Tolnai Világlapja, 1907. október-december (7. évfolyam, 41–52. szám)
1907-11-17 / 47. szám
ról, amellett bitorló is volt, aki az előbbi király egyik felesége rabszolganőjének volt a fia és így, mint törvénytelen fia, nem is tarthatott igényt a trónra. Mégis — a francziák segítségével — sikerült neki a királyi hatalmat megszerezni, de nem becsülte meg magát és most tízévi uralkodás után franczia pártfogói fosztották meg trónjától. A detronizálás szertartása a mandarinok, főpapok és a franczia hatóságok részvételével, nagyon ünnepélyesen folyt le. A király felolvasott egy oklevelet a következő tartalommal: „Daczára erkölcstelen és léha életemnek, tiz esztendeig képes voltam megtartani a trónt. Az uralkodás gondjai azonban súlyos beteggé tettek s azért átadom az uralkodás gondjait az ötödik herczegnek, Vinh-Song fiamnak." A trónfosztással egyidejűleg megtörtént a 8 éves kis király koronázása is. Diszes ruhába öltöztették, átadták neki az ország pecsétgyűrűjét és több régi elefántcsont táblácskát, melyekre az ország törvényeit vésték. A gyermekkirály persze mit sem értett ebből a czerimóniából, némán állt, amíg a mandarinok ráruházták a hatalmat. Aztán leült a trónszékre — így ábrázolja itt bemutatott képünk — és meghallgatta Levecque franczia főkormányzó beszédét, aki a következőket mondta: „Átadom felségednek a franczia köztársaság üdvözletét! Kérem, hogy uralkodása első napján vegye föl a Duy-Tan nevet (amely annyit tesz: „a reformok barátja") és ez legyen szimbóluma annak, hogy mindig modern szellemben fogja vezetni az állam gépezetét!" Szájtátva bámult a szegény kisgyermek a fényes díszruhába öltözött idegenre, akinek persze egy szavát se értette. Hanem az bizonyos, hogy ez a kis király nem sok vizet fog zavarni Annamban és így a francziák „modern szellemben" fognak gazdálkodhatni. Egy napig tartott a kis király dicsősége. Másnap visszavitték a szobájába, odaültették a tanulóasztala mellé és a kisfiú tovább magolta a sok évszázados könyvet és szentírást. Mert Annamban olyan a fölfogás, mint Kínában: a legnagyobb erény a tudás . . . A Lago-Maggiore áradása Míg nálunk, sajnos, egyáltaláb n elmadt az őszi esőzés, addig Európa déli és nyugati részén olyan felhőszakadások dúltak, hogy az áradások Ausztria nyugati tartományaiban, Svájzban, Olaszországban és Délfrancziaországban jelentős károkat okoztak. Svájczban Zürich környékén is megdagadtak a kisebb-nagyobb hegyi tavak és folyók. A ha- Brand Adolf, berlini hírlapíró, aki Bülow birodalmi kanczellárt természetellenes üzelmekkel vádolta s ezért másfélévi fogságra ítélték. Brand ezelőtt szeminarista volt, majd könyvkereskedő lett s csak később lépett irói pályára. A német birodalmi kanczellár pöre. A beteg Eulenburg herczeg (1) a pör egyik tanuja, két fia (2, 3) kíséretében távozik a tárgyalásról, melyen védekezett azon vádak ellen, melyek ellene a Harden-Moltke perben fölmerültek.