Ördög Ferenc - Végh József (szerk.): Tolna megye földrajzi nevei (Budapest, 1981)

A névanyag - V. A szekszárdi járás - 90. MEDINA

Az adatközlők nem ismerték: P. Réka és orvoskut, sző. Kölesd névanyagában szerepelnek. P. Harczhegy, sz. Harc község névanyagában. P. Hof stellen Acker, sz P. Oberhof stellen, sz P. Hesszierwald, 1 P. Wiesenberg, 1 P. Sehne­kengipfl, 1 P. Sterngipfl, 1 — C: 1859., K.1: 1889., K.2: 1921. Gyűjtötte: Farkasfalvi József ált. isk. igazgató és Rónai Béla. — Adatközlők: Bors József 88, Szameth Lőrinc 74 és Szécsényi István 72 é. 90. MEDINA Medina : Medina, m, *ra, *ra, -i [C.K.P. Medina]. — T: 3937, L. 1259. — A magyar lakosság hagyománya szerint a falu neve török eredetű. Egy Mede nevű gazdag töröknek a birtoka volt. Leányait Janjának és Agatának hívták. Az egyik Janyapuszta, a másik (Sió)Agárd nevében él tovább. A szerb lakosság szerint a falu neve Mede volt, ami „mézes"-t jelent. Valamikor valóban szinte az egész falu méhészkedett. — Fcs: A környéken a falu lakóit igazságkereső medinaiak­nak emlegetik. A múltban ugyanis sokat pereskedtek, a bíróságon keresvén az igazukat. A következő tréfás mondás, szójáték járja: Agárd és Medina között Harc van. Harc falu valóban e két község között helyezkedik el. A szedresiek között a következő mondóka, szólás járja: (Elmegy valaki) Medinára, más nyakára. 1. Zrinyi utca : Renkec utca: Kis utca [Zrínyi Miklós u] U. A benne lakó Renkec nevű családról, illetve viszonylagos rövidségéről. 2. Utas,­­ba: Kölesdi utca [Kölesdi u] U. Fr. Az utóbbi fél évszázadban építették ide. Az Utas nevű dűlőhöz tartozott. A Kölesd felé vezető földútnak a belterületen levő szakasza. 3. Református temető A református felekezetűek az 1880-as évektől kezdve ide temetkeztek. 4. Hullaház Ép 5. Feső-Burgundia [Arany János U. Fr 6. Dajcs-féle-bót Vegyesbolt. Egykori tulajdonosáról. Ma az ÁFÉSZ üzemelteti. 7. Kis-hid: Sóhajok hidja Híd a Sió egy holtága fölött. Olyan rossz állapotban volt, hogy aki átért rajta, megkönnyebülten sóhajtott fel. 8. Nagy utca: Fő utca [Kossuth Lajos u] II. A falu leghosz­szabb utcája. 9. Főső méjut I, Ho. A falu É-i részén a határba vezető horhos. 10. Bikaistálló Ép. A szarvasmarha apaállatok egykori istállója és mellette a pásztorok szolgálati lakása. 11. Drót utca : Szabadság utca : Zsák­utca : Meszes utca [Szabadság u] A. Minden háznak drótkerítése volt. Nagy­hangú, nagyszájú asszonyok lakták. Egyszer a zsákutcába betévedt a meszet áruló kocsis, és csak egy zsák mészért engedték megfordulni valamelyik udvarban. 12. Kultur : Kultúrotthon : Kosut-népház : Óvasókör Ép. Ma is, a múltban is a falu közművelődésének az otthona volt. 13. Kert alja [Bajcsy-Zsilinszky ír] U. A falu legszélső utcája. Már a „kertek alatt" húzódik. 14. Templom utca [Petőfi Sándor u] UI. Az utcában levő templomról. 15. Dzsindzsa, 4­ a : Kulturpark : Hősök kertje Park. Eredetileg fűzbokrokkal és egyéb vad növényzettel borított terület, amely tájszóval: „dzsindzsa". Később kitisztogatták, rendezték, és a falu minden hősi halottja emlékére egy fát ültettek. 16. Hősök szobra Szo. Az I. világháborúban elesett falubeliek emlékére állították. 17. Presszó : Défosz-szelanáz Ép. A felszabadulás után a DÉFOSZ székháza. Újjáalakították, átépítették, és presszó lett belőle az ÁFÉSZ kezelésében. 18. Vízmű A falusi törpe vízmű központja.

Next