Tolna Vármegye Hivatalos Lapja, 1919 (17. évfolyam, 1-56. szám)
1919-10-23 / 47. szám
2. oldal TOLNAVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 47. szám. Senki szabadon hajthat, vagy szállíthat, idegen megszálló hatalom igazgatása alatt nem álló belföldi területen belül bárhonnan, bármely rendeltetési helyre. Oly hizlaló, ki tengeri terméssel is rendelkezik, a hizlalásra árpából hizó sertésenként legfeljebb két méter mázsát használhat fel. Sertéseknek vagy sertéstermékeknek a külföldről, vagy valamely idegen megszálló hatalom igazgatása alatt álló területre való kivitelére nézve azonban az e tekintetben fennálló külön rendelkezések irányadók. 2. §• A sertésekre és sertéstermékekre nézve bármely hatóság által megállapított legmagasabb (maximális) árak hatályukat vesztik. Ama sertéstermékek árát, amelyeket a közélelmezési miniszter a belföldi hizlalásból rendelkezésre álló, vagy külföldről behozott készletekből bocsát a közfogyasztás rendelkezésére, esetről-esetre a nevezett miniszter állapítja meg. 3. §. Az előbbi szakaszok rendelkezései nem vonatkoznak azokra a sertésekre, amelyeket a 105600—918. F. M. számú rendelet 8—10. §-ai értelmében az ott megjelölt közszükségleti célokra kötött hizlalási szerződések alapján a jelen rendelet életbelépte előtt hizlalásra már beállítottak. Ezek a sertések a korábbi rendeletekhez és a kötött szerződésekhez képest továbbra is a közfogyasztás céljára maradnak lekötve és e sertésekre nézve minden tekintetben, tehát különösen felhasználásuk, forgalomba hozataluk és átvételi áruk tekintetében az eddigi hatályban volt rendeletek rendelkezései irányadók. A jelen szerint közfogyasztásra lekötve maradó sertések hizlalásával kapcsolatos ügylet, továbbá a közélelmezési minisztérium által a közfogyasztásra rendelkezésre bocsátott sertések és sertéstermékek ügyeit, végül azokat az ügyeket, melyek az Országos Sertésforgalmi Iroda eddigi működésével kapcsolatban még folyamatban vannak, további rendelkezésig ezentúl is az említett iroda látja el, amely e részben a földmivelésügyi és a közélelmezési miniszter irányítása szerint és ellenőrzése mellett jár el. A földmivelésügyi miniszter, valamint a közélelmezési miniszter az Országos Sertésforgalmi Irodát szükség esetén egyéb tennivalók elvégzésével is megbízhatják, amennyiben pedig az Iroda további fentartása nem mutatkozik szükségesnek, annak felszámolását is elrendelhetik. 4 §• A közélelmezési miniszter, illetőleg az Országos Sertésforgalmi Iroda rendelkezése alatt álló, valamint általában a hatósági úton közfogyasztásra felhasznált (kiosztott) sertések és sertéstermékek forgalomba hozatalának módozatait és feltételeit, a kiosztható fejadagokat is beleértve, a közélelmezési miniszter szabályozhatja. 1. §• Sertéseknek közszükségleti célokra való hizlalása iránt kötött szerződés alapján a hizlalást vállaló fél az Országos Sertésforgalmi Irodával szemben amiatt, hogy az iroda a hizlalásra beállított sertéseket és a hizlalási takarmányt egészben vagy részben a szerződő féltől még a hizlalás befejezése előtt átvette, vagy más hizlalóhoz átutalta, kár vagy elmaradt haszon címén, vagy más címen követelést rendes bírói után nem érvényesíthet, ha az Országos Sertésforgalmi Iroda az átvételnél, illetőleg az átadásnál felettes hatóságnak utasítására járt el. Hasonlóképen nem érvényesíthető az Országos Sertésforgalmi Irodával szemben rendes bírói után követelés amiatt, hogy a hizlalási szerződés kikötései ellenére a szükséges hizlalási takarmány le nem szállíttatott, vagy a szerződésileg lekötött sertések át nem vétettek, ha a hizlalási takarmány leszállítását készlethiány vagy forgalmi zavarok, a sertések átvételét pedig előre nem látott akadályok tették lehetetlenné. A 4782—1917. M. E. sz. rendelettel létesített Országos Sertésforgalmi Tanács a hizlalást vállalt fél részére az Országos Sertésforgalmi Iroda terhére kártalanítást állapíthat meg, ha a fél az előbbi bekezdésekben említett esetekben saját hibáján kívül olyan kárt szenvedett, melyet a félre hárítani a méltányossággal nyilvánvalóan ellenkezik. Az Országos Sertésforgalmi Tanács ezekben az ügyekben az intézkedő hatósági szerveknek, az Országos Sertésforgalmi Irodának és a panaszos (kérelmező) feleknek meghallgatásával jár el és határozata ellen semminemű jogorvoslatnak helye nincsen. 6 §. Ezen rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1919 október 3-án. Friedrich István s k., miniszterelnök. Tolnavármegye alispánjától. 8662—1919. szám. Szekszárd r. t. város rendőrkapitányának, valamennyi járási főszolgabirónak és községi elöljáróságnak. Mérvadó tudomásul vétel, a legszélesebb körben leendő közzététel és az összes állatorvosokkal leendő külön közlés végett kiadom. Szekszárd, 1919 október 18. Forster, alispán.