Tolnai Világlapja, 1936. január-március (36. évfolyam, 1–14. szám)

1936-01-22 / 4. szám

TOTONAI VILÁGLAPJA NINCS TÖBBÉ SPANYOLBETEGSÉG VÉDŐOLTÁSOK A NÁTHALÁZ ELLEN — A „SPANYOLBETEGSÉG" EDDIG HÁROMSZOR ANNYI ÁLDOZATOT KÖVETELT MINT A VILÁGHÁBORÚ Három angol tudós : Wilson Smith dr, Sir Patrick Laidlaw és C. Andrews dr. a hamsteadi egészségügyi labora­tóriumban végzett hosszas kísérlete­zés után egy olyan oltószert fedezett fel, amely teljesen immúnissá teszi az embert a „spanyolnátha", „spanyol­betegség" néven ismert náthaláz el­len. A védőoltásokat az angol hadsereg katonáin kezdik : hadügyminiszteri rendeletre beoltanak minden katonát, matrózt és tisztet egyaránt s az óriási munkát már meg is kezdették az angol birodalom minden részében. Semmi kétség aziránt, h­ogy az angol tudósok által fölfedezett világszen­záció hamarosan eljut mihozzánk is épp úgy, mint minden kultúrállamba. Ez idő szerint még az orvosok előtt is teljesen ismeretlen a preparátum, ki­tűnik ez báró Kéthly professzor nyilat­kozatából, aki egyik belgyógyászati klinikánk vezető professzora, de ki­jelentése szerint az angol tudósok felfedezéséről hivatalosan még semmit sem tudnak. Wilson Smith dr. a hampsteadi egészségügyi laboratórium igazgatója bizonyos statisztikai adatokkal is alá­támasztja a találmány nagy jelentő­ségét. A professzor szerint 1918 óta közel húsz millió ember pusztult el spanyolnáthában s a járvány minden évben visszatér a maga súlyos áldoza­taiért. Nálunk 1918-ig mint pusztító járvány ismeretlen volt ez a betegség. A háború után lépett fel először és nagyobb pusztítást végzett, mint a v­ilágháború. A betegség, —­ mondja Smith — a legalattomosabb minden betegség kö­zött. Lopva, szinte orozva támadja meg az embert s egy-kettőre ledönti. Halálos lehet akkor, ha szövődményes a lefolyása, de különösképpen veszélyes azokra, akiknek egyébként is gyönge a fizikumuk vagy légzőszerveik más be­tegségtől is meg vannak támadva. A spanyolnátha, — mondja a pro­fesszor, — a tél betegsége, a nedves, lucskos időkkel köszönt be, ezért nagyon is aktuális, hogy a nagyközön­ség minél szélesebb rétegekben ismerje meg ezt az alattomos betegséget. A spanyolnátha járványos betegség és nagyon fertőző. Emberről-emberre ter­jed " az úgynevezett „cseppinjekció" útján. A beteg, már a betegség kezdő stádiumában, köhögésnél, tü­sszentés­nél, sőt, h­angosabb beszédnél is, óriási tömegű baktériumot ürít ki, a szét­porzó váladékkal. A baktériumokat az egészséges ember belélegzi és kész a fertőzés. A baktériumok megfészkel­nek a garatban, a légzőszervek nyálka­hártyáiban s a fertőzött egyén 2—3 napig semmit sem érez. Azután lázas lesz, sok esetben a lázt hidegrázás előzi meg. A betegségre szinte minden ember hajlamos, mert a fertőzés oly nagyará­nyú lehet, hogy az ellen egyetlen szer­vezet sem képes védekezni. A fertőző bacillusok még a gyógyulás után is nagymértékben feltalálhatók a beteg váladékában, ezért olyan általános a fertőzési lehetőség. Egy ember több ezer embert képes megfertőzni bizo­nyos körülmények között. Ezért, ahol a spanyol betegség felüti a fejét, a jár­vány kikerülhetetlen. Járványos idők­ben soha sem volna szabad két ember­nek egy méter távolságnál közelebbről beszélgetnie egymással. Végzetes köny­nyelműség és műveletlenség belekö­högni más ember arcába vagy a köze­e­lében tüsszögni. Egy-egy köhintés, egy-egy tüsszentés, a baktériumok millióit dobja ki és a fertőzés elkerül­hetetlen. Ahol a spanyol járvány fellép, arra lehet számítani, hogy a lakosság hetvenöt százaléka esik bele a beteg­ségbe, különösen nagyvárosokban, ahol a tömegérintkezés gyakoribb. Villa­mosokon, színházakban, mozikban, kávéházakban, hangversenytermek­ben, indóházakban történnek a töme­ges fertőzések. Elég, h­a egy beteg ember kerül egy váróterembe s az elkezd köhögni, prüszkölni. Mindenkit meg­fertőzhet. A betegség igen változó formában jelentkezhetik. A láz és hidegrázáson kívül rossz a beteg közérzete, nagy­fokú levertség jelentkezik. A végtagok és a derék fájni kezdenek. A nátha már az első napokban jelentkezik. A szem köthártyájának hurutos állapota is jelzi a­ spanyol betegség felléptét. A szemhéjak megduzzadnak, a beteg nem állja a fényt. Hamarosan kifejlődik egy bizonyos hurutos állapot is, jelent­kezik a légcső- és hörghurut. Heves köhögés s erős csontfájdalmak követ­keznek, állandó láz kíséretében. Sok esetben jellegzetes tünete a náthalázas betegségnek az emésztőszervek meg­betegedése: hasmenés, görcsök, bél­fájdalmak. Jelentkezhetik a betegség reumat­ikus formában, amikor igen nagyok az izületi és izomfájdalmak. Jelentkezhetik továbbá a spanyolnátha idegbántalmak dumájában is • ez az agyi influenza, innen következnek • az idegzsába, ideggyulladások, vérkerin­gési zavarok. A náthaláz természetes lefolyása, ha komplikációk nem állanak be, nagyon rövid, mindössze két-három nap. Ha tovább tart, ez azt jelenti, hogy a betegség komplikálódott va­lami szövődménnyel. Első helyen kell itt megemlíteni a tüdőgyulladást, mely már a betegség első napjaiban jelent­kezhetik s mint tudjuk, ez már igen súlyos folyománya a náthaláznak. Jö­het azután a mellhártyagyulladás, amely ugyancsak erősen komplikálja a betegséget. Igen súlyos és sajnos, gyakori jelenség, a középfülgyulladás, sőt a h­omloküregi gyulladás is. Elő­fordulhatnak agyhártya- és agyvelő­gyulladások, agytályog, agybénulások, szívbetegségek. Sok esetben előfordul­nak még lábbadozási időszakban is, bizonyos agyzavarok. Speciális gyógy­szere a náthaláznak nincs, habár az első nagyobb járvány, amiről a tudo­mány tud, már négyszáz évvel ezelőtt, 1510-ben zajlott le. A Chinin, Aspirin, Gardan s más efféle orvosságok csak a panaszokat enyhítik, de a beteg­ségnek magának nem gyógyszerei. Egyáltalán nincs döntő b­efolyásuk a betegség lefolyására. Egyet tudomásul kell venni minden­kinek — mondja az angol professzor — és pedig azt, hogy a spanyolnátha nem tűri a hideget. A halálos kimene­telek legtöbbjének oka az, hogy a beteg nem vigyáz magára, még láza­san is a szabadban jár. Meleggel lehet legyűrni leginkább a spanyolnáthát. Ez a legfontosabb gyógytényező. Kí­vül-belül meleget és meleget alkal­mazni. Meleg szoba, meleg ágy, meleg italok , tea, limonádé, gyönge forralt­bor, erélyes izzasztó eljárások, meleg pakolások egy-kettőre véget vetnek a legmakacsabb spanyolnáthának. Mi­kor a láz már teljesen kihagyott, a beteg tökéletesen jól érzi magát, még ezután se hagyja el a meleg szobát legalább egy hétig, mert könnyen visszaesik. A védekezés, sajnos, nem igen lehet­séges, mert a betegség könnyen és nagy arányokban fertőz. Egyedül az menekülhet meg a betegségtől, aki járvány idején nem hagyja el lakását vagy elutazik járványmentes vidékre. Védekezési eszközül bizonyos orr­m­blögetési szereket szoktak használni. Ezek azonban inkább ártanak, mint használnak, az orrnyálkahártya izga­tása miatt. Az eddig használt oltási szérumok, melyek mint gyógyszerek alkalmaztattak, nem bizonyultak ha­tásosaknak. Az általunk feltalált pre­parátum — mondja Wilson Smith dr. —­ szintén nem gyógyszer. Nem pedig azért, mert ha akkor alkalmaz­zák, mikor a fertőzés, tehát a beteg­ség bekövetkezett, semmi hatása nincs. Ellenben teljesen immúnissá teszi az embert a betegséggel szemben, ha egészséges állapotban kapja valaki. A próbák, melyeknek a szérumot alá­vetettük, meglepő eredménnyel jár­tak. Az Eduard-kaszárnya hétszáz­ötven katonája szinte máról-holnapra megbetegedett. Egy egész ezred­vonal- MADÁCH IMRE halhatatlan remekműve AZ EMBER TRAGÉDIÁJA fehér papíron nyomva, angol egészvászon díszkötésben, gazdag aranyozással Dr PINTÉR JENŐ budapesti kir. tankerületi főigazgató, egyetemi tanár előszavával. Ára az összeg előzetes beküldése mellett : 1,50. Megrendelhető lapunk kiadóhivatalában Budapest, Vll. kerület, Dohány utca 12. szám, 20

Next