Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-18 / 271. szám

í > \ ( Mehiv. Szekaz Egy­e­t­em­i Könyv­tár p­c te­s - 'r '3 A tervek szerint jövő tavasszal Magyarországra látogat Sukarno indonéz köztársasági elnök (2. oldal.) A pártegységről (3. oldal.) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Tanul az egész falu (4. oldal.) ­lilább típh előírt a termelőszövetkezeti mozgalomban Nincs olyan tsz-tag, de bátran mondhatjuk, egyéni parasztember sem a megyénkben, vagy az or­szágban, aki ne ismerné a 3004-es kormányhatározatot, amely első ízben 1958-ban került nyilvános­ságra. Nagy jelentőségű volt ez a határozat mezőgazdaságunk to­vább­lépésében, szocialista átala­kításában és nagy jelentőségű volt az a módosítás, amely a korábbi tapasztalatokon alapulva az idei év elején látott napvilágot és 3004 1. számú határozat néven vált ismertté. Az idén minőségi változások történtek mezőgazdaságunkban országszerte, megyeszerte. Új vo­nlokkal gazdagodott a termelő* szövetkezeti mozgalom. Minőségi változást jelentett ebben a mozga­lomban az, hogy a parasztság de­rékhada, a kis és középparasztok tömegesen léptek a szövetkezés útjára. Új vonás és minőségi vál­tozás az, hogy egy-egy községben dolgozó parasztok túlnyomó több­sége szövetkezett és szocialista falvak, városok jöttek létre. Az ország községeinek és városainak 42 százaléka, megyénkben több mint 50 százaléka szocialista ter­melőszövetkezeti községgé, illetve várossá alakult át. Tehát az a mennyiségi változás, amely idén a termelőszövetkeze­tek alakulásában végbement, új minőségi változást is eredménye­zett és emellett gazdag politikai és gazdasági tapasztalatokat. Eze­ket a tapasztalatokat, s a tapasz­talatok alapján adódó új felada­tokat elemzi pártunk Központi Bizottsága október 22-i és kor­mányunk a 3004/3. számú határo­zatában. A 3004-es kormányhatá­rozat újabb módosítása tehát: marxista alkalmazkodás az új viszonyokhoz, a kialakult új hely­zethez, másrészt pedig tudomá­nyos előrelátás a követendő út és cél megjelölése. Részletesen ismertette a sajtó is, lapunk is eme határozatot, így felesleges lenne megismételni a részleteket, összefoglalva megál­lapíthatjuk, hogy a határozat újra újabb eszközökkel és a régi bevált módszerekkel ösztönzi tsz-einket a belterjesebb és jövedelmezőbb gazdálkodásra, továbbra is jelen­tős állami kedvezményeket bizto­sít, ösztönöz a helyi források és lehetőségek kihasználására, a be­ruházásokhoz újabb hiteleket és kedvezményeket, a vezetés meg­­javításához újabb segítséget ad. A határozat olyan időszakban jelent meg, amikor is eredmé­nyes esztendőre tekintünk vissza és amikor egy újabb lépést tehe­tünk előre a meglevő tsz-ek meg­szilárdítása és a további szám­szerű fejlesztés útján. Mert az idei eredményekből hibás lenne olyan következtetést levonni: megpihenhetünk határainkon. Nem pihenhetünk meg, mert or­szágunkban a szántóterület 36,6 százalékán, megyénkben a szántó­terület mintegy 40 százalékán gazdálkodnak termelőszövetkeze­tek. Szocialista fejlődésünk kulcs­kérdése a tsz-mozgalom további fejlesztése, a szocialista, korszerű nagyüzemi mezőgazdaság megte­remtése. Éppen az idei év eredményei: termelőszövetkezeteink fejlődése és gazdasági megszilárdítása adja meg a reális lehetőségét a tovább­lépésnek. És lehetőséget ad erre gazdasági helyzetünk, a népgaz­daság erőteljes fejlődése és nagy­szerű perspektívája, amelyet má­sodik ötéves tervünk irányelvei vetítenek elénk. Az, hogy jelen­tősen növekszik a mezőgazdasági gépek gyártása, a műtrágyagyár­tás, az építőanyagtermelés és minden olyan iparág, amelynek köze van a mezőgazdasághoz. Az a célkitűzés, hogy lerakjuk hazánk­ban a szocializmus alapjait, első­sorban azt jelenti, hogy megte­remtjük a szocialista mezőgazda­ságot. Gazdasági feltételekről beszél­tünk eddig. S ami ennél talán még fontosabb, megérettek a me­zőgazdaság továbbfejlesztésének politikai feltételei is. Éppen a tsz-mozgalom mennyiségi és mi­nőségi fejlődése volt az elsősor­ban, amely megszilárdította, új vonásokkal gazdagította a mun­kás-paraszt szövetséget. Ez a szö­vetség, a szövetségnek a jelenlegi szilárdsága a legdöntőbb politikai feltétel, amely lehetővé teszi a tsz-mozgalom továbbfejlődését. És lehetővé teszi a parasztság bi­zalma a párt helyes politikájában, az a bizalom, amelyet pártunk 1956 óta kivívott magának, követ­kezetességével, ígéreteinek mara­déktalan betartásával. Eredményekkel gazdag gazda­sági esztendő végére értünk a me­zőgazdaságban. Most, amikor számvetést készítünk, büszkén el­mondhatjuk: aktív a mérlegünk. Ez az aktív mérleg azt mutatja: bátran és határozottan léphetünk ismét előre a termelőszövetkezeti mozgalomban. ________________________Gy. J. Új típusú goyser-cipők a Bonyhádi Cipőgyárban Évek óta gyártja a Bonyhádi Cipőgyár a külföldi országokban és­ belföldön egyaránt keresett férfi és női goyser cipőket. A gyár műszaki dolgozói — Dobler Ist­ván főmérnök irányításával — ál­landóan foglalkoznak a technoló­gia fejlesztésével, tökéletesítésé­vel. Most többhónapos kísérlete­zés után sikerült előállítani a goyser cipőnek egy új változatát, amely sokkal tetszetősebb, kön­­nyebb a réginél, ugyanakkor — amint ezt majd a próbahordás eredménye bizonyára megmutat­ja — nem kevésbé tartós annál. Elhagyták a mikroporózus talp­b­a kerülő alsó talpat, a rámát felsőbőrből készítik. Az új cipő­nek párja mintegy 20 dekával könnyebb a réginél, nyolc forint­tal csökken gyártásánál az anyag­­költség. , Termelőszövetkezeti és kereskedelmi problémákról tárgyalt a megyei tanács v­ b. A Tolna megyei Tanács Végre­hajtó Bizotttsága kedden délelőtt dr. Tuska Pál elvtárs elnökletével ülést tartott. Az első napirendi pontban a termelőszövetkezetek helyzetével, a zárszámadások elő­készítésével foglalkoztak. Az elő­terjesztett beszámolót a v. b. elfogadta. E napirenddel kapcsolatban igen széleskörű vita bontakozott ki. A tapasztalatokat alaposan fel­mérték és sok hasznos tanács hangzott el a jövőre vonatkozóan. Walter János v. bl-elnökhelyet­­tes a szövetkezeti tervek készítése során elkövetett hiányosságokkal foglalkozott, amelyek most kerül­nek felszínre. Némelyik helyen a tervezés nem volt reális, mert nem vették elég körültekintően figyelembe a lehetőségeket, így aztán bizony nem is tudták néhol teljesíteni minden részletében a tervet. A jövőben ezt nem lehet megengedni. Kétségtelen, az idei évben a kedvezőtlen időjárás is sok nehézséget okozott, jelentős hátrányt jelentett, de nem lehet mindent ennek a fogására írni: le kell vonni a tanulságot az idei gazdasági évből. A termelőszövetkezetek zöme az idén is jól dolgozott és ez mutatja, hogy a többieknél is adva vannak a lehetőségek a jó eredmény elérésére. Különösképpen sokat fejlődött az állatállomány, ami a jövőre vonatkozóan jó alapot jelent. Dr. Kovács V. Károly a jó szö­vetkezetek eredményeiről és azok népszerűsítésének fontosságáról beszélt. Sári József, a Szentgál­­pusztai tsz elnöke ugyancsak ar­ról beszélt, hogy ahol szorgalma­san dolgoztak, helyesen gazdál­kodtak, ott az idei kedvezőtlen időjárás ellenére is jó eredmén­­nyel tudják zárni az évet. Daradics Ferenc, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának tit­kára a számos aktuális probléma mellett többek között a követke­zőket mondotta: “ A szövetkezeteknek lényegé­ben nincs érdekvédelmi szerve a terményeiket átvevő vállalatokkal szemben, így aztán sok sérelem éri őket, a nem megfelelő minő­sítés miatt. Ez jelentős jövedelem­­kiesést jelent. Báli Zoltán, a bátaszéki Búza­kalász Tsz elnöke ugyancsak fog­lalkozott ezzel a problémával. A v. b. megbízta Walter János el­nökhelyettes és Szűcs Lajos me­zőgazdasági osztályvezető elvtár­sakat, hogy informálódjanak ez­zel kapcsolatban az illetékes fel­sőbb szerveknél és tegyenek in­tézkedési javaslatot. Felszólalt dr. Kurnich Ernő, az Iregszemcsei Kutató Intézet veze­tője, a megyei mezőgazdasági ál­landó bizottság elnöke is. A ter­vezés aktuális kérdéseivel foglal­kozott és példákkal bizonyította, hogy elsősorban milyen szempon­tokat kell figyelembe venni a he­lyes tervkészítésnél. Különöskép­pen hangsúlyozta a munkafegye­lem megszilárdításának szüksé­gességét a szövetkezetekben. Osztermayer János, a Sárközi Állami Gazdaság igazgatója, a szö­vetkezeti árutermelés és tervezés terén szerzett személyes tapaszta­latait mondotta el. A vita tanulságait dr. Tuska Pál elvtárs, v. b.-elnök foglalta össze. Többek között hangsú­lyozta: — Nagyon jó, hogy mind a be­számoló, mind a vita feltárta az eredmények mellett az alapvető hiányosságokat, mert az előre­haladáshoz ez nélkülözhetetlen! Hangsúlyozta továbbá azt is, hogy a tervezés terén elköve­tett hibákat hogyan kell a jö­vőben kijavítani, és meg­­­­előzni. Ezután a kereskedelemmel kap­csolatos napirend tárgyalására ke­rült sor. A vitán részt vett özvj Pálffy Gáborné, a kereskedelmi állandó bizottság elnöke, Bárdossy Gyula, a Belkereskedelmi Minisz­térium kultúrcikk főigazgatósá­gának igazgatóhelyettese és Péter János, a Belkereskedelmi Minisz­térium területi instruktora. A sok aktuális probléma mellett többek között azzal foglalkoztak a vita során, hogy a kereskede­­lem hogyan tudná még hatható­sabban segíteni a termelőszövet­kezetek zöldségtermesztését, mi­lyen problémák vannak és lesz­nek az áruellátásban, azokat ho­gyan kell megoldani. Vigh Dezső v. b.-elnökhelyettes a kereskedelem javuló munkájá­ról és az áruellátás néhány idő­szerű kérdéséről beszélt. Többen foglalkoztak a leltár­hiányokkal, a káderhelyzettel stb. A végrehajtó bizottság ezután foglalkozott különböző bejelenté­sekkel is. B. F. I A dunaföldvári és paksi gimnáziumok KISZ-szervezeteinek együttműködése Az utóbbi időben szoros kap­csolat alakult ki a dunaföldvári és a paksi gimnázium KISZ szer­vezetei között. A barátkozás azzal kezdődött, hogy harminc paksi KISZ fiatal kerékpár­túrára indult, s útja so­rán meglátogatta a dunaföldvá­ri gimnáziumot. A dunaföldvári gimnazisták ebéddel látták el a túraúton lévő fiatalokat. . A paksi gimnázium KISZ-szer­­vezete viszonozta a vendéglátást. A napokban 30 dunaföldvári ki­­szista látogatott el Paksr­a. Mű­soros est, vacsora és táncmulatság várta a földváriakat. A találko­zón Komszomol-fiatalok is részt vettek. A két gimnázium fiataljainak KISZ-szervezetei sok hasznos­ módszert adtak át egymásnak. A dunaföldvári és paksi diák KISZ-szervezetek elhatározták, hogy a jövőben is folytatják a cserelátogatásokat. Új autóbuszjárat Dunaföldváron a kender­gyári dolgozók részére Évek óta kérték a Dunaföldvá­­ri Kendergyár dolgozói egy autó­­buszjárat létesítését a község köz­pontja és a gyár között. Erre azonban — egészen a múlt hét végéig — nem került sor. Részben azért, mert nem volt szabad kocsi, másrészt pedig az illetékes szer­vek nem bíztak abban, hogy ele­gendő utasa lesz az autóbusznak, attól féltek, hogy nem fizetődik ki a járat beindítása. Hétfőn azonban az új járat el­ső útja rácáfolt a korábbi aggo­dalmakra. Zsúfolásig megtelt ken­dergyári munkásokkal a sztál­in­városi 19-es AKÖV kocsija. Hét­fő reggeltől ugyanis rendszeres autóbuszjárat köti össze a ken­dergyárat a község központjával. Műszakváltáskor — reggel 6-kor, délután 2-kor és este 10-kor — a­­ gyárba induló, illetve a hazatérő munkásokat szállítja, nyolc óra előtt a kendergyári lakótelepről viszi iskolába a gyermekeket, aki­ket a tanítás befejeztekor szállít haza, piaci napokon pedig a házi­asszonyokat viszi be a piacra. Emlékművet állítanak Moszkvában az első szovjet szputnyiknak Moszkva (MTI): Az első szovjet szputnyik — a világűr meghódítá­sának kezdete emlékére Moszkvá­ban hatalmas emlékoszlopot állí­tanak fel a szovjet gazdasági ered­ményeket bemutató állandó kiál­lítás főbejárata előtt. Az oszlop talapzatát gránitból készült háromszög alakú helyiség képezi. A helyiség belsejében ki­állítást rendeznek be a kozmikus tér meghódításának eredményér’­ről. Az oszlop felső része az űrhajó­zásban is felhasznált fémből, ti­tánból készül. A háromszögletű oszlop merész ívben hajlik előre, tetején hatalmas rakétát helyez­nek el. Az emlékmű előtt állítják fel az űrhajózási elmélet megte­remtőjének, Ciolkovszkijnak a szobrát. I

Next