Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-16 / 244. szám

K­USA MEGYEI ÁRA: 50 FILLER LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA , MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA III. évfolyam­, 244. szám. November 17-ével indul a Tolna megyei népfőiskola Már adtunk hírt arról, hogy a megyei tanács művelődésügyi osz­tálya a MESZÖV-vel közösen nép­főiskola beindítását tervezi. Az első híradás és a kezdeményezés hírének elterjedése nyomán érdeklődés volt tapasztalható­­ a népfőiskola iránt. Ezzel kapcsolatban kérdést intéz­tünk Bárd Flórián művelődésügyi osztályvezető helyetteshez, hogy la­punkon keresztül tájékoztassa a Tolna megyei falvaik dolgozóit a népfőiskola célkitűzéseiről. — A népfőiskola célja, hogy biz­tosítsa a falvak közéleti emberei­nek továbbképzését. Olyan embere­ket várunk, népfront aktívákat, ta­nácstagokat, nőszövetségi és szövet­kezeti aktívákat, de ezen kívül az élet más területeiről is dolgozókat, akiknek a községben tekintélyük van, akik érdeklődnek a világ ese­ményei iránt, akik tovább akarják növelni az általános iskolában szerzett tudásukat. A népfőiskola iránti igény már régebb óta tapasztalható volt a köz­ségi dolgozók körében. Sokan nem elégedtek meg az ismeretterjesztő előadások népszerű formájával, ha­nem az ismeretek mélyére kívánnak hatolni, gyarapítani akarják isme­reteiket. Vannak, akik aggályokat támasz­tanak a népfőiskola működésével kapcsolatban. Ezeknek az aggályok­nak azonban alapjuk nincs, mert éppen az előbb említett példák mu­tatják, a mi dolgozó parasztságunk­ban annyira haladott, hogy a ta­nulást igényli. — mondotta Bárd Flórián. A népfőiskola színhelye a felső­­tengelici volt Benyovszky-féle kas­tély lesz. Egy-egy turnuson 30 fő vesz részt. A tanmenetet a megyei művelődésügyi osztály dolgozta ki, a Művelődésügyi Minisztérium azt jóváhagyta, sőt követendő példa­ként a többi megyékhez is eljuttat­ta. A tanmenet szerint a foglalkozás ideje 6 hét. A tanterv szerinti fog­lalkozás 180 óra, ebből 120 óra elő­adás, 60 óra az anyag tapasztal­atcs­e­­reszerű megbeszélése, vita. A tan­anyag túlnyomó többsége társada­lomtudományi jellegű, de mezőgaz­dasági vonatkozású közgazdasági is­mereteket is kapnak a résztvevők és megismerkednek a modern termé­szettudomány alapelemeivel is. A népfőiskola gondolatát anyagi eszközökkel is támogatják különbö­ző szervek. A megyei tanács 30 ezer, a Művelődésügyi Minisztérium 20 ezer, a MÉSZÖV 15 ezer forin­tot juttat erre a célra, a berende­zést pedig a megyei művelődésügyi osztály biztosítja. Az első turnusra november 17-től december 23-ig kerül sor (ez az első öthetes lesz, sűrítettebb tananyag­gal), a második csoportra pedig ké­sőbb. A népfőiskolára vonatkozó kérdésekre a megyei tanács műve­lődésügyi osztálya ad részletes fel­világosítást. A KISZ KB Intézőbizottságának tagjai szüreten a Sárközi Á. G. szőlészetében Vasárnap szüretelők zajától volt hangos a Sárközi Állami Gazdaság bátaszéki szőlője. Nagy Richárdnak, a KISZ Központi Bizottsága titká­rának és Pallai Árpádnak, a KB osztályvezetőjének vezetésével a KISZ KB Intézőbizottságának 25 tagja, valamint a KISZ megyei bi­zottságának tagjai szüreteltek. Igen jó volt a fiatalok hangulata, vidáman folyt a beszélgetés, a nó­­tázás szüretelés közben, de a moz­galmi munka tapasztalatairól is be­szélgettek a KISZ megyei és orszá­gos vezetői összesen ötvenöt mázsa szőlőt szüreteltek a KISZ-fiatalok, és Szijjártó János, a szőlészet vezetője nagy megelégedéssel nyilatkozott munkájukról. Az idén kilencszáz, jövőre 1340 garnitúra hálóbútor Január elsejével választották le a Szekszárdi Vasipari Vállalattól az asztalos részleget és alakították meg belőle a Szekszárdi Faipari Vállala­tot. Az önállósítás, úgy látszik, jót­­ tett az üzemnek, mert már év közben is fel kellett emelni az új vállalat tervét. A gépesítés, a műhelyek átcsopor­tosítása a munkafolyamatoknak meg­felelően, a szalagszerű termelés be­vezetése nagymértékben növelte a termelékenységet, így az eredeti ter­vet — a vállalat fő termékét képező festett hálóbútornál — ez évben hatszáz garnitúráról nyolcszázra emelték fel. A harmadik negyedév végén , amikor a bútorgyárnak is beillő üzemben már elkészült az eredeti terv szerinti hatszáz garnitúra bútor a vállalat ismét kérte az éves terv módosítását, megnövelve még száz festett hálóval a nyolcszázr­­a korábban felemelt tervet. A jövő évben — a most készülő tervek szerint — még több bútort fog adni a vállalat a kereskedelmen keresztül a lakosságnak. 1220 garni­túra festett háló mellett gyártanak fényezett hálót is 120 garnitúrát. Az újfajta fényezett hálóbútor prototí­pusa karácsonyra készül el. — A legújabbkori történeti mú­zeum a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulójára 1959. március 21-re emlékkiállítást­ készít. Ez alkalomból a múzeum kéri mind­azokat, akiknek a Magyar Tanács­­köztársaság történetével kapcsolatos írásos vagy tárgyi emlékeik vannak, a Tanácsköztársaság valamelyik je­lentős eseményében részt vettek a Vörös Hadseregben harcoltak, anya­gaikat vagy visszaemlékezéseiket jut­tassák el múzeumunkhoz, vagy er­ről értesítést küldjenek. Legújabb­­kori Történeti Múzeum Budapest, V., József nádor tér 7. (Telefon: 380— 525.) Csütörtök, 1958 október 16. Negyvenhárom szakcsoport Az utóbbi időben számos új szak­csoport alakult megyénk területén. Július hónapban még csak 33 alap­­szabályzat szerint működő szakcso­port volt megyénkben. Ez a szám a III. negyedév során 43-ra emelke­dett. Az újonnan szervezett szakcso­portok főleg gyümölcste­rmelési, aprómagtermelési és állattenyész­tési profillal alakultak. A szakcsoportok közül a legutóbbi negyedév során a dombóvári zöldség­­termelő szakcsoport termelőszövet­kezetté alakult át. Másik két szak­csoport pedig, mivel tagságának je­lentős része a helyi termelőszövetke­zetekbe lépett át, teljes földterületé­vel (tartalékterület) a termelőszövet­kezethez csatlakozott. Az idén a megye területén a szakcsoportokba tömörült parasz­tok száma elérte az 1106 főt. Géphasználati társulás jelenleg csak egy működik a megye terüle­tén Mőcsényben, további öt gépi­­társulás szervezése pedig folyamat­ban van. A 3004-es rendelet végrehajtására: 3000 darab juhot osztanak ki a megyében A 3004-es rendelet többek között foglalkozik a juhtartás fontosságá­val, amelynek nagyobb anyagi érde­keltséget kell teremteni. A juhtartás igen, jövedelmező, mert lehetőséget ad az egyéb állatok által fel nem használható takarmányfélék értéke­sítésére. Egyben nemzetgazdasági érdek is: a juhtartás elősegíti az or­szág gyapjúszükségletének nagy­ob­b­­mérvű fedezését, illetve a tej és tej­termékkel való ellátását is. Ennek végrehajtására a megye termelőszövetkezetei közül tizen­két tsz-nek, amelyek eddig nem foglalkoztak juhtenyésztéssel a következő gazdasági évre állami támogatással egyenként 150 darabból álló juhtö­rzset adnak. A juhállomány kiosztása már meg is kezdődött, így többek között a bölcskei Kossuth Tsz és a sárpilisi Új Élet Tsz az elmúlt napokban már át is vették a juhtörzseket. A megye kilenc olyan termelőszö­vetkezete, ahol eddig nagyon keresz­tezett ,cigálya juhtörzset­ tartottak, megkezdték a kiselejtezést. Pótlásukra 50—109 darab juhot kapnak, az egyöntetű és jó gyapjúhozamú juhállomány ki­alakítására. A 3004-es rendeletnek megfelelően a megyében 3000 darab juh kerül ki­osztásra. Az a terv, hogy minden olyan tsz-ben, ahol az adottságok megvannak, foglalkozzanak juhte­nyésztéssel. JELÖLŐGYŰLÉSEK MEGYÉNKBEN Úttörők köszöntik Mórágyon a jelölőgyűlésekein résztvevőket és a tanácstagjelöltet. A pedagógusok jó munkáját dicséri, hogy eddig nyolc körzeti jelölőgyűlésen jelentek meg a kis úttörők és ott mozgalmi da­lokat énekeltek, üdvözölték a jelöl­teket. Javult a nők részvétele a tamási járás több községében a jelölőgyű­léseken. Az eddig ott megjelent mintegy 10 000 választópolgárt szá­mítva, abból 29 százalékos volt a nők megjelenési aránya. Közülük többen fel is szólaltak, javaslatot tettek a tanácstagjelölt személyére. * A bonyhádi járás hét községében befejeződtek a jelölőgyűlések, ahol minden körzetben megtörténtek már a jelölések. Köztük van Bonyhád, a járási székhely is.* Ö­csényben Baka Józsefnek járási tanácstaggá történt jelölésén 148 dol­gozó választópolgár vett részt, akik egyhangúlag megszavazták a je­lölést.* A paksi járásban eddig megtartott mintegy 400 jelölőgyűlésen több mint 9100 választópolgár jelent meg.* Negyvenegy nőt jelöltek a tanács­tagok közé a paksi járásban eddig megtartott jelölőgyűléseken. * Nagyszokolyban a pártszervezet titkárnőjét — akit járási tanács­tagnak jelöltek — a gyűlés részt­vevői virágcsokorral köszöntötték. Hatszázezer darab zsebnaptár készül a Szekszárdi Nyomdában Több évtizedes múltja van már a naptárkészítésnek a Szekszárdi Nyomdában. Az idén a sok évi ha­gyományokhoz híven, már a tavas­­­szal kezdték az 1959-es naptárak készítését. A Bibliotheca Kiadó Vállalat megrendelésére hatszázezer darab 1959-es zsebnaptárt készíte­nek. Az idén készített naptárak minő­sége, külalakja sokkal szebb, mint a múlt évi kiadásúak voltak. Az idén minden naptárt krémszínű pa­pírra nyomtak és bőr, műbőr és pa­pír fedővel látták el. Az idei év új­donsága az, hogy nagymennyiségű naptárt PVC-borítóval fedték be. A Szekszárdi Nyomda ezideig há­romszázezer darab naptárt készített és azt már el is szállították. Érde­kessége még a jövő évi naptárak­nak, hogy fekete színnyomás he­lyett barna és piros nyomással ké­szítették el az ízléses naptárakat. A nyomda vezetői arról értesítet­ték a szerkesztőséget, hogy az idén határidő előtt készítik el a kiadó ál­tal megrendelt naptárakat. Prantner József elvtársat jelölték képviselőnek a Tolna megyei Tanács Építőipari Vállalatának dolgozói Nem jutott hely mindenkinek a teremben, sokan kívül, az ajtó előtt álltak és úgy hallgatták a teremből kiszűrődő szavakat, s amikor egy­­egy mondat értelme elégedett mo­solyt varázsolt az arcokra, össze­néztek az emberek és bólintottak egymás felé, jelezve, hogy igaz a szó, tetszik a beszéd... A Tolna megyei Tanács Építőipari Vállala­tának dolgozói jöttek össze mintegy háromszázan, hogy országgyűlési képviselőt és megyei tanácstagot jelöljenek. Már tartott a gyűlés és még mindig érkeztek az emberek: munkások, munkásnők, hogy ma­guk döntsenek arról, ki képviselje ügyüket majd az országgyűlésben. A jelölőgyűlésen részt vett Prant­ner József elvtárs, a Megyei Párt­­bizottság első titkára is. Jóval négy óra előtt a gyűlés színhelyén volt már és beszélgetett a munkások­kal, érdeklődött bajaik, gondjaik iránt. Négy órakor a vállalat étkezdéjé­ben kezdődött meg a jelölőgyűlés, melyen Ivancsik Lajos elvtárs, a vállalat párttitkára mondott beszé­det. Foglalkozott a régi választá­sokkal, elmondotta, hogy a múlt r­endszerben a választók nem azt választhatták képviselőjüknek, akit akartak, hanem akit rájuk­ erősza­koltak, most viszont a nép fiai kö­zül választhatnak képviselőket. Is­mertette a régi választási rendszert, amely sok dolgozótól megvonta a szavazati jogot is ... Beszéde to­vábbi részében ismertette azokat az eredményeket, amelyeket a fel­­szabadulás óta értünk el országo­san, majd a város fejlődéséről, lé­tesítményeiről beszélt... Javasolta a jelölőgyűlés részvevőinek, hogy Prantner József elvtársat jelöljék országgyűlési képviselőnek, mert­­ eddig is minden alkalommal a dol­gozók ügyeit képviselte. Prantner József elvtárs is építőmunkás volt, mi, építőmunkások vagyunk a hiva­tottak arra, hogy képviselőnek ja­vasoljuk — mondotta, majd ismer­tette azt a nehéz, sok áldozatot kö­vetelő munkát, amelyet Prantner elvtárs végzett illegálisan a felsza­badulás előtt a munkások,­­életének megjavítása érdekében. Ezután többen felszólaltak, s va­lamennyien csatlakoztak Prantner elvtárs jelöléséhez. Az egyik felszólaló­­ visszaemlé­­kezett azokra az időkre, amikor még együtt dolgoztak Tolnán, mint építőmunkások Prantner elvtárssal, s ebből az időből mondott epizódo­kat tevékenységéről, s mint régi munkatársát javasolta ő is képvise­lőnek. A felszólalások után Prantner elvtárs kért szót. — Nem magam­tól lettem azzá, ami vagyok, hanem a párt nevelt, a pártnak köszönhe­tem, hogy kommunista lettem. És a jövőben is mindenkor a párt út­mutatásai szerint akarok tevékeny­kedni a dolgozó nép érdekében — mondotta Prantner elvtárs, s sza­vait hatalmas taps követte és a ke­zek magasba lendültek jelezve, hogy a gyűlés részvevői elfogadják jelölését. Tettre készen 250 puskás • Vasárnap kezdődik a fácánkakas­, november 2-án a nyúlvadászat­i ságj a Bikácsi erdőgazdaság több­ezer holdas területét védterületté nyilvánították, ahol megkezdték a fácánok tenyésztését. Azóta mintegy 50 000 holdas területen, a Kajmádi Állami Gazdaság, a Bikácsi Erdőgaz­daság, az Alsóseperdi Állami Gaz­daság és a Fornádi Állami Gazdaság területén kezdték el egy évvel ez­előtt a fácánok tenyésztését. Vasárnap, október 19-én kezdődik megyénkben a fácánvadászat, csak kakasok kilövésére. A megye területén jelentősebb a nyúlállomány, mint az előző évek­ben volt. Ezt bizonyítja, hogy még két évvel ezelőtt a vadásztársaságok összesen nem tudtak leszállítani 5000 darab nyúlat, amelyre szerződésük volt, az idei évben a megye 31 va­dásztársasága önként, 8000 darab nyúl leadására kötött szerződést a MAVAD-al. A nyúlvadászat novem­ber 2-án kezdődik. Pár évvel ezelőtt még gyérebb volt a megye fácánállománya, ame­lyen úgy igyekeztek változtatni, hogy a Középhidvégi Kísérleti Gazda- 267 kötvényre 65 000 forint A legutóbbi békekölcsönsorsolás a Tolna megyeiek számára ezúttal ke­vesebb szerencsét hozott, mint az előző. A nyeremények ezúttal csak kisebb­­ összegűek voltak. 267 kötvényre ös­­­szesen 65 000 forintot fizettek ki. A legközelebbi sorsolás után — amely­re valószínűen az év végén kerül sor — bizonyára nagyobb összegű nyereményekről, több nyertesről szá­molhatunk be.

Next