Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-23 / 146. szám
1987. június 23. Megújul a Tourinform Információs szolgálat turistáknak Turisták millióit fogadó világvárosokban mindenütt működik olyan információs központ, ahová a turisták tájékoztatásért fordulhatnak, kérdéseikre szóbeli vagy írásos információt, prospektust kapnak. 1981. július 1-jén hozta létre az Országos Idegenforgalmi Hivatal megbízásából az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat a Tourinform turisztikai telefonszolgálatot, amely öt és fél éven keresztül töltötte be ezt a szerepet hazánkban. Félmillió „halló” Az, hogy a 179-800-as telefonszám hamarosan „nagy szám” lett a hazai és külföldi nagyközönség körében, elsősorban a Magyar Postának köszönhető: a Távbeszélő Tudakozó és Névsorszerkesztő Hivatal munkatársai öt és fél év alatt több mint 500000 kérdésre adtak választ, a magyaron kívül német, angol, francia és orosz nyelven. Főszezonban a telefonhívások közel fele külföldről, illetve külfölditől érkezett. Sokan még indulás előtt, Londonból, Drezdából, Stockholmból tárcsázták a Tourinform számát, segítséget kérve magyarországi programjuk összeállításához, a megfelelő szálloda kiválasztásához, a vám-, vízum- és devizaügyekben való eligazodáshoz. A külföldet járó magyar turisták sem maradtak el kíváncsiságban az idegenek mögött: megkérdezték, hogy melyik francia kempingben lehet lengyel gázpalackot töltetni, a nyugat-európai út során melyik vasútállomáson milyen pénzérmével működik az automata csomagmegőrző, magyar állampolgár hogyan vehet részt autórallyn a Szaharában és így tovább. Az új Tourinform Az Országos Idegenforgalmi Hivatal reprezentatív belvárosi iroda kialakításával, s az adatok kezeléséhez szükséges számítógép beszerzésével fejleszti az információszolgálatot és komplex nemzeti turisztikai információs szolgálatot hoz létre. A beruházáshoz az idegenforgalmi szakma is segítséget nyújtott. A Tourinform tájékoztatja a hazánkba érkező külföldieket idegenforgalmi értékeinkről, a szállás- és étkezési lehetőségekről, programokról, közlekedésről. Igyekszik megismertetni azokat a szolgáltatásokat, amelyek a turisták költségét, s ezzel a turizmus bevételeit növelhetik. A magyar lakosság részére egy olyan központot jelent, ahol a hazai vagy külföldi üdülés iránt érdeklődő, az országjáró és egyénileg külföldre utazó turista egy helyen talál mindent, útja megszervezéséhez nélkülözhetetlen információt. A számítógép segítségével időpont, úticél, szolgáltatások, közlekedési eszköz és ár szerint választhatja ki több mint 50 utazási iroda ajánlataiból a számára leginkább megfelelőt. Országjáró programja összeállításánál választ kap a múzeumok, műemlékek, arborétumok, gyógyfürdők nyitva tartásával kapcsolatos kérdésekre, javaslatot arra, hogy hol étkezhet, milyen programmal töltheti szabadidejét. Az időjárástól a vámig Az aktuális közlekedési információk iránt érdeklődőt is tájékoztatja a 179- 800-as telefonszám. A Tourinform ugyanis valamennyi közönségszolgálattal - Útinform, Fővinform, Mávinform - napi telexjelentést kap, a Határőrség Országos Parancsnoksága a határállomások várható forgalmát, a Magyar Nemzeti Bank az érvényes árfolyamokat jelzi, a Meteorológiai Intézet napjában háromszor jelentkezik az európai és hazai időjárási körképpel. A szállást keresőknek is érdemes a Tourinformhoz fordulni. A HungarHotelstől, Pannóniától, Kempingformtól és a megyei hivatalok szabad szálláshelyeit ismerő Hungarotourst-tól kapott jelentések alapján kaphatnak választ kérdéseikre. Igyekszik megadni minden segítséget a külföldre utazóknak a vám-, vízum-, útlevél- és valutabeszerzéssel kapcsolatos kérdésekben, információt ad a benzinárakról, valutaárfolyamokról, kempingdíjakról. A Deák tér közelében lévő, új Sütő utcai iroda az év minden napján reggel 8- tól este 8-ig fogadja a turistákat. Munkatársai a magyaron kívül német, angol, francia és orosz nyelven adnak választ a kérdésekre. lyezését, tartását, a házastársi tartást, a közös lakás használatát, valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - a házastársi közös vagyon megosztását és egyezségüket a bíróság jóváhagyja. Ugyancsak egyező akaratnyilvánítással bontható fel a házasság abban az esetben is, ha a házastársak között legalább három éve megszakadt az életközösség úgy, hogy külön lakásban élnek és igazolják azt is, hogy a közös gyermek elhelyezését, valamint tartását a gyermek érdekeinek megfelelően rendezték. Ha a felek a felvilágosítások ismeretében nem kívánják a házasság felbontását, akkor az eljárást meg kell szüntetni. Amennyiben a felek házasság felbontására irányuló szándékukat továbbra is fenntartják, akkor a meghallgatás befejezéseként fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy a házassági bontókeresetet a meghallgatás napjától számított 30 napon belül terjeszthetik elő ugyanennél a bíróságnál. b) A határidő elmulasztása esetén van lehetősége a félnek 15 nap alatt igazolási kérelmet benyújtani és ebben vétlenségét igazolni, valamint a kersetlevelet egyidejűleg előterjeszteni. A keresetlevélre 2000 forint illetékbélyeg lerovása szükséges. A házasság felbontására irányuló keresetlevélnek tartalmaznia kell a házastársak megismerkedésére, a házasság megkötésére, a házas együttélés időtartamára vonatkozó lényeges tényelőadásokat. A gyermekekre vonatkozó adatokat, a vagyoni igényekkel összefüggő körülményeket, a házasság felbontása szempontjából releváns tényeket és mindezek bizonyítékait pontosan meg kell jelölni. (Tanúk megnevezése lakhely szerint is.) Amennyiben egyező akaratnyilvánításra alapítottan terjesztik elő a felbontásra irányuló kereseti kérelmet, akkor a házasság felbontása mellett az egyéb családjogi körülményekre vonatkozóan az egyezségi nyilatkozatokat részletesen rögzíteni szükséges. Egyben a keresetlevélhez csatolni kell a közös vagyon megosztására vonatkozó megállapodásukat is. A megállapodás csatolása nem szükséges akkor, ha legalább már három éve megszakadt az életközösség közöttük és külön lakásban élnek. Amikor a közös vagyon kizárólag ingóságokból áll, melyet a házastársak már megosztottak és birtokbaadása is megtörtént, az egyezségnek csak azt kell tartalmaznia, hogy a házastársaknak egymással szemben a házastársi közös vagyon megosztásával kapcsolatban további követelésük nincsen. Ha a peres felek egyező akaratnyilvánítás alapján kérik a házasság felbontását és a közös tulajdon megszüntetésének kivételével a közös vagyont egyezséggel rendezik, ebben az esetben a vagyoni értékekhez (perérték) viszonyított eljárási illeték lerovása nem szükséges. A peres felek egyezségét a bíróságnak jóvá kell hagynia akkor, ha az megfelel a jogszabályoknak és a felek méltányos érdekeinek. Amennyiben valamely ok folytán az egyezség nem hagyható jóvá, akkor a bíróság az eljárást tovább folytatja, és a házasság csak a bontóok feltárása mellett bontható fel. Nagyon lényeges a családjogi jogszabályoknak azon rendelkezése, mely szerint a felek tartós jogviszonyát rendező egyezség megváltoztatását annak jóváhagyásától számított 2 éven belül a bíróságtól csak akkor lehet kérni, ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél, vagy gyermekük érdekét súlyosan sérti. E rendelkezések biztosítják a viszonylagos stabilitást,ha a felek a családjogi kérdéseket egyezséggel rendezték. dr. NYIRŐ GÉZA megyei bírósági elnökhelyettes bírósági főtanácsos Képújság 3 Műszaki fejlesztés I. Mindenekelőtt gondolkodni kell Az MSZMP XIII. kongresszusa, a megyei pártértekezlet határozata, az MSZMP Központi Bizottsága 1986. december 28-i állásfoglalása hosszabb távra megjelölte a műszaki fejlődés gyorsításához szükséges politikai és gazdasági teendőket. A kitűzött célok, a megfogalmazott követelmények ellenére a műszaki megújulás a kelleténél lassúbb. Miben látja ennek az okát Vas István, a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, aki az Állami Gazdaság című üzemgazdasági folyóiratban többek között így fogalmaz: „Gazdaságaink tevékenysége évről évre növekvő input költségnövekedéssel oldható meg. Ha ez nincs egyensúlyban az output termékárnövekedéssel, akkor évről évre kiszámíthatóan csökkenő hatékonysággal folyhat a termelés, s végül bekövetkezik a veszteség. Ahhoz, hogy ez ne következzék be, állandóan folyamatos beruházással, műszaki fejlesztéssel, szélesebb értelemben innovációval kell a problémáknak elébe mennünk.” Olvasóinkat bizonyára meglepi, hogy éppen Dalmandon, ebben az országosan is kiemelkedően jól gazdálkodó kombinátban beszélgetünk a műszaki fejlesztésről, de a módszerre, a jó példára lennénk kíváncsiak egyrészt, másrészt arra, hogy miként képzelhető el a műszaki fejlesztés ott, ahol nincs, vagy kevés a pénz. Sajátságos kérdés, hisz azt kellene eldöntenünk, hogy mi volt előbb, a tyúk, vagy a tojás. A kérdést, a vállalatnak azért van pénze, mert napirenden tartja a műszaki fejlesztést, vagy azért tudja a műszaki fejlesztést vinni, mert van pénze, nem célszerű ezt szétválasztani, mert szerves egységet alkotnak. Ahol a vállalati vezetés a megatrendeket érzékeli, és mindig időben megteszi elsősorban a szellemi ismeretek területén a lépéseket, a folyamatos és eredményes innováció, műszaki fejlesztés, versenyképes termelést eredményez, minek következtében bővítetten újratermelődhetnek a műszaki fejlesztés anyagi forrásai. A kombinát negyedszázados történelme alatt, az 1984 óta tartó nehéz időkben is tudtuk a vállalati eredményt növelni, biztosítottuk a dolgozók jövedelmét, elviseltük a költségvetési terheket, a vállalati tiszta jövedelmünk úgy alakult, hogy nagymértékű technikai műszaki eszközbeáramlást tesz lehetővé. Ez ma különösen fontos. - A negyedszázad alatt volt-e valamiféle egységes elképzelése, vagy ahogy mostanában divatosan mondják „filozófiája” a műszaki fejlesztés témakörében? - Visszamenőleg is tudjuk elemezni a dolgainkat, hisz 20-25 éves számsorok állnak a rendelkezésünkre. A tömeg-gabonatermelés import géprendszereket kíván, amikor ez nem kifizetődő, biológiai alapanyagok termelésére állunk át - a termelési korlátok itt viszont rendkívül szűkek. A technológiai versenyképesség tehát egyre jobban meghatározó. A bizómarha-ágazatban például egyik helyen 15 forinttal drágábban állítanak elő egy kiló húst - a technológiai struktúrában van itt eltérés. A mi vállalati stratégiánk egyszerű: minden ágazatot az átlagosnál jobban kell művelni, ez jelenti a prosperitás alapját. Állandóan figyeljük, hogy egy-egy ágazatban mi a legkorszerűbb eljárás, s ehhez igazítjuk a munkánkat, adaptáljuk. A technológiai struktúra rendkívül bonyolult dolog: az elmúlt időszakban a kutatás, a termelés és a fejlesztés horizontálisan integrált, azazhogy nem integrált. Egy-egy növény termelése aszerint történik, hogy minek használják fel: másként kell termelni a silókukoricát, és megint másként a vetőmagnak valót. Ezek eszközrendszere gépei nagyon-nagyon eltérőek. Másként kell dolgoznom a terménnyel, ha magam használom föl, s ismét másként, ha eladom. Ezek azt jelzik, hogy a kutatás-fejlesztés és a termelés kapcsolatát vállalaton belül kell megoldani úgy, hogy integrálom a külső szellemi erőket a saját követelményrendszeremhez. Ez már megvalósult a szarvasmarha-ágazatban, a sertéságazatban még van tennivaló. A belső műszaki fejlesztés nem nélkülözhető, mert a nagyipari mezőgépháttér nem ad alternatívát a különböző igények kielégítésére, adaptálni kell, s technológiává ötvözni. - Hogyan valósul ez meg a gyakorlatban? - Az állattenyésztés esetében könnyebb volt a helyzetünk, hisz ott kulcsgépek, alapgépek vannak a tömegtakarmány-termeléshez, a fejőgépek beszerezhetők. Ezenkívül minden más technológiát magunk terveztünk, és magunk építettünk, a silóterektől kezdve az istállók belső berendezéséig. Ez lehetővé tette, hogy hatékonyan, alacsony önköltséggel műveljük az ágazatot. A növénytermesztésben is terjed az a módszer, a vertikális technológia kialakítását végezzük, igyekszünk például a vetés, a növényápolás, a növényvédelem gépeit úgy kialakítani, hogy egy nyomon haladva végezzék el a munkájukat. Az erőgép és munkagép kapcsolata megfelelő legyen, illetőleg jó lenne, ha az lenne. Jelenleg a növénytermesztésnél tizennégyszer kell megjárnunk átlagosan egy-egy hektár földet. - Ez rendkívül sok és költséges. Mennyi lenne az optimális, s hogyan lehetne elérni? - A tapasztalat, a szakirodalom szerint a gépi megmunkálások számát a felére lehetne csökkenteni, hisz itt a legnagyobb az input növekedés, s a legkisebb az output. Itt a legnehezebb tehát a helyzet. Húsz év alatt 5,8-szeresére növekedtek a költségek, ez évi átlagban 24 százalékot jelent - az anyagköltség aránya 29 százalék. Tehát a segédüzemági ráfordítások a meghatározók a munkabéren kívül. E két költség 1986-ban 12 ezer forintot tett ki, 1966-ban pedig csupán 4 ezer forintot. A gazdasági, ökonómiai kutatásaink irányítják rá a figyelmet a műszaki fejlesztésre. Ha a szántóföldi növénytermesztés nehéz helyzetbe jut, és beszűkül, kérdésessé, kétségessé teszi az összes többi fejlesztést, import alapanyagokból pedig a mezőgazdaság fenntartása igen költséges. A műszaki fejlesztésről ha szó van, az emberek többsége, gépre, csavarra, bolygókerékre gondol, holott ez ennél szélesebb: technológiai sor és sorozat. Mindenekelőtt pedig szellemi munka. - Igen, legelőször is szellemi munka, mert enélkül az anyagi ráfordítás semmit sem ér. Szoktam mondani: bármilyen integrációról van szó, az elsősorban mindig társadalmi fontosságú. Ha az NSZK- ban ugyanazt a géptípust alkalmazzák, mint Magyarországon, azonosak a ráfordítások. De az agrárprotekcionizmus révén 54 márka a búza ára, nálunk meg csupán 17. Ebből is nyilvánvaló, hogy technológiát kell keresnünk. Új gondunk: nincs lehetőségünk a nemzetközileg legjobb technológiák megismerésére, hiányosak az információk, s nagy korlát a devizahiány is. Az adóreform talán szélesebb lehetőséget teremt a fejlesztésekre. A növénytermesztés műszaki háttere a kritikusabb. Milyen gépekkel dolgoznak itt Dalmandon? - Ugyanazokkal a gépekkel, mint bármely más mezőgazdasági üzem, hisz a géppiac azonos. Mi annyiban tértünk el az általánostól, hogy csak olyan gépeket vettünk tőkés importból, amelyek más szocialista alternatív megoldással nem helyettesíthetők. Új lehetőségeink vannak, amelyekről most tárgyalunk a műszaki ágazatban dolgozókkal - új alapokon kell megszerveznünk a műszaki fenntartást, javítást, karbantartást -, saját magunknak kell előállítanunk például a traktorhoz illő munkagépeket úgy, hogy egy menetben több műveletet is elvégezzünk. Rendkívüli feladat, hisz átértékeli a gépszükségletet. A legnagyobb jövedelmet hozó növénytermesztési ágazatot kell így átalakítani, s a többletjövedelmet más kultúrák műszaki fejlesztésére fordítani, így alakíthatjuk ki valamennyi fontos növénynél a vertikális technológiát. (folytatjuk) D. VARGA MÁRTA A termény felhasználásának módja határozza meg az eszközrendszert. Képünkön: hibrid kukorica anyasor vetése Dalmandon. Az árukészlet ötmillió forintot ér Egy hete nyitották meg Dombóvárott, az Arany János téren a TÁÉV építők boltját. Az a cél vezérelte a szekszárdi székhelyű vállalatot, hogy a dinamikusan fejlődő dombóvári építőknek, a környéknek megfelelő áruválasztékot adjon az építkezésekhez. A bolt árukészlete ötmillió forint. Újdonság, hogy itt minden szerelvény, anyag megvásárolható, sőt kötőelem, azaz csavar is. A facsavart például a városi üzemből vásárolják. A vasútállomáson fenntartanak egy telepet, ahol a nagy terjedelmű nehézárut, idomvasakat, építőipari fát, téglát, stb. tárolnak. Amennyiben úgy adódik, a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat azonnal küld árut a vásárlóinak szekszárdi központi telepéről. Az első napi forgalma a házépítők boltjának negyedmillió forint volt...