Tolnai Világlapja, 1927. április-június (27. évfolyam, 15–27. szám)

1927-04-20 / 17. szám

40 PSlfísdeatsk «. spa*agöl«riáth«i WUUtsát A spanyol­ ufilha­jstroftuyhulláma néhányszor még jelentkezni fog, tie egyre gyöngülő erővel Az emberiséget pusztító, szörnyű járványoknak, a pestisnek, leprának útját állta az orvosi tudomány, de vannak még ma is, elég nagy szám­mal járványos betegségek, amelyek több-kevesebb sikerrel dacolnak a tudomány erőfeszítéseivel. Ezek közül a legkülönösebb a spa­nyolnátha, amely a világháború vége felé, 1918 nyarán lépett fel és kü­lönösen tüdőgyulladással párosulva rettenetes módon szedte áldozatait világszerte. Azóta minden évben jelentkezik ismét ez a fertőző betegség, különö­sen kora tavasszal s ha nem is olyan rosszindulatú, mint első fellépése idején, azért még mindig félelmes betegség, mert a náthaláz könnyen tüdőgyulladással, bélhuruttal, az orr­üregek és a légzőcsövek­ gyulladásá­val kapcsolódhatik s ezen kompliká­ciók miatt igen könnyen halálos ki­menetelű lehet. A náthaláz magában az ártatlanabb természetű betegségek közé tartozik. Csak azáltal válik veszedelmessé, hogy előkészíti a talajt a szervezet­ben egyéb betegségek, különösen pe­dig a tüdőgyulladást okozó bacillusok megtelepedésére. Így keletkeznek aztán az úgynevezett „komplikációk", amelyek aztán halálos betegséggé súlyosíthatják a magában véve ártat­lan lefolyású náthalázat. Ezek a félelmetes komplikációk okozták, hogy a legutóbbi évek spa­nyol járványai több mint 15 millió embert öltek meg, tehát ez az elég ártatlannak látszó járvány nagyobb pusztítást végzett az emberiség sorai­ban, mint maga a világháború. Ne aae ennedjen többet tyúkszemével. A Rádió tyúkszemirtó-tapasz fájdalom nélkül né­hány nap alatt végleg eltávolítja. Ara 1 csomag 1­i0 fillér, postán 3 csomag 1 , 70 fillér és portó,­lvészlet: Czézner M. Budapest, VII. Peterdy u. 39 Egyedül Európában 2 és fél mil­lióra tehető a spanyolnátha áldoza­tainak a száma. Németországban kö­zel 1 millió ember halt meg nátha­lázban. Indiában pedig az angol ki­mutatások szerint 6 millió ember ha­lálát okozták a legutóbbi évek spa­nyol járványai. Ez a félelmes járvány nem volt is­meretlen már a régi idők orvosai előtt sem, mert a náthaláz régóta pusztítja már az emberiséget. A jár­vány első részletes leírása 1510-ből való, amikor éppen úgy, mint 1918-ban Spanyolországból indult le, s pusztítva rohant végig egész Euró­pán. Azóta minden 20—30 évben föl­éled a járvány. Több egymásután kö­vetkező évben megismétlődik, de közben egyre gyengül a járványhul­lántok ereje. Különben a szédítő gyorsan terjedő járványok közé tar­tozik s meggátlására eddig minden egészségügyi rendszabály hiábavaló­nak bizonyult. A legkülönösebb, hogy a járvány hosszú ideig szünetel s aztán megint fellobban, mint a hamu alatt szuny­nyadó parázs, látszólag minden ok nélkül. A fertőző betegségek bacillusaival foglalkozó tudomány azonban kiderí­tette, hogy valamennyi járvány, így a spanyolnátha időnkénti megújulá­sának is mélyen fekvő okai vannak, valamint annak is, hogy a járványok újabb hullámai egyre gyengülnek, jó ideig egészen elülnek, h­ogy aztán megint tombolva törjenek fel. Koch Róbert felfedezése óta tud­juk, hogy a fertőző betegségiek ter­jedését a bacillusok átvitele okozza. Schueppe pedig kimutatta, hogy van­nak egészséges „bacillushordozók" is, vagyis olyan emberek, akik a leg­védelmesebb betegségek, tífusz, ko­lera, diftiritisz s hasonló betegségek bacillusait hordozzák magukban sok­szor egész életükön át s amellett tel­jesen egészségesek. De bacillusaik­kal másokat megfertőzhetnek. Az ilyen bacillushordozók­­ kiinduló pontjai a megújuló járványoknak, így a spanyolnáthának is. A járványok erejének csökkenését pedig az okozza idővel, hogy a bacil­lusok életereje, szaporodóképessége megfogyatkozik, ha huzamosabb időn át nem juthatnak fertőzetlen em­berbe. A már fertőzöttek szervezete ugyanis bizonyos fokú ellenállásra tesz szert, éppen a fertőzés következ­tében, mert a szervezet ellenmérget termel a bacillusok leküzdésére. Mi­helyt azonban a bacillusok egészsé­ges áldozatokhoz jutnak, újra fellob­ban a járvány ereje. Ha már majd­nem mindenki átesett bizonyos mér­tékben a bajon, akkor a járvány ma­gától megszűnik. Az amerikai Topley egereken bi­zonyította be, hogy a járványos beteg­ségek ilyen természetűek. Egy ket­recben együtt élő sok egér közé egy tífuszos patkányt helyezett. Rövid idő alatt tífuszjárvány tört ki az egér­faluban. Az egyik egér súlyosan meg­betegedett, a másik könnyebben, volt, amelyik egészséges maradt. Te­hát a járvány, éppúgy folyt le, mint az emberek között szokott végbe­menni. Az egerek is szervezetük egyéni ellenállóképessége szerint bir­kóztak meg a fertőző bajjal. Egy,idő múlva magától megszűnt a járvány­­ az egérfaluban. A bacillushordozók­kal szemben megvédelmezte a többit a már kiáltott betegség. Mihelyt azon­ban új, egészséges egeret vitt Topley ebbe az egérfaluba, nemcsak ez bete­gedett meg, hanem új erővel tört ki a járvány a többiek között is. S vala­hányszor megismételte ezt a kísérle­tet, mindannyiszor újra kitört a jár­vány. Így áll a­­dolog a spanyolnáthával is. Minden 20—30 évben megújul a járvány, mert ezalatt új, még meg nem fertőzött nemzedék nő fel. De az egymásután következő járványhul­lám­ok erejének folyton csökkennie kell, mert egyre több lesz a betegsé­gen átesettek száma. Viszont minden járvány, így a spanyolnátha is a leg­virágzóbb, legéleterősebb ifjúságból szedi legnagyobb számmal áldozatait, mert ezeknek a fertőzetlen szerve­zete legkevésbé ellenállóképes a ba­cillusokkal szemben. Régóta kutatják már az orvosok a spanyolnátha bacillusait. Már Pfeif­­fer, Koch Róbert tanítványa végzett alapos kutatásokat ebben az irány­ban, ő az úgynevezett influenza-ba­cillusokban vélte feltalálni a spanyol­nátha okozóit. Valóban a betegek váladékában, ha már komplikációk, más betegségek is jelentkeztek, meg is lehet találni mindig ezeket a bacil­lusokat is. Kiderült azonban, hogy a betegség kezdetén ezeknek a bacillu­soknak a jelenléte nem mutatható ki, ezek már csak társuló bacillusok, gummiharisnyák SzÖvOU poroz Megakadályozzák a kivágott fó­cipőkben a boka megduzza­­n­dását. Megőrzik a lábuk szép karcsú formáját, amellett a harisnya alatt teljesen látha­tatlanul viselhetők. Visszeres, dagadt vagy gyenge lábizü­letűeknek, mindenkinek ki sokat jár vagy áll, nélkülöz­hetetlen a szükségleti cikk. Az ország legelső szaküzlete gummiharisnyá­kban Untot 1­1 orvosi mű­- és küt­flBIGN­ 1.­szergyár Budapest,­ IV. Petőfi Sándor u­cca 17. Telefon 213-711.­­ Az általá­nos érdeklődésre való tekintettel, elsőrendű szakember vezetése mellett, korin­t guinral­­® harisnya osztályt létesítettünk, hol minden pár gummiharisnya előzetes szakszerű vizs­gálat és próba után lesz kiszolgáltatva. Kérje új ismertető árjegyzékünket ! KERESZTELT zongorái legjobbak f Ilirneves zongoraterme Budapest, Vilmos császár út 21 sz.

Next