Tolnai Világlapja, 1931. július-szeptember (31. évfolyam, 27–40. szám)

1931-07-22 / 30. szám

A benzinmotoros autó viharos gyor­sasággal hódította meg a világot, s kényelmes, nélkülözhetetlen közleke­dési­ eszközzé lett. Szerkezete idővel egyre tökéletesedett s egy modern autó igazán pompás jószág. Kétség­telen azonban, hogy az autó még nem érte el fejlődésének csúcspontját. A jövő autója semmiesetre sem lesz a maihoz hasonló szerkezetű. Hogy milyen, azt ma még nem tudjuk eldönteni, mert ezer és ezer terv forr és csiszolódik a mérnökök agyában és a kísérleti laboratóriumokban. A tökéletesebb autó után való vágyakozást jelenti már az is, hogy a mai benzinmotoros autót légcsavar­ral próbálják kombinálni. Az ilyen légcsavaros autónál a motor nem a kerekeket forgatja, hanem a lég­csavart s a kocsi a légcsavarral fúródik a levegőbe s rohan előre, olyanfor­mán, mint a repülőgép, csakhogy éppen a földön marad, de gyönge motorral is igen nagy gyorsaságot érhet el. Vannak kísérletezők, akik az olcsó nyersolajjal működő motort akarják autómotorrá tökéletesíteni, mások meg az ősi gőze­ hajtott autót szeretnék a benzinmotoros autónál tökéletesebbé tenni. A sok próbálkozás közül azonban egyik sem keltett olyan viharos ér­deklődést, mint a rakétaautó. A rakéta lényegében igen egyszerű mozgató szerkezet. A rakéta is rob­banásokkal dolgozik, összepréselt gáz­anyagok sorozatos robbanásaival, mint a többi motorok, de azért mégis na­gyon eltér tőlük. Azok a felrobbant gáz nyomásából kapott erőt a motor du­gattyújának a mozgására használják föl s ezt a mozgást viszik át az át­tételek a kerekek forgatására az autó­nál. A rakéta is gázrobbanással dol­gozik, még pedig úgy, hogy az égő­térben villamos szikrával felrobban­tott gáz előrelökő hatást fejt ki a rakétára, illetőleg a vele felszerelt autóra, így a rakétánál a gáz rob­banó ereje egyenesvonalú mozgást hoz létre, anélkül, hogy áttételek csökkentenék a rakétamotor által termelt mozgató erőt. A rakétamotor állandóan löveli magából a felrobbantott gázt, mint a gépfegyver a golyót s a csatornáiból kilövelt gáz lökőereje hajtja előre a rakétával összefüggő szerkezetet. Először egy német autógyáros, Opel p­róbált rakétát szerelni az autóra, kísérletei hosszú időn át foglalkoz­tatták az elmúlt évben a világsajtót, de a kísérletek végül kudarccal vég­ződtek, mert az első rakétaautó fel­robbant. De a rakétaautó eszméjét ez a robbanás nem ölte meg. Már ebben az időben többen voltak, akik a raké­ta­motor problémájával foglalkoztak. A rakéta-konstruktőrök között már régen kitűnt egy német mérnök, Wa­­lter Max, aki szívós kitartással dol­gozott a rakétamotor tökéletesítésén. Dr. Heylandt vegyészmérnök csatka­kozott utóbb kísérleteihez s együttes munkával készítettek egy rakéta­autót. .A feltalálók annyit már elárul­tak féltve őrzött titkaikból, hogy gé­pük folyékony tüzelőanyaggal és tiszta cseppfolyósított oxigénnel dolgozik. A gép rakétamotorja meglepően nagy erőt fejt ki és bámulatos kisméretű. A feltalálók nemrégen Berlin mel­lett, Britzben bemutatták új szerke­zetű autójukat, mely a kezdet tökélet­lenségéhez mérten, igen jól működött. Az eddig elért eredmények alapján joggal remélhetjük, hogy a rakétagép­kocsi problémája hamarosan megol­dást nyer. Ez azonban korántsem j­elenti azt, hogy ezzel a szárazföldi közlekedési eszközök száma szaporo­dott eggyel és a rakéta nemsokára ki fogja szorítani a közönséges autó­motorokat. Pontos számítások és kí­sérletek kimutatták ugyanis, hogy a rakéta, mint motor, erőkifejtés és gazdaságos működés tekintetében csak akkor lehetne a mai motorok komoly versenytársa, ha az autónak, melyet hajtani kell, alkalma nyílnék órán­ként több, mint háromezer km­-es sebességgel száguldani. Kisebb sebes­ségeknél a rakétamotor nem fejt ki elegendő mozgató erőt és a tüzelő­anyag ereje legnagyobbrészt hasz­nálatlanul puffog el. Ilyen gyorsaság­g­al haladó kocsit azonban nem lehet píteni s ha lehetne, akkor sem ve­hetnék hasznát, mert szárazföldön ekkora gyorsasággal haladni kép­telenség. Mire való tehát akkor a rakéta­autó ? — kérdi erre minden bizonnyal az olvasó. Nos, azért a rakétaau­tó­nak nagyon fontos missziója vann. Mert ha a szárazföldön nem is, annál fontosabb szerephez jut majd a rakéta­gép akkor, ha a világűrbe való utazást fogja megkísérleni az emberi merész­ség. A világegyetem automobiljait, az űrhajókat ugyanis rakétákkal fogják hajtani s erős, tökéletes rakétamo­torok szárnyain jutunk majd el a Holdra és a többi égitestekre. Amíg azonban a rakétát idáig fejleszthetjük, alaposan tökéletesítenünk kell, köz­vetlen közelről tanulmányoznunk, sze­szélyeit kiismernünk, hogy szerkeze­tét folytonosan javítva, megalkot­has­suk az űrhajók mozgatására alkalmas rakétamotort. Ezért építik a tudósok a rakétát automobilokba, hiszen ez a legkönnyebb módja annak, hogy maguk előtt lássák és tanulmányozzák ennek a ma még szeszélyes és töké­letlen szerkezetnek a működését. A rakétaautó voltaképpen tehát egy közbeeső lépcső az űrhajózás felé, egy láncszem a találmányok abban a lán­colatában, melyek az ember hatalmát a bolygókra is ki fogják terjeszteni. A raki­taautó bámulatosan kicsiny, a Jó nagyteljesítményű motorja. 16 Családi párbeszéd. Az asszony: Én azt hiszem minden férfi hülye. A férj: Tévedsz, kedvesem, vannak akik agglegények maradnak. Törvény esiök­. Bíró: Tud valamit a mentségére fel­hozni? Vádlott: Igenis. Bíró: Mit ? Vádlott: Azt, hogy nagyot hallok és így nem hallhattam a lelkiismeretem szavát. Csemegebolt. — 4? egypengés, vagy az egypeng a­húszas narancsból parancsol uraságod? — Mi a különbség a kettő közt? — Húsz fillér.

Next