Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-10 / 237. szám
TOLNA MEGYE* A MAGYAR/SZOCIÁLISTA; MUK-KÁSPA WI TOLNA MEGYEI ■ BÍZ.0 ÍTSAG A ES’ A MEGYEI TANÁCS E. A.-P 3 A A Yornádi példa A közelmúltban egy miniszterhelyettesi nyilatkozatban hangzott el a Fornádi Állami Gazdaság neve, néhány dicsérő jelző kíséretéből. A legjobb szocialista nagyüzemek között említették, úgy, mint amelynek vezetői és dolgozói sokat tesznek azért, hogy segítsék a megszokottnál gyorsabban megvalósítani köznevelési, népművelési és általános iskolai célkitűzéseinket, az oktatási reform kiteljesítését. Újvári Jenő, a tamási járási tanács művelődésügyi osztályának vezetője azt mondja, mikor erről kérdezzük: mások, más gazdaságok is követhetnék a fornádi példát, s úgy könnyebb, zökkenőmentesebb lenne az iskola és az élet, az általános és középiskolás tanulók munkaoktatásának, munkára nevelésének valóra váltása. Közelebbről nézve a dolgokat: nem óriási erőfeszítésekről van szó, hanem olyan tettekről, amelyek kitelnek a fomádiak jó szándékaiból, erejükből. S mégis: három irányban nyújtanak segítséget az oktatáshoz, a közneveléshez. A tamási gimnázium mezőgazdasági szakon tanuló diákjai náluk végzik kötelező szakmai gyakorlataikat. A mérnöktanári segítség mellett is nehezebb lenne ezt végrehajtani, ha a gazdaság vezetőinek körültekintése nem terjedne ki arra, hogy lehetőségeikhez mérten biztosítsák a feltételeket. Sok türelmet, alapos figyelmet igényel ez a munka, s ebben nincs hiány. A tanulók maholnap szinte magukénak érzik a gazdaságot, s ezen keresztül természetesen a szakmát is, a mezőgazdasági munkát és ami talán a legfontosabb: megtanulják becsülni azokat, akik a földeken dolgoznak. Hosszú ideig probléma volt Fornádon az általános iskola elhelyezése. A rendelkezésre álló tantermek szűkek, s bizonyos értelemben egészségtelenek is voltak, ugyanakkor zavarta a tanulmányi munkát a központ zaja, a jövés-menés. Korábban, ha ilyen problémát meg szerettek volna oldani, kilincselni kellett. A gazdaságban viszont kérések és felsőbb intézkedések nélkül is megtalálták a legjobb megoldást: a régi helyett egy munkásszállónak készült épületben ideális elhelyezést biztosítottak a gyerekeknek. Minimális költséggel olyan tantermeket és egyéb helyiségeket alakítottak ki, hogy a mostani körülményeket néhány falusi iskolában is joggal megirigyelhetnék. S a jóra való törekvés irányította a fornádiakat akkor is, amikor a gazdaság művelődési otthonát létesítették. Korszerű, szép, az igényeknek kiválóan megfelel. A színház szinte rendszeres vendég már színpadán, s ha lassabban is a vártnál, de bontakozik most már a tartalmi munka is. Nem lehet egyszerre mindent, ám az eddigi tettek azt bizonyítják: a Fornádi Állami Gazdaságban előbb-utóbb képesek lesznek arra, hogy ne csak termelő központ, hanem egyben a környék művelődési centruma is legyen a szocialista nagyüzem. S bízvást mondhatjuk: versenytársuk is lesz majd a megye többi állami gazdasága közül, akik követik a fornádi példát. SK, L WOn prolétarTSt, A betakarítás gyorsításával siettessük a vetést Hornok István, a Megyei Pártbizottság mezőgazdasági osztálya vezetőjének nyilatkozata : Néhány héttel ezelőtt számos termelőszövetkezeti vezető jelentette be gépállomási tanácsülésen, gabonatermesztési tanácskozáson, hogy az ősziek vetését októberben befejezik. A kezdeti lendület, úgy látszik alábbhagyott, legalább is erre engednek következtetni a járások eddigi eredményei. Mi erről a véleménye, Hornok elvtárs? — A kongresszusi versennyel kezdeném. Azzal, hogy a paksi járásban megtartott gabonatermesztési tanácskozáson a jelenlévő termelőszövetkezeti vezetők a pártkongresszus tiszteletére valóban ígéretet tettek a vetés októberi befejezésére. Példájukat még számos termelőszövetkezeti kollektíva követte. A munka, a betakarítás, a vetés megyeszerte valóban nagy lendülettel kezdődött. Ezzel magyarázható, hogy a paksi és a szekszárdi járásban értek is el nagyon jó kezdeti eredményeket. De ezek a kezdeti eredmények egy kicsit kézenfekvőek voltak, mégpedig azért, mert a múlt napokban még nem okozott gondot a kalászosok előveteménye. Jelenleg azonban eljutottunk oda — és ez évek óta ismétlődő hiba —, hogy a betakarítás késedelmeskedése lassítja a vetést ebből következik, hogy lassítja a vállalások teljesítését is. Pedig azt mondani sem kell, hiszen valamennyi hozzáértő gazda nagyon jól tudja, hogy a jövő évi termésátlagok alakulása szempontjából feltétlenül fontos lenne optimális időben elvetni a magot. E napok legfontosabb tennivalója tehát a betakarítás meggyorsítása. S itt főleg a kukoricatörésre, burgonya szedésre, egyszóval a búza előveteményére gondolok. — Hol tapasztalható legnagyobb lemaradás? — A lemaradásról a számok árulkodnak és egy kicsit a tehetetlenségről is. Nézzük csak sorjában. Az őszi árpának, a rozsnak már földben lenne a helye. A dombóvári járás területén mégis a rozsvetésnek mindössze 44,1 százalékánál, Szekszárd város határában 62,5 százaléknál, a tamási járásban 67,4 százaléknál tartanak. Az időjárásra nem lehet panasz. A munkák megszervezésével vannak tehát problémák és ezért végeredményben a járási vezetők is felelősek. — A búza vetésével is úgy vagyunk, hogy jelenleg nem kielégítő az ütem. Itt is elmondanánk néhány számot, mégpedig azért, hogy az érdekelt járások vezetői vonják le belőle a megfelelő tanulságot. A dombóvári járás területén és Szekszárd városban még a 10 százalékot sem érték el a búzavetési tervek teljesítésében. Ugyanakkor a paksi járás termelőszövetkezeti gazdái megközelítették a 30 százalékot. Tudnia kell valamennyi termelőszövetkezeti vezetőnek, hogy az elkövetkezendő napokban a vetés csakis úgy lehet ütemszerű, ha megfelelő tempóban folyik a betakarítás. Ezen múlik a legtöbb. Az arra illetékes, megyei szervek jelentős erőfeszítéseket tettek a két műszak megszervezésére. Az üzemi munkások segítsége, az üzemek vezetőinek megértése lehetővé tette, hogy a két műszakban dolgozó erőgépek száma néhány hét alatt megsokszorozódjék. Minden erőfeszítés kárba vész azonban akkor, ha elmarad a termelőszövetkezeti vezetők kellő, gondos és alapos betakarítást elősegítő munkája. Csak helyeselni lehet a Megyei Tanács VB mezőgazdasági osztályvezetőjének utasítását, amely arra vonatkozik, hogy a járási mezőgazdasági osztályvezetők intézkedjenek, a betakarításban elmaradó termelőszövetkezeteknek a helyszínen adjanak segítséget és számolják fel az elmaradás okait. Ez annál is inkább fontos, mert végeredményben a vetés októberi befejezésére irányuló törekvés a szövetkezeti gazdák érdekében történik, azért történik, hogy jövőre gazdagabb termést arassanak. Végezetül még annyit, hogy akik megyénk mezőgazdaságát kellően ismerik, azok tudják, a mi viszonyaink között a gabona elvetésének optimális ideje szeptember 20 és október 20 között van. Egyik-másik tsz-ben az optimális idő betartását a műtrágya késedelmes megérkezése gátolja. Én, ha tsz-elnök lennék, a műtrágyára már nem várnék. Ezt ajánlom a termelőszövetkezeti szakvezetőknek is, ahol a talaj egyébként jól elő lett készítve és az elővetemény is olyan volt, ne várjanak. Azt a kukoricát törjék elsősorban, ahová a búza kerül, és vessenek — mondotta Hornok István elvtárs. Hatnapos kollégiumot terveznek Gyönkön A tanügyi reform és a kongresszusi irányelvek egyaránt utal arra a nagyon fontos tennivalóra, amelyik sürgetően írja elő az általános iskolai oktatás minőségi javítását, színvonalának emelését. Korábban, különösen a kisebb falusi és tanyasi iskolákban igen nagy nehézségek közepette oldották meg a különböző szaktárgyak oktatását. S így természetesen az ezekről a helyekről középiskolába került, vagy ipari pályára lépő tanulók bizonyos hátránnyal indultak. Egyebek között hiányzott ismereteik közül az orosz nyelv, illetve a szaktanári oktatást igénylő, speciális tantárgyak. Ezt a helyzetet végérvényesen még az iskolák körzetesítése sem oldja meg, mivel gyakran kell számolni különböző közlekedési nehézségekkel. A végső megoldást a kollégiumi rendszer bevezetése, kialakítása kínálja. A tamási járásban már tervezik olyan kollégium létesítését, amelyben a gyermekek hat napon át bentlakásos rendszerben tanulnának. Az első ilyen kollégiumot Gyönkön akarják létesíteni. Mint hírlik, a kollégiumba, megvalósulása után többek között Csehi szőlőhegy, Döbrönte puszta, Döbrönte szőlőhegy, Felsőgyánt és Martinca puszta kisiskolásai nyernek felvételt. Költemények hanglemezen A költemények kedvelőit a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat értékes újdonsággal lepi meg a közeljövőben. Az év utolsó negyedében Magyar költők sorozatot indít, amely 25 lemezből fog állni. A sorozatban a legkiválóbb magyar költők verseit fogják tolmácsolni neves művészek. Még ebben az évben Szekszárdon is árusításra kerülő lemezeken Petőfi, Arany és Vörösmarty-versek lesznek hallhatók. Ismét kiadják a nagy érdeklődésre való tekintettel, az eddiginél nagyobb darabszámban a négy lemezből álló Magyar líra gyöngyszemei című lemezeket. r 4 _x2r XII. évfolyam ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa kedden délelőtt Szekszárdon ülést tartott. Horváth József, az SZMT vezető titkára tartott beszámolót az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelveiről és az ezzel kapcsolatos szakszervezeti feladatokról. A beszámolót vita követte, melyben a résztvevők sokat foglalkoztak a szakszervezeti választott szervek és alapszervezetek munkájának továbbfejlesztésével. Építőipari axb-titkárok tanácskozása Az építő-, fa-, és építőanyagipari dolgozók szakszervezetének megyei bizottsága tanácskozásra hívta össze a megyében dolgozó építőipari szakszervezeti bizottsági titkárokat. A tanácskozáson a kongresszusi versenyről, a párt nyolcadik kongresszusára kibocsátott irányelvekből adódó szakszervezeti teendőket beszélték meg. A tanácskozás keretén belül megvizsgálták tíz szakszervezeti alapszervezet politikai iskoláinak tapasztalatait. Megállapították, hogy eredményesen működnek az iskolák, a jövőben effajta oktatási módszert szélesítik majd. A téli felkészülés külön napirendi pontként szerepelt. Számos ■ ’javaslat megvalósítását határozták el, melyek segítik az építőmunkások téli munkáját. Szó esett többek között a téli munka biztonságossá tételéről is. Végezetül az év végén esedékes szakszervezeti tagkönyvcserével kapcsolatos feladatokat határozták meg. ___________ Bérház épül Tamásiban Tamásiban eddig még nem épült állami bérház, most építik fel az elsőt. Ez 18 lakásos lesz, és több mint kétmillió forintba kerül. Az építkezésnek megkezdődtek az előkészületei. A tervek szerint a földművesszövetkezeti étterem közelében építik fel, s ha minden jól megy, még ebben az évben hozzákezdenek az építkezéshez. Horn Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes látogatása a szekszárdi postahivatalban Kedden délután meglátogatta a szekszárdi postahivatalt Horn Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, Szabópál Antal, a járási pártbizottság titkára, és Garamvölgyi Miklós, a pécsi Postaigazgatóság vezetője kíséretében. Felkereste a postahivatal különböző munkahelyeit, beszélgetett a dolgozókkal, meghallgatta azok véleményét. Majd délután öt órakor a tanácsklubban tájékoztatót tartott a postásokat érintő fontosabb kérdésekről. Horn elvtárs beszélt a népgazdaság helyzetének alakulásáról, a közlekedés és a posta terv teljesítéséről. — Felül kell vizsgálni a tervezést, és a futamozást — mondotta —, hogy ne legyen olyan nagy szerepük a forgalmi tervek teljesítésének. Beszélt arról, hogy az eddigieknél jóval nagyobb összeg jut új postai berendezésekre, a régiek felújítására, korszerűsítésére a következő években, de főleg a harmadik ötéves tervben. — A jelenlegi központokkal a távolabbi, 15—20 éves célokat elérni nem lehet. Új központokat, berendezéseket kell tervezni. Amennyiben a fejlesztés iránya az elektronikus központokra helyeződik, felül kell vizsgálnunk az egyetemi, a technikumi oktatás tematikáját, olyan mérnököket, technikusokat kell nevelnünk, akik az új technikai berendezéseket kiszolgálják. — Törekszünk arra — mondotta —, hogy a légvezetékeket fokozatosan átépítsük kábelre, bár a kábelfektetés költségei magasak, de ezt kell választanunk, mert óriási összegekbe kerül a légvezetékek fenntartása. A nyáron Debrecen környékén az egynapos vihar a légvezetékekben hatmillió forintos kárt okozott. — Sor kerül majd a Kossuth és a Petőfi adó rekonstrukciójára, a TV-reléállomások, mikroláncok teljes kiépítésére. Ugyanakkor felszámoljuk a vezetékes rádió rendszerét, mivel a technikai fejlődés, az emberek igényeinek alakulása túlhaladta. Horn elvtárs ezután a forgalom technikai fejlesztésének lehetőségeivel foglalkozott. Elmondotta, hogy egyre szélesebb körben vezetik be a bélyeg-, a képeslap-, a telefonérme-automaták használatát, a nehéz testi munkát gépesítik a lehetőségekhez mérten. Végül a bérezés alakulásáról, a nyugdíj-problémákról, a hatáskörök átadásáról adott tájékoztatót.