Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-20 / 144. szám
2 Megkezdte munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) az ülésszak tárgysorozatát, az 1958— 1969. évi hároméves népgazdaság fejlesztési terv irányelveiről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az országgyűlés a javaslatot elfogadta, s elhatározta, hogy a törvényjavaslat általános és részletes vitáját együttesen folytatja le. Az elnök bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés 1958. április 18-án berekesztett ülésszaka óta nyolc törvényerejű rendeletet alkotott. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul vette. jI 32 milliárd forint állami beruházás A nemzeti jövedelem emelkedése alapján a bérből és fizetésből élők egy keresőre jutó reálbére a hároméves terv végére hat százalékkal haladja meg a tavalyi színvonalat. A hároméves terv idején állami eszközökből 32 milliárd forintot ruházunk be. A továbbiakban az iparfejlesztésről szólt. Folytatjuk a Dunai Vasmű hengerművének építését, s ez nagymértékben segíti a gépipar ellátását finomlemezzel. A Lenin Kohászati Művekben több ötvözött acélfajtát termelünk, a Borsodi Vegyikombinát bővítésével pedig több műtrágya jut a mezőgazdaságnak Jelentős összegekkel bővítjük a cellulóz- és a papírgyártást is. Az ipari termelésnél nagyobb ütemben növeljük országunk energiabázisát. A hároméves terv idején nem lesz szükség a szén, vagy a villamosenergia fogyasztás korlátozására. A széntermelés a vártnál kedvezőbben alakult. A szénbányászat ma már mennyiségileg kielégíti az igényeket. Arra kell törekednünk a jövőben, hogy a széntermelés minőségi összetétele a szükségleteknek megfelelően alakuljon. Az elmúlt években már számottevő összegeket fordítottunk a szénfelhasználás szempontjából különösen fontos gazdasági ipari erőművek építésére, a tüzelőberendezések korszerűsítésére. A hároméves terv idején fokozzuk az ilyen beruházásokat. Az energiahelyzet kedvező alakulását — folytatta — azonban csak akkor várhatjuk, ha továbbra is legtakarékosabban gazdálkodunk az energiával. A feldolgozó iparágak fejlesztéséről többek között elmondotta, hogy elsősorban azokat az ágakat fejlesztjük, amelyek — nemzetközi fizetési mérlegünk helyzetét is figyelembevéve — gazdaságosak — és technikai színvonaluk emelését tapasztalt szakmunkásaink és mérnökeink biztosítják. Elsősorban tehát az erősáramú ipar, a híradástechnika, a Dieselmotor és járműjavítás, valamint a gyógyszeripar fejlesztésére fordítunk jelentős összegeket. Jórészt ezeknek az iparágaknak a fejlesztésére használjuk fel a Szovjetuniótól kapott beruházási hiteleknek a hároméves terv idejére jutó részét. A tervbe vett fejlesztés azt jelenti, hogy a gépipar termelése mintegy 35 százalékkal növekszik. Megkezdjük a műszeripar nagymértékű fejlesztését is. Elsősorban az elektronikus műszerek és a világviszonylatban is bevált geofizikai mérőműszerek gyártására összpontosítjuk erőfeszítéseinket. Az ipar ilyen fejlesztése szükségessé teszi a dolgozók termelési kultúrájának növekedését — állapította meg Kiss Árpád, majd a termelékenység emelésének fontosságáról beszélt és megállapította, hogy a termelékenység 15 százalékos növelése, valamint a termelési költségek hat százalékos csökkenése — amit a terv előír — a legmesszebbmenő takarékosságot kívánja meg a vezetőktől és a munkásoktól egyaránt. Különösen gondosan kell felhasználni az importanyagokat. ! ÓLMA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 június 20. Vietnami parlamenti füldültség látogatása az Elnöki Tanács és a Minisztertanács vezetőinél A Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének küldöttsége csütörtökön délelőtt tisztelgő látogatást tett Dobi Istvánnál, az Elnöki Tanács elnökénél és dr Münnich Ferencnél, a Minisztertanács elnökénél, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjánál. A látogatásnál jelen volt Kádár János államminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára is. Hammarskjöld megérkezett Beirutba Beirut (Reuter) Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára, csütörtökön hajnalban megérkezett Beirutba, s nem sokkal később találkozott a háromfőnyi ENSZ megfigyelő csoporttal. Hammarskjöld rövidesen érintkezésbe lép majd a libanoni kormánnyal. A főtitkár megérkezésekor nem volt hajlandó semmiféle nyilatkozatot tenni. Kiss Árpád elvtárs felszólalása Ezután Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette a hároméves terv irányelveiről szóló törvényjavaslatot. Bevezetőjében elmondotta, hogy a népgazdaság kilábalt abból a szakadékból, amelybe az ellenforradalmi támadás taszította és ismét a fejlődés útjára léptünk. Azért tudtunk gyorsan talpraállni, mert az egész dolgozó magyar nép — élén a forradalmi szellemű munkásosztállyal magáévá tette a Magyar Szocialista Munkáspárt céljait, fegyelmezett termelőmunkával helyreállította, sőt már a múlt év derekán túl is szárnyalta a korábbi termelési színvonalat. Előrehaladásunkat annak is köszönhetjük, hogy a baráti országok, élükön a Szovjetunióval, a legnehezebb helyzetben önzetlenül, áldozatot vállalva is segítséget nyújtottak, nyersanyagban, fogyasztási cikkekben és devizahitelben Talpraállásunk fő ereje a Magyar Szocialista Munkáspárt helyes politikája volt. Kiss Árpád ezután felsorolta a törvényjavaslat főbb jellemzőit. A hároméves terv idején bővítjük és gazdaságosabbá tesszük a termelést, növeljük a termelékenységet és a termelés gazdaságosságát. A hároméves tervjavaslat szilárd alapot teremtel-. Ezután a terv mezőgazdasági előirányzatait ismertette. Az előirányzatokat a párt agrártéziseinek figyelembevételével alakították ki. A mezőgazdaság összes termelése, a hároméves terv átlagában, az 1954. évi változatlan áron számítva, a tervidőszakot megelőző három év 1955— 57 átlagához képest 12 százalékkal nő átlagos időjárási figyelembevételével. Az előirányzatok kifejezésre juttatják, hogy fokozottan törekszünk a belterjességre: az állattenyésztés hozamai a növénytermesztésnél nagyobb arányokban növekednek, ahhoz, hogy a következő ötéves terv idején nagyobb léptekkel haladjunk előre termelőerőink fejlesztése, a szocialista építés útján, hogy népgazdaságunk, elsősorban iparunk szerkezetét a jelenleginél kedvezőbben alakítsuk ki és messzemenően hasznosítsuk a szocialista országokkal — kölcsönös gazdasági segítség tanácsa keretében — mind jobban kiszélesített munkamegosztás teremtette lehetőségeket. Lehetővé teszi azt is a hároméves terv, hogy tovább erősítsük hazánkban a szocialista termelési viszonyokat — elsősorban a termelőszövetkezeti mozgalom támogatásával. A tervidőszakban a reálbérek és a reáljövedelmek szerény mértékű, de folyamatos emelésével növeljük a dolgozó nép életszínvonalát, mert ez a szocialista építés legfőbb célja. A terv már 1958 év végétől biztosítja a népgazdaság nemzetközi fizetési mérlegének egyensúlyát, lehetővé teszi, hogy minden esedékes fizetési kötelezettségünknek eleget tegyünk. A javaslat szerint az ipari termelés három év alatt 22 százalékkal, a mezőgazdasági termelés átlagos időjárás mellett 12—13 százalékkal, a nemzeti jövedelem pedig 13 százalékkal emelkedik. vénytermesztés 1960-ra a tavalyihoz képest 108.7, az állattenyésztés 117.9 százalékra emelkedik. Az üzemi gyümölcsösök területét több mint 25 ezer katasztrális holdra növeljük, új szőlőket telepítünk és felújítjuk a régieket. Nagy gondot fordít a terv a történelmi borvidékek szőlőterületeinek felújítására. A vetésterületi változások legfőbb célja az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges takarmány biztosítása. A takarmánytermő terület több mint ötszázezer kat. holddal növekszik az első ötéves terv tényszámaihoz képest. A cukorrépatermelés növekedését mintegy negyvenezer vagonban irányozza elő a terv az első ötéves terv átlagához képest. A búzatermés három év átlagában az 1956—57. évi 8,4 mázsás átlaghoz képest 9 mázsára, a kukoricáé 12.4-ről 12.8-ra, a burgonya termésátlaga 56.6-ról 59.8 mázsára emelkedik. A kukorica vetésterületének több mint ötven százalékát hibrid vetőmaggal látjuk el a tervidőszak utolsó évében. Számos intézkedéssel segítjük a rizs termésátlagának fokozását is. A törvényjavaslat biztosítja azt is, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom — a teljes önkéntességet szem előtt tartva — tovább erősödjék hazánkban. A termelőszövetkezetek gazdasági előnyeinek széleskörű demonstrálása megköveteli az állóeszköz állomány növelését. A hároméves tervben erre a célra évi átlagban kereken 340 millió állami támogatást irányoztunk elő. Az első ötéves terv idején ugyanez a támogatás évi 200 millió forint volt — mondotta Kiss Árpád, majd megjegyezte, hogy a felvásárlási rendszert továbbra is fenntartjuk: a hároméves terv időszakában, valamint ezután is ez lesz az alapja a falu és a város gazdasági kapcsolatainak. A nemzeti jövedelem növekedéséről és elosztásáról beszélt ezután. A hároméves terv hatását a lakosság életviszonyaira elsősorban az jelzi, hogy a fogyasztási alap 11 százalékkal emelkedik. A bérből és a fizetésből élő dolgozók reálbérét a szocialista szektorban körülbelül hat százalékkal emeljük, a termelés és a termelékenység emelkedése következtében járó többletbérekkel. Ez a hat százalék azonban nem foglalja magában az állami szektor dolgozóinak nyereségrészesedését. A parasztságnál az egy főre jutó reáljövedelmek átlag körülbelül négy százalékkal növekednek. A hároméves terv a kiskereskedelmi áruforgalom 13 százalékos növelésén belül az iparcikkek forgalmát 22 százalékkal növeli. A kereskedelem például 340 000 mosógépet, 30 000 hűtőszekrényt, 33 000 porszívót, 600 000 rádiót, több mint százezer televíziót, 550 000 kerékpárt és mintegy 80 000 motorkerékpárt hoz forgalomba. A tavalyihoz képest 1960-ban huszonhat százalékkal több konyhabútort és ugyanennyivel több kombinált szekrényt biztosítunk a vásárlóknak. A kereskedelem növeli az építőanyagok forgalmát is: négyszer nagyobb lesz a tervidőszak végére, mint az első ötéves terv évi forgalma. Elmondotta még, hogy a hároméves terv a lakás, a szociális és kulturális, az egészségügyi és a kommunális ellátás fejlesztésére is gondot fordít. A tervidőszakban száztízezer lakás felépítésével lehet számolni. Fejlesztjük a villany, a gáz, a víz és úthálózatot. A hároméves tervben célul tűztük ki — folytatta —, hogy a nemzeti jövedelem fokozatosan növekvő hányadát fordíthassuk az állóalapok növelésére. 1960-ban például a nemzeti jövedelem 11,4 százalékát fordítjuk ilyen célokra. Azzal számolunk, hogy állami erőből a tervidőszakban 32 milliárd forint beruházást valósítunk meg, amihez hozzá kell számítani az állami vállalatok, a termelőszövetkezetek és kisipari szövetkezetek saját eszközökből történő beruházásait és egyebeket, amelyekkel együtt három év alatt hazai erőforrásból több mint 36 milliárd forintot ruházunk be. A Szovjetunió segítsége — Népgazdaságunk fejlődésének előmozdításában most is számíthatunk a Szovjetunió segítségére — mondotta ezután. A Szovjetunió a múlt év végén folytatott tárgyalásokon háromszázmillió rubel beruházási hitelt bocsátott rendelkezésünkre, amelyet nemrég további 140 millió rubellel felemelt. A 440 millió rubeles hitel egy részét már a hároméves terv időszakában folyósítják. Túlnyomó részt ez a hitel teszi lehetővé, hogy számos ipari struktúrákat átalakítsunk. Rajtunk múlik, hogy ezt a hitelt a népgazdaság fejlődése szempontjából a legeredményesebben használjuk fel. Mindent egybevetve: az 1958-tól Tokió: (TASZSZ) A Japán Kommunista Párt elnöksége és a párt parlamenti csoportja nyilatkozatot adott ki Kisi miniszterelnök minap elhangzott parlamenti programbeszédéről. A nyilatkozat Kisi programbeszédét „kihívásnak” minősíti a japán nép ellen, „amely erejét nem 1960-ig terjedő időszakra állami erőből 54 milliárd forint beruházás jut, szemben az első ötéves tervben megvalósított 67 milliárddal. A továbbiakban Kiss Árpád hangoztatta, hogy a tervjavaslat előirányzata a rendelkezésünkre álló beruházási eszközöket a legfontosabb objektumokra összpontosítja. Az ipari beruházásokra egyébként jellemző az is, hogy a korábbiakhoz képest kedvezőbben alakul anyagi és műszaki összetételük. A mostani előirányzat elősegíti gépparkunk korszerűsítését s helyes felhasználása esetén jelentős lépés lesz a műszaki fejlődésben. A mezőgazdaság céljaira fordított beruházások a termelés fokozása mellett elősegítik majd, hogy mezőgazdaságunk szerkezete a jelenleginél kedvezőbben alakuljon. Jelentősen növekszenek a talajjavítás, a talajvédelem és a belvízvédelem célját szolgáló összegek. Növekszik az univerzális gépek aránya, ami lehetővé teszi a géppark jobb kihasználását. Nemzetközi fizetési mérlegünk alakulása Ezután a nemzetközi fizetési mérleg alakulásával foglalkozott a beszámoló. Rámutatott: a hároméves terv kialakításánál az volt a törekvés, hogy megteremtsük a nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyát, kímélve harcol a függetlenségéért, a demokráciáért és a békéért”. A nyilatkozat többek között bírálja a japán kormány kínai politikáját és felveti a kérdést, vajon meg tudja-e javítani a viszonyt Kínával egy olyan kormány, amely meghiúsította a japán—kínai kereskedelmi egyezmény végrehajtását. 1958—1960-ra benyújtott terv szerint a nemzetközi fizetési mérlegünk lényegében egyensúlyban van. Áruforgalmunk egyre növekvő részét a szocialista tábor országaival bonyolítjuk le. A baráti államokkal kötött kétoldalú szerződések szilárd piacot biztosítanak exporttermékeinknek és a tőkés világ piac ingadozásaitól függetlenül biztosítják importszükségleteink zavartalan kielégítését. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden téren függetleníteni tudnánk, vagy akarnuk magunkat a kapitalista világpiactól. Mi arra törekszünk, hogy kereskedelmi kapcsolatainkat a teljes egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján minden országgal kiszélesítsük. Befejezésül Kiss Árpád hangoztatta, hogy a hároméves terv megvalósítása lendületes munkát, fokozottabb felelősséget jelent országunk minden dolgozójának. Felhívta a figyelmet arra, hogy lehetőség és szükség is van számos területen az előirányzatok túlteljesítésére. Kívánatos a terv beruházási mutatóknak túlteljesítése is, a mezőgazdaságban pedig a termelőszövetkezeti beruházások túlteljesítése, ami emeli a gazdálkodás színvonalát, vonzóbbá teszi a közös gazdálkodást a dolgozó parasztság számára, — fejezte be beszámolóját Kiss Árpád. A terv mezőgazdasági előirányzatai Amerikai lapok libanoni beavatkozásra szólítanak fel Washington (Reuter) A Washington Post hangoztatja, hogy „Libanoni függetlenségét meg kell őrizni”, éppen ezért az Egyesült Államok a jelenlegi helyzetben nem zárhatja ki az ENSZ-en kívüli cselekvés lehetőségét — írja a lap vezércikkében. „Ha az Egyesült Arab Köztársaság lenyelné Libanont, ez fenyegetné valamennyi közép-keleti arab nemzet integritását és véget vetne minden nyugati befolyásnak ebben a stratégiai térségben.” A nagy példányszámban megjelenő New York Daily News így ír: „A libanoni ügy ezidáig az ENSZ-re és nem ránk tartozik. Ameddig csak lehet, tartsuk magunkat tőle távol. De ha csapatokat kell majd oda küldeni, küldjünk annyit, amennyi elég lesz, hogy gyorsan tiszta helyzetet teremthessünk és távoltarthassuk mindenfajta olyan ENSZ-beavatkozást, mint amilyen annak idején megakadályozott abban, hogy győzhessünk Koreában.” A Pravda a libanoni imperialista intervenció veszélyéről Moszkva (TASZSZ) „Imperialista intervenció veszélye fenyegeti Libanont” címmel közöl csütörtökön cikket a Pravda. Közel-Keleten — írja Plisevszkij — ismét sűrűsödnek a háború felhői. Számolva azzal, hogy az erőviszonyok nem a nyugatbarát politikusok javára billentik a mérleg serpenyőjét, az imperialista hatalmak a libanoni hatóságok diplomáciai téren való támogatásáról áttértek a fegyveres intervenció közvetlen előkészítésére. Az amerikai kormánykörök az ENSZ kék lobogója mögé akarják rejteni az imperialista intervenciót — hangsúlyozza a cikkíró. Nem titok, hogy az Egyesült Államok nyomást gyakorol annak érdekében, hogy a nyugati hatalmak sürgetésére Libanonba küldött megfigyelők ugyanolyan rendőri funkciót kapjanak, mint az egyiptomi—izraeli határon állomásozó ENSZ-csapatok. Magától értetődik, — jegyzi meg Plisevszkij —, hogy a Biztonsági Tanácsnak a megfigyelőkre vonatkozó határozata nem ad alapot az ilyen „funkciók” gyakorlására. Plisevszkij a külföldi sajtóközleményekre hivatkozva, melyek szerint az angol—amerikai kormánykörök Libanon útján Damaszkuszon és Kairón keresztül csapást akarnak mérni az egész arab és afrikai felszabadítási mozgalomra, a következőket írja: Nem lehet kételkedni abban, hogy amennyiben a gyarmatosító országok megkísérlik megvalósítani ezeket az imperialista elgondolásokat, olyan erőket hívnak ki maguk ellen, amelyekkel nem sikerül majd megmérkőzniök. A Japán Kommunista Párt elnökségének nyilatkozata