Tolnai Világlapja, 1937. október-december (37. évfolyam, 41–52. szám)

1937-10-20 / 43. szám

ÉPÜL A TELESZKÓP-GIGÁSZ, AMELY FELFOGJA A FÖLD KELETKEZÉSE IDEJÉN ÚTNAK INDULT SUGARAKAT Az óriási teleszkópba nem benéz­nek, hanem benne ülnek a kutatók Az ég titkainak kutatására általában kétféle rendszerű táv­csövet használnak a csillagá­szok. Az egyik — a régebbi fajtájú — a lencse-távcső. Ez a távcső két lencserendszerből áll : a tárgylencséből és a szemlencséből, az előbbit ne­vezik objektívnek, a másikat pedig okulárnak. Az objektív a megfigyelt csillagokból érkező fényt gyűjti és az általa létre­hozott képet az okulár nagyítja fel. A legnagyobb ilyen rend­szerű távcső a Yerkes (Ame­rika) csillagvizsgálóban van ; a távcső hossza 20 méter, objek­tívjének átmérője pedig 1 mé­ter. Ennél nagyobb távcső már nem készíthető, mert annak torzítása már olyan nagy lenne, hogy azt kiküszöbölni már semilyen módszerrel nem lehet. A lencsés távcső verseny­társa az újabb tükrös telesz­kóp, a reflektor. Ennek a ké­szüléknek nincsen lencséje, ha­nem hatalmas homorú tükör vetíti le a csillagok képét. Elő­nye főképpen abban rejlik, hogy a tükör nagyságát kor­látlan nagyságúra növelhetjük, anélkül, hogy ez befolyásol­hatná a megfigyelt kép tiszta­ságát. A modern teleszkópnak nincs szemlencséje. A tökélet­len emberi szemet a fényérzé­keny lemez helyettesíti, amely a tükör gyújtópontjában, az optikai tengelyre merőlegesen nyer elhelyezést és erre foto­­gra­fálja rá az ég vizsgált részét. A fénykép nem tévedhet és sokszorosan több részlet kerül­het rá, mint amit a szem észre­vesz. A világ legnagyobb tükrös teleszkópja jelenleg a Mount Wilson (Kalifornia) csillag­­vizsgálóban van üzemben. A tükör átmérője két és fél mé­ter, vastagsága 30 centiméter és súlya 4000 kiló. A teleszkóp olyan érzékeny, hogy a 8000 kilométer távolságban égő gyertya is lefényképezhető lenne vele. Ezzel a műszerrel több mint százmilliós fényévi távolságra hatolunk be a világ­­­űrbe és több mint 1500 millió (másfél milliárd) csillagot fe­dezhetünk fel. Hogy ezt a távolságot kellőképpen érté­kelhessük, gondoljuk meg, hogyha vasutat lehetne építeni a Föld és a Nap között, ami­kor a vonat 100 kilométer óránkénti sebességgel, éjjel­nappal rohanva, csak 170 év múlva érkeznék a Napra. A fény ezt az utat 8 perc és 17 másodperc alatt teszi meg. A legtávolabbi bolygó, a Plútó, fényének 8 órára, a legközelebb álló csillagnak (Alfa centauri) négy évre van szüksége, míg a Földre érkezik. Most el­képzelhetjük, milyen óriási tá­volság százmillió fényév (tehát az a távolság, amit a fény százmillió év alatt tesz meg). A tudomány azonban még ezt a távolságot sem tartja kielégítőnek. Még mélyebbre szeretne a világmindenségbe belelátni. Hogy a teleszkóp fényérzékeny lemezével ide is eljuthassanak, ahhoz a tele­szkóp tükrének átmérőjét kell nagyobbítani. Ez elméletileg határtalan, azonban technikai nehézségek vannak. Nagyon nagy átmérőjű tükörnél a leg­kisebb hasadás, mikroszkó­­pikus nagyságú légbuborék, a tükör legcsekélyebb tiszt­át­­lansága, a tükörfelületnek csak egy húszezred milliméterrel való eltérése az ideális para­bolikus alaktól, a tükröt haszna­vehetetlenné teszi. Mindezen nehézségek figyelembevételé­vel Amerikában most olyan teleszkóp építésén dolgoznak, amelynél a tükör átmérője pon­tosan kétszerese lesz a Mount­ Wilson-i teleszkópnak. Az óriás teleszkóp 640.000-szer lesz erősebb a legtökéletesebb emberi szemnél, öt méter átmérőjű tükre egymilliárd év­nyi távolságú sugarakat tud majd felfogni. Körülbelül azo­kat a sugarakat fogja majd fel, amelyek a Föld keletke­zése idején indultak útnak a csillagokból a mindenségbe. Dr John A. Andersonnak, az építés vezetőjének és csilla­gászokból álló segédeinek sok olyan kérdést kell megolda­niuk, amelyről eddig még csak szó sem volt. A teleszkóp olyan nagy lesz, hogy a csillagászok ahelyett, hogy kívülről belenéznének, a megfigyelésnél magában a teleszkópban ülnek. A bordázott cső átmérője 6 méter, hossza pedig k­b.5 méter. A hatalmas tükröt a cső alsó részébe szere­lik, a felső részbe pedig löve­dékhez hasonló házikót építe­nek. Ennek a háznak a padló­ján nyílás van, ami a tükörből visszaverődő sugarakat a fény­képező lemezre ereszti. Hogy a teleszkópot az ég megfelelő pontjára lehessen beállítani, segéd-, úgynevezett kereső táv­csöveket építenek a készülékre. Tizenkét ilyen 60 centiméteres kereső teleszkóp fogja a be­állítás munkáját megkönnyí­teni. Nyolc éve dolgoznak már ezen a hatalmas teleszkópon és még 3—4 év fog elmúlni, míg tel­jesen elkészül. A csillagászok még sohasem készítettek ilyen hatalmas készüléket, azért nem is lehet, pontosan tudni, mikor készülnek el vele. Remélik, hogy kis szerencsével 1940-re elkészül a világ leghatalma­sabb és legfényerősebb táv­csöve. A múlt nyáron kezdték el a tükör öntését. Ennek a tükör­nek 4 méter az átmérője és TOLNAI VILÁGLAPJA 40 tonna a súlya. Egy-két évig eltart még a csiszolása, amit külön erre a célra épített épületben és géppel végeznek. A csiszolás állandó egyenletes hőmérsékletű teremben törté­nik, itt kapja a hatalmas üvegtömb csésze alakú mélye­dését. A csiszolás első hónap­jaiban 80 mázsa üveget csi­szoltak le, az elkövetkező évek­ben, amikor az egészen finom csiszolás következik, már csak pár kilóról van szó. A csiszolás után a homorú felületre vékony tükröző felüle­tet vonnak. Az üveglapot sűrű levegőjű terembe viszik, ahonnan a levegőt lassanként kiszivattyúzzák. Ezután ugyanebben a helyiségben elektromos kályhákban alu­míniumot gőzösítenek el. Az eredmény néhány atomnyi vas­tagságú aluminiumréteg lesz a tükör homorú felületén. Az aluminium ugyanis több fényt ver vissza, mint az ezüst és ez a felület sokkal tartó­­sabb is. Még rövid idővel ezelőtt nem tudták, hogy az új telesz­kópot hol fogják felállítani. A legmegfelelőbb hely ki­választása öt évig tartott. Sok kirándulás volt szükséges, kis teleszkópokkal felszerelve, amíg olyan helyet találtak, ahonnan legjobb a kilátás. A végleges hely a kaliforniai Palo­­mar hegy 1800 méter magas csúcsa. A kilátás itt igen jó és attól sem kell félni, hogy a közelben nagy város épül, vakító fényekkel. Vajda P­ál­i: Nyolcadik éve csiszolják ezt az óriási üvegöntvényt, amelyből a világ legnagyobb teleszkóptükre lesz. Eddig 80 mázsa üveget csiszoltak le, a további csiszolás folyamán már évenként csak pár kilót. Négy év múlva lesz készen a nagy mű. 7

Next