Tolnai Világlapja, 1936. január-március (36. évfolyam, 1–14. szám)
1936-01-22 / 4. szám
TOTONAI VILÁGLAPJA NINCS TÖBBÉ SPANYOLBETEGSÉG VÉDŐOLTÁSOK A NÁTHALÁZ ELLEN — A „SPANYOLBETEGSÉG" EDDIG HÁROMSZOR ANNYI ÁLDOZATOT KÖVETELT MINT A VILÁGHÁBORÚ Három angol tudós : Wilson Smith dr, Sir Patrick Laidlaw és C. Andrews dr. a hamsteadi egészségügyi laboratóriumban végzett hosszas kísérletezés után egy olyan oltószert fedezett fel, amely teljesen immúnissá teszi az embert a „spanyolnátha", „spanyolbetegség" néven ismert náthaláz ellen. A védőoltásokat az angol hadsereg katonáin kezdik : hadügyminiszteri rendeletre beoltanak minden katonát, matrózt és tisztet egyaránt s az óriási munkát már meg is kezdették az angol birodalom minden részében. Semmi kétség aziránt, hogy az angol tudósok által fölfedezett világszenzáció hamarosan eljut mihozzánk is épp úgy, mint minden kultúrállamba. Ez idő szerint még az orvosok előtt is teljesen ismeretlen a preparátum, kitűnik ez báró Kéthly professzor nyilatkozatából, aki egyik belgyógyászati klinikánk vezető professzora, de kijelentése szerint az angol tudósok felfedezéséről hivatalosan még semmit sem tudnak. Wilson Smith dr. a hampsteadi egészségügyi laboratórium igazgatója bizonyos statisztikai adatokkal is alátámasztja a találmány nagy jelentőségét. A professzor szerint 1918 óta közel húsz millió ember pusztult el spanyolnáthában s a járvány minden évben visszatér a maga súlyos áldozataiért. Nálunk 1918-ig mint pusztító járvány ismeretlen volt ez a betegség. A háború után lépett fel először és nagyobb pusztítást végzett, mint a világháború. A betegség, — mondja Smith — a legalattomosabb minden betegség között. Lopva, szinte orozva támadja meg az embert s egy-kettőre ledönti. Halálos lehet akkor, ha szövődményes a lefolyása, de különösképpen veszélyes azokra, akiknek egyébként is gyönge a fizikumuk vagy légzőszerveik más betegségtől is meg vannak támadva. A spanyolnátha, — mondja a professzor, — a tél betegsége, a nedves, lucskos időkkel köszönt be, ezért nagyon is aktuális, hogy a nagyközönség minél szélesebb rétegekben ismerje meg ezt az alattomos betegséget. A spanyolnátha járványos betegség és nagyon fertőző. Emberről-emberre terjed " az úgynevezett „cseppinjekció" útján. A beteg, már a betegség kezdő stádiumában, köhögésnél, tüsszentésnél, sőt, hangosabb beszédnél is, óriási tömegű baktériumot ürít ki, a szétporzó váladékkal. A baktériumokat az egészséges ember belélegzi és kész a fertőzés. A baktériumok megfészkelnek a garatban, a légzőszervek nyálkahártyáiban s a fertőzött egyén 2—3 napig semmit sem érez. Azután lázas lesz, sok esetben a lázt hidegrázás előzi meg. A betegségre szinte minden ember hajlamos, mert a fertőzés oly nagyarányú lehet, hogy az ellen egyetlen szervezet sem képes védekezni. A fertőző bacillusok még a gyógyulás után is nagymértékben feltalálhatók a beteg váladékában, ezért olyan általános a fertőzési lehetőség. Egy ember több ezer embert képes megfertőzni bizonyos körülmények között. Ezért, ahol a spanyol betegség felüti a fejét, a járvány kikerülhetetlen. Járványos időkben soha sem volna szabad két embernek egy méter távolságnál közelebbről beszélgetnie egymással. Végzetes könynyelműség és műveletlenség beleköhögni más ember arcába vagy a közeelében tüsszögni. Egy-egy köhintés, egy-egy tüsszentés, a baktériumok millióit dobja ki és a fertőzés elkerülhetetlen. Ahol a spanyol járvány fellép, arra lehet számítani, hogy a lakosság hetvenöt százaléka esik bele a betegségbe, különösen nagyvárosokban, ahol a tömegérintkezés gyakoribb. Villamosokon, színházakban, mozikban, kávéházakban, hangversenytermekben, indóházakban történnek a tömeges fertőzések. Elég, ha egy beteg ember kerül egy váróterembe s az elkezd köhögni, prüszkölni. Mindenkit megfertőzhet. A betegség igen változó formában jelentkezhetik. A láz és hidegrázáson kívül rossz a beteg közérzete, nagyfokú levertség jelentkezik. A végtagok és a derék fájni kezdenek. A nátha már az első napokban jelentkezik. A szem köthártyájának hurutos állapota is jelzi a spanyol betegség felléptét. A szemhéjak megduzzadnak, a beteg nem állja a fényt. Hamarosan kifejlődik egy bizonyos hurutos állapot is, jelentkezik a légcső- és hörghurut. Heves köhögés s erős csontfájdalmak következnek, állandó láz kíséretében. Sok esetben jellegzetes tünete a náthalázas betegségnek az emésztőszervek megbetegedése: hasmenés, görcsök, bélfájdalmak. Jelentkezhetik a betegség reumatikus formában, amikor igen nagyok az izületi és izomfájdalmak. Jelentkezhetik továbbá a spanyolnátha idegbántalmak dumájában is • ez az agyi influenza, innen következnek • az idegzsába, ideggyulladások, vérkeringési zavarok. A náthaláz természetes lefolyása, ha komplikációk nem állanak be, nagyon rövid, mindössze két-három nap. Ha tovább tart, ez azt jelenti, hogy a betegség komplikálódott valami szövődménnyel. Első helyen kell itt megemlíteni a tüdőgyulladást, mely már a betegség első napjaiban jelentkezhetik s mint tudjuk, ez már igen súlyos folyománya a náthaláznak. Jöhet azután a mellhártyagyulladás, amely ugyancsak erősen komplikálja a betegséget. Igen súlyos és sajnos, gyakori jelenség, a középfülgyulladás, sőt a homloküregi gyulladás is. Előfordulhatnak agyhártya- és agyvelőgyulladások, agytályog, agybénulások, szívbetegségek. Sok esetben előfordulnak még lábbadozási időszakban is, bizonyos agyzavarok. Speciális gyógyszere a náthaláznak nincs, habár az első nagyobb járvány, amiről a tudomány tud, már négyszáz évvel ezelőtt, 1510-ben zajlott le. A Chinin, Aspirin, Gardan s más efféle orvosságok csak a panaszokat enyhítik, de a betegségnek magának nem gyógyszerei. Egyáltalán nincs döntő befolyásuk a betegség lefolyására. Egyet tudomásul kell venni mindenkinek — mondja az angol professzor — és pedig azt, hogy a spanyolnátha nem tűri a hideget. A halálos kimenetelek legtöbbjének oka az, hogy a beteg nem vigyáz magára, még lázasan is a szabadban jár. Meleggel lehet legyűrni leginkább a spanyolnáthát. Ez a legfontosabb gyógytényező. Kívül-belül meleget és meleget alkalmazni. Meleg szoba, meleg ágy, meleg italok , tea, limonádé, gyönge forraltbor, erélyes izzasztó eljárások, meleg pakolások egy-kettőre véget vetnek a legmakacsabb spanyolnáthának. Mikor a láz már teljesen kihagyott, a beteg tökéletesen jól érzi magát, még ezután se hagyja el a meleg szobát legalább egy hétig, mert könnyen visszaesik. A védekezés, sajnos, nem igen lehetséges, mert a betegség könnyen és nagy arányokban fertőz. Egyedül az menekülhet meg a betegségtől, aki járvány idején nem hagyja el lakását vagy elutazik járványmentes vidékre. Védekezési eszközül bizonyos orrmblögetési szereket szoktak használni. Ezek azonban inkább ártanak, mint használnak, az orrnyálkahártya izgatása miatt. Az eddig használt oltási szérumok, melyek mint gyógyszerek alkalmaztattak, nem bizonyultak hatásosaknak. Az általunk feltalált preparátum — mondja Wilson Smith dr. — szintén nem gyógyszer. Nem pedig azért, mert ha akkor alkalmazzák, mikor a fertőzés, tehát a betegség bekövetkezett, semmi hatása nincs. Ellenben teljesen immúnissá teszi az embert a betegséggel szemben, ha egészséges állapotban kapja valaki. A próbák, melyeknek a szérumot alávetettük, meglepő eredménnyel jártak. Az Eduard-kaszárnya hétszázötven katonája szinte máról-holnapra megbetegedett. Egy egész ezredvonal- MADÁCH IMRE halhatatlan remekműve AZ EMBER TRAGÉDIÁJA fehér papíron nyomva, angol egészvászon díszkötésben, gazdag aranyozással Dr PINTÉR JENŐ budapesti kir. tankerületi főigazgató, egyetemi tanár előszavával. Ára az összeg előzetes beküldése mellett : 1,50. Megrendelhető lapunk kiadóhivatalában Budapest, Vll. kerület, Dohány utca 12. szám, 20