Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-14 / 11. szám
tOLNA MEGYEI _ VILÁG PROLEtÁHJAi £ Gy £ 1>ULJETEK1 tfc< ammw _____ NÉPÚJSÁG 1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJai XXL évfolyam, 11. szám % ABA: 9« FILLÉR Csütörtök, 1971. január 14. Négy tárca prognózisa az 1970. évi részesedésről A vállalatoknál megkezdődött a múlt évi eredmények összegezése, készülnek a mérlegbeszámolók, amelyek számot adnak a munka eredményeiről, a jövedelmekről, s nem utolsó sorban az is eldől, hogy mennyi év végi részesedést oszthatnak a dolgozóknak. Előreláthatólag március A tárca vállalatai hatékonyabban, jövedelmezőbben gazdálkodtak 1970-ben, mint a ritkrábbi években. A gépipar részesedési alapja mintegy 20, a kohászaté pedig a számítások szerint 10 százalékkal magasabb, mint 1969-ben. Ezt nem utolsó sorban azzal érték el, hogy dolgozóikat anyagilag is erőteljesebben ösztönözték a jobb munkára.A bérszínvonalat mintegy négy és fél százalékkal, a korábbinál nagyobb mértékben növelték, vagyis a részesedési alap egy részét már év közben felhasználták. Ez helyeselhető módszer, mert, jobb minvégén, április elején kezdődik meg a részesedés szétosztása, ezekről ma még csak előzetes és becsült adatok állnak rendelkezésre. Az előrejelzések alapján négy ipari minisztériumban tájékoztatták a várható év végi részesedésről az MTI munkatársait, kára, munkahelyük megtartására ösztönzi a dolgozókat. Az évközbeni nagyobb mérvű béremelés természetesen az év végi részesedés némi csökkenésével jár, így is azonban a tavalyit erősen megközelítő összeget osztanak ki. A gépiparban körülbelül 10, a kohászatban mintegy 12 napi bérnek megfelelő átlagos év végi részesedéssel lehet számolni. Ezen belül természetesen jelentősek a szóródások, olyan vállalat azonban, ahol egyáltalán nem fizetnek év végi részesedést, a gépiparban 4—5, a kohászatban pedig mindössze 1—2 akad az előző évben. Ezt a csökkenést az egyéni jövedelmeknél részben pótolta a taA termelést — a tervnek megfelelően — 7 százalékkal növelték 1970-ben az ágazat vállalatai. Az építőipari árszínvonal is a számított keretek között, átlagosan 2—3 százalékkal emelkedett, s ezen belül a szabad árformába tartozó munkák árszintje 4,5 százalékkal nőtt. A nyereség azonban nincs arányban a bevételek emelkedésével, mert az anyag- és fuvarköltségek növekedése „elvitte” a haszon egy részét, s így valamelyest csökkent az építőipari munvaly végrehajtott, az előző évinél nagyobb mértékű bérfejlesztés, ka rentabilitása. Az ágazatban képződő nyereség végeredményben túlhaladta az előző évit, a tervezett előirányzattól azonban elmaradt. A vállalatok a lehetőségekkel bátran élve a nyereségrészesedés terhére már év közben növelték a dolgozók keresetét. A bérek évközbeni javítása miatt mintegy 10 százalékkal kevesebb lesz ugyan a felosztható év végi részesedés, a múlt évi összes személyi jövedelem növekedése azonban túlhaladja a négy százalékot. (MTI) Kohó és Gépipari Minisztérium, Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium: Könnyűipari Minisztérium. Előzetes számítások szerint az 1969 évi visszaesés után 1970-ben csaknem 20 százalékkal nőtt a tárcához tartozó vállalatok átlagos nyeresége, s ezzel az 1968. évi jó eredményeket is túlhaladták. A siker fő forrása, hogy a termelést 5 százalékkal növelték, mégpedig olymódon, hogy időközben a munkáslétszám egy százalékkal csökkent, vagyis a termelékenység igen lényegesen javult. Év végi részesedésként átlagosan 18—19 napi bérnek megfelelő összeget fizetnek ki, az átlagot azonban túlhaladja a rövidáru-, a nyomda-, a kötszövő- és a ruhaipar. Elmaradt viszont az átlagtól a pamut-, a len-, kenderipar, mert itt főként munkaerőhiány miatt — a termelés az előző évihez képest csökkent 1970-ben egyébként a könnyűipari tárca egyetlen vállalata sem volt veszteséges, 4—5 vállalatnál azonban az átlagot jóval meghaladó bérfejlesztés csaknem teljes egészében felemésztette a részesedési alapot, így legfeljebb a tartalékalap felhasználásával fizethetnek év végi részesedést? Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium: Az élelmiszeripari trösztök és vállalatok árbevételei előzetes adatok szerint mintegy 3 milliárd forinttal haladták túl az 1989. évit. Elsősorban a hús-, a tej-, a baromfi-, valamint a gabonafeldolgozó ipar értékesített jóval több árut, mint az előző évben. Mindössze három szakma — a konzerv-, a cukor- és a likőripar — árbevétele maradt el az előző évitől. Maga a nyereség azonban összességében az előző évihez hasonló, vagy annál valamivel alacsonyabb öt vállalatnál számítanak nyereségnövekedésre, másutt kisebb-nagyobb mértékben csökkent a nyereség, aminek elsősorban a rossz időjárás, a természeti csapásokkal járó nyersanyag- és alapanyagellátási problémák az okai. Az árkiegészítések csökkentésének, a vámok növekedésének hatását sem tudták még ellensúlyozni a vállalatok az önköltség csökkentésével, illetve a gazdaságosság javításával. A minisztérium véleménye szerint egyik fontos feladat, hogy ezeken a területeken 1971-ben jobb eredményeket érjenek el. Az év végi nyereségrészesedés az élelmiszeriparban várhatóan átlagosan néhány nappal kevesebb lesz, mint. Elutazott a VDK kormányküldöttsége Szerda délelőtt elutazott a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége, amely a magyar—vietnami gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság első ülésszaka és a két ország közötti segély- és hitelnyújtási megállapodás aláírása alkalmából tartózkodott hazánkban. A delegációt Le Thanh Nghi, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a VDK miniszterelnök-helyettese vezette. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fehér Lajos, az MSZMP (Képtávírónkon érkezett) Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, dr. Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Gyenes András külügyminiszterhelyettes, Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, Kardos János vezérőrnagy. Ott volt Hoang Cuong, a VDK budapesti nagykövete és Le Huu Van, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A Varsóba továbbutazó vietnami küldöttség búcsúztatásánál jelen volt Tadeusz Hanuszek, Lengyelország budapesti nagykövete is. (MTI) Sietség nélkül jár számadási hangulat. Ilyen időtájt január közepén az újságolvasók már szinte várják a termelőszövetkezeti zárszámadásokról szóló beszámolókat, tudósításokat. Tavaly január 22-én Nagykónyiban volt az első évzárás, majd ezt követte a többi. Az idén feltehetően csak a hónap végén kezdődnek a zárszámadó közgyűlések, amelyek pontot tesznek az 1970. esztendőre, és egyúttal kialakítják, meghatározzák az üzem termelési, gazdálkodási irányát az 1971. évre és a negyedik ötéves tervre vonatkozóan. A tavalyi, a tavaly előtti zárszámadásoktól tehát abban tér el elsősorban a mostani évzárás, hogy ez felkészülés a negyedik ötéves tervben meghatározott feladatokra. A felkészülésnek viszont feltétele, hogy a szakvezetés jól ismerje mindazt, amit a negyedik ötéves tervben a magyar mezőgazdaságnak produkálnia, teljesítenie kell, a különböző ágazatokban. Kizárólag ilyen módon határozhatják meg a helyi lehetőségek és adottságok figyelembe vételével, hogy az adottságok maximális kihasználásával mire képes a marosi, vagy mire képes a várongi termelőszövetkezet. Az adottságok különbözőek, a lehetőségek eltérőek. S ezt az mutatja legjobban, hogy változatlanul nagy a szóródás a produktumokat, az eredményeket illetően. A kedvezőtlen időjárás egyformán sújtotta a termelőszövetkezetek mindegyikét Mégis az a helyzet, hogy Kajdacson például a közös gazdaság a csőd szélére jutott, Dunakömlőd viszont ha nagy nehézségek árán is, de tartja a színvonalat. Az ilyen példák sokaságát sorolhatnánk. A termelőszövetkezetekben a tagok körében ezek a napok, várakozásteljes napok. Ilyenkor vizsgáznak a vezetők, de legyünk igazságosak, hasonlóképpen vizsgáznak a tagok is. Szó sincs tehát arról, hogy ha az eredmények rosszak, akkor kizárólag a vezetőket kell hibáztatni, mint ahogy a sikerek elérése sem egyedül a vezetők érdeme. Hasznos és célszerű ezzel a felfogással, ezzel a szemlélettel készülni a zárszámadó közgyűlésekre és ilyen alapállásból tartani a kisebb termelési egységek értekezletét. A kis zárszámadások megtartása hasznos és hagyományszerű. A közgyűlést megelőző hetekben a közös gazdaságokban mindenütt újból szót váltanak a vezetők a tagokkal. S az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a Tolna megyei termelőszövetkezetek többségében őszintén feltárják a tagok előtt a kialakult helyzetet, megértetik az emberekkel a mindenki szeme előtt lezajlott kedvezőtlen esztendő eseményeit. Amelyik közös gazdaság saját hibáján kívül került nehéz helyzetbe, azt az állam is segíti. Nagyon lényeges, hogy kapkodás, sietség nélkül gondosan, pontosan, a valóságnak megfelelően álljon össze a zárszámadás, minthogy a gondosság, a pontosság is hozzásegíti a tsz-tagokat a helyzet reális értékeléséhez, a megfontolt döntéshozatalhoz, s ahhoz, hogy a nehézségeket együttes erővel megoldják.