vagyok KISZ tag (ha erre lehetőség van, idővel szeretnék az lenni), de mégis Szekszárdon a felsővárosi alapszervezetben segítek és így szeretném bebizonyítani bűnöm őszinte megbánását. Kéréssel fordulok az illetékes szervhez: Van-e remény arra, hogy azok a fiatalok, akik megtévedtek 1956- ban , megbánták hibáikat, egyetértenek a KISZ programjával, idővel részt vegyenek az ifjúsági szervezet munkájában. Levelem az őszinte megbánás miatt íródott. SZABÓ JÓZSEF Szekszárd