Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-15 / 38. szám

ALNÉPÚJSÁG Moziban Az elnök elrablása Fél ,szamurá­jfilm­re utajló vad kegyetlenség és natúrnal­ista módon fényképezett vénfröcs­­ökölés tölti ki a George Men­­deluk rendezte 'színes 'kanadai film első perceit Magas szin­tű fi­lm­ipa­ri­­ tudásról tanúskodik már ebben a szakaszba­n is a megoldásra­ váró rejtélyek 'hal­mozása. A sok kii­ krosod­a és mit 'miért tesz alig mma­rad el a kö­zépiskolások átlagos hétvégi matek-fizi­ka feladványaiban ta­lálható kérdőjelek számától. Legfeljebb megoldásuk kíván kevesebb szellemi erőfeszítést. Oszladozik a 'homály, a­mikor vallóban a címében­­ ígért ese­ménysorozat kezdődik.­­Egysze­riben benne találjuk magunkat a nyugati félteke napisajtóból átlagosan informálit polgárának világképébe. Eszerint a­z USA képzeletbelli első embere egye­síti magában a legutóbbi öt el­nök valamennyi személyes és tékisálm­i jó tulla­jdonságát egysze­­­rű, higgadt, mérsékelt, ttisztalke­­zű, bátor, vlam­ Shuimora, a­­ magán­­életeiben szókimondó, mint egy farmer, szorult helyzetében sem adja át magát a kétségb­eejtés­­nek, képtelen a tétlenségre. Ka­nadai vendéglátója a gomb­lyu­­kában Virágot, az oldalán a First Ladynél sokkal virágzóbb feleséget visel, és almiint az egy szövetségestől elvárh­ató, kriti­kus pi­llana­tban van m­ersze az egész kanadai rendőrséget az USA biztonsági szolgáltató nak alá rendelni. Az amerikai alel­­nökre ugyan bizonyos pénzös­­­szegek a gyanú árnyékát vetik, ám a­mm­ikor reá nehezed­ik a döntés súlya, vezetőhöz méltó­an viselkedik: átruházza­ a fe­lelősséget a legmegfelelőbbre. Mert természetese­n felbukka­n a magános hős is, aki, ha kell, hideg logikával számítja ki az ellenfél következő lépését, ha J­ei­l, beveti a pszichológia fegyverét, képes szuggesztív parancsok kiadására, ám, ha személyes bátorságra és em­berfeletti ügyességre van szük­ség, nem küld mást maga he­lyett. Sőt, még a CA vezetői fölé is kerekedik, a­mi ez intéz­mény rossz­­ bel- és külföldi hír­­­neve miatt újabb nézőmi'lila'oktat, sőt, a kelet-európai és fejlődő országokból számos filmvá­sár­­­lást­­ jelenít. Beffet ta­rtozi­k még eb­be a Világképbe a dél-ameri­kai geni'lilaimazgtalima­k megíté­lése is, miszerint a szenvedé­lyes, de egyelőre kilátástalan harcban a tiisztességes, ám naiv vezetőkhöz amerikaiak is csatlakoznak. Ezek a forradalmi romantikától és demagógiától megtévesztett­­ középosztálybeli fiatal­okból és gátlástalan gengszterekből kerülnek ki. A film közepétől aztán ta tét az elnök­­ kiszabadítása­, a­k­it az em­­berra­bló egy dl­namitotól alapo­san megpakolt, a behatolás el­­en­­ kü­lönl­eg­es szer­kezetekkel biztosított furgonba zárt. És ki­adja-e a szabad­ítá­i titkát­­­ ha meg is kapja az el­képesztő váltságdíjat? (Egyes jelenetek olyan izgalmasra, feszültre si­kerüln­ek, ahogy feledtetik a valószerűtlenségeket is. Külön erénye a­­ rendezőnek a jól ada­golt, időnként csaknem Intel­­lek­tuá­li­s humor. Csak egy geg ízelítőül:­­az emberrabló az el­nököt a tiszteletére leterített óriási vörös szőnyeg akanytarait pontosa­n követve szállítja a ki­­ís­rített tér­­ túlsó felére. Ez a film jól nézhető kommersz. Aki nem túl sok olyant látott, amely­ben egy ketyegő szerkezettel kell versenyeznie­­ a szabad­ító­­inak, akár végig is­­ izgulhatja. Szekszárdon a nézőszámot ta­lán inkább az ötletes Firlimr mú­­zeumi esték sorozat elszívó ha­tása befolyásolta. CSONTOS KÁROLY Kommersz filmből kommersz jelenet Rádió Messze van a közel? A panasz nem új. Az se, hogy két okunk is van zoksza­vakat ejteni. Az egyik: adásai­val nem elég d­él-dunán­túli a rádió­­ pécsi stúdiója. A másik? 'N­ehezen és U­RH-n is csak gyönge minőségiben fogható a­­ műsor. E csaknem­­ szakállas „­fölfedezésre" az el­múlt hét­­ során tettem újólag szert, a­mi­kor is az érdéscé­lt volna, hogy a mi stúdiónk miit mond nekünk,­­rólunk egy héten át. "Ha e bevezető ila­menitálás után a jegyzetíró n nem képes ráh­angolódn­i az elégedettség­­­re, azt hiszem, megbocsátható. Tulajdonképpen maj­d minden­re utaln föloldozás, ha magya­­­rázaodtó a „vétek". Ez esetben az, ahogy n nem kapott megfellelő információt a tájegység, politi­kai, gazdaságii,, társadalmi, kul­turális életére kíváncsi hallga­tó. Miért nem? Mert amikép­pen a­­ Magyar Rádió megvádol­ható visszaesőként, esetenként fővá­roscentrikiusságg­al, a pécsi körzeti­­ stúdió — mely a nem­zetiségi adások i.e.téteményese 'is — 'Pécs-, illetve Blah­a inya­­centrikusságg­a­l. Ha a véteti vi­­szonyo­k í megközelíten­ék az 'ideálisat - aimiíről legfeljebb álmodunk —, föl.tehetően töb­ben reklormállnánk amiatt, hogy csak nevében dél-dunántúli a­­ pécsi adó, legalábbis abból, amit bal­omi volt szerencsém február 7. és 13-a között, ismét ez derült ki, és az, almit cím­ként kockáztattaim í meg: a kö­tél hozzánk messze van... - a — Könyv Andrea Palladio: Hogy könyv az építészetre! Andrea Paladio ir mmnkássága a­­ reneszánsz épít­észetének ös­­­­szefogla­lásá­t és lezárását, egy­szersmind a Sbab­okk felé nyitást jelenti. Épületei — villák, kas­télyok, templomok, középületek — és az építészetről írott alap­vető munkája nemcsak­­ az itá­liai építőművészetre gyakorol­tak h­atást, de a francia építé­szetre is, s alapvetően befolyá­solták az angliai barokkot és klas­szicizmust is. Elvei a XIX. század vég­én újra éledtek, s a historizáló eklektika számos megoldásban követte Palliadio gyakorlatát. E nagy hatású munka most először jelenik meg magyar nyelben, így a kulitúr­­törté­net iránt érdeklőd­ők most nyelvi nehézség nélkül vehetik kézibe ezt a forrásértékű épí­tészettörténeti művét. A padovai születésű mester 1509-ban látta meg a­­ h­aípvilá­­go­t és 1580-ba­n hallt meg. Al­kotásokban gazdag életútja ré­vén az európai építésztört­énet legfontosabb alak­jai közé tar­tozik. Ez a műve négy részből (könyviből) áll. Az első rész az építészet tervezési-technikai kérdéseivel foglalkozik: az t anyagok, az alapozás és a fa­lazás, a baltozás és a tető, lép­­csőháza­k és ab­lakinyílások, osz­lop­rendek alkalmazása, kapu­aljak kialakítása. A második részben főleg saját műveinek példáján a villákkal foglalko­zik, a kényelem, a díszítés, a helyválasztás kérdéseivel. A harm­adik r­ész főleg út- és víz­­építészeti témákat boncolgtat, de­­ szó esik a terek, közterek, h­idak pro­blematüikáibról is. A negyedik részben az antik temp­lomokihoz­­ kapcsolódó rajzait és tanulmánytant ad­jta. A magy­ar kiadás külön ér­téke,­­hogy az eredeti kiadás Pol­ladio által rajzolt illusztrá­cióit teljes terjedelemben közli. Hars Éva: a pécsi Modern művészet múzeumokban I. Az „Én múzeumom” sorozat tizedik füzete a szokásinak meg­felelő szerkesztésben jelent meg. A szerző áttekinti a pécsi múzeumok fejlődését, ismertet­ve azt a­ sajátosságot, hogy mi­után a velünk szomszédos me­gye székhelye Ikismiak­adt a múlt század múzeumi építő törekvé­seiből, a gyűjtemények elhe­lyezésére egy-egy lakóházat vesz igény­be. Egyetlen épület már nem is felelhe­t meg ilyen cél­rta, ezért lassan a Káptalan utca hangulatos­­ középkori és barokk házai révén egy­­ sajá­tos múzeumutca jön létre. A bevezető után­­ a sorozatot nem ismerő Olvasó megdöbbenéssel tapasztalja, hogy az ő füzeté­ből „'hiányoznak" a k képek, csupán az ismertetésüket nyom­tatták a felül üres oldaltakna. Nos, nem kell vii­sszaszala­dnii a könyvesboltba,­­mert minden kép­­ meg lesz a hátsó borító bels­ő oldalára 'ragasztott 'borí­tékban. A füzet befejezése — vagyis a képek helyre ragasz­tása - az olva­só dolga, akinek ez nem okozhat gondot a fü­zet gondos elolvasása után. Itt­­ most az önálló gyűjtemé­nyeik szerepelnek: Amerigo Tot szobrai, a Cson­tvá­ry Múzeum, a Marityn-gyűjtemény,­ az 'U'itz és a Vasah­ely Múzeum. A von­zó ,illusztrációs anyag igen fi­­gyelem­re méltó és t­a­lán a mű­vek­­ megtekintésére i­s kedvet csinál. 'A füzet második részét még­­ erre az évre ígéri a Képzőmű­­vésziéti Kiadó. Abban a ja­nusz Pannonius Múzeum képtárával fog­l­allkozik a téma .régi­­ kutató­ja és jó ismerője,­ akib­ől már az első füzet átolvasása után is kiderül a hozzáértés és a téma iránti szeretete. Színházi esték Charlie nénje Egy szerepre, egy színészre, sőt, egyetlen ötletre épül ett a kereken száz éves komédia, ami azóta változatlanul világsiker, mind az öt földrészen. Úgy látszik, az is lehet a siker titka, ha a néző már tíz perc múltán kitalálja az egyedül lehetséges folytatást, s a szerző váratlan ötletein nem kell törnie fejét. Nálunk Bodrogi Gyula jóvoltából újították fel, s éveken át volt kasszadarab, a tévé is közvetítette annak idején, de az országos si­ker nem riasztotta vissza a kecskeméti szín­házat, hogy ismét műsorra tűzze. Ha abból a szempontból nézzük a nem túl eredeti műsor­­választást, hogy a közönség most is örül a bohózat jól ismert fordulatainak, tehát a si­ker biztos, akkor igazat kell adnunk a kecs­kemétieknek. De nem ennyire egyértelmű a válasz, ha azt kérdezzük, szükséges-e, hogy kitűnő vidéki színházaink beérjék a kipróbált pesti sikerekkel. A kérdés épp a kecskeméti színházzal kapcsolatban távolról sem elméle­ti: országos sikereik forrását hosszú időn át eredetiségük jelentette. Viszont az is igaz, hogy van egy kitűnő mű­vészük, M. Horváth József, aki Bodrogi Gyula után is tartogat meglepetéseket, még­pedig olyan mennyiségben, hogy a többiek csak aszisztálhatnak mellette, még az olyan kipró­bált, nagy színházi múlttal és szép eredmé­nyekkel rendelkező színészek is, mint Kölgyesi György vagy Lakky József. Itt ugyanis minden M. Horváth József körül történik, az egyéb­ként jelentéktelen szerző, Brandon Thomas jóvoltából, s M. Horváth József annyi jókedv­vel, természetes humorral komédiázik, hogy miatta érdemes volt felújítani ezt az egyéb­ként kevés irodalmi értéket fölmutató bohóza­tot. Mólnay Levente, a rendező, időnként meg­feledkezik arról, hogy tömény bohózatról van szó, s tömörítés helyett érzelgős, operettbeté­tekkel állítja meg a viharos cselekményt, a végén pedig még egy zenei összefoglalást is beiktat, mintha dalban is meg akarná magya­rázni, hogy legyünk nyugodtak, mindenki megtalálta párját, természetesen Charlie mindkét nénje is. Cs. L A Jelenkor februári száma A Pécsett szerkesztett Irodal­mi és művészeti folyóirat új szá­m­ának lírai rovatában többek között Beney Zsuzsa, Csajka Gá­bor, Galta­mbass­i Lászlló, Kalász Márton, Szo­lnoky László, Makray Ida és Somlyó György verseit olvashatjuk. Az­­ irodalllmli tanulmányok kö­zött figyelmet érdemel­­ Vitányi Iván „Munkásaik a műiben — művek a' munkások között” cí­mű íirásza, amely a fiatal írók József Attila körének az elmúlt­­ évben Pécsett­­ rendezett ta­nácskozásán elíha­ngzott beveze­tőt ,és visszazárót tartalmazza. A művészeti­­ rovatban Tarján Tamás új magyar f­címekről kö­zöl beszámolót. A számot Pil­at­­thy György rajzaii illusztrálják. 1983. február 15 Tévénapló Vendégségben az obsitosnál „ Hármon valónak együtt": Csányi László író, dr. Vargha Károly tanszékvezető tanár és dr. Jósfay György szerkesztő­­rendező. „Ott ültek, iddogáltak vecsernye óta már,..." Ez­zel a bevezetővel indult a tévé pécsi körzeti stúdiójának Háry János és vendégei című szórakoztató dokumentum­­műsora. Mit dokumentált ez a közel egyórás műsor? Hogy a m­agyotmondás bizonyos esetekben költészetté lé­nyegülhet. Hogy a látszat és valóság ütközésének kérdése a hazugságokban tükröződik, hogy kicsinyes életek rej­tőznek a túlzó mesék­­ mögött, így takarva a tragikus való­ságot, így vészelve át a nehéz időket. És ugyan hol másutt esnék szó hazudozó, nagyotmondó, hetvenkedő katonákról, ha nem ott, ahol a valamennyiünk által jól ismert Háry János és az ő vitézi tetteit költői leleménnyel megörökítő Garay János is megfordulhatott, a szekszárdi volt megye­házán? Szerencsés ötlet volt a helyszín kiválasztása, csak­úgy, mint a szereposztás. Szórakoztatóvá az tette ugyanis a filmet, hogy miközben a három tudós ember a világirodalom nagyotmondó figu­ráinak életéről „regét regére" kezdett, megjelent Háry Já­nos és vendégségbe hívta Plautus Hetvenkedő katonáját, Shakespeare Falstallját, de Matamor kapitányt és Mün­­chausen bárót is megelevenítve meséiket. E kettős feladatnak - szórakoztatás és dokumentálás - a Mm készítői — adott lehetőségek mellett — sikerrel ele­get tettek. Úgy válogatták ki az irodalmi részleteket, hogy aki először találkozik a hősökkel, kedvet érezzen a törté­netük teljesebb megismerésére. D. K. J. A pofonokról Pofont lehet adni, de lehet kapni, s lehet visszaadni. So­ra van ennek is. Csakhogy valójában úgyi tűnik, hogy csak lehet. Miért­­ mondom ezt? Mert imagam is a tévéképernyő előtt ültem 9-én este, l­enéztem az ízlések és pofonok cí­mű tévésorozat tize­dik adását. Ebben gyermekeink ízlés­­formálásáról, illetve leginkább rántásáról volt szó — lé­nyegében. Konkrétan arról, hogy a forgalomban levő já­tékok, bútorok fejlesztik-e az ízlést, megtalálható-e ben­nük elvárásaink sora: az esztétikum, a praktikum, a színes kompozíciókkal elérhető hatás, a­z ötlet, a valódiság, ol­csóság, hogy csak néhányat említsünk. A műsorból az de­­­­rült ki, hogy sajnos, nem. Tehát örülhetek, hogy gyerme­keim már nem oly kicsinyek, hogy valódi gyermekbútorok között kelljen élniük, amilyent manapság nem kapni, leg­feljebb csak házilag barkácsolni lehet. Igen ám, de myalc­­tíz évvel ezelőtt is foglalkoztak a formatervezők gyermek­­bútorokkal, gondoljunk csak Blozsek Gyöngyvér ügyes, egy­ben játékul is használható papírbútoraira, amelyekről ki­derült, hogy forgalmazási (árusítása bútor- avagy papír­boltban történjék-e?) gubancok miatt nem láthattunk és vásárolhattunk belőlük. Tehát most örülök, hogy nem ka­pok pofont, annak idején viszont igen, hiszen be kellett ér­nem (érnünk) a gyerekszoba felnőttbútorok másaival való feltöltésével. És ez van ma is, azaz a kínálat nem más, mint asztal, szék,­­s­zekrény, ágy. Jórészt így volt és van a játékokkal is, melye­knek - a hazánkban forgalomban levőkre gondolok - mindössze tíz százalékát tervezik ipar­művészek. (Ismét pofonok.) Láthattunk a műsorban jó néhány roppant ügyes bú­tort, amivel itthon még csak nem is foglalkoztak. Ezzel szemben a külföldi zsűri elismerte. (Nagyobb pofon(ak) többeknek.) A helyzet pedig csaknem változatlan, és csakugyan el­keserítő. Tűnődöm. S tűnődik Györk­y Miklós, a műsorveze­tő alkotógárdájával együtt. Mármint azon, hogy mi a meg­oldás. És mivel lehet azt megtalálni, elérni, kieszközölni, kikövetelni?... Jól irányzott „pofonokkal"? Jobb később, mint soha! — hm — Elmebajnokság Az eddigi gyakorlat szerint — amely bizonyítja: játékos tévénéző nemzet vagyunk —, szinte a biztos siker reményé­ben indíthatta el Egri János vezetésével új vetélkedőmű­sorát a televízió Elmebajnokság címmel. S a vasárnapi adást látva bízvást elmondhatjuk: a műsor némi finomí­tása, csiszolása után minden valószínűség szerint egy újabb, rendszeresem jelentkező, sikeres sorozat nézői le­hetünk. A „finomítás" és a „csiszolás" kifejezések említésekor gondoljunk csak például a Kapcsoltam legelső adására, hiszed ,az azt követőkben már bizonyos módosításokat ta­pasztalhattunk, így például az úgynevezett képi eszközök nagyobb mérvű alkalmazását, s hasonló módon tökélete­sedett újabb adásaiban a keresztkérdés is. A képernyő­­adta lehetőségekkel az Elmebajnokság szerkesztői, készí­tői vajmi keveset éltek, hiszen a négy versenyzőn és a műsorvezetőn kívül mást nem láthattunk. Az illusztráció nélküli kérdések viszont meglehetősen megnehezítették nemcsak a versenyzők dolgát, hanem a nézők műsorral együttélését is, igaz, az álmebajnokság eleve az eddigiek­nél nehezebb vetélkedőnek készült, így fordulhatott elő az, hogy a mindössze két perc alatt feltett tizenkilenc (!) kér­désből csupán ötre tudott válaszolni az egyik versenyző... Ugyanis a verseny lényege az, hogy a rendelkezésre ál­ló két-két perces időtartam alatt ki tud több kérdésre he­lyes választ adni. A kérdések először egy-egy választott té­makörre vonatkoznak — vasárnap Magyarország műemlé­keiről, zenéről, csillagászatról és az újkori olimpiai játé­kokról volt szó -, majd újabb két-két percben általáno­sabb témakörű kérdéseik következnek. Egri János és a műsor készítői kellő tehetséggel, ráter­mettséggel és rutinnal rendelkeznek ahhoz, hogy a továb­biakban ,"telavíziósabbá", többet láttatóbbá tegyék az El­­mebajnokságot, hiszen nem rádiós műsorról van szó. S ha így lesz, és talán még a nézőiket is bevonják a vetélkedés­be, örvendetes módon gyarapodik majd a tévé ism­eretein­­ket szórakoztatva bővítő „össznépi" műsorainak száma. V. Z.

Next