Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-10 / 237. szám

TOLNA MEGYE* A M­A­GYAR­/S­Z­O­C­I­ÁL­I­S­TA; M­U­K-K­Á­SP­A W­I TOLNA MEGYEI­ ■ BÍZ.0 ÍTSAG A ES’ A MEGYEI TANÁCS E. A.-P 3 A A Yornádi példa A közelmúltban egy miniszter­helyettesi nyilatkozatban hang­zott el a Fornádi Állami Gazda­ság neve, néhány dicsérő jelző kíséretéből. A legjobb szocialista nagyüzemek között említették, úgy, mint amelynek vezetői és dolgozói sokat tesznek azért, hogy segítsék a megszokottnál gyor­sabban megvalósítani köznevelé­si, népművelési és általános isko­lai célkitűzéseinket, az oktatási reform kiteljesítését. Újvári Jenő, a tamási járási tanács művelődésügyi osztályának vezetője azt mondja, mikor erről kérdezzük: mások, más gazda­ságok is követhetnék a fornádi példát, s úgy könnyebb, zökke­­nőmentesebb lenne az iskola és az élet, az általános és közép­­iskolás tanulók munkaoktatásá­nak, munkára nevelésének valóra váltása. Közelebbről nézve a dolgokat: nem óriási erőfeszítésekről van szó, hanem olyan tettekről, ame­lyek kitelnek a fomádiak jó szándékaiból, erejükből. S még­is: három irányban nyújtanak se­gítséget az oktatáshoz, a közne­veléshez. A tamási gimnázium mezőgazdasági szakon tanuló di­ákjai náluk végzik kötelező szak­mai gyakorlataikat. A mérnök­tanári segítség mellett is nehe­zebb lenne ezt végrehajtani, ha a gazdaság vezetőinek körülte­kintése nem terjedne ki arra, hogy lehetőségeikhez mérten biz­tosítsák a feltételeket. Sok tü­relmet, alapos figyelmet igényel ez a munka, s ebben nincs hiány. A tanulók maholnap szinte ma­gukénak érzik a gazdaságot, s ezen keresztül természetesen a szakmát is, a mezőgazdasági munkát és ami talán a legfonto­sabb: megtanulják becsülni azo­kat, akik a földeken dolgoznak. Hosszú ideig probléma volt Fornádon az általános iskola el­helyezése. A rendelkezésre álló tantermek szűkek, s bizonyos értelemben egészségtelenek is voltak, ugyanakkor zavarta a ta­nulmányi munkát a központ za­ja, a jövés-menés. Korábban, ha ilyen problémát meg szerettek volna oldani, kilincselni kellett. A gazdaságban viszont kérések és felsőbb intézkedések nélkül is megtalálták a legjobb megoldást: a régi helyett egy munkásszálló­nak készült épületben ideális el­helyezést biztosítottak a gyere­keknek. Minimális költséggel olyan tantermeket és egyéb helyi­ségeket alakítottak ki,­­ hogy a mostani körülményeket néhány falusi iskolában is joggal megiri­gyelhetnék. S a jóra való törekvés irányí­totta a fornádiakat akkor is, ami­kor a gazdaság művelődési ottho­nát létesítették. Korszerű, szép, az igényeknek kiválóan megfelel. A színház szinte rendszeres vendég már színpadán, s ha las­sabban is a vártnál, de bontako­zik most már a tartalmi munka is. Nem lehet egyszerre mindent, ám az eddigi tettek azt bizonyít­ják: a Fornádi Állami Gazdaság­ban előbb-utóbb képesek lesznek arra, hogy ne csak termelő köz­pont, hanem egyben a környék művelődési centruma is legyen a szocialista nagyüzem. S bízvást mondhatjuk: versenytársuk is lesz majd a megye többi állami gaz­dasága közül, akik követik a for­nádi példát. SK, L WOn prolétarTSt, A betakarítás gyorsításával siettessük a vetést Hornok István, a Megyei Pártbizottság mezőgazdasági osztálya vezetőjének nyilatkozata : Néhány héttel ezelőtt szá­mos termelőszövetkezeti vezető jelentette be gépállomási ta­nácsülésen, gabonatermesztési tanácskozáson, hogy az ősziek vetését októberben befejezik. A kezdeti lendület, úgy látszik alábbhagyott, legalább is erre engednek következtetni a járá­sok eddigi eredményei. Mi erről a véleménye, Hornok elvtárs? — A kongresszusi versennyel kezdeném. Azzal, hogy a paksi járásban megtartott gabonater­mesztési tanácskozáson a jelen­lévő termelőszövetkezeti vezetők a pártkongresszus tiszteletére va­lóban ígéretet tettek a vetés ok­tóberi befejezésére. Példájukat még számos termelőszövetkezeti kollektíva követte. A munka, a betakarítás, a vetés megyeszerte valóban nagy lendülettel kezdő­dött. Ezzel magyarázható, hogy a paksi és a szekszárdi járásban értek is el nagyon jó kezdeti eredményeket. De ezek a kezdeti eredmények egy kicsit kézen­­fekvőek voltak, mégpedig azért, mert a múlt napokban még nem okozott gondot a kalászosok elő­­veteménye.­­ Jelenleg azonban eljutottunk oda — és ez évek óta ismétlődő hiba —, hogy a betakarítás ké­sedelmeskedése lassítja a vetést ebből következik, hogy lassítja a vállalások teljesítését is. Pedig azt mondani sem kell, hiszen va­lamennyi hozzáértő gazda nagyon jól tudja, hogy a jövő évi termés­átlagok alakulása szempontjából feltétlenül fontos lenne optimális időben elvetni a magot. E napok legfontosabb tennivalója tehát a betakarítás meggyorsítása. S itt főleg a kukoricatörésre, burgonya­ szedésre, egyszóval a búza elő­­veteményére gondolok. — Hol tapasztalható legna­gyobb lemaradás? — A lemaradásról a számok árulkodnak és egy kicsit a tehe­tetlenségről is. Nézzük csak sor­jában. Az őszi­­ árpának, a rozs­nak már földben lenne a helye. A dombóvári járás területén mé­gis a rozsvetésnek mindössze 44,1 százalékánál, Szekszárd város ha­tárában 62,5 százaléknál, a ta­mási járásban 67,4 százaléknál tartanak. Az időjárásra nem le­het panasz. A munkák megszer­vezésével vannak tehát problé­mák és ezért végeredményben a járási vezetők is felelősek. — A búza vetésével is úgy va­gyunk, hogy jelenleg nem kielé­gítő az ütem. Itt is elmondanánk néhány számot, mégpedig azért, hogy az érdekelt járások vezetői vonják le belőle a megfelelő ta­nulságot. A dombóvári járás te­rületén és Szekszárd városban még a 10 százalékot sem érték el a búzavetési tervek teljesítésében. Ugyanakkor a paksi járás ter­melőszövetkezeti gazdái megkö­zelítették a 30 százalékot.­­ Tudnia kell valamennyi ter­melőszövetkezeti vezetőnek, hogy az elkövetkezendő napokban a vetés csakis úgy lehet ütemszerű, ha megfelelő tempóban folyik a betakarítás. Ezen múlik a leg­több. Az arra illetékes, megyei szervek jelentős erőfeszítéseket tettek a két műszak megszervezé­sére. Az­­ üzemi munkások segít­sége, az üzemek vezetőinek meg­értése lehetővé tette, hogy a két műszakban dolgozó erőgépek szá­ma néhány hét alatt megsokszo­rozódjék. Minden erőfeszítés kárba vész azonban akkor, ha el­marad a termelőszövetkezeti ve­zetők kellő, gondos és alapos be­takarítást elősegítő munkája. Csak helyeselni lehet a Megyei Tanács VB mezőgazdasági osz­tályvezetőjének utasítását, amely arra vonatkozik, hogy a járási mezőgazdasági osztályvezetők in­tézkedjenek, a betakarításban el­maradó termelőszövetkezeteknek a helyszínen adjanak segítséget és számolják fel az elmaradás okait. Ez annál is inkább fontos, mert végeredményben a vetés ok­tóberi befejezésére irányuló tö­rekvés a szövetkezeti gazdák ér­dekében történik, azért történik, hogy jövőre gazdagabb termést arassanak. Végezetül még annyit, hogy akik megyénk mezőgazda­ságát kellően ismerik, azok tud­ják, a mi­­ viszonyaink között a gabona elvetésének optimális ideje szeptember 20 és október 20 között van. Egyik-másik tsz-ben az optimális idő betartását a mű­trágya késedelmes megérkezése gátolja. Én, ha tsz-elnök lennék, a műtrágyára már nem várnék. Ezt ajánlom a termelőszövetkezeti szakvezetőknek is, ahol a talaj egyébként jól elő lett készítve és az elővetemény is olyan volt­­, ne várjanak. Azt a kukoricát tör­jék elsősorban, ahová a búza ke­rül, és vessenek — mondotta Hornok István elvtárs. Hatnapos kollégiumot terveznek Gyönkön A tanügyi reform és a kong­resszusi irányelvek egyaránt utal arra a nagyon fontos tennivaló­ra, amelyik sürgetően írja elő az általános iskolai oktatás minőségi javítását, színvonalának emelé­sét. Korábban, különösen a kisebb falusi és tanyasi iskolákban igen nagy nehézségek közepette oldot­ták meg a különböző szaktárgyak oktatását. S így természetesen az ezekről a helyekről középiskolá­ba került, vagy ipari pályára lé­pő tanulók bizonyos hátránnyal indultak. Egyebek között hiány­zott ismereteik közül az orosz nyelv, illetve a szaktanári okta­tást igénylő, speciális tantárgyak. Ezt a helyzetet végérvényesen még az iskolák körzetesítése sem oldja meg, mivel gyakran kell számolni különböző közlekedési nehézségekkel. A végső megoldást a kollégiumi rendszer bevezetése, kialakítása kínálja. A tamási já­rásban már tervezik olyan kollé­gium létesítését, amelyben a gyer­mekek hat napon át bentlakásos rendszerben tanulnának. Az első ilyen kollégiumot Gyönkön akar­ják létesíteni. Mint hírlik, a kol­légiumba, megvalósulása után többek között Csehi szőlőhegy, Döbrönte puszta, Döbrönte szőlő­hegy, Felsőgyánt és Martinca puszta kisiskolásai nyernek felvé­telt. Költemények hanglemezen A költemények kedvelőit a Magyar Hanglemezgyártó Válla­lat értékes újdonsággal lepi meg a közeljövőben. Az év utolsó ne­gyedében Magyar költők sorozatot indít, amely 25 lemezből fog állni. A sorozatban a legkiválóbb ma­gyar költők verseit fogják tolmá­csolni neves művészek. Még eb­ben az évben Szekszárdon is árusításra kerülő lemezeken Pe­tőfi, Arany és Vörösmarty-versek lesznek hallhatók. Ismét kiadják a nagy érdeklődésre való tekin­tettel, az eddiginél nagyobb da­rabszámban a négy lemezből álló Magyar líra gyöngyszemei című lemezeket. r 4 _x2r XII. évfolyam ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa A Szakszervezetek Tolna me­gyei Tanácsa kedden délelőtt Szekszárdon ülést tartott. Horváth József, az SZMT ve­zető titkára tartott beszámolót az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelveiről és az ezzel kapcsolatos szakszervezeti feladatokról. A beszámolót vita követte, melyben a résztvevők so­kat foglalkoztak a szakszervezeti választott szervek és alapszerve­zetek munkájának továbbfejlesz­tésével. Építőipari axb-titkárok tanácskozása Az építő-, fa-, és építőanyag­ipari dolgozók szakszervezetének megyei bizottsága tanácskozásra hívta össze a megyében dolgozó építőipari szakszervezeti bizottsá­gi titkárokat. A tanácskozáson a kongresszusi versenyről, a párt nyolcadik kongresszusára kibo­csátott irányelvekből adódó szak­­szervezeti teendőket beszélték meg. A tanácskozás keretén belül megvizsgálták tíz szakszervezeti alapszervezet politikai iskoláinak tapasztalatait. Megállapították, hogy eredményesen működnek az iskolák, a jövőben effajta oktatási módszert szélesítik majd. A téli felkészülés külön napi­rendi pontként szerepelt. Számos ■ ’javaslat megvalósítását határoz­ták el, melyek segítik az építő­­munkások téli munkáját. Szó esett többek között a téli munka biztonságossá tételéről is. Vége­zetül az év végén esedékes szak­­szervezeti tagkönyvcserével kap­csolatos feladatokat határozták meg. ___________ Bérház épül Tamásiban Tamásiban eddig még nem épült állami bérház, most építik fel az elsőt. Ez 18 lakásos lesz, és több mint kétmillió forintba ke­rül. Az építkezésnek megkezdőd­tek az előkészületei. A tervek sze­rint a földművesszövetkezeti étte­rem közelében építik fel, s ha minden jól megy, még ebben az évben hozzákezdenek az építke­zéshez. Horn Dezső közlekedés- és postaügyi miniszter­­helyettes látogatása a szekszárdi postahivatalban Kedden délután meglátogatta a szekszárdi postahivatalt Horn De­zső közlekedés- és postaügyi mi­niszterhelyettes, Szabópál Antal, a járási pártbizottság titkára, és Garamvölgyi Miklós, a pécsi Pos­taigazgatóság vezetője kíséreté­ben. Felkereste a postahivatal kü­lönböző munkahelyeit, beszélge­tett a dolgozókkal, meghallgatta azok véleményét. Majd délután öt órakor a tanácsklubban tájékoz­tatót tartott a postásokat érintő fontosabb kérdésekről. Horn elvtárs beszélt a népgaz­daság helyzetének alakulásáról, a közlekedés és a posta terv teljesí­téséről. — Felül kell vizsgálni a tervezést, és a futamozást — mon­dotta —, hogy ne legyen olyan nagy szerepük a forgalmi tervek teljesítésének. Beszélt arról, hogy az eddigiek­nél jóval nagyobb összeg jut új postai berendezésekre, a régiek felújítására, korszerűsítésére a következő években, de főleg a harmadik ötéves tervben. — A jelenlegi központokkal a távolab­bi, 15—20 éves célokat elérni nem lehet. Új központokat, berende­zéseket kell tervezni. Amennyi­ben a fejlesztés iránya az elekt­ronikus központokra helyeződik, felül kell vizsgálnunk az egyete­mi, a technikumi oktatás temati­káját, olyan mérnököket, techni­kusokat kell nevelnünk, akik az új technikai berendezéseket ki­szolgálják. — Törekszünk arra — mondot­ta —, hogy a légvezetékeket fo­kozatosan átépítsük kábelre, bár a kábelfektetés költségei maga­sak, de ezt kell választanunk, mert óriási összegekbe kerül a légvezetékek fenntartása. A nyá­ron Debrecen környékén az egy­napos vihar a légvezetékekben hatmillió forintos kárt okozott. — Sor kerül majd a Kossuth és a Petőfi adó rekonstrukciójá­ra, a TV-reléállomások, mikro­­láncok teljes kiépítésére. Ugyan­akkor felszámoljuk a vezetékes rádió rendszerét, mivel a techni­kai fejlődés, az emberek igényei­nek alakulása túlhaladta. Horn elvtárs ezután a forga­lom technikai fejlesztésének le­hetőségeivel foglalkozott. Elmon­dotta, hogy egyre szélesebb kör­ben vezetik be a bélyeg-, a ké­peslap-, a telefonérme-automaták használatát, a nehéz testi munkát gépesítik a lehetőségekhez mér­ten. Végül a bérezés alakulásáról, a nyugdíj-problémákról, a hatás­körök átadásáról adott tájékozta­­tót.

Next