Tolnai Világlapja, 1929. április-június (31. évfolyam, 14–26. szám)
1929-06-12 / 24. szám
A Fővárosi Operettszínház újdonsága Varietében vagyunk. Első szám egy táncosnő. Majd egy akrobatacsoport következik. Most meg a zsonglőrök szórakoztatnak bennünket humorosan előadott hajmeresztő produkcióikkal. De jön a bűvész, a híres illuzionista Chatrams pompás mutatványokkal. Vizet varázsol elő a színüktig rizzsel telt tálból. Yir-U^^T gokat növeszt a szemünk láttára.-rfjSfflB A piros zsebkendő egy pillantás alatt kék színűvé változik, majd újból visszavarázsolódik pirossá. Egy üres szekrényből elővarázsolja aztán a segédjét, Alexandert, hogy megkezdhesse legnagyobb mutatványának bemutatását, a gondolatátvitel csodáit. A bűvész lemegy a négzőtérre, ahol egy gyönyörű leányon akad meg a tekintete. A leány nyakán egy aranylánc csüng, amely pókalakú zsuzsában végződik. A bűvész elkéri at lánytól a nyakláncot, hogy az azt a mutatványnál föl- használhassa. A lány odaadja a láncot, de a mellette ülő férfi tiltakozik ez ellen. A bűvész mégis magánál tartja a láncot s már viszi is a hajóhídon föl a színpadra. A férfi utána rohan, a híd közepén utóléri. Hirtelen sötétség borul a nézőtérre majd egymásután két revolver lövés dördül el. Mire világos lesz, az ismeretlen férfi holtan fekszik a nézőteret a színpaddal öszszekötő úgynevezett hajóhídon. A rendőrség lezárja a varieté, illetőleg a színház összes ajtaját. Gyilkosság történt, senki sem távozhat el addig, amíg a tettes meg nem kerül. Telefonhívásra megérkezik Riley rendőrfelügyelő, aki személyesen vezeti a nyomozást. A meggyilkolt emberhez ketten álltak legközelebb, a bűvész és a segédje. Ezen az alapon indul meg a nyomozás, amely két felvonáson keresztül tart és bővelkedik izgalmasabbnál izgalmasabb részletekben. A közönség állandóan belejátszik a színészek játékába, mert a színészek egy része a nézőtéren ül. Végül is kiderül, hogy ki a tettes és hogy miért gyilkolt az illető. Olvasóinknak persze nem áruljuk el a végső megoldást, mert így, ha megnézik a darabot, elesnek a legizgalmasabb szórakozástól az állandó találgatástól, amelyre a darab egyes jelenetei bő alkalmat adnak. Foulton Oursler és Lowel Brentano amerikai szerzők ilyen furcsa darabot írtak a közönség szórakoztatására. Nálunk most a Fővárosi Operettszínház mutatta be ezt a különös, hol humoros, hol tragikomikus helyzetekben bővelkedő színdarabot, amely Zágon István fordításában „A pók" címet nyerte. Nyár van. A színházdirektorok sok mindennel próbálkoznak, hogy becsalogassák a publikumot a nézőtérre. Ez a darab nálunk teljesen újszerű, mert egy bűnügyi nyomozás minden egyes fázisa úgyszólván a szemünk előtt játszódik le. Szabolcs Ernő, a darab rendezője nagyon sok trükköt eszelt ki, hogy az előadást minél változatosabbá tegye. A bűvészt Kabos Gyula játssza s azzal lepte meg a nézőközönséget, hogy pompás, valódi bűvészmutatványokat produkált. " -„.. t prkált. A nagyszemélyzetű darabban Székely Lujza, Gombaszögi Ella, Horváthy Elvira, Kertész Dezső, Sarkadi, Baló, Radó, Balassa, Rubinyi, Vendrey, Gál, Déry jutottak hálás szerepekhez. A varietéjelenetben valódi artistaszámokat láttunk, így tehát a közönség varietét és színházat kapott egy estén. Remélhetőleg ez a produkció, amely Amerikában óriási sikert aratott, nálunk is megtalálja az utat a közönséghez. M Vendrey Ferenc: „A pók.." — Fővárosi Operettszínház. i£9 fl IS jH fl I v Kertész Dezső. ^ „A pók." Fővárosi Operettszínház Horváthy Elvira. „A pók." Fővárosi Operettszínház. (Áldor felv.)