Tolnai Világlapja, 1904. január-március (4. évfolyam, 1–13. szám)
1904-01-17 / 3. szám
TOLNAI VILÁGLAP Színház. A Nemzeti Színház legutóbb egy bájos kis apróságot mutatott be, Erdélyi Zoltán «Megjött a papa» czímű egyfelvonásos vígjátékát. Szövege vidám, és egy ifjú házaspár első perpatvarát tárgyalja. Ruli és Rózsi fiatal házasok, akik pár héttel a mézeshetek után összekapnak. Az asszonyka azonnal levelet irt Szegeden lakó özvegy atyjának: jöjjön érte és vigye magával. Közben azonban a fiatalok kibékülnek és az asszonyka bűnbánóan megvallja, hogy segítségül hívta a papát. Szeretnék meg nem történtté tenni a dolgot, de a levél már elment és a papa visszairt, hogy estére megérkezik. A házasfelek elhatározzák, hogy szinleg fönntartják a haragot és alkalmat adnak a papának, hogy őket kibékítse, ha már idefáradt szegény! Az aszszony kimegy a vonatra az apja elé, a férj pedig műrombolást csinál, halomra dönti a bútorokat, letépi a függönyöket, hogy az após zűrzavart lásson. Ekkor betoppan az após, aki a keleti pályaudvar helyett a nyugatin érkezett és így nem találkozott a leányával. A rajtakapott férj megvallja a hunczutságot és az apa erre elhatározza, hogy megbünteti szeleburdi kis leányát. Először keményen leszidja és aztán kényszeríteni fogja, hogy vele menjen — máskor ne jusson eszébe őt minden ostobaságért feltelegrafálni! Rózsi hazajön, komolyan összevész a férjével, amiért az — az apa tanácsára — olyan könnyen hazaengedné őt. öt percz múlva ismét szent a béke és a papa boldogan elzónázott Szegedre. A Vígszínház egy rendkívül bájos vígjátékkal mulattatja közönségét. Molnár Ferencz, akinek már a «Doktor úr» czimű bohózata oly nagy sikert ért, most «Józsi» czimen egy kitűnő vígjáték keretében bemutatja a vásott pesti gyereket. Egy szép asszony válni készül az ő együgyü urától és egy doktorba szerelmes, aki a barátnőjének udvarol. Gyanúba akarná hát keverni a barátnőjét és erre a czélra ráuszít egy veszedelmes asszonybolonditót. A gavallér szívesen elvállalja a neki szánt szerepet, majd gyanúba keveri ő az asszonykát és kiábrándítja ő a szerelmes doktort, de alaposan! Akkor aztán — mire a szép asszony is megszabadul az urától — majd szíthatja a szerelem tüzét a doktor szívében. Kieszelve jól volt, de közbe jő a vásott Józsi gyerek, feje tetejére állítja az egész intrikát az ő rakonczátlan kotnyeleskedésével. Palágyi Lajos, a «Rabszolgák» szerzője. Nagy érdeklődéssel nézett a közönség, író és művész világ Palágyi Lajos «Rabszolgák» czímű drámai költeményének előadása elé. Palágyi, aki a bölcselkedő költészetnek kiváló művelője, habár a tisztán lírai költészetben lüktet költői volta a legerősebben, maga is aggodalommal tekintett az előadás elé, mert az ő nagy költeménye a «Rabszolgák» a színpadon nem maradt meg annak a szép költeménynek, amely az valóban. Hatott a szívre, a képzelemre, de azért azt a hatást, melyet mint könyv, mint olvasmány tesz az emberre, a színpadon nem érte el, mégis mindenki azzal távozott a színházból, hogy értékes, maradandó becsű irodalmi terméket ismert meg. Palágyi Lajos egyike a legtermékenyebb költőinknek. Öt verskötete : Küzdelmes évek, Magános után, Komor napok, Bibliai emlékek, Nemzeti dalok, valamint másik drámai költeménye «Az ifjú szerzetes» közkézen forog. Nemes szívek munkája. VII. kerületi szegény iskolás gyermekek napközi otthona. (A napközi otthon javára rendezett gyermekelőadás.) Egypár úri asszonyunk a téli összejövetelt ugyancsak ki tudta használni a szegények gyámolítására. Tudják, hogy milyen nyomor üt tanyát a szegény emberek hajlékában most, télvíz idején. Ezen pedig segíteni akart az ő jó szívük. Ez lebegett az ő lelki szemeik előtt, midőn megalakították a VII. kerületben az iskolás gyermekek számára a «Napközi Otthont.» Az egyesület élére állították azt az asszonyt, akiről nemcsak tudják, de általánosan ismert dolog, hogy a jótékonyság terén mindig a legnagyobb tevékenységet fejtette ki, a legnagyobb áldozatokat hozta. Ez az asszony Ehrlich G. Gusztávné. Az áldott jószivű úriasszony korán reggel már az üzletben tevékenykedik és szívességével, finomsággal szolgálja ki a vevőket. Ám bokros teendői közben is tud magának annyi időt szakítani, hogy utána lásson az általa vezetett jótékonyegylet működésének. Milyen gyöngéden érző szív lakhatik ebben az úrnőben. A saját gondjait még szaporítja ránézve teljesen idegen anyák gondjaival. Mennyit fáradhatott, míg elegendő áldozatként emberbarát támogatását megszerezte. Elsősorban megnyerte az áldásos eszmének férjét, Ehrlich G. Gusztávot, aki nagy népszerűségnek örvend a fővárosban, nem is hívják másként, mint a gazdag kályhagyárosnak. A földi javak nem tették érzéketlenné az emberek szűkölködése és nyomora iránt. G7