Tolnai Világlapja, 1904. január-március (4. évfolyam, 1–13. szám)

1904-01-17 / 3. szám

TOLNAI VILÁG­LAP Színház. A Nemzeti Színház legutóbb egy bájos kis apró­ságot mutatott be, Erdélyi Zoltán «Megjött a papa» czímű egyfelvonásos vígjátékát. Szövege vi­dám, és egy ifjú házaspár első perpatvarát tárgyalja. Ruli és Rózsi fiatal házasok, akik pár héttel a mé­zeshetek után összekapnak. Az asszonyka azonnal le­velet irt Szegeden lakó özvegy atyjának: jöjjön érte és vigye magával. Közben azonban a fiatalok kibékülnek és az asszonyka bűnbánóan megvallja, hogy segítségül hívta a papát. Szeretnék meg nem történtté tenni a dolgot, de a levél már el­ment és a papa visszairt, hogy estére megérkezik. A házasfelek elhatározzák, hogy szinleg fönntart­ják a haragot és alkalmat adnak a papának, hogy őket kibékítse, ha már idefáradt szegény! Az asz­­szony kimegy a vonatra az apja elé, a férj pedig műrombolást csinál, halomra dönti a bútorokat, le­tépi a függönyöket, hogy az após zűrzavart lás­son. Ekkor betoppan az após,­­ aki a keleti pá­lyaudvar helyett a nyugatin érkezett és így nem találkozott a leányával. A rajtakapott férj meg­vallja a hunczutságot és az apa erre elhatározza, hogy megbünteti szeleburdi kis leányát. Elő­ször keményen leszidja és aztán kényszeríteni fogja, hogy vele menjen — máskor ne jusson eszébe őt minden ostobaságért feltelegrafálni! Rózsi hazajön, komolyan összevész a férjével, amiért az — az apa tanácsára — olyan könnyen hazaengedné őt. öt percz múlva ismét szent a béke és a papa boldogan elzónázott Szegedre. A Vígszínház­ egy rendkívül bájos víg­játékkal mulattatja közönségét. Molnár Ferencz, akinek már a «Doktor úr» czimű bohózata oly nagy sikert ért, most «Józsi» czimen egy kitűnő vígjáték keretében bemutatja a vásott pesti gyereket. Egy szép asszony válni készül az ő együgyü urától és egy doktorba szerelmes, aki a barátnőjének udvarol. Gyanúba akarná hát ke­verni a barátnőjét és erre a czélra ráuszít egy veszedelmes asszonybolonditót. A gavallér szívesen elvállalja a neki szánt szerepet, majd gyanúba ke­veri ő az asszonykát és kiábrándítja ő a szerelmes doktort, de alaposan! Akkor aztán — mire a szép asszony is megszabadul az urától — majd szít­hatja a szerelem tüzét a doktor szívében. Kieszelve jól volt, de közbe jő a vásott Józsi gyerek, feje tetejére állítja az egész intrikát az ő rakonczátlan kotnyeleskedésével. Palágyi Lajos, a «Rabszolgák» szerzője. Nagy érdeklődéssel nézett a közönség, író és művész világ Palágyi Lajos «Rabszolgák» czímű drámai költeményének előadása elé. Palágyi, aki a bölcselkedő költészetnek kiváló művelője, habár a tisztán lírai költészetben lüktet költői volta a leg­erősebben, maga is aggodalommal tekintett az elő­adás elé, mert az ő nagy költemény­e a «Rabszolgák» a színpadon nem maradt meg annak a szép költe­ménynek, amely az valóban. Hatott a szívre, a kép­­zelemre, de azért azt a hatást, melyet mint könyv, mint olvasmány tesz az emberre, a színpadon nem érte el, mégis mindenki azzal távozott a színház­ból, hogy értékes, maradandó becsű irodalmi ter­méket ismert meg. Palágyi Lajos egyike a legtermékenyebb köl­tőinknek. Öt verskötete : Küzdelmes évek, Magános után, Komor napok, Bibliai emlékek, Nemzeti da­lok, valamint másik drámai költeménye «Az ifjú szerzetes» közkézen forog. Nemes szívek munkája. VII. kerületi szegény iskolás gyermekek napközi otthona. (A napközi otthon javára rendezett gyermekelőadás.) Egypár úri asszonyunk a téli összejövetelt ugyancsak ki tudta használni a szegények gyámo­­lítására. Tudják, hogy milyen nyomor üt tanyát a szegény emberek hajlékában most, télvíz idején. Ezen pedig segíteni akart az ő jó szívük. Ez le­begett az ő lelki szemeik előtt, midőn megalakí­tották­ a VII. kerületben az iskolás gyermekek szá­mára a «Napközi Otthont.» Az egyesület élére állították azt az asszonyt, akiről nemcsak tudják, de általánosan ismert do­log, hogy a jótékonyság terén mindig a legna­gyobb tevékenységet fejtette ki, a legnagyobb ál­dozatokat hozta. Ez az asszony Ehrlich G. Gusz­­távné. Az áldott jószivű úriasszony korán reggel már az üzletben tevékenykedik és szívességével, fi­nomsággal szolgálja ki a vevőket. Ám bokros te­endői közben is tud magának annyi időt szakí­tani, hogy utána lásson az általa vezetett jótékony­egylet működésének. Milyen gyöngéden érző szív lakhatik ebben az úrnőben. A saját gondjait még szaporítja ránézve teljesen idegen anyák gondjai­val. Mennyit fáradhatott, míg elegendő áldozatként ember­barát támogatását megszerezte. Első­sorban megnyerte az áldásos eszmének férjét, Ehrlich G. Gusztávot, aki nagy népszerűségnek örvend a fő­városban, nem is hívják másként, mint a gazdag kályhagyárosnak. A földi javak nem tették érzéket­lenné az emberek szűkölködése és nyomora iránt. G7

Next