Tolnai Világlapja, 1931. július-szeptember (31. évfolyam, 27–40. szám)
1931-07-22 / 30. szám
A benzinmotoros autó viharos gyorsasággal hódította meg a világot, s kényelmes, nélkülözhetetlen közlekedési eszközzé lett. Szerkezete idővel egyre tökéletesedett s egy modern autó igazán pompás jószág. Kétségtelen azonban, hogy az autó még nem érte el fejlődésének csúcspontját. A jövő autója semmiesetre sem lesz a maihoz hasonló szerkezetű. Hogy milyen, azt ma még nem tudjuk eldönteni, mert ezer és ezer terv forr és csiszolódik a mérnökök agyában és a kísérleti laboratóriumokban. A tökéletesebb autó után való vágyakozást jelenti már az is, hogy a mai benzinmotoros autót légcsavarral próbálják kombinálni. Az ilyen légcsavaros autónál a motor nem a kerekeket forgatja, hanem a légcsavart s a kocsi a légcsavarral fúródik a levegőbe s rohan előre, olyanformán, mint a repülőgép, csakhogy éppen a földön marad, de gyönge motorral is igen nagy gyorsaságot érhet el. Vannak kísérletezők, akik az olcsó nyersolajjal működő motort akarják autómotorrá tökéletesíteni, mások meg az ősi gőze hajtott autót szeretnék a benzinmotoros autónál tökéletesebbé tenni. A sok próbálkozás közül azonban egyik sem keltett olyan viharos érdeklődést, mint a rakétaautó. A rakéta lényegében igen egyszerű mozgató szerkezet. A rakéta is robbanásokkal dolgozik, összepréselt gázanyagok sorozatos robbanásaival, mint a többi motorok, de azért mégis nagyon eltér tőlük. Azok a felrobbant gáz nyomásából kapott erőt a motor dugattyújának a mozgására használják föl s ezt a mozgást viszik át az áttételek a kerekek forgatására az autónál. A rakéta is gázrobbanással dolgozik, még pedig úgy, hogy az égőtérben villamos szikrával felrobbantott gáz előrelökő hatást fejt ki a rakétára, illetőleg a vele felszerelt autóra, így a rakétánál a gáz robbanó ereje egyenesvonalú mozgást hoz létre, anélkül, hogy áttételek csökkentenék a rakétamotor által termelt mozgató erőt. A rakétamotor állandóan löveli magából a felrobbantott gázt, mint a gépfegyver a golyót s a csatornáiból kilövelt gáz lökőereje hajtja előre a rakétával összefüggő szerkezetet. Először egy német autógyáros, Opel próbált rakétát szerelni az autóra, kísérletei hosszú időn át foglalkoztatták az elmúlt évben a világsajtót, de a kísérletek végül kudarccal végződtek, mert az első rakétaautó felrobbant. De a rakétaautó eszméjét ez a robbanás nem ölte meg. Már ebben az időben többen voltak, akik a rakétamotor problémájával foglalkoztak. A rakéta-konstruktőrök között már régen kitűnt egy német mérnök, Walter Max, aki szívós kitartással dolgozott a rakétamotor tökéletesítésén. Dr. Heylandt vegyészmérnök csatkakozott utóbb kísérleteihez s együttes munkával készítettek egy rakétaautót. .A feltalálók annyit már elárultak féltve őrzött titkaikból, hogy gépük folyékony tüzelőanyaggal és tiszta cseppfolyósított oxigénnel dolgozik. A gép rakétamotorja meglepően nagy erőt fejt ki és bámulatos kisméretű. A feltalálók nemrégen Berlin mellett, Britzben bemutatták új szerkezetű autójukat, mely a kezdet tökéletlenségéhez mérten, igen jól működött. Az eddig elért eredmények alapján joggal remélhetjük, hogy a rakétagépkocsi problémája hamarosan megoldást nyer. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy ezzel a szárazföldi közlekedési eszközök száma szaporodott eggyel és a rakéta nemsokára ki fogja szorítani a közönséges autómotorokat. Pontos számítások és kísérletek kimutatták ugyanis, hogy a rakéta, mint motor, erőkifejtés és gazdaságos működés tekintetében csak akkor lehetne a mai motorok komoly versenytársa, ha az autónak, melyet hajtani kell, alkalma nyílnék óránként több, mint háromezer km-es sebességgel száguldani. Kisebb sebességeknél a rakétamotor nem fejt ki elegendő mozgató erőt és a tüzelőanyag ereje legnagyobbrészt használatlanul puffog el. Ilyen gyorsasággal haladó kocsit azonban nem lehet píteni s ha lehetne, akkor sem vehetnék hasznát, mert szárazföldön ekkora gyorsasággal haladni képtelenség. Mire való tehát akkor a rakétaautó ? — kérdi erre minden bizonnyal az olvasó. Nos, azért a rakétaautónak nagyon fontos missziója vann. Mert ha a szárazföldön nem is, annál fontosabb szerephez jut majd a rakétagép akkor, ha a világűrbe való utazást fogja megkísérleni az emberi merészség. A világegyetem automobiljait, az űrhajókat ugyanis rakétákkal fogják hajtani s erős, tökéletes rakétamotorok szárnyain jutunk majd el a Holdra és a többi égitestekre. Amíg azonban a rakétát idáig fejleszthetjük, alaposan tökéletesítenünk kell, közvetlen közelről tanulmányoznunk, szeszélyeit kiismernünk, hogy szerkezetét folytonosan javítva, megalkothassuk az űrhajók mozgatására alkalmas rakétamotort. Ezért építik a tudósok a rakétát automobilokba, hiszen ez a legkönnyebb módja annak, hogy maguk előtt lássák és tanulmányozzák ennek a ma még szeszélyes és tökéletlen szerkezetnek a működését. A rakétaautó voltaképpen tehát egy közbeeső lépcső az űrhajózás felé, egy láncszem a találmányok abban a láncolatában, melyek az ember hatalmát a bolygókra is ki fogják terjeszteni. A rakitaautó bámulatosan kicsiny, a Jó nagyteljesítményű motorja. 16 Családi párbeszéd. Az asszony: Én azt hiszem minden férfi hülye. A férj: Tévedsz, kedvesem, vannak akik agglegények maradnak. Törvény esiök. Bíró: Tud valamit a mentségére felhozni? Vádlott: Igenis. Bíró: Mit ? Vádlott: Azt, hogy nagyot hallok és így nem hallhattam a lelkiismeretem szavát. Csemegebolt. — 4? egypengés, vagy az egypeng ahúszas narancsból parancsol uraságod? — Mi a különbség a kettő közt? — Húsz fillér.