Tolna Megyei Népújság, 1977. október (27. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-20 / 247. szám
Mtaiflfe kafldod@s^kép Biai Feiglein István Szekszárdon, az átalakított Szinyei Merse terem megnyitó kiállítása Biai Feiglein Istvánnak, az 1974-ben elhunyt festőművésznek képeiből mutat be huszonnyolc alkotást. A művész 1905-ben Besztercebányán született. 1929-ben fejezte be főiskolai tanulmányait Vaszary János és Csók István növendékeként. 1929—31 között Párizsban dolgozott ösztöndíjasként, majd olasz, holland és francia tanulmányutakat tett. 1960-tól nyaranta Kisorosziban dolgozott. A Magyar Nemzeti Galéria 1975-ben rendezte meg emlékkiállítását. Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, aki a kiállítást megnyitja, így ír Biai Feigleinről: „Mikor elhunyta után, 1975 tavaszán a Magyar Nemzeti Galéria megrendezte emlékkiállítását, válogatott műveiből egyértelműen kitűnt, milyen biztos festői érzékkel, alapos felkészültséggel oldotta meg feladatait, mennyire értette a természet üzeneteit, s mi mindent el tudott mondani a meghitt tájak változó hangulatáról." A Csajkovszkij-hangverseny hallható a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium nagyterméből. A Moszkvai Filharmonikus Zenekar koncertjének dirigense Dmitrij Kitajenko, a hegedűszólót Viktor Tretyakov játssza. Ugyancsak a konzervatórium nagytermében készült felvételre kerül sor másnap, november 3-án, amelyen Aram Hacsaturján saját műveit vezényli. Említésre méltó összeállítás készült az oroszországi polgárháború dalaiból is, amely szintén 3-án kerül műsorra. Lázár Eszter Prokofjev nyomát kutatta a Szovjetunióban. Kutatásának eredményeit kétrészes műsorban ismerteti. November 5-én a Magyar Állami Hangversenyzenekar előadásában Sosztakovics-hangversenyt közvetít a rádió a Zeneakadémia nagyterméből. Vezényel Lukács Ervin, az I. gordonkaversenyt Valentyin Fejgin szovjet vendégművész játssza. November 7-e az ünnepi alkalomhoz méltóan bővelkedik zenei eseményekben. A Moszkvai Filharmonikusok újabb hangversenyét rögzítette szalagra a rádió. Kirill Kondrasin vezényletével Csajkovszkij-művek szólalnak meg, zongorán közreműködik Szvajtoszlav Richter. A továbbiakban Kertész Iván a kijevi Sevcsenko Operába látogat el. Bemutatásra kerül a hét zeneműve: Prokofjev I. zongoraversenye. A szovjet kultúra hetén A november 1-től 7-ig tartó — s a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának napját is magába foglaló — szovjet kultúra hete ebben az évben is változatos és különös gonddal készült zenei programot kínál a rádió hallgatóinak. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül igyekszünk némi ízelítőt adni a kulturális eseménysorozat összeállításaiból. „Borostyánország” (Vilniusz) könnyűzenei érdekességeit a könnyűzenei rovat tárja elénk november 1-én. Szinte valamennyi zenei rovat képviselteti magát a moszkvai rádiótól átvett zenei műsorokkal a rákövetkező napon, a Szovjet Rádió napján. A könnyűzenei rovat „Zenés portrék Moszkvából” címmel a szovjet főváros ismert zeneszerzőit és zenészeit szólaltatja meg, természetesen sok-sok zenei illusztrációval. Népzenei és énekkari felvételek mellett — szintén felvételről Egy tokaji festő Ma délután nyílik Tonkács Tibor kiállítása a megyei művelődési központban. A művész, aki Tokajban él 1941 óta, nemcsak mint festő közismert, hanem mint olyan művész, aki aktívan vesz részt a képzőművészeti ismeretterjesztésben. Rögtönző ábrázolási módszere miatt az impresszionistákkal rokonítják művészetét. A Szekszárdon látható harmincnégy alkotás nagyobb fele olajfestmény, de néhány szép temperát is kiállít Tonkács Tibor. A bemutatót Gergely Mihály író nyitja meg és október 30-ig lehet megtekinteni. SZ-iflSZÉON yi S zőgazdasági üzemek állattenyésztési telepei részére. A most létrehozott megyei kútfúrókapacitás a mezőgazdasági termelési szolgáló kutakon kívül a jövőben kommunális célokat is szolgálhat majd azáltal, hogy jó ivóvízhez juttatja a ma még ellátatlan baranyai községeket. ^npflBan Érdekes adatokat közöl testvéri lapunk, a Tambovszkaja Pravda. Tambov megyében az állami lerdőgazdaságok kezelésében 390 ezer, a kolhozok és szovhozok kezelésében pedig70 ezer hektár erdőterület van. A tizedik ötéves terv jubileumi évében — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója (A szerk.) — összesen 864 ezer köbméter fát termelnek ki és dolgoznak fel. Az erdőgazdaságok gépesítettségi foka igen magas, í Ma már szinte mindent géppel végeznek. Az erdőtelepítéseik nagy szerepet játszanak Tambov megyében a földek megvédésében. A kilencedik ötéves terv időszakában mintegy 20 ezer hektáron telepítettek erdőit, hogy ezáltal is védjék a földeket az eróziótól. A további erdőtelepítésekhez is biztosították a csemetéket. Jelenleg mintegy hatvanmillió csemete vár kiültetésre. 1977. október 20. Dunántúli napló Baranyában kútfúró közös vállalkozás alakult — adja hírül a Dunántúli Napló. — Ennek az a jelentősége, hogy enyhít az építőkapacitás gondjain. A megyei vezetés minden olyan kezdeményezést támogat, amely enyhít ezen a gondon. A községek vízgondjainak enyhítésére, és a mezőgazdasági üzemek vízellátásának javítására ilyen mozgékony és ütőképes kapacitást hozott létre három baranyai termelőszövetkezet: a kishajmási, a kisharsányi és lippói. A három szövetkezet pécsi telephellyel szeptember 1-vel megalakította a Baranya megyei Kútfúró Közös Vállalkozást, amely már az első hónapban 10 millió forint értékű szerződést irt alá. A közös vállalkozás önálló jogi személy, egyéves működése után már hitellt is felvehet kapacitásfejlesztésre, a tevékenység bővítésére. Fúróberendezéseikkel 150-től 600—800 méter mélységiig tudnak kutakat fúrni a me FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A Fejér megyei Hírlap azt fejtegeti egy tudósításában: miért jobb, ha törpevízművek helyett regionális vízművek biztosítják a lakosság vízellátását. „A víz ma már nem a természet ingyenes ajándéka, hanem rendkívül beruházásigényes termelőfolyamat végterméke, ezért szükség van a takarékos vízfelhasználás elveinek betartására az ipar, az intézmények és a lakosság körében egyaránt” — idéz a lap abból a jelentésből, amelyet legutóbbi ülésén a megyei tanács vitatott meg. A víz tehát pénzbe kerül, egyre több pénzbe, ahogy a megye lakosságának mind nagyobb részéhez jut el az egészséges ivóvíz. Az elmúlt év végén Fejér megyében 52 településnek, a megyei laikosság 62 százalékának volt közműves ivóvize. 1980-ig felgyorsul a fejlődés. A cél, hogy a tervidőszak végéig a lakosság 74—75 százaléka jusson vezetékes ivóvízhez. A korszerűséget, gazdaságosságát figyelembe véve, a regionális vízművek fejlesztése az elsődleges cél, s kevesebb lesz a csak egy-egy falut ellátó úgynevezett törpevízmű Somalijí Néplap A lap egy tanulságos bemutatóról ír. Sok vendéglátóegység, étterem és főként italbolt vezetője panaszkodik, ha az alkoholfogyasztás csökkentése kerül szóba, hogy „mi lesz akkor a forgalommal?” .A kaposvári járás szövetkezeti italboltvezetői választ kaphattak erre a kérdésre azon a bemutatón, amit a MÉSZÖV rendezett. Húsz-huszonöt féle olyan ételt láthatnak iztt, melynek elkészítéséhez az anyagon kívül csak kés és vágódeszka kell. No és még valtam is: szemléletváltozás: tudomásul venni, hogy egy vendéglőbe reggelente nemcsak inni férnek be a vendégek.Mit lehet kínálni reggel egy italboltban? Sok mindent: a zsíros kenyértől a főtt tojásig, a rántottéig. Megkövesztett szalonnát, kocsonyát, vagdaltat, szalámit, virsliit, debrecenit — hogy csak néhányat említsünk. S mindenütt van ízesítőnek vöröshagyma- paprika, s minden i italboltban van rezsó, így a gyors főzés és melegítés is megoldható. E hideg ételekkel nagyszerűen pótolhatják a kiesést, amit az alkoholfogyasztás esetleges csökkenése okoz. S még nem szóltunk a tejről, a tejes kávéról vagy a citromos teáról... PETŐFI NÉPE Az idén 21 ezer hektáron termett paprika, paradicsom, zöldborsó, uborka, káposzta és egyéb zöldségféle Bács- Kiskun megyében — olvastuk a Petőfi Népében. A kétezer hektáros vetésterületnövekedés, az utóbbi hónapok viszonylag kedvező időjárása, új, nagy hozamú fajták termesztése, a mezőgazdasági dolgozók jó munkája következtében egyes kertészeti növények kiemelkedő termést adtak. 1E jó termés eredményeként a HUNGAROFRIUCT külkereskedelmi vállalat megyei kirendeltsége szeptember 30-ig 3229 tonnával több gyümölcsöt és zöldségfélét exportált, mint tavaly egész esztendőben. A Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság, Csehszlovákia, Lengyelország és a Német Szövetségi Köztársaság úticéllal a harmadik negyedév végéig 62 616 tonna zöldségféle és gyümölcs hagyta el Bács-K Kiskun megyét, s ezzel a külkereskedelmi vállalat megyei kirendeltsége 98 százalékra teljesítette egész éves tervét. A szocialista országokba irányuló szállítás mennyiségének növekedésén kívül ,háromnegyed év alatt 7,3 százalékkal több kertészeti termék került tőkés exportra is. ! II,.11 ll.w A holnap elébe n iMiMiniLumw 16. Tovább nem lehetett halogatni a komolyabb gyógykezelést. Adyt annyira tönkretette a mértéktelen igénybevétel, hogy sürgősen orvosi segítségre szorult. Nagyváradi szereplése után a kolozsvári Lechner-klinika vendége lett. Tudni kell erről a klinikáról, hogy akkor épült a mindmáig példátlanul fejlődő, igazi nagyvárossá növekvő Kolozsvár egyik modern büszkeségeként. Nemcsak azért nevezték Lechner-klinikának, mert a kor egyik legnagyobb tehetségű építésze, Lechner Ödön tervezte, hanem azért is, mert a tervező művész testvére, Lechner Károly ideggyógyász professzor vezette a klinikát. Mellette olyan kiváló szakemberek, mint Ady gyógyítója, dr. Lukács Hugó első tanársegéd. Kolozsvár egészen átvarázsolta Adyt. Rohamosan gyógyult, kedve szemlátomást földerült. Két kényelmes, kertre néző szobában lakott egyedül, minden jóban részesült, ami emberileg és orvosilag nyújtható. Lédával folyamatosan levelezett, abban a modorban, amelyet héja-násznak nevezett egyik legszebb versében. Csípték, marták egymást, mégis összetartoztak, megmásíthatatlanul. Léda hívta a svájci Rheinfeldbe, s Ady engedett a hívásnak, mert egészsége javulásának kezdeti jeleitől elbizakodva teljesen felépültnek képzelte magát. Hiába marasztalták Kolozsváron, sietve távozott. Augusztus 12-én hagyta el a Lechner-klinikát. Egyenesen Érmindszentre utazott, hogy röpke időt együtt töltsön szülei, öccse és sógornője társaságában. Ady Lajos időközben ugyanis megnősült. Bátyja közbenjárása sikerült, így a boldognak mondható házasság mellé állami tanári kinevezését is megkapta a budapesti Markó utcai gimnáziumban. Ady Endre eleget tett a családi illendőségnek, de ezúttal gyorsan elfogyott otthoni türelme: sietett Budapestre. Néhány napig ugyanazt a böjttelen életet élte, mint szanatóriumba utazása előtt, majd Svájcba utazott Lédához. Három hétig laktak a rhienfeldi Hotel Salinesben, nem a legjobb hangulatban. Diósi Ödön, akit az üzleti igénybevétel viselt meg, szerette volna jól érezni magát Léda és Ady társaságában. Mivel ez a reménye meghiúsult, hazautazása után rövid levélben szomorú szerehányással illette a költőt. Lédától is többé-kevésbé sértődötten vált el Ady. Hazautazott Magyarországra és életét újra teljes sebességre kapcsolta. Október közepétől vidéki körútra vitte a Nyugat szerkesztősége. Némi túlzással azt panaszolja, hogy a turné csak a folyóiratnak haszon, neki lefogottságot, mértéken felüli fáradtságot, időpazarlást jelent. Ellenszenvét megérthetjük a turné iránt, mert a kevésbé szeretett Debrecenbe éppúgy el kellett látogatnia, mint az egyáltalán nem szeretett Temesvárra. Kötöttségéből ki is tört, néhány napra Bécsbe szökött, meglátogatni egyik legbensőségesebb barátját, a Zilahról ismert Medve Miklós doktort. Szép epizódja volt viszont ennek a vidéki körutazásnak a kaposvári kirándulás. A Ripl Rónai József műtermében töltött beszélgetéses éjszaka és egy remek vers lett az eredménye. Léda közben reklamálta Párizsból. Méltán panaszolta fel, hogy Ady nem törődik vele. Türelme fogytával váratlanul Budapestre utazott, s ezzel nagyjából helyreállt köztük a bensőségesebb kapcsolat. E látogatást örökíti meg az Őszben a sziget című vers. Léda visszautazott Párizsba, Ady pedig újra nekilódult a passziózásnak. Anyagi fedezete is hirtelen megnövekedett ehhez: elnyerte a székesfőváros kétezer koronás díját. Hatalmas összeg volt ez az ő jövedelméhez képest. Tízszer több pénz, mint amennyit Singer és Wolfneréktől kapott Az Illés szekerén című kötetéért. Bankbetétet váltott a takarékosság szándékával, de ez mitsem csökkentette a költekezés gyorsaságát. Az események változatlanul sebesen követték egymást. November 27-én, szombaton este nagyszabású Ady-hangversenyre került sor az Erzsébet körúti Royal Szálló dísztermében. Az Ady-versekre írt zene azonban nem Reinitz Bélától származott. Egy gazdag lipótvárosi mecénás vállalta a reprezentatív hangverseny költségeit, azzal a feltétellel, hogy az ő általa komponált zenével adják elő a verseket. Tagadhatatlan, nagy hatású rendezvény volt, az átütő erejű sikerről felsőfokon számoltak be a lapok. Ady ismét megdicsőült. Mégis, ellene szól a siker szépséghibája, Reinitz Béla mellőzése. Reinitz egy életre megsérült a költő hűtlenségétől. Ettől kezdve soha szóba nem állt Adyval, verseit viszont változatlan megszállottsággal magasztalta, szólaltatta meg zenéjében. Sikerének híre eljutott Párizsba is, az újságokból értesültek Lédáék róla. Ismét leromlott egészségi állapotáról viszont az ismerősök tudósították a rue de Levis-en lakó barátokat. Diósi Ödön így írt neki december elején kelt levelében: „...Bizonyára beleestél szokásos régi életmódodba és megint iszogálsz. Rendezd ott dolgaidat, pakkolj össze és gyere ki. Mégis csak itt vagy te meg a legjobban.” A levél arra vall, hogy barátságuk valóban családias, Adyt mindig szívesen látják Diósiéknál, ő mégsem sietett elhagyni sikere színhelyét, sőt, a túlzásig ragaszkodott szabadosságba hajló, senki és semmi által nem korlátozott pesti időtöltéséhez. Diósi levele után még majdnem két hétig pusztította szervezetét alvatlansággal, borozással, udvarlással, öccse, Lajos, aki akkor már a fővárosban lakott, napról napra idegesebben szemlélte a híres báty állapotát. Idegessége nem csupán a testvéri aggodalomból származott. Újonnan került Budapestre, s Ady Endre egészsége mellett a maga érdekeit is féltette. Ezért határozta el, hogy véget vet bátyja hosszúra nyúlt mulatozásainak. 1909. december 13-án úgy tuszkolta fel a költőt a párizsi gyorsvonatra: S ebben bizony több volt az erély, mint a rokoni gyengédség. Örvényből örvénybe Léda közeledett negyvenedik évéhez, Ady pedig alig múlott harminckettő. Márpedig testi vonzalom dolgában a költő határozottan a fiatalabb nőkkel rokonszenvezett. Lédához ugyanakkor a szokványos szerelmi viszonyon túl igen komplikált pszichikai és intellektuális szálak fűzték. Kellett neki Léda, a nagy műveltségű, irodalomhoz, politikához, művészethez remekül értő asszony, aki viszont kezdődő hervadásában kevéssé tudta egyedül lekötni a férfi erotikus érdeklődését. Ady tehát egyre sűrűbben, egyre nyíltabban hűtlenkedett, de nem cinikusan, nem fölényeskedve, hanem föl-föléledő bűntudattal. Tisztán látta, mivel tartozik Lédának, mégsem volt képes kímélni. Az asszony húga, Brüll Berta is bizalmas viszonyt tartott Adyval, s a jelekből kikövetkeztethető, hogy a villámlásos-égzengéses percek jó részét éppen Berta okozta, aki máskülönben szeretetre méltó, művelt, önzetlen, jókedélyű teremtés volt — szóval olyan lény, aki gyógyító, vidámító hatással lehetett a költőre. (Folytatjuk)