Tolnai Világlapja, 1935. július-szeptember (35. évfolyam, 27–39. szám)

1935-08-07 / 32. szám

KÉT EMELET MAGASBÓL LEZUHANT­­ ÉS KUTYA BAJA Ejjy székesfehérvári üvegessefléd csodá­latos menekülése • Jelentéktelen Izü­leti rándulás árán menekült meg Leipnik Zoltán a h­aláltól A székesfehérvári lovassági laktanya épületén kőművesek, szeretők, ácsok, üve­gesek dolgoznak reggeltől napestig. Re­noválják a laktanyát. A hatalmas áll­ványokon mint egy méhkasban, sürög­nek forognak a munkások, akik vidám ének és füttyszó mellett végzik munkáju­kat. A járókelők meg-meilállnak arra haladtukban egy pillanatra, kíváncsian nézik a munkát, aztán folytatják útjukat. Csak egy élénkszemű, gömbörhajú fiatal­ember áll már órák hosszat ott, szemben az épülettel és nem veszi le szemét a magas­ban dolgozó munkásokról. Jobb kezé­ben vastag bot. Arra támaszkodik, mert látszik, hogy bcjmlyál­ jobb lábát fújjul­a. Ez a sovány, magashomlokú, nyugodt­arcú fiatalember a hőse annak a különös, csodálatos eseménynek, amelyről ország­szerte beszélnek. Leipnik Zoltán a neve, 20 esztendős üvegessegéd. — Úgy történt a dolog, mondja Leipnik Zoltán hihetetlen kalandjáról hogy hónom alatt egy nagy üvegtáblával fel­felé indultam, mert egy nagy, második emeleti ablakot kellett bevágnom. Amikor már egészen fenn voltam, magam sem tudom hogyan, valahogy félreléptem. Az üvegtábla kiesett a kezemből és én egyen­súlyom elvesztve zuhantam lefelé a két emeletnyi magasból. . . Ahogy most vissza i>róbálok emlékezni, mondhatom, hogy a­ >­lső pillanatban elvesz­ettem az eszméletem és csak a földön tértem ma­gamhoz. Akkor is még hosszú ideig valami különös kábulatban voltam és ködösen láttam a fölém hajoló arcokat. A zuha­násból tehát nem emlékszem semmire. Sze­rencsére gyertyaegyenes testtel lábujj­hegyre estem, még­hozzá pont egy homok és faltörmelék domb kellős közepére. Így történt, hogy egy kis lábizületi ránduláson kívül kutya bajom sem történt. — Belső sérülés ? •—• Hát' Isten semmi ! Öt napig ben­tartottak a kórházban, megfigyelni, több­ször megröntgeneztek és semmi sérülést nem találtak rajtam a doktor urak. Amióta kijöttem a kórházból, naponta eljövük ide az épülethez. — Minek? — Nézem a második emeletet, aztán nézem az úttestet és nem győzök csodál­kozni és hálálkodni a gondviselésnek, hogy ilyen szerencsésen megmenekültem. Táb­b­ mini .100.01­0 előfizetője van a rádiónak. Minden rádióhallgató izga­lommal várja az új műsort, h­ogy meg­állapítsa, mikor szerepelnek kedvencei a mikrofon előt­t. A rádió hallgat­ásá­nak — a távolbalátás tökéletesítéséig — azonban hátránya, hogy a publikum csak hallja és nem látja az előadást. A „Délibáb", ez a nagyszerű színházi he­tilap a színházi beszámolókon, nagy­szerű filmrovaton kívül nemcsak a tö­kéletes magyar és külföldi műsort adja, hanem érdekes felvételekben, riportok­ban bemutatja a rádióban szereplő művészeket is. Aki a Délibábot olvassa, jobban tudja élvezni a rádió műsorát. A népszerű hetilap egy-egy száma 20 fillérbe kerül. Előfizetési ára egy ne­gyedévre 2 pengő 50 fillér. Kiadóhiva­tal : Budapest, VII. Dohány ucca 12. TOLNAI VILÁGLAPJA h­ogy 111. Károly ti ól-ben Buda városának megengedte, hogy minden be­hozott és eladott áru értékéből 10%-ot levonhasson a városi pénztár számára. Magyarországon ezekkel a 10%-os le­vonásokkal kezdődött meg a forgalmi adó pályafutása , hogy Egyiptomban Ammon- Ra, a napisten tiltotta az emberi holttest fel­darabolását, mert a lélek halhatatlan­sága csak addig tart, amíg a test egyben marad. Az orvosi tudomány ilyen vallá­si beavatkozások miatt természetesen nem fejlődhetett , hogy Mátyásnak, a legendás hírű ki­rálynak csillagászai „késői aggkort'' • jósoltak, ami nem teljesült be, mert Má­tyás 50 éves korában meghalt ; hogy a babiloniak alkalmazták elő­ször a tízes­ számrendszert ; hogy a mezopotámiai ásatások alkal­mával előkerült ékírásos táblák elárul­ják, hogy Mezopotámia őslakói már alkal­mazták a hidegvízkúrát és a masszást is; hogy Pest város tanácstagjai 1722-től kezdve évi 150 forint fizetést kaptak; továbbá 1 disznót évenként és havonként 2 akó sört; hogy a szacharin 550-szer édesebb a cukornál, de még a szacharin édességét is túlszárnyalja egy Amerikában fel­fe­dezett édesítőszer, amely 700-szor éde­sebb a cukornál. Ezt az édesítőszert állí­tólag a kukorica hulladékából állítják elő. I.cipnik Zoltánról ez a felvétel készült a baleset után. (Hege Károly felv.) I % I Rí 'I'rl­fiti színű­: 85-U-75. LÚ­DTALP-BETÉTEK ) Kényelmes, könnyű. Az ön lábának megfelelően készül fémből és szub. fém nélkül. GUMIHAHISNYAk Diftnlun lábvizsgAlat. Podoaramm felvétel. IIKI.VAK­OSI OIITOCfl­HA. IV, Kenknneli­neeu II sz. l.)l>n(lef|yelle>Hö 41

Next