Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-18 / 219. szám
Phnom Penh Négyezer kormány katona katlanban A kambodzsai puccsista rezsim katonai főparancsnoksága két további zászlóaljat vetett be a „fronton”. Az újabb egységek feladata az lett volna, hogy „kívülről” felmentsék a népi felszabadító egységek által Phnom Penh-től északra katlanba zárt 4000 kambodzsai kormánykatonát. A UPI amerikai hírügynökség csütörtök reggeli jelentése azonban arról számol be, hogy a partizánok további két hidat, összesen tehát eddig négy hidat robbantottak fel a térségben, s ezzel megakadályozták mind a „felmentő sereg” előrenyomulását, mind pedig az utánpótlás eljuttatását a katlanba zárt 4000 kormánykatonának. A bekerített kormánycsapatok parancsnoka szerdán helikopteren sietve Phnom Penhbe repült, hogy tárgyalásokat folytasson a kritikus helyzetről. Phnom Penh-i katonai körök úgy tudják, hogy a kambodzsai főparancsnokság amerikai vadászbombázók bevetését kérte a katlanba zárt kormánykatonák felmentésére. Ugyanebből a forrásból hozzáfűzték, hogy a partizánok tüzérségi támogatással nyomulnak előre. Az összevont tüzérségi támadást Phnom Penh-i értesülés szerint — csütörtökön (helyi idő szerint) 02.00 órakor kezdődött. Amman Súlyos harcok kezdődtek Jordániában Csütörtök, hajnal óta heves harcok dúlnak Ammanban, ahol a jordániai hadsereg kísérletet tesz arra, hogy a fővárost ismét ellenőrzése alá vonja. A városban szakadatlanul dörögnek az ágyúk és robbannak a becsapódó aiknák. Az első lövések helyi idő szerint 4.55 órakor dördültek el. Hamarosan füstfelhők gomolyogtak több lakónegyed fölött, amikor a becsapódó lövedékek lakóházaikat gyújtották fel. Kezdetben a csata az ammani dombvidékre korlátozódott, ahol a jordániai rádió és televízió található. A küzdelem ezután terjedt át a város más térségeire. Helyi idő szerint hét óra után megkezdődött a jordániai hadsereg páncélos egységeinek bevonulása a fővárosba. Az ammani rádió közlése szerint a jordániai fővárosban csütörtökön reggel kihirdetett kijárási tilalmat kiterjesztették Zárkára, valamint e város és Amman között fekvő területre. Az El Fatah egy bejrúti szóvivőjének csütörtök délelőtti közlése szerint a palesztinai ellenállók hatalmukba kerítették az ammani főposta épületét. Madzsali marsall, a jordániai kormánycsapatok főparancsnoka csütörtökön helyi idő szerint 12.10 órakor sugárzott rádiónyilatkozatában kijelentette, hogy a hadsereg lassan átveszi az ellenőrzést az egész városban, 9 kerületben ez már meg is történt. A gerillák a damaszkuszi rádión át többször is megismételték a Jordániában tartózkodó iraki csapatokhoz intézett felhívásukat, hogy az ellenállók oldalán kapcsolódjanak be a harcba. Arafat, a Palesztinai ellenállási mozgalom központi bizottságának elnöke csütörtökön Ammánban fogadta Szaud-Arábia, Irak, Szíria, Algéria, Libanon, Marokkó, Tunézia és Kuwait ammani nagykövetét — közölte a Palesztinai rádió alapján a Mena hírügynökség. Arafat a nagykövetek előtt ismertette a legutóbbi jordániai fejleményeket és rámutatott, hogy összeesküvéssel állnak szemben, amelynek célja, hogy „egy cionista-imperialista tervnek megfelelően felszámolja a Palesztinai forradalmat”. A hír ismertetése kapcsán az AFP megjegyzi, hogy az Arafatnál megjelent diplomaták között nem szerepelt Szudán, Líbia és az EAK nagykövete. A „Központi Bizottság Hangja”, a palesztinai felszabadítási szervezet központi bizottságántak rádiója csütörtökön rejtjeles üzeneteket közvetített. Ezek így hangzottak: „Az étel forró”, „Abu Jusszef Haifába megy”. Az üzenetek felolvasása után a rádió bemondója lelkesen így kiáltott fel: „Közeleg a győzelem napja, lesújtunk a bűnözőkre és árulókra!” A damaszkuszi rádió csütörtökön felszólította a jordániai csapatokat, hogy lázadjanak fel tisztjeik ellen és vállvetve harcoljanak leszttinai ellenállókkal. Ha-Nureddin Ajasszi szíriai elnök csütörtökön reggel magához kérette az Egyesült Arab Köztársaság, Líbia, Algéria és Szudán nagykövetét. Tájékoztatta őket az annak következtében kialakult súlyos helyzetről, hogy az „ammani kormány vérfürdőre adott utasítást a forradalom hívei és a néptömegek ellen”. Az elnök felkérte a nagyköveteket, közöljék kormányaikkal annak szükségességét, hogy gyors beavatkozással vessenek véget a vérengzésnek. A Mena jelentése szerint a jordániai helyzet romlását követően Ammanból menekültek érkeznek Damaszkuszba. Párizs Georges Marchais a baloldal egységéről „Célunk az, hogy egyesítsük a demokratákat” — jelentette ki Georges Marchais, a Francia KP főtitkárhelyettese az Európa 1. nevű francia rádióállomásnak adott nyilatkozatában. „A baloldal egységét akarjuk megvalósítani, nem a mi pártunk érdekében, hanem azért, hogy ez javára váljon valamennyi dolgozónak, a nemzet egészének” — hangoztatta Marchais. Ezután a bordeauxi választással kapcsolatban rámutatott arra, hogy mind Chaban-Delmas miniszterelnök, mind pedig Servan Schreiber, a Radikális Párt főtitkára elsiklik az igazi problémák fölött. Servan Schreiber célja világos: reformátort mezt öltve magára, olyan szövetséget akar megvalósítani, amely a szocialistáktól a centrumig terjed, sőt, amely magában foglalná a gaulleista többség egyes tagjait is. De ezek az állítólagos reformerek valójában a reakció szekértolói. A kommunista párt ellen irányuló rekaciós támadásokra utalva Georges Marchais hangsúlyozta: aki vasárnap Vincennes-ben ott volt az Humanité-ünnepségen, a saját szemével is meggyőződhetett arról, milyen egészséges ez a párt. Hazánkba látogat az Indiai Köztársaság elnöke Az Indiai Köztársaság elnöke, V. V. Giri és felesége, szeptember 21-től október 7-ig hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban, Bulgáriában és Magyarországon. Az elnök és kísérete szeptember 21-én érkezik a Szovjetunióba. Sztrájkolnak a General Motors munkásai Második napja tart a világ legnagyobb cégénél, a General Motorsnál mintegy 344 ezer amerikai és kanadai munkás sztrájkja. A társaság becslése szerint a munkabeszüntetés naponta több mint százmillió dollár kiesést jelent az üzleti forgalomban, a bérekben és a kormány adóbevételében. Báta 1970-ben Munka—pénz—munka—pénz—munka... Bátán a pénzzel mindig történik valami. Sértésnek szánta a szomszéd, amikor átkiabált a kerítésen: „Nektek csak rongyos ötvenezretek van takarékban”. A sértés talált, a szomszéd csak hápogni tudott, mert valóban csak rongyos ötvenezer forintja van takarékkönyvben, bár a ház berendezése elsőosztályú. Bátán sok pénz van. A postán és a takarékszövetkezet kirendeltségén több mint hárommillió forintja fekszik a lakosságnak. Tehát a község minden egyes polgára — a csecsemő is — háromezer forint takarékpénzzel rendelkezik. . . A múlt évben a termelőszövetkezet ötven forintot fizetett egy munkaegységre, összesen több mint tizennégy millió forintot vihettek haza a tsz-tagok. Ezenkívül a háztáji árutermelés — becslések szerint — további négymillióval növelte a községbe kerülő pénz mennyiségét. Hozzá kell számítani az „eljárók” jövedelmét is. Százhetvenhárom személy jár el a faluból dolgozni, Baja, Szek- Szárd, Bátaszék és Mohács a „szívó erő”. Körülbelül negyvenen távolabb vállaltak munkát. Ők még az ötvenes évek vándorai, földtől, emlékektől, kuláklistától menekültek az iparba. A betét titkos. Nem adhat felvilágosítást a postáskisasszony a férjnek, hogy a feleség mekkora betéttel rendelkezik. S viszont ugyanez a helyzet. Még az ilyen kérdésre sem adhat választ a postatisztviselő: — Beírták az asszonynak a kamatot? Mennyit? — Nem mondhatjuk meg. — Többet kapott, mint én? — Még ezt sem mondhatjuk meg. Van olyan adat, amely a köz elé kívánkozik. A Lázó-féle vendéglő, meg az italbolt napi forgalma meghaladja a tízezer forintot. Tízezer forint folyik le az emberek torkán. Bátán van pénz. De a bátai embereknek nem az ablakon keresztül dobálják be a pénzt. A tsz-tag, a halász, a tisztviselő nemcsak a munkahelyén dolgozik példásan, hanem a ház körül, a háztájiban is. Bátán szigorú, íratlan törvények érvényesülnek: szerezni, amíg az ember erővel, egészséggel bírja. Ha valaki negyven-ötven éves koráig nem viszi valamire, nincs háza, szőlője, jószágállománya és tartalék pénze, az nem is számít „valakinek”. Bátán az emberek két kezükkel, eszükkel szívósan egyre a többre, a több pénzre törnek. A pénznek különös varázsa van. Mondják, hogy él a községben egy házaspár, minden este megszámolják a tengernyi pénzt, s ők még a takarékba sem adják. S amilyen nehezen lehet a pénzt gyarapítani, legalább olyan körülményesen válnak meg tőle. Amikor a mostani igazgató a művelődési ház előadásaira házhoz vitte a jegyet, az emberek meghökkentek: — Eljönnek a pénzünkért, azért a kornyikálásért?! — Ma már nem jár az igazgató közönséget szervezni, ezzel a módszerrel. Nem, mert az emberek, amikor dolguk végeztén a televízió elé ülnek, — minden harmadik házban van tvvevőkészülék —, megszűnik számukra a világ, pontosabban a sápadtan villogó képernyő az élő, a létező számukra, ami-